Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
Kerekosztal-beszélgetés a KISZ-radarról Siófoki tapasztalatok {SZABÁLYOZÁS ÉS KISKAPUK A »Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!-« jelszó jegyében megindult radarmozgalom — amely arra serkenti a fiata- ijkat, hogy hasznos javaslataikkal segítsék az ésszerű anyag- és energiatakarékos kodást, a munkaidő és a ter- i,lelőberendezések jobb kihasználását — a siófoki vállalatok KlSZ-alapszerveze- teiben is hatott, így bizonyos eredményekről beszámolhatnak már a vezetők. A napokban a városi KlSZ-bizott- ságon a Kőolajvezeték-építő Vállalat, a GOV, valamint a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat . elelős fiatal dolgozói tájékozhatták egymást a mozgalom eddigi eredményeiről, tapasztalatairól. A kerekasztal-be- .iélgetést Brachna János, a városi KISZ-bizott&ág titkára vezette. Punyi István, a KW központi radarirodájának vezetője (a szervezési osztály közgazdász munkatársa) a többi között hangsúlyozta, hogy a kezdet érthető módon nem hozott látványos eredményeket, hiszen a mozgalom lényegének megértése, megértetése is időbe, energiába kerül. Gyorsabban, olcsóbban — Hulladékgyűjtéssel kezdtük a munkát — mondta. — Pontosan 100 tonna fémhulladékot szedtünk össze. Persze ennél sokkal többet akarunk tenni. Néhány ifjúsági brigád az import szigetelőanyag-megtakarításában ért el értékes eredményt. A hegesztőpálca- kihasználás kérdését is a fiatalok vetették föl. (Hosszabb pálcával kényelmesebb hegeszteni, s ezért elég nagyvonalúan bántak a munkások a pálcával.) Véleményem szerint azonban a legtöbb »fantázia« eddig a varrat-hibaszá- zalék csökkentéséért végzett munkánkban volt. Például a KISZ-védnökséggei épülő keleti termék vezetéknél' a technológiailag megtűrt 10 százalék helyett 8 százalékra csökkent. Ez azért is jelentős e/edmény, mert ha csökken a varrat hibaszázaléka, gyorsabban épül a vezeték. A hibás varratokat újra keli hegeszteni, tehát munkaerői, i löt, gépet veszünk igénybe. Nyilvánvaló tehát, hogy a hibaszázalék csökkenése révén hamarabb végzünk az építkezéssel, s- gazdaságosabban dolgozunk. Minél előbb elkészül a vezeték, tulajdonképpen annál olcsóbb. És ez a vállalat, valamint az egész népgazdaság érdeke. A megyei KISZ-bizottság pályázatán a vállalat radarműködési szabályzata első díjat nyert. Gondolkodásra serkent — Fontosnak tartjuk, hogy alapszervezeti radarfelelőseink képzett szakemberek legyenek — mondta Suhajda Imre, a DRW üzemmérnöke, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának titkára, aki a vállalatánál működő radariroda vezetője. Ugyanis a javaslatok elbírálására a radarfelelős csak abban az esetben alkalmas, ha érti azt a' szakmát, amellyel kapcsolatban az ésszerű változtatás szükséges. Ezenkívül ha nem képzett műszaki embertől érkezik az egyébként ésszerű, használható javaslat, g radarfelelős műszaki értelemben kiegészítheti az elképzelést. A javaslatokat havonta összegyűjtjük, a legérdekesebbekről a faliújság radarrovatában és a Vízkincs című üzemi lapunkban adunk tájékoztatást. A megyei pályázaton egy gazdasági jellegű munkánk második díjat nyert. Az üzemelés rendjének, módszerének korszerűsítésével foglalkoztunk benne, energiamegtakarító szándékkal. Egyébként a radarmozgalomban nagy nevelési lehetőséget látunk: igényességre, gondolkodásra serkent, lehetőséget ad arra, hogy az