Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

Újra forog a szélmalomritorla Négy szélmalom kerekét forgatta egykor Tésen a bakonyi szél. Az Országos Műemléki Felügyelőség két szélmalmot eredeti formájában helyreállított. A működőképes ipartörté­neti emléket sok turista keresi föl. (MTI Fotó — Rózsás Sándor felv.) ló tapasztalatok a művezet­és munkástovábbképzésben A megye harminc ipari és építőipari vállalatánál vizs­gálta a közelmúltban a mun­kások és művezetők szakmai képzésének, továbbképzésé­nek helyzetét a Szakszerveze­tek Somogy megyei Tanácsa. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a szakmunkások hároméves szakközépiskolai továbbtanulásának szabályo­zását követően az utóbbi években számottevően nőtt — tavaly például 900 volt — az ilyen formában tanuló dolgo­zó száma. Az említett ága­zatban 1973 és 1975 között több mint háromezer felnőtt szerzett szakmunkás-bizonyít­ványt, a lemorzsolódás mér­séklődött, s a tanulók 97 szá­zaléka tett sikeres vizsgát. A SAÉV-nél, a Tanép-nél és még jónéhány vállalatnál mester szakmunkások kép­zése is folyik. Az üzemi profilnak és a termelési feladatoknak meg­felelően részesülnek tovább­képzésben a munkások. A to­vábbképzés a technológia ál­landó korszerűsödése, a ter­melési eljárások folyamatos változása miatt nélkülözhetet­len, sőt a »lépéstartás« oly­kor a második szakma meg­szerzését is sürgeti. S nem­csak a dolgozóknál indokolt, hanem a művezetőknél is fontos a rendszeres tovább­képzés. Megyénk iparában és építőiparában a művezetők­nek mintegy a negyede vett részt ebben az oktatási for­mában 1972 és 1975 között, s ebben az ötéves tervidőszak­ban számuk tovább gyarap­szik. Zömmel a főhatóság — a minisztérium, a tröszt — gondoskodik művezetőkép­zésről, de szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák, továbbképző központok is fog­lalkoznak ezzel a feladattal. A dolgozók 40—45 százaléka fia­tal, s tanulási törekvésüket jól mutatja, hogy az oktatás­ban részt vevők 60—65 szá­zaléka 30 éven aluli, és so­kan jelentkeznek a szakmun­kásvizsga után szakközépis­kolába. Műszaki áruház épül Marcaliban Két helyiségből álló, kor­szerű raktárakkal ellátott mű­szaki áruház épül Marcaliban. A közeljövőben átadásra ke­rülő létesítmény enyhít a vá­ros alkatrész- és villamosára- hiányán. Eddig ezek a termé­kek ugyanis — raktározási gondok miatt — csak kisebb mennyiségben és szűkebb vá­lasztékban kerültek forgalom­ba. Az áruházat az áfész üze­melteti majd. Külön gondos­kodnak az autóalkatrész-ellá­tásról, valamint a televízió, a rádió és az elektromos ház­tartási gépek szélesebb vá­lasztékáról is. A gazdagabb árukészlet be­szerzését már megkezdték — annál is inkább, mert a jövő héten lezajló műszaki átvétel után körülbelül két hónap múlva megnyitják az új léte­sítményt. A mostani — ugyan­csak az áfész által üzemelte­tett — kisebb műszaki bolt helyére pedig a kisáruterme- lők gazdaboltja kerül. XXXI11. évfolyam, 273. szám. Vasárnap, 1977. november 20. AZ MSZMP SOMOGY NEGYEI DIZOTTSAgAhAK LAPJA TARKA «0R0K Tv-jegyzet Kolduskaland Jan Solovic a legnépsze­rűbb szlovák írók közé tar­tozik. Darabjait sorra mutat­ják be — nemcsak otthon, hanem más . országokban is. A Meridián express és foly­tatása, az Ezüst Jaguár, az öt perc múlva éjfél