Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
Égbenyúló oszlopolî. . törpül az ember a hatalmas, több tonnányi betonelemek mellett. Aki csak hallomásból ismeri, milyen is a korszerű építkezés, elismeréssel, csodálattal nézegeti az emberek és a gépek harmonikus munkáját Mint egy újkori óriás, olyan a Csepel Egyedi Gépgyár készülő kaposvári üzemcsarnoka. Emberek serénykednek a betonelemek tetején. Megszokott begyakorlott mozdulatokkal irányítják a darus munkáját, illesztik hajszálpontosan egymáshoz a különböző tartóoszlopokat, födémelemeket. E munkát vezeti Bíró Sándor, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kőművese, az itt dolgozó tizenhárom tagú szocialista brigád vezetője. Naptól, széltől barnára égett arcú ember, ö volt az. aki a napokban tartott munkásgyűlésen — ahol vállalatának szocialistabrigád-vezetői tanácskoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított jubileumi munkaverseny eredményeiről — felállt, 5 azt javasolta brigádja nevében: »-November 7-e után is folytassuk a versenyt, segítsük elő ezzel, hogy vállalatunk hat százalékkal túlteljesíthesse jövő évi tervét.-« Azóta már építésvezetőségek, termelőegységek, szocialista brigádok tucatjai csatlakoztak a nagyszerű kezdeményezéshez, s határozták el a Verseny folytatását. Ennek várható eredménye: vállalatuk 60—65 millió forinttal teljesíti túl az ötödik ötéves tervidőszak első három évét Egyszerű szavakkal beszélt arról, mi ösztönözte brigádját és őt e kezdeményezés elindítására. — Éppen huszonhetedik esztendeje, 1951 januárjától dolgozom itt. Én még jártam lovas kocsival, gyalog és kerékpárral a megyét, aludtam istállóban, s nem egyszer csak hét végén jutottam haza a családomhoz. Tataroztunk lakásokat középületeket, építettünk termelőszövetkezeti műhelyeket, istállókat, azután modern lakóházakat, üzemeket. Itt a vállalatnál lettem Növényvédelmi tájékoztató A mezeipocok elleni védekezés Kötelék kommunista — tagja vagyok a pártbizottságnak —. és ez még szorosabbá tette a munkahelyemhez fűződő köteléket. Dolgozott társaival együtt a kaposvári Szántó Imre utcai, a Dimitrov utcai, a Kinizsi lakótelepi építkezésnél, a SZÜV irodaházánál, a topo- nári városrészben az új gyermek- és ifjúságvédelmi intézeten, a kenyérgyáron és más jelentősebb munkákon, önként jelentkeztek és mentek el Nagyatádra, segítettek az új iskola építkezésénél dolgozó társaiknak, hogy minél előbb megtanulják a szerkezeti elemek összeszerelését A vállalat negyedszázados jubüeumán Bíró Sándor is azok között volt, akik átvették a 25 évi munka elismerését jelentő aranygyűrűt. Melléje megkapta — három vállalati kiváló jelvény után — az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést. Brigádjával eddig kétszer érdemelték ki az ezüstkoszorút, most az arany a cél, s a vállalat kiváló brigádja cím elnyerése. Munkatársait dicséri. A kiváló jelvényes András Jánost, Juhász Istvánt, Béres Lászlót és a többieket, akik 1962 óta vele dolgoznak a szocialista brigádban. Akik többségükben, fiatalók — 30—32 évesek —, s csak az ő elbeszéléséből tudják, hogyan fejlődött a kis tatarozó vállalat évente több száz millió forint építkezést elvégző nagyvállalattá. Űjabb és újabb betonelemek emelkednek a magasba. S az impozáns üzemcsarnok közelében gépek látnak munkához, kitermelik a földet Bíró Sándorral nézzük a serényen dolgozó brigádot, amelynek vezetője így búcsúzik: — Az októberi forradalom tiszteletére először azt vállaltuk, hogy a gépgyár üzemcsarnokának szerelését — határidő előtt — még ebben az évben befejezzük. Űjabb válNyári felméréseink adatai már felhívták ■ a figyelmet a mezeipocok számának emelkedésére. A kukorica betakarításának előrehaladásával — táplálékuk fokozatos megszűnésével — a kártevők folyamatosan áttelepülnek az évelő pillangósokba, s október utolsó napjaiban már az őszi gabonákba is. betelepednek. A túlnyomórészt fiatal egyedek szaporodási intenzitása arra enged következtetni, hogy a jövő év tavaszára számuk ugrásszerűen emelkedik, s egy új fertőzési hullám alakulhat ki. A veszélyt fokozza az a tény, hogy október időjárása — kevésbé csapadékos, egyenletesen meleg — kedvezett