alkotás örömében mindenki részesüljön. Az igazgató javaslata Sutók Gyula, a GOV KISZ- bizottságának titkára a többi között ezt mondta : — Mi szolgáltató vállalat vagyunk, s ez meghatározó az említett mozgalomban is. Érthető módon nem is annyira a siófoki központban, hanem vidéki üzemeinkben támadt visszhangja felhívásainknak. Egyébként az igazgató instruktort nevezett ki avégett, hogy legyen, aki tartja a kapcsolatot a gazdasági vezetés és a radarközpont között. A szervezeti szabályzatot az igazgató is aláírta, s tőle származik a^ első említésre méltó ötlet. Egy alkalommal megemlítette : érdemes volna megvizsgálni gázátadó állomásainkon a szerelvényeket. Vajon mind szükségesek-e? A radar, hogy úgy mondjam, »ráharapott«, s azóta minden üzemünkben foglalkoznak a témával. A megyei pályázaton egyébként harmadik díjat nyert a dolgozatunk: a pályázat szakmai része az energia takarékosság lehetőségeivel foglalkozik. KISZ-bizottságunk arra törekszik, hogy ne legyen kampányjellegű ez a mozgalom. A feladat ugjtmis állandó és szervesen kapcsolódik a Dolgozz hibátlanul! mozgalomhoz. Minden üzemnek van úgynevezett radarládája. Ezekbe kerülnek a javaslatok; főként azok hozzák ily módon ötle- I teiket, észrevételeiket a radarközpont tudomására, akik névtelenségben akarnak maradni. Ugyanis, bármennyire hihetetlennek hat, sokan jobban örülnek, ha egy-egy elképzelésük megvalósul, mintha megdicsérik és megjutalmazzák őket, de minden marad a régiben. Mert — miként a fiatalok elmondták — ez is előfordul, ha egy-egy kisebb vagy nagyobb »hatósugarú« vezető úgy véli, sok kényelmetlenséggel jár a változtatás. S ez esetben a hivatalos dicséret után apró, de kellemetlen »tűszúrások« is érhetik a javaslattevőt. Sz. A. Ahány ház, annyi építirigád. A megye termelőszövetkezeti építőbrigádjaiban dolgozó 980 ember 130 milliós értéket termel évente. Szarvasmarhateleptől a szolgálati lakás építéséig sokféle munkát végeznek, és még többfélét is elvégeznének, ha.., Legutóbb a tótújfalui tsz- ben bukkant elő ez a feltételes mód. »Kisebb összegű beruházásokat a megye építőipari vállalatai nem vállalnak így a községi »ki sbe ruházok« egyéb lehetőség híján a tsz- hez fordulnak. A tsz pedig nem mindig mer segíteni... ezen beruházásoknál nyereség nem képződik, viszont jelentős munkabérvonzatuk van, amelyek a gazdaságban jőve delemnövekmény-adóval jár hatnak.-« A tótújfaluiak a megoldást abban látnák, ha a közcélt szolgáló tanácsi be~ ruházások munkabérét nem számítanák be a jövedelem növekmény-adó megállapításánál. Kisbárapáti és környéke ugyancsak híján van építési szolgáltatásoknak. A községben vannak ugyan maszek kőművesek, ők azonban nem szívesen dolgoznak közületnek. A tsz építőbrigádja elvállalhatná, csakhogy elég munkája van a gazdaságban is. A külső munka amúgy is »kényes ügy«... Az elnök szerint, ha a tótújfaluiak fentebbi javaslata megvalósulna, bővítenék a brigádot, s ellátnák a falut is. meg a tanácsi létesítmények építését is elvállalnák. A nágocsi tsz főagronómu- sa 1982-ig előre felsorolta, mi minden köti le építőbrigád- jük munkaidejét. »150 vago- nos siló, 650 férőhelyes juh- hodály, tehénistálló és új borjúnevelő ... Külső munká* nem is győznénk«. A főkönyvelő szerint egy tsz éoítőbri- gád nincs is eléggé fölkészülve, hogy külső munkákajt végezzen, ha például nincs a számviteli kérdésekben és építőipari