részben nemzedéki, részben felelős­ségkutató dráma. Solovic napjaink konfliktusaira ke­res választ velük. A Kglduskaland című tra­gikomédiája nagy siker a szlovák színházakban. A po­zsonyi Nová Scéna részére két színész — Julius Sa- tinsky és Milan Lasica — dolgozta át zenés vígjátékká, hogy aztán jutalomjátékként ők maguk játszhassák el két főszerepét. Parodisztikus ka- baré-show kerekedett a mű­ből. A magyar tévéjáték fordí­tója, Gálán Géza — a 25. Színház tagja — mintha a két verzióból adaptált volna egy újat, helyenként kevés­bé remeket. De ebben való­színűleg Szőnyi G. Sándor rendező is vétkes, aki nem vette észre, hogy a tragiko­médiában több — és más minőségű — humor is van. Az a fajta, amelyet mi a csehszlovák új hullám film­jeiből ismerünk, s főként Milos Forman, Jirzsi Menzel munkáiból, vagy a nálunk is népszerű Bohumil H rabat prózájából. A kolduskaland­ban benne rejlett a groteszk lehetősége. Szőnyi G. Sándor rendezésében keserű vígjá­tékká lett a mű. Igazából a két borbélyt alakító színész — Koncz Gábor és Suka Sán­dor — sem mutatott nagy formát ez alkalommal. (Su­ka nem tudta megismételni Falstaff-beli bravúrját.) Két pénztelen kisember ki akar fosztani, el akar tenni láb alól egy koldust. Ignác kéregetőt Bánhidi László formálta remekbe. S alakí­tásának értékéből az sem von le, hogy nem hiteles a szituáció: úgy vetkőztetik al­sónadrágra, hogy észre sem veszi, majd fölébredve a másvilágra képzeli magát, Hallása is magyarázat né.j.ül javul tökéletesre... A kisszerű vágyaktól nem annyira áporodott a levegő ebben a feldolgozásban, mint amennyire a cselekményből következne. Pedig Ferencz László, Békés Itala epizód­jaiban ott volt az ígéret a mű egészének találóbb hang­vételére. L,. L. Villáminterjú Mi lesz a puttonyban ? Közelednek a gyermekek által nagyon várt ünnepek. Az üzletekben már kaphatók a különböző csokoládé figu­rák. A kereskedők szerint azonban túl gyorsan fogy a készlet, s attól tartanak, hogy hamarosan nem tudják a ke­resletet kielégíteni. Ezért kér­tünk tájékoztatást Baksa Józseftől, a Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyi- ára-nagykereskedelmi Válla­lat kereskedelmi igazgató- helyettesétől. — Mi lesz a puttonyban? Milyen ellátás várható csoko­ládéból és szaloncukorból? — A tavalyinál mintegy hat százalékkal több csokoládé­árut kapunk, mégsem mond­hatjuk, hogy lesz mindenből elég. Üreges csokoládéból — mikulásfigurák — a múlt évi mennyiségnek csak 92 száza­lékát kapjuk, pedig tavaly sem volt elég. A két megyé­be összesen 3,3 vagonnal ér­kezik. Karácsonyfa-függelék­ből két vagonnal adunk a kiskereskedelemnek, s ez — véleményünk szerint — elég lesz. Szaloncukorból 28 va­gonnal kapunk — ez 2—2,5 százalékkal több az előző évinél, — s így épp csakhogy kielégítjük az igényeket. A szaloncukor 75—80 százaléka csokoládéba mártott. Ezenkí­vül a múlt évinél tizenkét­szer több, összesen 600 mázsa zselés szaloncukrot értékesí­tünk. A táblás csokoládéból és a díszdobozokból lesz bő­ven. — Milyen déligyümölcsre számíthatunk? — November utolsó hetétől december végéig folyamatosan érkezik narancs: 45 vagonnal. Először november végén ka­punk öt vagon mandarint és öt vagon kubai narancsot. Ezt követi a spanyol és a görögországi szállítmány. Da­tolya négy vagonnyi