Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-18 / 271. szám

I Belgrádi találkozó Szovjet felszólalás a plenáris ülésen Kádár János fogadta Giovanni flgnellit (Folytatás az 1. oldalról) \ erőművi berendezések harma­dik piacra történő exportjá­ban. A nagyobb szabású együttműködéseket jelenleg meglehetősen nehezíti az olasz munkaerőfelesleg, hosz- szabb távon azonban — mint mondotta — az ilyen akadá­lyok elhárulását is remélik. A Fiat és jónéhány magyar vállalat között már évekkel ezelőtt kiépültek a kapcsola­tok, az együttműködés mérté­ke azonban még távolról sem kielégítő. Erről tárgyaltak a magyar kereskedelmi kamara kerekasztal értekezletén 15 nagy magyar vállalat képvise­lőivel, s a hivatalos tárgyalá­sokon is egész sor lehetőség elhangzott a kapcsolatok to­vábbi bővítésére. Felmerült például magyar gyártmányú termékek nagyobb mérvű fel- használásának lehetősége az olasz gépkocsiiparban, s mi­vel a gépkocsigyártáshoz egy­re több alumíniumalkatrészt használnak fel, hosszabb tá­von lehetőség kínálkozhat na­gyobb mennyiségű feldolgo­zott magyar alumínium im­portjára. Mindezek lehetősé­gek, amelyek realizálását ta­nulmányozzák. A Fiat kon­szern és a magyar vállalatok képviselőiből alakult vegyes bizottság e hónap végén tart­ja legközelebbi ülését, ahol a mostani tárgyalásokon el­hangzott javaslatokból is né­hányat valószínűleg napirend­re tűznek. Giovanni Agnelli tegnap elutazott hazánkból. LL' ............... A biztonság megerősítése, az államok közötti kölcsönös megértés megjavítása, az eny­hülési folyamat elmélyítése Európában — ezek a belgrádi tanácskozás fő feladatai — mondotta a találkozó plená­ris ülésén Jurij Voroncov, a Szovjetunió képviselője, érté­kelve a fórum hathetes mun­káját. Mint rámutatott, a kül­döttségek többsége azzal a céllal érkezett Beigrádba, hogy konstruktív megoldást találjanak Európa fontos prob­lémáira. A találkozó plenáris ülésein és a munkacsoportokban most új szakasz kezdődött: áttértek az elhangzott számos javaslat megvitatására, és a találkozó eredményeit összegező doku­mentum kidolgozására. A szovjet delegátus hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió javaslatai — amelyeket az európai katonai enyhülésre irányuló akcióprogramként Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke terjesztett elő október 21-i beszédében, valamint azok a javaslatok, hogy rendezzenek európai értekezleteket, vagy kongresszusokat a környezet- védelem, az energetika és a szállítás problémáiról — a helsinki záróokmány ajánlá­sainak megjavítását céloz­zák. Ugyanilyen célokat szol­gálnak azok a javaslatok, amelyeket a többi szocialista ország terjesztett elő. Nagy érdeklődésre tart szá­mot Ausztriának, Svédország­nak és más semleges orszá­goknak a leszerelésre vonat­kozó kezdeményezése. A szovjet küldöttség — mondotta Voroncov — figyel­mesen tanulmányozza a nyu­gati küldöttségek által előter­jesztett dokumentumokat. Ami a szovjet küldöttséget illeti — hangsúlyozta Jurij Voroncov —, a helsinki záró­okmány alapján kész a gya­korlati együttműködésre az értekezlet valamennyi rész­vevőjével az érdekék meg­egyezési szféráinak és a felek véleményében fellelhető azo­nosságnak meghatározása vé­gett. A szovjet küldöttség ugyanilyen magatartást vár a