normatívákban tájékozott szakembere. »Különben hogyan számláz? Az nem számlatétel, hogy »öt napig dolgoztunk«. Csak így lehet : lefektettünk' 17 méter csövet, felraktunk... A kérdést csak nehezíti, hogy a falusi épületek anyag- és munkaigénye tervezhetetlen: van vályogfal és paneltéglás épület is... A környezet védelmében Mindenki felelős őrjáratok áprilisban a Balaton partján a köztisztasági helyzet javítása érdekében; tanácskozás a hígtrágyakezelés környezetvédelemmel ösz- szefüggő kérdéseiről; A tiszta, virágos Balatonért! verseny- felhívása; környezetvédelmi előadások az általános és középiskolákban ; szakmunkás- képzőkben: környezetvédelmi aktivistáknak szervezett megbeszélések, ahol az időszerű feladatokról volt szó — mindez jelzi a Hazafias Népfront Somogy megyei környezetvédelmi munkabizottságának az évi tevékenységét. Több jelentős esemény volt azonban az említetteken kívül megalakultak a siófoki, a marcali és a nagyatádi városi környezetvédelmi munkabizottságok, több kiállítást rendeztek... Mindez szóba került a megyei környezetvédelmi munka- bizottságnak a hét végén tartott ülésén. n r®“ Mii ES® hjjj 7n Egy-egy hét zárásakor otthon vagy baráti körben gyakran szóba kerül, kit milyen ' lOsszúság ért. Ha »rangsort« állítanánk föl, egész biztos, hogy a közlekedés után a kereskedelem kerülne a második .'.elvre. Az események ügy alakulnak, hogy országosan és a megyében is középpontba került a kereskedelem egy-egy területe. Elég, ha az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának az élelmiszertörvényről tartott tanácskozását említjük, aztán a Minisztertanács ülését, amelyen kormányrendelet fogadta el a mezőgazdasági termékek forgalmáról. A IvPVDSZ megyei bizottsága a belkereskedelmi szakmunkás- képzés, a továbbképzés feladatait tárgyalta meg. A megállapításokat a nagyközönség tapasztalatai támasztják alá. A szakmai szakszervezet a következőket állítja a munkája .uralokterébe: a szakmájukat .ól ismerő, szerető, megfelelő .elkeszültségű üzletvezetők, a magyar konyha hagyományait es a nemzetek gasztronómiáját ismerő szakácsok, cukrászok, felszolgálók nagyban hozzájárulhatnak, hogy a fogyasztók köz: ste kellemes legyen. Az utánpótlás nem könnyű, | hiszen a vállalatok, szövetkezetek igénye meghaladja az h iskolák befogadóképességét. ; Mindenképpen biztató, hogy j Kaposváron és Siófokon javul í a helyzet, s dolgoznak a túlzsúfoltságot enyhítő intézkedéseken. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy mind több fiatal érezzen kedvet a kereskedelem, a vendéglátás Iránt. A szakszervezetek sokat tehetnek azért, hogy még szorosabb kapcsolat alakuljon ki az általános iskolák és a vállalatok, szövetkezetek között. Az érdeklődés fölkeltése nélkül nem választja a mostaninál még több fiatal ezt a pályát. Az aprófalvas Somogybán ezután is szükség lesz a vegyesboltokban helytálló fiatalokra. Egyre gyakoribb, hogy kiütközik a különbség a jó kereskedő és a közömbös „eladó” között. Ezért fontos, hogy a fiatalokat valóban a legjobb szakemberek tanítsák a szakma csínjára-bínjára. A szakszervezeti bizottságok közreműködhetnek, hogy továbbképezzék a felnőtteket, s szorgalmazzák a gyermekgondozási segélyen levő édesanyák ismereteinek bővítését. Az egyre növekvő idegenforgalom miatt nem hanyagolható el a nyelv- tanulás sem. A vásárlók is egyetértéssel nyugtázhatják, hogy a KPVDSZ megyei