jön! Majdnem kétszer annyi, mint tavaly. Banánból összesen 22 vagonnal kapunk. A napok­ban már küldtünk az üzle­teknek; a legközelebbi szál­lítmányt a hónap végére vár­juk. Nem kaptunk tehát egyér­telműen megnyugtató vá­laszt. Jó lenne ha a csoko­ládégyárak vezetőd is job­ban figyelnék az igényeket. S nemcsak azért, hogy legyen elég üreges csokoládé, azért is, hogy nagyobb legyen a választék olcsóbb mikulásból. Mert jelenleg a legtöbb üz­let csak a drágábból árusít. Sz. L. Kitüntetés — véradóknak Bensőséges ünnepséget rendezett tegnap délután Sió­fokon a Kőolajvezeték-építő Vállalat Vöröskereszt-szerve­zete. Több mint 300 dolgozó — aki rendszeresen részt vesz a véradómozgalomban — hallgatta meg Zselyei lstván- nénak, a KW vöröskeresztes titkárának beszámolóját, melyben a szervezet sokol­dalú munkáját elemezte. A Kőolajvezeték-építő Vállalat­nál különösen a fizikai dolgo­zók szívügye e szép mozga­lom. Az idén hat alkalommal 307-en, több mint 110 liter vért adtak térítés mentesen. A mozgalom legrégibb ■résztvevőinek tegnap kitünte­téseket nyújtottak át. Akik már tízszer adtak vért bronz, aki tizenötször ezüst, aki húsz­szor, azok arany emlékérmet és oklevelet kaptak. A válla­lat dolgozói közül ezúttal 59- en kaptak kitüntetést. Régi ezüstbánya Az észak-csehországi Kutna Hóra egykori jezsuita kollé­giumának az épülete megcsu- szamlott; a talajkutató fúrás 20 méter mélyen régi tárnák­ba vezetett. Így fölfedezték az egyik legnagyobb Kutna Ho- ra-i ezüstbányát, amelyet már 400 éve nem használnak. Annakidején az amerikai ezüstkincsek föltárása és nagy mennyisége teljesen gazda­ságtalanná tette a Kutna Ho- ra-i bánya üzemeltetését. A bányák egyébként a XIII. századtól működtek. 1237-ben bukkantak itt ezüstre, és 1299 —1350 között 20 000, 1351— 1420 között 10 000 kiló szín­ezüstöt hoztak felszínre. A XV. században egy-egy bányából hetenként 25 kiló ezüst került elő. A XV—XVI. század for­dulóján 150 bányász dolgozott a szűk — egy ember által is csak görnyedve, kúszva be­járható — tárnákban. Heten­te 16 garast kerestek, annyit, amennyi egy munkáslábbeli ára volt. A fennmaradt, régi írások­ból ismeretes volt e városka több bányájának a neve, de nem tudták megállapítani a helyüket. A véletlen föld­csuszamlás vezetett nyomra. Elloptak egy hőmérőt Most, hogy hüvösödik az idő, Kaposváron a Kossuth téren . járók kíváncsian nézegetik a gyógyszertár falát, hogy az ott elhelyezett hőmérő vajon hány fokot mutat. Azaz: né­zegetnék ... Mert ismeretlen tettes leszerelte, ellopta. Kinek kellett vajon? És mire tudja — tudják — ott­hon használni? Ez a hőmerő egy kissé már hozzá tartozott a városképhez. Nyáron, káni­kulában meg telente is na­gyon sok kaposvárinak vagy a megyeszékhelyre látogatónak jelezte a meleget, a hideget. Hiányzik. S talán lehetne pótolni. És úgy fölerősítem, hegy ne tudják leszerelni. Törött táblák az út szélén Anyagiakban talán nem je- | lentős összeg, mégis felbe- | csülhetetlen az a kár, amit vandál emberek okoznak. Ka­posváron az Arany utcában — a mentőállomás közelében — már vagy két hónapja ki­törtek egy Behajtani tilos táblát. Egy másikat — Meg­állni tilos! — pedig megron­gáltak. Bizonyára azt is le akarták feszegetni, de megza­varhatták őket. Ezek a barbár cselekedetek zavarják a