a kártevők élettevékenységének. Szaporodásuk jelenleg is tart, tehát o fertőzés erősödésére kell felkészülni. A kártevők által leginkább veszélyeztetett a Kapos—Koppány völgye, Csurgó—Gyékényes, valamint Marcali—Böhönye körzete. Ezért meg kell kezdeni a mezeipocok által rendszeresen károsított táblák ellenőrzését, és veszélyes egyedsűrűség észlelésekor (100 négyzetméterenként kettőnél több lakott járat) a védekezést azonnal végre kell hajtani. Védekezésre az Endoszulfán hatóanyagú Thiodan, Thionex permetezése helyett a nagyüzemben és házikertekben egyaránt felhasználható Redentin 75 alkalmazását javasoljuk. Ez a készítmény specifikus hatású, és másodlagos mérgezést sem okoz. Mivel kukoricatörmelékre viszik fel a hatóanyagot, kutyára, macskára és emlős ragadozókra nem jelent veszélyt. Nem érzékeny a csapadékra, ezért jól használható az őszi—tavaszi, valamint a téli időszakban, amikor az évelő pillangósok tábláin, a réteken, legelőkön, az utak mentén, árkok partján stb. már nincs zöld felület. Hektáronként 15—20 kiló szert egyenletesen kell a talaj felszínére szórni. Ez a művelet többféle géppel — vetőgéppel, műtrágyaszóróval, speciális granulátumszóróval, repülőgéppel, helikopterrel — elvégezhető. Nagyobb adagot az erősen fertőzött (8—10 lakott járat 100 négyzetméteren), kisebb meny- nyiséget a közepesen fertőzött (2—6 lakott járat 100 négyzet- méteren) területen kell felhasználni. A készítmény alkalmazásánál fontos tudni, hogy a mezeipocok a mérgezést követően 4—6 nap múlva pusztul el. látásunk, hogy terven félül összeszereljük a gépgyár munkásai részére a szociális épület elemeit. Nagyszerű példát mutatott a Bíró-brigád abban: hogyan köszönti egy kis szocialista közösség a népünknek is történelmi sorsfordulót jelentő októberi forradalom győzelmének jubileumát! Szalai László Hl Somogui Néplap Ugyanakkor látnia kellett, hogy a jogászkodásnak örökre hátat fordító Ady Endre mily emberfeletti robottal áll helyt vállalt munkájában. Jószerével egyedül tartotta vál- lain a lapot, napi 14—16 órát robotolt a szerkesztőségben. Tudomásiul véve a megváltop- tathatatlant, Ady Lőrinc harag nélkül, bár keserűen tért vissza a Szilágyságba. Júniusban azután megjelent a Versek, Ady Endre első kötete. Elmaradj a várt siker. Szinte tudomást sem vett könyvéről a város. A költő különben is kezdte magát rosszul érezni a szellemiek iránt kevésbé fogékony, konzervatív, önhittségre hajlamos Debrecenben. Később szemrehányóan jegyezte meg a költő, hogy »nemigen akarták látni bennem Csokonai legpicinyebb öccsét sem«. Így hát kapóra jött. amikor az Arany Bika éttermében nagyváradi kollégákkal találkozván, azok felajánlották neki, hogy a Sebes-Körös partján virágzó városba, a bihari megyeszékhelyre segítik. Gyorsan létre is jött az egyesség. 1899 karácsonyára úgy utazott haza, fölmondta debre- I ceni állását, s január 2-án Érmindszentről egyenesen Nagyváradra sietett A nagyváradi évek önbecsüléssel teli úrként kezdte és így is folytatta pályafutását Nagyváradon. Szó sem lehetett többé a debreceni éhbéres rabszolgamunkáról. Mindjárt az eléjén a kivételes képességű pályatársat tisztelték benne kollégái. Nagyvárad a kor szánvonalán álló szellemi közp»ont volt, stílusát, igényeit az európai mérce jellemezte, liberális körei hangsúlyozottan szemben álltak a feudális, provinciális, konzervatív attitűddel. »Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem« — vallotta később a költő. Pedig egyelőre szorosabb világnézeti határok között mozoghatott zsúpján, mint hírlapíró, mert a Tisza-család lapja, a Szabadság alkalmazta. Köztudomású, hogy Tisza Kálmán és később fia, István, Bihar vármegyét vallhatták fészküknek mint itteni birtokosok. A kormányzó Több a járat, mégis zsúfolt a busz A kaposvári tömegközlekeiSésrő! tárgyalt a végrehajtó hizotlsóg Sokfelé vitatták az új útvonalakat Kaposváron tavaly novemberben és az idén, április 5- től megváltozott a városi autóbuszok járatainak útvonala és menetrendje. Ezzel párhuzamosan több helyen bevezették a lépcsőzetes munkakezdést is. Milyen mértékben sikerültek a változások? Ezt tekintette át tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az utóbbi években Kaposváron is hallatlan tempóban fokozódott a reggeli és a délutáni csúcsforgalom a városi tömegközlekedésben. Átlag 40 ezer embert kellett elszállítani a munkahelyére. 