bizottsága külön kiemelte a közérzetet befolyásoló udvariasság megkövetelését minden boltban és vendéglátóhelyen. Az úttörők az októbei forradalom jubileuma alkalmából meghirdetett riadó révé*» a szülők, a környezet figyelmét is felihívták magukra. A megyei úttörővezetői tanács a héten tette mérlegre, miként lehetne továbbfejleszteni a gyermek és felnőtt vezető testületek munkáját. A mai gyermekek gyorsan felnőtté serkennek, épp ezért fontos a gyermekönkormányzat javítása az úttörőcsapatokban. Az úttörőtanácsok azért nem tudják kifejteni az elvárható tevékenységüket, mert ha igénylik is a gyermekek véleményét, többnyire csak formálisan teremtik meg a javaslat- tétel kereteit. A fiatalok életében egyre nagyobb az otthonteremtés szerepe. Kaposváron például még mindig háromezer igénylőt tartanak számon. Sokan csak holmi adminisztratív intézkedésnek vélik, hogy levélben kérik őket az adatlap kitöltésére. A tanács-vb a most rendezett adatokat figyelembe véve — a társadalmi bizottság véleményére alapozva — készíti el az 1978. évi jegyzékeket. A most kezdődött felmérés ezért fontos szakasz az új otthon megszerzésének folyamatában. A hét somogyi eseményeiből két hosszú távú akciót emelek még ki: megnyitották a szakmunkástanuló-napokat és a politikai könyvnapokat. Mindkettő a nagyobb tudást szolgálja. Lajos Géza Működésének fontosságát jól látja a testület, és azt is, hogy munkájára hol van a legnagyobb szükség . Az ülés legtöbb hozzászólást kiváltó témája a megye köztisztaságának helyzetéről rendezendő fórum előkészítése volt — ezt december 9-én tartják Kapos váron. A szemlélet változtatását célozza a munkabizottság jövő évi programja, a munka sokrétűségét pedig az együttműködésre fölkért szervezetek, intézmények, vállalatok nagy száma. A vízminőség-védelem időszerű feladatairól rendezendő tanácskozás megszervezésében, lebonyolításában részt vállalt a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a megyei tanács. Jut azonban feladat a megyei növényvédő-állomásnak, a kertbarátszövetségnek és néhány termelőszövetkezetnek is, amikor a házikert- tulajdonosoknak szerveznek kiállításokkal egybekötött előadásokat. Ezeknek témája a növényvédelemhez kapcsolódik: milyen veszélyt jelent a környezetre a vegyszerek túladagolása. Jövőre fölelevenítik a fák és madarak napjának programjait. E rendezvényt az általános iskolásoknak tervezik, s egyúttal igyekszenek létrehozni a környezet- és természetvédelmi út- töröörsöket. Sokat fog’alkoztunk mi is az úgynevezett illegális szemétlerakóhelyekkel. Nemcsak a Balaton partján okoz ez gondot, hanem a megye minden részén. A környezetvédelmi albizottság tehát szorgalmazza, hogy a különböző tanácsok dolgozzák ki végre a köztisztasági szabályrendeleteket. Fórumot szerveznek a Kapos sokat emlegetett szennyezettségének csökkentéséről is. Részt vesznek ezen az érdekelt vállalatok és a desedai tározót üzemeltető vízügyi szakemberek. A cél: a vízminőség javításának minél előbbi megkezdése. Hosszan lehetne sorolni még a feladatokat, a gondok megoldásának elősegítésére tervezett rendezvényeket. A környezet védelmének fontosságán túl más is indokolta, hogy a korábbiaknál gazdagabb programmal várja a munkabizottság a következő évet : 1978. június 5-én lesz a negyedik környezetvédelmi világnap, s akkorra már eredményekről is illik számot adni. M. A. Új diákotthon Pécsen IÊËK' Nyolc