Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

i A. Tito Párizsban tárgyai Többször is találkozott Giscard d’Estaing-nyei Tito Jugoszláv elnök Párizsban többször is találkozott Giscard d’Estaing francia elnökkel. (Telefoto — AP — MTI — KS) nyugatnémet vélemény a neutronbombáról Franciaországi látogatásá­nak második napján Tito el­nök megkoszorúzta a Diadal­ívnél az ismeretlen katona sírját, majd délben, Jacques Chirac, párizsi polgármestert fogadta a Marigny-palotában. Szerdán este a Tito elnök tiszteletére az Elysée-palotá- ban rendenzett díszvacsorán mindkét államfő kifejtette né­zeteit tárgyalásai különböző témáiról. Giscard d’Estaing azt hangsúlyozta, hogy Párizs és Belgrád módszerei, eszközei lehetnek eltérőek, de céljaik­ban találkoznak — így például mindkét ország mindent meg-, tesz azért, hogy a belgrádi ér­tekezlet új, realista, hiteles és hatékony szakaszt nyisson az európai enyhülésben. — Közös cél — mondotta —, hogy a Földközi-tenger a »béke tava legyen-«. Franciaország hozzá kíván járulni az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakának sike­réhez és a mostani látogatás alkalmat nyújt ennek megbe­szélésére is. Tito elnök válaszában kije­lentette: az enyhülés csak akkor maradhat fenn az elle­ne intézett támadásokkal szemben, ha egyetemes folya­mattá válik, kiterjed földünk minden égető kérdésére, és ha valamennyi ország egyenlő alapon vesz részt e problé­mák megoldásában. A Közel-Keletről szólva Ti­to rámutatott: nem lehet szó igazságos és tartós rendezés­ről Izraelnek mindazokról a Palesztinái és más arab terü­letekről való visszavonulása Sanaaban, a Jemeni Arab Köztársaság fővárosában csü- 'örtökön temették el Ibrahim Mohamed El Hamidit, a köz­társaság kedden meggyilkolt államfőjét. A temetésre és a gyászszertartásra nem hívtak meg külföldi vendégeket. A Sanaaból érkező jelenté­sek változatlanul nyugalom­ról számolnak be. A rádió a gyász jeleként Koránból vett idézeteket sugároz. Az Ahmed Husszein Al Chasmi vezette háromtagú el­nöki tanács zárlatot rendelt el a gyilkosság körülményeire vonatkozó hírekre. A kairói Al Akhbar csütörtöki számá­ban azonban idézi a Jemeni Arab Köztársaság kairói A neutronfegyver bevezetése nem talál megértésre az NSZK lakossága körében. Mint a nagykövetét, aki szerint a ket­tős — más jelek szerint hár­mas — gyilkosság eredetileg kiszemelt áldozata nem az el­nök, hanem a testvére, Ab­dullah Mohamed El Hamidi volt, akit egyébként kis idő­vel később ugyancsak meg­gyilkoltak. A nagykövet úgy vélekedik, hogy Abdullah Mo­hamed El Hamidi és bizonyos észak-jemeni törzsi vezetők között ellentétek voltak ta­pasztalhatók. A kairói nagykövet sanaai telefonértesüléseire hivatkoz­va azt is közölte, hogy El Ha­midi elnököt és testvérét Sa- naán kívül, egy országúton lőtték le. (MTI) I Bad Godesberg-i Inf as-intézet közvélemény-kutatásából ki- I tűnik: a közvéleménynek csu­pán háromnegyed része ismeri a tömegpusztító fegyver ne­vét és közülük is csupán ke­vesebb, mint 25 százalék véli úgy, hogy »ha a NATO-t föl­szerelnék ezzel a fegyverrel, Nyugat-Európa biztonsága növekednék«. ' A többség el­utasítja a hivatalosan »humá­nusnak* minősített fegyver elterjesztését. A Kölner Stadt-Anzeiger épp erre a közhangulatra hi­vatkozva csütörtöki számában arról a megkönnyebbülésről ír, amellyel Carter amerikai elnök elhatározását fogadták, miszerint a neutronfegyverrel kapcsolatos végső döntést a jövő évre halasztották. Washington Eltemették El Hamidi elnököt Kettős vagy hármas gyilkosság? Erieh Hooecker fogadta Borbély Sándort Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsának el­nöke csütörtökön Berlinben fogadta Borbély Sándort, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkárát, aki pártküldöttség élén ötnapos látogatáson az NDK-ban tartózkodik. A szí­vélyes, baráti légkörű talál­kozón megbeszélést folytattak a két testvérpárt előtt álló legfontosabb feladatokról, az NSZEP IX., illetve az MSZMP XI. kongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásáról. Az eszmecserén részt vett Horst Dohlus, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára és dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagy­követe. (MTI) Púja Frigyes találkozója az angolai külügyminiszterrel Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés XXXII. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője szerdán találkozott Paulo Jor­ge angolai külügyminiszter­rel. Megbeszélésük napirend­jén az afrikai kontinens prob­lémái szerepeltek. A közgyűlés 3. számú bizott­ságában »Az önrendelkezés és az emberi jogok összefüggése« című napirendi pont vitájá­ban felszólalt Geréb Sándorné, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy egyes tőkés­országok a népelnyomó kor­mányoknak nyújtott politikai, katonai, gazdasági segítséggel késleltetik a gyarmati rend­szer maradványainak végle­ges felszámolását, a népek ön­rendelkezési jogának érvénye­sítését. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgal­maknak joguk van minden szükséges eszközzel — a fegy­veres harcot is beleértve — küzdeni igazságos céljukért. „Hadakozás” hadászati fegyverekért Az Egyesült Államokban a B—1-es hadászati bombázó hívei megnyerték az első kép­viselőházi csatát, amikor is 60 szavazattal 23 ellenében eluta­sították a B—1-est helyettesí­tő kisebb bombázó kifejlesz­tésének elindítására szolgáló 20 millió dolláros költségvetés jóváhagyását. A Carter elnök által kért összeget elutasító honatyák abban bíznak, hogy ha meghiúsítják az elnöknek azt a tervét, miszerint a pénz­összeget a jelenlegi FB—111-es vadászbombázó nukleáris bombázóvá alakítására hasz­nálják föl, s akkor zöld utat kap a B—1-es bombázó gyár­A 20 millió dollár kiutalá­sának elutasítása után a kép­viselőház 561 millió dollárt szavazott meg a hadügyi költ­ségvetések kiegészítésére. Ez az összeg magába foglalja a szárnyasrakéták kifejlesztésé­nek költségeit is. ;,A helyzet még kényes, de biztató” A francia költségvetés vitája A szigorú takarékossági po­litika, fenntartása mellett szállt síkra a francia nemzet- gyűlésben — az 1978. évi költ­ségvetési tervezetet kommen­tálva — Raymond Barre mi­niszterelnök. — A jövedelmek mérséklése marad az általá­nos szabály, bár a magán- szektorban az év végén (a vállalatok helyzetétől függő­en) lehetséges a vásárlóerő valamelyes növelése — jelen­tette ki a kormányfő. Az utóbbi egy esztendő alatt 25 százalékkal nőtt munkanélküliségről szólva Barre azt hangsúlyozta, hogy Franciaország e tekintetben nem áll a legrosszabbul, és a statisztikák megtévesztőék. Ugyanakkor Barre azt is mondotta, hogy az intézkedé­sek már hoztak eredményeket és az ország gazdasági téren bizonyos mozgásszabadságra tett szert. »A helyzet még kényes, de biztató.« A nega­tív tendenciák megfordultak, vagy azon az úton vannak, hogy megforduljanak. ».