nyugati partnerektől. Lengyelország, Svédország és Málta képviselői felszóla­lásukban támogatták a szov­jet delegátus állásfoglalását Kétnapos hivatalos washing­toni látogatása után csütörtö­kön délelőtt 36 órás magán- látogatásra Párizsba érkezett Reza Pahlavi iráni sah. Az uralkodó, ^ki a magas rangú vendégek számára fenntartott Marigny-palota vendége lesz, csütörtök délután rezidenciá­ján, pénteken délelőtt pedig az Elysée-palotaban folytat majd megbeszélést Giscard d'Estaing francia köztársasá­gi elnökkeL Kairó Fahmi és Riad lemondott Tegnap lemondott Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterel­nök-helyettes és külügymi­niszter. Szadat a lemondást elfogadta és Mohammed Riad külügyi államminisztert bízta meg a külügyminiszteri teen­dők ellátásával. Iszmail Fahmi az egyipto­mi államfőnek írt levelében azzal indokolta lemondását, hogy az Egyiptomban és az arab világban az utóbbi idő­ben kialakult rendkívüli kö­rülmények miatt a továbbiak­ban nem képes ellátni felada­tát, és ilyen körülmények között nem osztozhat a fele­lősségben. Mohammed Riad nem fo­gadta el az ügyvezető külügy­miniszteri megbízatást, és külügyi államminiszteri tiszt­ségéről is lemondott. Szadat elnök Butrosz Ghalit nevezte ki ügyvezető külügyminiszter­nek. A két államférfi utoljára 1976 októberében, Giscard d’Estaing teheráni látogatása során találkozott. Párizs rokonszenwel figye­li Irán közel-keleti pozíciói­nak erősödését — annál is inkább, mivel ebben a tér­ségben éppen Irán Francia- ország legjelentősebb keres­kedelmi partnere: a francia áruk legfőbb vásárlója és Franciaország második legje­lentősebb kőolajszállítója Szaúd-Arábia után. Az iráni sah Párizsban Á tranzitutak ügye Nyugat-berlini forrásból tudom: az NDK—NSZK ve­gyes tranzit-bizottságának legutóbbi ülésén a nyugati fél megbízottai meglehetősen nyugtalanul hallgatták az NDK tiltakozását az ember- csempészeknek az NSZK szö­vetségi alkotmánybíróság legutóbbi ítéletében is kife­jezésre jutott hivatalos tá­mogatása ellen. Az ítélet Karlsruhéban született, s nem kevesebbet mond ki, minthogy az úgy­nevezett »-menekülést segítő-« szervezetekkel kötött szerző­dések »jogilag hibátlanok«. Vagyis ezzel jogszerűnek is­merte el a bíróság az NDK-n átvezető tranzitutakon folyó embercsempészetet, azokat az üzelmeket, amelyeknek a megakadályozására a tran­zit-forgalomról szóló egyez­ményben az NSZK kormá­nya kifejezett kötelezettséget vállalt. Ezt a kötelezettséget az NSZK illetékesei és a nyugat-berlini hatóságok ed­dig sem teljesítették, hivat­kozva arra, hogy a náluk érvényben lévő büntetőtör­vénykönyv nem ad módot erre. Szerintük legfeljebb az okirathamisítást, vagy más hasonló bűncselekményeket lehetne üldözni. A gyakor­latban azonban, ha a bűnö­zők NDK-állampolgár »me­nekítése« érdekében hamisí­tanak útlevelet, ez elegendő ok az elnézésre. Minderre a szövetségi alkotmánybíróság ítélete tette fel a koronát. 