közlekedés bizton­ságát, s — közvetve veszélyez­tetik az utcán közlekedők biztonságát. S a megrongált közlekedési táblák arra. is fi­gyelmeztetnek : a táblát elhe­lyező — s ezekért felelős — vállalatoknak gyakrabban kel« lene ellenőrzést tartaniuk. Hogy haladéktalanul helyre­Űjabb három országhoz kapcsolódik a magyar távhívóiiálózal A posta november elején befejezte annak a nemzetközi automata telefonközpontnak a bővítését, amely lehetővé teszi a külföldre irányuló közvetlen távhívás szélesíté­sét. November 21-től, hétfőtől a budapesti, a siófoki és a balatonföldvári előfizetők —, akik már eddig is igénybe vehették ezt a szolgáltatást — közvetlenül tárcsázhatják a Csehszlovákia (hívószáma: 42), Görögország (hívószáma: 30) és Írország (hívószáma: 353) automata hálózatába be­kapcsolt távbeszélő-állomá­sokat. Ezzel együtt már 27 országgal teremthetnek köz­vetlen kapcsolatot a hazai te­lefonelőfizetők. Szerencse Kümmerli úr alaposan összerúgja a patkót oldal­bordájával. Magánkívül van: — Elhagylak és a siva­tagba vonulok, vagy az őserdőbe, vagy Alaszkába! Ezzel becsapja maga mögött az ajtót. Egy pil­lanattal később ismét a lakásban van: — Most az egyszer sze­rencséd volt: odakint esik! Kivágta magát Egy svájci ember a ha­táron túl nagyon olcsón egy gyönyörű kecskéhez jutott. Csak az volt a probléma, hogyan viszi haza úgy az állatot, hogy ne kelljen vámot fizetnie. Rövid mérlegelés után Mercedesének csomag­terébe dugta a kecskét és elindult. — Nincs elvámolni va­ló — mondta szemforga- tóan a vámvizsgálónak. Az kinyitotta a cso­magteret, meglátta a kecskét és megkérdezte: — Hát ez micsoda? — Ez a kutyám —• volt a válasz. — Kutya? Mióta van­nak a kutyának szarvai? — Már megbocsásson — vágta ki magát az agya­fúrt svájci —, de a ma­gánélete felől soha nem érdeklődtem... Fatális tévedés Az észak-norvégiai Vangban először a terv szerint zajlott egy ce­mentgyári betörés. A be­törők eljutottak céljuk­hoz, a páncélszekrényhez, ajtajára erősítették a pontosan kiszámított rob­banótöltetet, meggyúj­tották a gyújtózsinórt és fedezékbe vonultak. A robbanás azonban felül­múlta a várt mértéket.- Nemcsak a páncélszekrény robbant szét, hanem a gyár is részeire esett A páncélszekrény ugyanis nem pénzt, hanenfi dina- mitbt tartalmazott Parkolóban Egy nyugatnémet vá-- roskában az egyik fizető parkolóban az ellenőr megpróbált megbüntetni egy autóst, aki tovább használta a helyét, mint amennyiért fizetett. Az autótulajdonos felelet­képpen kihúzott a bőrönd­jéből egy óriási, sziszegő kígyót. A rendőröknek csak nagy nehezen sike­rült megfékezniük a »meg­bántott« gépkocsitulajdo­nost Smswj&éiúp AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja* Főszerkesztő : jávori béla. Foszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinéi Sándor u. 2. Postacím: 7401« Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándoi utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Doniján Sándor* Beküldött kéziratot nem őrzünIC meg és nem küldünk visszal Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Fti Index : 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári tizeméi ben, Kaposvár. Május l. u. 1(U* Felelős vezető: Ifcrkag Béla. igazgató. I állítsák, mielőtt súlyos bal­eset történne.

Next

/
Thumbnails
Contents