pécsi középiskola diákjainak ad otthont. Az 52 millió forintos beruházással épült kollégiumban orvosi rendelő, betegszobák, szülői fogadó és 12 tanulószoba (aláiható. December 31-től az étkeztetést is helyben oldják meg az itt lakó 250 leány és 150 fiú részére. Húsz nevelő irányítja a diákok Uuulásák A törökkoppányi tsz elnökhelyettese másként látja: »A mi építőbrigádunk éves fizetést kap, s ami az idejébe belefér, mindent elvállal. Saját munkáink mellett három családi ház is épült, 11 házat és kerítést kijavítottunk, hármat tataroztunk ... Összes kapacitásunknak körülbelül egynegyedében végzünk efféle szolgáltatásomat.« A koppányiaknak — mint elmondtam — nem okoz fejfájást, hogy van ilyen brigád és hogy elvégzi, amit kell, azt azonban elismerték, hogy az építőbrigád hátráltatja más munkaterületek bérfejlesztését. »Ha a jól kereső brigád mellett még a fizetéseket is ! emelnénk, aligha kerülnénk I el az adóztatást...« Gazdaságonként eltérőek te- \ hát a vélemények arról, gá- toíja-e a jelenlegi szabályozás 1 az építő brigádok tevékenységi I körét. A megyei tanács me- I zőgazdasagi osztályának köz- í gazdasági csoportvezetőjétől, Pék Károlytól kértem a látszólag ellentmondásos helyzet tisztázását. — A tótújfalui tsz-ben az építőbrigád-probléma csupán a már amúgy is .meglevő jövedelemelosztási gondokat tetőzi be. így valóban nem volt módjuk a brigád bővítésére. — Eszerint nem áll fönn probléma? — Csak abban az esetben, ha egy gazdaság egyik évről a másikra ugrásszerűen föl- duzzasztja az átlagnál jobban kereső építőbrigád létszámát. Ezt viszont nem javasolhatjuk. A tsz-építőbrigád fő célja a saját munkák elvégzése; ha még van szabad kapacitásuk, egy óvoda tatarozása vagy más közcélú munka aligha okoz feszültséget... — Milyen következménnyel járna a szabályozás módosítása, azaz ha az építőbrigádok munkabére nem tartozna bele a gazdaság rendelkezésre álló béralapjába? — A szövetkezeteket már eddig is sok véd érte, hogy elcsábítják a szakembergondokkal küzdő építőipari vállalatok munkásait. Ha a brigádokat korlátozás nélkül bő- víthetnék, a vádnak több alapja volna, s ezzel a lehetőséggel több gazdaság visszaélhetne, erejét és lehetőségeit meghaladó nagy munkákat is felvállalna. Ennek következményeit az elmúlt években több alkalommal tapasztaltuk, s a változás ellenőrizhetetlenné és korlátlanná tenné ezeknek az embereknek a jövedelmét A nyáron több, a szövetkezeti építőbrigádok elszámolását könnyítő rendelkezés lépett életbe. Ezek révén mód nyílt a tsz-brigádok műszaki fejlesztésére, a közületek fölkérésére végzett munkák egy részénél pedig egyszerűbbé vált az elszámolás. A szabályozás tehát nem mondható merevnek, a tsz-ek nagy része mégis kiskapukat keres. Van ahol »zsákfoltozókat« vettek föl igen alacsony munkabér- rel, hogy az átlagbérszínvonalban így ellensúlyozzák a helyenként 8—10 ezret kereső építőmunkások bérét. Máshol a tanács fölkérésére úgy végeztek el egy munkát, hogy »szabadságolták« az embereket. Olyan is van, ahol tiszteletre méltó megoldást választottak: társadalmi munkában végezték el az óvoda bővítését. — Mire következtet ön a sok mellékútkeresésből? — Nincs és nem is lehet az összes helyi érdekkel, adottsággal számoló szabályozás. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a jelenlegi szabályozás ne adna módot a közérdeknek megfelelő megoldásra. Bíró Ferenc /