1973. június 3., a tranzit- egyezmény életbelépése óta átlagban évi tíz millió utas és hatalmas mennyiségű áru jutott a tranzitutakon Nyu- gat-Berlinből az NSZK-ba és viszont. Az NDK részéről tartják magukat az egyez­mény betűjéhez és szellemé­hez. Azokat a jogsértéseket, amelyeket az NSZK, illető­leg Nyugat-Berlin részéről elkövetnek, tiltakozással fo­gadják, de a maguk részéről változatlanul gyorsan, a megállapodás szerint bizto­sítják az NDK útjain a kap­csolatot az NSZK és Nyugat- Berlin között. Az NDK hig­gadt és az egyezményeket szem előtt tartó magatartása homlokegyenest különbözik szókétól, akik Nyugat-Berlin körül ismét feszültségeket szeretnének szítani. A négy­oldalú egyezmény és az ah­hoz kapcsolódó tranzit­egyezmény kiindulópontja az, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak és nem áll Bonn igazgatása alatt. Így azok, akik a négyoldalú egyezmény leglényegesebb pontjával és a tranzitegyez­ménnyel ellentétben álló »bí­rói ítéleteket« hoznak, kér­désessé teszik a négyoldalú egyezménnyel kapcsolatos előnyöket és az eddigi pozi­tív fejleményeket is. Teljesen világos, hogy ál­talában itt nem jogi problé­mákról, hanem a nemzetkö­zi politikát érintő kérdésed­ről van szó. Az alapszerző­dés és az azokhoz kapcsoló­dó egyezmények, megállapo­dások részét képezik annak az Európa békéjét és bizton­ságát garantáló, szerződéses rendszernek, amely a Szov­jetunió és az NSZK moszk­vai szerződésével vette kez­detét, és amely a helsinid záróokmány aláírásához ve­zetett A békés egymás mel­lett élés ellenségei jogi for­mulákban öltöztetik politiká­jukat Az »ítéletek«, ame­lyeknek kiindulópontja az a képtelenség, hogy az egykori német birodalom egész te­rületére ma is és mindörök­re az NSZK alkotmánya és törvényei vonatkoznak, kísér­tetiesen egybecseng azzal az állapottal, amelyet a nyu­gatnémet jobboldal szószólói vallanak. Erich Honecker mondta: »Döntő a következő kérdés: akarja-e az NSZK kapcsolatait az NDK-val a szerződések alapján normali- zálni és lépésről-lépésre ja­vítani, vagy arra akarja a szerződéseket felhasználni, hogy beleavatkozzék az NDK belügyeibe és harcol­jon a közép-európai szocia­lizmus ellen?« Erre a kérdésre pedig nem paragrafusokkal, hanem az NSZK-ban kormányzati fe­lelősséget viselő politikusok­nak politikájukkal, tettekkel kell felelniök. P. I. Klans Croissant a stuttgarti börtönben Rekordgyorsasággal járt el a francia kormány Klaus Crois- sant-nak, a Baader-csoport védőügyvédjének . kiadatási ügyében. A francia fellébbvi- teli bíróság délután három­kor döntött úgy, hogy az NSZK hatóságai által körö­zött jogász kiadható, s noha védői azonnal a döntés meg­semmisítése érdekében nyúV tottak be keresetet, este ki­lenckor már útnak is indítot­ták a foglyot a párizsi Santé- börtönből az NSZK-ba. Bár a Baader-csoport ter­rorakciói általában felháboro­dást keltettek Franciaország­ban, a védőügyvéd kiadását a közvélemény széles rétegei el­lenezték, mivel a védelem jo­gainak korlátozásában a vé­dők elleni bírósági eljárásban a szabadságjogok megsértését látták, különösen azt köve­tően, hogy Croissant politikai menedékjogot kért Franciaor­szágban. Így nem csupán a szélsőbaloldal szervezett tün­tetéseket a nyugatnémet jo­gász védelmében, hanem a francia ügyvédi szervezetek, az emberi jogok ligája is. Ezek a szervezetek szerdán közleményben tiltakoztak a vádhatóság döntése ellen, amely — szerintük — a vé­delem jogának és a menedék­jognak súlyos megsértését je­lenti, és »szakít a francia igazságszolgáltatás hagyomá­nyaival«. Croissant védői a kiadatás bejelentése után sajtóértekez­leten tiltakoztak