1975-ben a napi utazásoknak több mint 75 százaléka esett a reggeli és a délutáni órákra, elviselhetetlen zsúfoltságot, járatkiesést okozva. Jellemző, hogy a csúcsidőszakon belül is hatalmas ingadozások voltak: 8 órát közvetlen megelőző időpontban szállt buszra az emberek 44 százaléka. Sürgősen tenni kellett valamit. A tömegközlekedés kérdése azonban igen bonyolult; a könnyű sikerre még csak remény sem volt, és ma sincs. A közlekedés gyorsításának, az utazási körülmények javításának igen nagy akadályai vannak. Kevés az autóbusz, s a jövőben sem lesz sokkal több. Elmaradottak a forgalomtechnikai feltételek. (kedvezőtlen az úthálózat, leterheltek a csomópontok, nincsenek megfelelően kiépítve a fordulóhelyek, roegállóöblök) a városban. A tervezett változtatásokat alapos előkészítő munkának kellett megelőzni. A városi tanács és a Volán képviselői rendszeresen tanácskoztak az üzemek, vállalatok képviselőivel, ankétot szervezett a Hazafias Népfront, s a szakemberek még Székesfehérvárra is elutaztak tapasztalatokat szerezni A megváltozott menetrend és munkaidőkezdés széthúzása következtében sikerült eredményeket elérni. Noha 8 óra előtt még mindig nehéz fölkapaszkodni egy-egy telt buszra, csökkent a zsúfoltság a forgalmi csúcsokban: a 6 órát megelőző csúcsidőszakban 17, a 8 órát megelőzőben 9 százalékkal. Ez a tömött autóbuszon utazó számára alig ér-, zékelhető változás, mégis igen fontos, mert a Volán 105 járattal többet tudott indítani s ez 10—11 ezerrel több férőhelyet jelent. A közlekedési vállalat szoros kapcsolatot tartott a vállalatokkal, s április óta is 11 menetrend-módosításra került sor, az igényeknek megfelelően. A forgalomtechnikai feltételék további javítására szintén szükség van. Célszerű lenne egy távlati közlekedési koncepció kidolgozása is a városban. Az előnyök mellett vannak tetemes hátrányok is, s ezt sem hallgathatjuk el. Mindenekelőtt szinte példátlan, hogy egy élő-lüktető város savét elkerülje minden autóbusz. Igaz, az egyes állomások még így is hamarabb megközelíthetők a városközpontból, s egyéb területekről, mint más magyar városokban, de a korábbi állapothoz képest mindenképpen romlásnak számít. Sok autóbusz rendszeres takarítását nem tudja megoldani a Volán, s ezek a kocsi a piszkosak, szemetesek. A helyi autóbuszmegálló teljesen nyitott, az utasokat semmi sem védi az eső, szél ellen. Baj van á menetirányítás fegyelmezettségével is, a járatok menetideje feszített, ha egyik-másik késik, fontos csatlakozást mulaszthat el az utas. A lépcsőzetes munkakezdést — bár tagadhatatlan eredményeket hozott — ki kell szélesíteni, mégpedig az eddigieknél bátrabban. A megállókban egyértelműbb — az eligazodást jobban segítő — jelzések kellenének. Akármilyen széles körű volt is az előkészítés, amikor az új menetrendet bevezették, utólag mégis kevésnek bizonyult:sokan, sokfelé vitatták az új útvonalakat, és nem kaptak kielégítő választ. Másutt az érdekelt gyárak, vállalatok vezetői mulasztották el a pontos és széles körű információ- adást Így a közvélemény 6ok esetben megkérdőjelezte az alapvetően helyes intézkedések jogosságát A vb megvitatta at előterjesztést de nem zárta le ezt a témát. Az eddigieknél is alaposabb és sokoldalúbb vizsgálatok után a jövő év elején újra napirendre tűzi a kaposvári tömegközlekedés helyzetét Cs. T. Továbblép és a íerménytár olásban és feldolgozásban Megnyílt a műszaki, és közgazdasági hónap Bogó Lászlónak, a Somogy megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége titkárának köszöntőjével Kaposváron tegnap, a megyei pártbizottság nagytermében megnyílt az MTESZ Somogy megyei Szervezetépolitikai erő, a Szabadelvű Párt diktátor uraiként szánté megfellebbezhetetlen tekintélyt követeltek maguknak a hatalom jogán. Gróf Tisza István apjánál is keményebb pártvezért gyakorlatot folytatott, 6 csalt természetes, hogy pártjának lapja, a Szabadság szolgaian követte utasításait Bárki megjósolhatta, rövid ideig lesz képes elviselni ezt a kordát a szellemi önállóság meggyőződéses híve, a személyes szabadság agitátora, a politikai és társadalmi liberalizmus szószólója: Ady Endre. Helyzetét a lapnál egyelőre I tűrhetővé tette, hogy olyan kiváló bálátokat és kollégákat rendelt melléje a sors, mint Nagy Endre és Bíró Lajos. Mindketten nagyszerű, a hozzá hasonló felfogású tehetségek. Debreceni párbajának kellemetlen utóhatásaként ötnapi államfogházra ítélték. Kérésére halasztással, Szegeden tölthette le a büntetést. De hamarosan perbe fogták politisai okból is, A kormánypárti lapban nem bírálhatta túl keményen a visszás társadalmi tüneteket, megtette hát a Nagyváradi S'riss Újságban, amelynek külső munkatársként dolgozott, sőt helyettesítőként szerkesztette is. »Egy kis séta« címmel itt jelentette meg a maga kiélezett stílusában a nagyváradi kanonokok villái és a szoanszéd- ságukban levő nyomornegyed szembetűnő kontrasztjáról szóló cikkét. (Folytatjuk.) nek, a szervezet tagegyesületeinek, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közös rendezvénye: a megyei műszaki és közgazdasági hónap. Ott volt a megnyitón Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Sugár Imre és Tóth Lajos, a megyei tanács elnök- helyettesei, és Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának titkára is. Az egyhónapos rendezvény- sorozat első előadását Kovács Sándor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartotta a zsúfolásig telt nagyterem hallgatósága előtt. A nagy érdeklődés érthető, hiszen a miniszterhelyettes igen fontos, szakmai — és tegyük hozzá: fogyasztói — érdeklődésre számot tartó témáról beszélt: hazánk élelmiszeriparának fejlesztési céljairól, ezen belül Somogy élelmiszeripari üzemeinek feladatairól, a rekonstrukciók jelentőségéről tájékoztatta a részvevőket. A mezőgazdasági üzemek termelésének fejlődése egyre nagyobb követelményeket állít az árut fogadó ipari üzemek elé: a tárolás és feldolgozás területén egyaránt fölmerülnek a termelésnövekedésből adódó, sürgető tennivalók. Ezt a célt segítették és segítik elérni az élelmiszer- ipar különböző ágazataiban megvalósuló beruházások. A tehenészetek tejtermelésében például szembetűnő emelkedés következett be az utóbbi két évben — úgy, hogy a tej- porító üzemeknek is állandó munkát ad a korábbinál jóval több nyersanyag. A konzervipart szintén nagy próba elé állította az idei év: nem tehettek különbséget hétköznap és vasárnap között, s nem csak azok a dolgozók vették részt a feldolgozásban, a csomagolásban, akiknek ez a »papír szerinti« feladatuk. hanem mindenki, aWt ezekhez a munkákhoz mozgósítani lehetett Az élelmiszeriparnak mindenütt — így Somogybán is — föl kell készülnie arra, hogy a jövőven is képes legyen fogadni a mezőgazdasági üzemekből fölkínált árut. A magyar élelmiszeripar mintegy négyezer féle terméket állít elő, s ennék további útját is biztosítani kell — a szállításban, a tárolásban és a kereskedelemben —, s az exportlehetőséggel úgy keil élni, hogy az áru mindenkor versenyképes legyen a külföldi piacokon. Az a tény például, hogy a zalaegerszegi ezervagonos hűtőtároló befejezett része épp, hogy csak elkészült, s máris megtelt, bizonyítja, milyen nagy szükség van az ilyen létesítményekre. Somogy a mezőgazdasági termelésben ez idő szerint a »jó középmezőnyben« kap helyet az ország megyéi között, következésképpen megyénk feldolgozóiparának a jobbak között kçll lennie, hogy fogadhassa a gazdaságokból érkező árut. Megyénk ipari termelésének csaknem a felét az élelmiszeripar adja: a cukorgyár, a húskombinát, a gabonaipar, a Nagyatádi Konzervgyár, a tejipari vállalat egyaránt nagy feladat előrt áll, s az eddig elvégzett és ezután sorra kerülő > rekonstrukciós munkálatok elősegítik, hogy ezeket megoldhassák. — Sok múlik az üzemekben rendelkezésre álló szellemi kapacitáson, hiszen például a műszaki fejlesztés ütemének gyprsítása sem képzelhető el jól képzett műszakiak és közgazdászok nélkül. Az egy hónapig tartó rendezvény- sorozat eseményein való részvételükkel igyekezzenek minél több, új ismeretre szert tenni — mondta előadása befejezéseként Kovács Sándor miniszterhelyettes. EL F.