« Eredményként könyvelte el a kormányfő az áremelkedés megfékezését : tavaly nyáron az infláció 13 százalékos volt, azóta 10 százalék alá csőik­ként. (A szakszervezeti sta­tisztika szerint továbbra is 12 százalék.) Fontos eredmény­ként jellemezte Barre a frank megszilárdulását és a külke­reskedelmi mérleg deficitjé­nek csökkenését is. A parlament elé terjesztett 1978. évi költségvetés 398,2 milliárd frank kiadást és 389,7 milliárd frank bevételt irányoz elő — tehát csaknem 9 milliárd frankos deficittel számol. Az idei költségvetést, akár csak az előzőeket, egyen­súly feltételezésével nyújtot­ták be, de idén a várható hi­ány 17 milliárd frank, tavaly pedig 33 milliárd volt a de­ficit. A költségvetés 12,4 szá­zalékkal múlja felül a tava­lyit: tehát a kiadások növe­kedése nagyjából megfelel az infláció ütemének. A katonai költségvetés azonban 16 szá­zalékkal nő. A TÖRÖK SAJTÓBAN olyan hírek terjedtek el, hogy Caglayangil külügyminiszter hamarosan megválik hivata­lától. Tárcáját valószínűleg Kamran Inán kapja. ISMÉT KIÉLEZŐDÖTT a helyzet a Fülöp-szigetek déli körzeteiben: a reguláris had­sereg, a légierő és a haditen­gerészet támogatásával meg­torló hadműveletet indított a moro nemzeti felszabadítási front csapatai ellen. A VÉRES BÖRTÖNHARC teghap véget ért a guadala- jarai büntető intézetben. A tűzharc tizennégy áldozatot követelt. POKOLGÉPES TÁMADÁS érte a kaliforniai Cupertino közelében a nyugati partvi­déket árammal ellátó köz­ponti transzformátorállomást. A támadást egy terrorista szervezet hajtotta végre. LETARTOZTATÁSI pa­rancsot adtak ki Frankfurt­ban a csehszlovák légitársa­ság gépének eltérítői ellen, akik »politikai menedékjogot« kértek Nyugatnémetország­tól... ÖNGYILKOS LETT Beatriz Allende, a néhai chilei köz- társasági elnök leánya. A hi­vatalos közlemény kiemeli: apja halála, a tragikus esemé­nyek, honfitársainak meghur- colása és a junta véres ke­gyetlenkedései okoztak nem múló lelki sérülést Beatriz Allendében. PÁRT AKTÍVÁKON tárgyal­ják most a Szovjetunióban a legfelsőbb tanács ülésszakának anyagát, Brezsnyev előadói beszédét és az új alkotmány elfogadását. Brezsnyev beszé­dét a pártoktatásban is tanul­mányozzák. TÁVIRATBAN köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsá­ga Geronimo Amedo Alva- rezt, az Argentin Kommunis­ta Párt főtitkárát, 80. születés­napja alkalmából. HAROLD BROWN, az Egye­sült Államok hadügyminisz­tere tegnap a jugoszláv fővá­rosban megkezdte tárgyalá­sait — a két ország katonai együttműködésének kérdései­ről — Nikola Ljubicsics jugo­szláv nemzetvédelmi minisz­terrel. Életszínvonal a Szovjetunióban Az emberré y álás órái A jólét fogalma állandóan változik, és egyelőre még nincs valamennyi országra érvényes egységes értékská­lája. Egyrészt nem elég a jólétet pénzzel mérni, más­részt viszont helytelen len­ne az önsanyargató aszkézis, a nélkülözhetetlen minden­napi kenyér fölcserélése hol­mi testetlen, anyagtalan vá­gyakra. Az életszínvonal és a szellemi, a kulturális szín­vonal növekedése egységes, elválaszthatatlan folyamat. A Szovjetunióban ez a folya­mat szakadatlanul tart és lényegében a szovjet társa­dalom alaptörvényévé vált, be is került az új alkot­mánytervezetbe : »A szocializmusban a tár­sadalmi termelés legfőbb cél­ja az emberek növekvő anyagi és szellemi szükség­leteinek a lehető legtelje­sebb kielégítése.« 1971-től 1977-ig az egy fő­re eső reálbér a Szovjetunió­ban 33 százalékkal növeke­dett. Ez a mutatószám még magasabb lenne, ha az or­szágot 1972-ben és 1975-ben nem sújtotta volna az év­század legsúlyosabb két aszálya. A háború előtti ötéves tervidőszakok éveiben (1928- tól 1940-ig) a Szovjetunióban az egy főre jutó reálbérek 1,3-szorosan növekedtek. Ezeknek a mutatószámoknak az egybevetése arról tanús­kodik, hogy a fejlett szocia­lizmus körülményei között a jólét növekedésének üteme megduplázódott. Az abszolút növekedés még gyorsabb ütemű: a kilencedik ötéves tervidőszakban (1971—1975) szociális célokra akkora ösz- szeget fordítottak, mint az előző két ötéves tervben ösz- szesen. Az általános jólétet csak olyan társadalomban lehet elérni, ahol nincs munka- nélküliség. A lakosság teljes foglalkoztatottsága, az egyen­lőség a munkabérben — nemre, fajra és korra való tekintet nélkül —, a hiva­tás, a szakma szabad válasz­tásának lehetősége a mun­kához való jog garanciája. A munkához való jogot a Szovjetunió 1936-os alkot­mánya fogalmazta meg, ezt a jogot az új alkotmány ki­szélesíti és kiegészíti. Mint látjuk, az általános jólét növekedésének sok al­kotórésze van. Ilyen min­denekelőtt az oktatás: amely­nek minden formája ingye­nes a Szovjetunióban. A Szovjetunióban az or­vosi segítségnyújtás minden formája is ingyenes. Bármi­lyen bonyolult és drága a gyógykezelés, az összes ki­adások terhét az állam vi­seli. Íme, csak néhány alkotó rész a sokból, amely összes­ségében minden családnak biztosítja a társadalmi igaz­ságosságot, pártatlanságot! A Szovjetunióban két ötéves tervidőszakban a munkások és a tisztviselők átlagos ha­vi keresete 1,6-szeresére, a kolhozparasztok keresete mintegy kétszeresére növe­kedett. Az új szovjet alkotmány egyik cikkelye kimondja: az állampolgároknak joguk van a hazai és a világkultúra eredményeinek, vívmányai­nak birtoklására, élvezetére. Ez a jog gyakorlatilag már régóta létezik, biztosította a kötelező középiskolai oktatás, a 130 ezer könyvtár, a. sok ezer múzeum, színház, hang­versenyterem, a hihetetlenül olcsó könyvek, hanglemezek, mozi-, színház- és hangver­senyjegyek. Vagyis olcsó mindenki számára megfizet­hető az ára annak, ami — hogy Dosztojevszkijt idézzük — mindannyiunknak segít abban, hogy »emberré vál­junk«. Gennagyij Piszarevszkij (APN—KS) 3ÖÍ tí . Megbeszélések Damaszkuszban és Kairóban Hafez Asszad szíriai állam­fő négy órán át tárgyalt a közel-keleti kérdés legújabb fejleményeiről J as szer Ara- fattal, a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezet vb-elnöké- vel. A szíriai kormányforrás­ból származó hír szerint az »építő jellegű és hasznos« ta­lálkozókon a folyamatban le­vő nemzetközi lépéseket vi­tatták meg, különös tekintet­tel a palesztin ügyre és a kö­zel-keleti problémára. Ezen túlmenően áttekintet­ték a libanoni helyzetet, va­lamint a libanoni állam és a palesztin mozgalom között érvényben levő megállapodá­sók végrehajtásának módoza­tait. Egyiptom és Szaúd-Arábda megállapodott, hogy konkrét lépéseket tesz a két ország közötti együttműködés elő­mozdítására minden területen és egyesíti politikai, gazdasá­gi stratégiáját — közölték az egyiptomi kormány hivatalos személyiségei. A megegyezés azon a tárgyaláson jött létre, amelyet Mamduh Szalem mi­niszterelnök folytatott Ab­dullah Bin Abdel Azizzal, Szaúd-Arábia második mi­niszterelnök-helyettesével, a királyi testőrség parancsnoká­val. A szaúdi herceg egyébként tegnap fejezte be egyiptomi látogatását, s azután Szíriába utazott, majd Jordániába lá­togat. A tárgyalások során az egyiptomi kormányfő az arab­közi együttműködés követen­dő példájának nevezte a két ország kooperációját. A Kaposvári Ruhagyár fölvesz központi gyáregységébe 1 villanyszerelőt 1 festőt 2 lakatost 1 raktári munkást 1 portást valamint nagybajomi telephelyére — olajtüzelésű kazánhoz — 2 fűtőit és Kadarkúti telephelyére — olajtüzelésű kazánhoz — 1 fűtőt Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. (16733) I nélkül, amelyeket 1967-ben foglalt el, továbbá a palesz- tinaiak törvényes jogainak el­I ismerése nélkül, s ez magábi foglalja az önálló államra val< jogukat is.

Next

/
Thumbnails
Contents