az ellen, hogy kész tények elé állítva őket, az igazságügyi hatósá­gok megsértették a védelem jogát a semmítőszék és az államtanács igénybevételével. Az igazságügy-minisztérium este hatkor kiadott közlemé­nyében még azt hangoztatta, hogy tanulmányozzák, milyen eljárást alkalmazzanak a ki­adatást lehetővé tevő bírósági döntés után. Este 9-kor pedig Croissant-t már el is szállítot­ták — anélkül, hogy a fran­cia védőügyvédek találkozhat­tak volna nyugatnémet véden­cükkel. Robert Ballanger, az FKP nemzetgyűlési csoportjának elnöke, a parlament szerda esti ülésén tiltakozott Crois­sant kiadatása ellen. Maga Croissant a bírósági tárgyalás előtt írásbeli nyilat­kozatot adott át francia vé­dőjének, és ebben hangot ad abbeli félelmének, hogy az NSZK börtöneiben meggyil­kolják. »Noha ismerem az NSZK-beli politikai foglyok részére létrehozott speciális fogvatartási rendszert, amely­nek célja fizikai és lelkiere­jük megtörése, sohasem leszek öngyilkos. Ha netán meghal­nék egy nyugatnémet börtön­ben, az nem lesz öngyilkos­ság.« A nyilatkozathoz Crois­sant szóban hozzáfűzte: amennyiben azt mondanák, hogy szökni próbált és közben rálőttek, azt se higgye el sen­ki: sohasem fog megszökni. Klaus Croissant-ot a Stutt- gart-Stammheim börtönben tartják fogva — jelentette be tegnap reggel a védőügyvédje. Hamburg Vitával folytatódott az SPD-kongrcsszus A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) hamburgi kong­resszusa csütörtökön a bél-', gazdaság- és szociálpolitikai munkabizottságok jelentései­Szadat szombaton utazik Izraelbe Szadat szombaton érkezik Izraelbe és vasárnap szólal fel az izraeli parlamentben, Be- I gin elhalasztja a hét végére tervezett angliai útját — je­lentették a nyugati hírügynök­ségek csütörtökön délután. A hírt maga Menahem Be­gin jelentette be Izraelben tartózkodó amerikai kong­resszusi képviselők csoportja előtt A tervek szerint Szadat szombaton este, helyi idő sze­rint fél nyolckor érkezik és hétfőig marad Izraelben. Begin bejelentését megelő­zően a damaszkuszi látogatá­sáról hazaérkezett Szadat el­nök Iszmailiában fogadta Herman Eilts-t, az Egyesült Államok kairói nagykövetét aki átnyújtotta neki az izraeli miniszterelnök írásos meghí­vóját Röviddel ezután a MENA, a hivatalos egyiptomi hírügynökség közölte: Szadat elfogadta a meghívást és né­hány napon belül Izraelbe Iá tógát A Khaled Mohieddin ve­zette egyiptomi baloldali párt a nemzeti haladó szervezet közleményben helytelenítette Szadat izraeli látogatását. vei, az alapszervezetekből be­érkezett több mint 800 hatá­rozati javaslat megvitatásával folytatódott. Az általános ér­deklődés azonban továbbra is Brandt pártelnök, Schmidt kancellár és Wehner parla­menti frakcióvezető kedden és szerdán elhangzott beszédei­nek szólt. A csütörtökön megjelent nyugatnémet lapok kommen­tárjaikban kiemelik: az SPD minél tovább hatalmon kíván maradni, ezért a kormányfőt erőteljes támogatásáról bizto­sítja és megerősíti szövetségét bonni koalíciós partnerrel, az FPD-vel is. Eközben azonban igyekszik megőrizni a párt politikai profilját is, hogy helytálljon jövő évi tartományi vá­lasztásokon és a tavalyinál nagyobb többséget szerezhes­sen az 1980-as országos vá­lasztásokon. Kína és Chile A pekingi Zsenmin Zsipao nemrég nagy teret szentelt Kí­na santiagói nagykövete, Hszu Csung-fu hazautazásának. A diplomatáit indulása előtt Pi­nochet elnök is fogadta. A szívélyes légkörben lefolytatott beszélgetés tartalma nem is­meretes, de valószínűleg nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy a nagykövet hazája ré­széről további támogatást ígér Chilének — állapítja meg az APN sajtóügynökségnek a hírrel kapcsolatos kommentár­ja. Majd rámutat: Az a kínai vezetés, amely magát a világforradalmi erők legfőbb pártfogójának tartja, egyetlen szóval sem bélyegezte meg Pinocheték véres kezű uralmát. Pedig az 1973. szep­temberi hatalomátvétel óta 200 ezren járták meg a börtö­nöket vagy a koncentrációs tá­borokat; 30 ezer hazafit vé­geztek ki, 500 ezren menekül­tek külföldre. Jelenleg is 5 ezer politikai foglyot őriznek a chilei börtönökben, 3 ezren pedig nyomtalanul eltűntek, így a santiagói vezetők e hall­gatásért joggal dicsérhetik Kínát, amely »tiszteletben tartja más államok politikai berendezkedését...« Peking nemcsak diplomá- , ciai kapcsolatot tart fenn Chilével, hanem erőteljesen fejleszti a gazdasági együtt­működést is. A junta hatalom­ra kerülése óta megsokszoro­zódott a két ország között az áruforgalom, újabb és újabb műszaki és kereskedelmi egyezmények születtek. Kína egyes árukat chilei szakem­berek szerint is »nevetségesen alacsony áron« szállít Még en nél is figyelemreméltóbb, hogy Chile nemrég 62 millió dolláros kamatmentes hitelt kapott Kí­nától és újabb értesülések szerint a két ország most tár­gyal egy szintén kamatmen­tes 50 millió dolláros kölcsön­ről. Heves tiltakozást váltott ki Náci botrány Angliában Az angol demokratikus köz­vélemény nyomására a Bel­ügyminisztérium az utolsó pil­Ahol a bors terem A Vietnami Szocialista Köztársaság egyike a világ nagy fű- szcrtermclöinek. Tien Phuoc járás egyik fontos terméke a feketebors. (Fotó; VNA—MTI—KS) lanatban megtiltotta az egy­kori Waffen SS három tiszt­jének, köztük Hitler egyik szárnysegédjének angliai be­utazását. A Heathrowi repü­lőtéren este a rendőrök őri­zetbe vették Hubert Meyer ezredest, aki két társával együtt azért szándékozott Angliába jönni, hogy szemé­lyesen népszerűsítse a hábo­rús bűnös Waffen SS-t. Tisz­tára mosni hivatott könyvü­ket. A Waffen SS története 1115 képben című művet több vasárnapi lap hirdette és már teljesztik is Angliában. Kedden az alsóházban több munkáspárti képviselő felhá­borodva követelte a kormány­tól: tiltsa be Meyerék beuta­zását, akik arcátlan módon arra is készültek, hogy meg­koszorúzzák a háborúban el­esett brit katonák emlékmű­vét. Meyer ezredes Hitler sze­mélyes testőrségénék tagja, a 12. SS páncélos hadosztály főtisztje volt Walter Harzer ezredes a 9. SS-hadosztály pa­rancsnokaként körülzárta és megsemmisítette Amhemné! az első brit légideszant had­osztályt. A harmadik náci 1 tiszt kiléte ismeretlen, a könyv brit terjesztői csak annyit árultak el róla, hogy Hitler egykori szárnysegéde. Az SS-tisztek könyve az NSZK-ban egy év óta ki­bontakozó neonáci hullám, a náci korszakot »felülvizsgáló« művek áradata közepette azt kívánja bizonygatni, hogy Nümbergben háborús bűnös­ként elmarasztalt Waffen SS szervezet valójában egyszerű katonai alakulat volt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents