Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
A faluban este gesztenyeiilat árad... Szüretelők évszázados fák alatt fh a rosb erén vb en most van Ideje a szelídgesztenyének. Tó üzlet gesztenyével foglalkozni. Ügy mondják: a gesztenyét termelő emberek nem féltékenyek, szívesen ajánlják bárkinek ezt a foglalatosságot, ha van hozzá türelme... Mert az első szerény szüretig 20—25 évet kell várni, de 100 is eltelik, mire istenigazában teremni kezd a fa. Igaz, akkor lead vagy két mázsa termést, aminek kilóját most 20 forintért fizeti ki a termelőszövetkezet átvevője... Persze van, aki többet kínál. Gesztenyeszüretkor az iharosberényi lombok alatt megjelennek személygépkocsival, Ids furgonnal a maszek zöldségboltosok, cukrászok. S alti a legtöbbet ígérik az viheti a termést. Mert állítólag az iharosberényi gesztenye édesebb, mint bárhol másutt Egyre nagyobb lesz a halom. az országban. A föld, a klíma itt a legkedvezőbb. Nem csoda, hogy a faluban nincs olyan ember, akinek ne volna a tulajdonában egy-két famatuzsálem. A betakarítás végére mintegy 10—12 vagon termést vár a téesz a tagoktól. Ez azonban nagymértékben függ a konkurrencia felvásárló kedvétől. A szövetkezetnek, arrint ezt Kulcsár Lajos háztáji ágazatvezető is magyarázta, nem nagy üzlet a felvásárlás és a továbbértékesítés, ám a bizonytalanul jelentkező kiskereskedők aligha tudnák elvinni az összes termést. A legnagyobb mennyiséget ide hozzák az emberek. A szövetkezet egyébként azt is vállalta, hogy saját fogatára! ’háztól elszállítja a tag termését a begyűjtő helyre. Persze van, aki talicskán, kiskocsin maga fuvarozza el naponta a t fák alól felszedegetett gesztenyéket. Ilyenkor egyébként az ideális időjárás az, ha süt a nap, s közben- fujdogál a szél: a nap sietteti az érést, a szél meg lerázza a termést. Ezar-ezerötszáz darabra becsüli az ágazat vezető a faluban lévő termőképes fák számát. Köztük sok a törzskönyvezett, kiemelt minőségű egyed, melyeknek a magját elteszik, s az egész télen át 'hevertetett »magoncokat« őszszel faiskolákban ültetik el. Mert gondolni kell a jövőre is, habár ezek a fák »-majdnem örökké« élnek. Nemrégen a falu új szarvasmarhatelepe köré ültettek mintegy 150 fiatal oltványt: Harminc év múlva, akár egy édesipari kombinátból, egy helyről érkezik majd a már említett városi édesség két fontos alapanyaga: tej a tejszínhabhoz és gesztenye a püréhez. Itt a faluban egyébként öt év múlva az értékesített mennyiség ugrásszerű növekedését várják. Tíz-tizen- két évvel ezelőtt jelentős mennyiségű oltványt adtak el a gazdáknak, s ezek termőre fordulási ideje kevesebb a magról ültetettnél. Delfinek és tonlialászat A rajban élő, kiváló minőségű és jó piaci áru tonhal halászata sok tengerparti ember- főfoglalkozását jelenti. A Kalifornia partjai mentén ebből élő halászok évente sok tonna tonhalat fognak és küldenek a piacra. A tonh3lrajok rendszeres kísérői azonban a delfinek is, amelyek üldözőbe veszik, nyaktájéknál átharapják és elpusztítják a tonhalakat. A halászok halójába került delfin nem kívánatos vendég, mert megrongálja a halászhajól és jelenlétével is csökkenti a halzsákmányt. Érdekes, hogy a delfinek — noha megtehetnék — nem ugrálnak ki a kerítőháló térségéből, nem is menekülnek el onnan időben. A halászok pedig szívesen megszabadulnának tőlük. Ennek érdekében olyan módszert kerestek, tonhalak közül elriasztja a amely a hálóhúzás előtt a delfineket. Ehhez természetes ellenségük, a bálnák hangját próbálták felhasználni úgy, hogy azt magnószalagra vették és halászat kezdetén lejátszották a delfineknek. A kísérlet meglepően hatásos volt: a delfinek pánikszerűen menekültek a bálnahang hallatára. Egy ízben meg is számolták, hogy a kerítőháló nyitva tartott kapuján át a riasztó hang hatására kb. 1000 delfin menekült el a térségből. Járjuk az ágazatvezetővel a domboldalt, a hatalmas fákon barna csillagok a szúrós tokba rejtőzött, csillogón fénylő szemek. Itt is, ott is, hajlongó embereket látni, amint kosárba, zsákba szedegetik türelmesen az idei termést. Esténként aztán mindenfele a házakban kellemes édeskés illat száll; »sütögetik« a gesztenyét, vagy ahogy itt az idősebbek mondogatják, a vacsora utáni »konfektet«. Bencsik András »Iljics — írja Krupszkaja — attól a pillanattól kezdve, hogy a februári forradalom j híre eljutott hozzánk, égett a vágytól, hogy Oroszországba menjen. Anglia és Franciaország semmi pénzért nem engedett volna bolsevikokat Oroszországba. Iljics ezt világosan látta ... Illegálisan kell utaznia, más út nincs. De hogyan? ... Svéd útlevelet a svéd elvtársak útján lehetne szerezni, de akadály a nyelv nem tudása. És mi lenne, ha az útlevélben az állna, hogy néma? De az ember könnyen elszólhatja magát. — Elalszol, mensev'kekről álmodsz, szidni kezded őket... és fuccs az egész konspirációnak — mondtam nevetve.« Ezt a fantasztikus ötletet követte egy még fantasztiku- sabb — és végül az valósult meg. Mi lenne, ha a német Sorléshfzíaló kistermelők! Felhívjuk sertéshizlalással foglalkozó kistermelő partnereink figyelmét, hogy vállalataink rendelkezésükre állnak az 1978. évi, valamint a több éves vágósertés-értékesítési szerződések megkötésére. Javasoljuk, hogy a részletes feltételekről tájékozódjanak a felvásárlónál, helyi megbízottainknál. Kiemelten figyelmükbe ajánljuk a töbh éves szerződés nyújtotta kedvező lehetőségeket. Kérjük azokat a termelőket, akik már az idén éltek a , több éves szerződési lehetőséggel, és így már kaptak 0,50 Ft-os felárat, hogy a második évben elérhető 1 Ft-os felár érdekében december 15-ig közöljék 1978-ra vonatkozó szándékukat, és azt felvásárlóinkkal közösen rögzítsék. Javasoljuk, hogy az 1978. évi és a több éves szerződéseket folyamatosan — s mielőbb — kössék meg, mert ez közös érdekeinket szolgálja: — az értékesítési biztonságot, — a zökkenőmentes átvételt. ALLATFORCALM1 ÊS HŰSIPARI TRÖSZT (9347) Egy korty méreg A GRAMOXONE »közepesen mérgező, a szervezetben súlyos elváltozásokat okoz. Egy korty a halálos dózis többszöröse. A felnőtt számára a halálos dózis 12 mililiter. Az orvosi beavatkozás csak akkor lehet eredményes, ha a méreg- ivás után egy órán beiül gyomormosást hajtanak végre.« Részletek az orvosi szakvéleményből. A kisfiút ezek szerint már nem lehetett megmenteni, hiába volt minden erőfeszítés, összefogás; augusztus 22-én a pécsi kórházban meghalt. Az orvosok, a szülők tehetetlenül nézték a szenvedést. Megpróbálták a lehetetlent, ám hiába. Lacika tízéves volt. Egyetlen gyermek. Ű volt a család sze- mefénye. Imádott játszani a barátokkal. A barátja a szomszédban lakott, és amikor augusztus 3-án átment hozzá, még senki nem tudta, hogy ez lesz az utolsó közös játékuk, mert már ott leselkedik a nem is sejtett veszély, ott van a méreg egy zákányi ház kamrájában; egy címke nélküli borosüvegben. A fiúk az udvaron játszottak. Valamiért berohantak a kamrába, és Lacika észrevette a zöld üveget. »Iszom egy kortyot« — azzal lekapta a polcról a palackot, és ráhúzott. Rögtön észrevette a tévedést. Köpködve szaladt haza: »Olaja ittam«. AZ ÉDESANYJA átment a szomszédba, hogy ellenőrizze, mit tartalmazott az üveg. A A polcon valóban ott állt egy palack, teli fáradt olajjal. A vegyszeres üveg már valahol alul lapult, oda tette vissza a fiú. Az édesanya nem vette észre, ő csak az olajat találta meg. Egy kicsit nyugodtabban ment haza. A tünetek is olaj- ivásra utaltak. A kisríú éjszaka hányt, hasmenése volt. Három nap múlva került orvoshoz, amikor már torokfájásra is panaszkodott Ekkor a szomszéd néni is átjött. Az unokájától tudta, mi történt. Bement a házba, és észrevete: a gramoxonét tartalmazó üveg nincs a helyén. Rögtön átszaladt Laciékhoz: »Jaj, Ilike, baj történt, a Lacika gyomírtószert ivott«. Az édesanya a gyékényesi határállomáson, a növényegészségügyi kirendeltségen dolgozik. Munkahelyén elmondta, mi történt a kisfiával, milyen tüneteket észleltek. Ott azt mondták: Lacika biztosan gramoxonét ivott. Az orvos rögtön beutalta a fiút a nagyatádi kórházba. Vitték Lacikát, és vitték a mérget is: mintát vettek az üveg tartalmából. A kisfiút ezután Pécsre szállították, de későn jött a segítség. Csak néhány nappal hosz- szabbíthatták meg az életét. Hogyan került a gramoxone a borosüvegbe, hogyan került a polcra? A szomszédok még régebben vásároltak két palackkal. Azután a nagymama úgy gondolta, sok helyet foglal el a két üveg, és az egészet bele- töltötte egy használaton kívüli Fiatalok — Augusztus 15-én döntött a Laxly Ruházati Szövetkezet vezetősége: a Kossuth Lajos utcai helyiségüket ifjúsági divatszalonná alakítják át. Két héttel később már fogadták a megrendelőket. Narancssárga vászon van kifeszítve a kirakat fölött: új színfoltja a Kossuth Lajos utcának. Bent ízléses tapéta, szép függönyök, virágok. A függöny mögül kuncogás hallatszik: — Jaj, ez így nagyon jó lesz... — Akkor köszönöm a próbát, készen vagyunk — lép elő az üzlet vezetője: Stadler Lajosáé, aki korábban a női divatszalonban volt helyettes üzletvezető. Az örömtől kipirult arccal a »kuncsaft« — kollégista lány — is előpenderül. — Régen vágyódtam egy ilyen farmer ingruhára. A nyáron dolgoztam, abból jött össze rá a pénz. A kilincset húsz év körüli lánynak adja. A kis szőke bizonytalankodva toporog, amíg Stadlemé segítségére nem siet. Eléje rakja az anyagokat, biztató szemhun y orítással kérdezi, hogy mit szeretne varratni. — Kötényruhát, farmerből... Csípőben egy kicsit erős vagyok, készen nem találok megfelelőt, ' meg azután a nagymamám kipótolta a spórolt pénzemet. Ez lesz az első csináltatott ruhám. Egy hónap telt el a nyitás óta. Szeptember 1-töl október 1-ig hatvanhat megrendelő jött az üzletbe. Az indigóborospalackba, majd odatette a fáradt olaj mellé... A MËREGTAROEASNAK szabályai vannak! Csak címkével, felirattal ellátott üvegben tárolható, úgy elzárva, hogy illetéktelen felnőtt, gyermek ne férhessen hozzá. A szomszédasszony beismerte, hogy vétett. Am, ezzel a beismeréssel nem lehet már segíteni a kisfiún. D. T. ßa falóknak val festett farmer anyagból sok blézert, ruhát varrtak ez idő alatt, 90 méternyit dolgoztak föl belőle. Az üzletvezető a megrendelőteremtől egy függönnyel elválasztott műhelybe lép, Szabásminta várja. Piros, kagyló alakú Toshiba rádió slágert duruzsol. A lányok dolgoznak. Közülük csak egy hagyta el a húsz évet, és még a tanműhelyben kapott, nagy fülű egérkével díszített munkaköpenyt viselik. — Mi is szeretünk divatosan öltözködni, és másoknak is szívesebben varrunk modern ruhákat — mondják —, mint valami ' ódivatú holmit... E’árulják, hogy nagyon örülnek az újfajta anyag, a khaki térhódításának, hiszen: — Puhább, mint a farmer. Nézze meg — mutatja egyikük az ujjait —, az indigós farmer megfogja, feltöri az ujjunk hegyét... A lányok közelebb intenek az egymással szemben felállított varrógépükhöz, és megsúgják : — Sok helyen, több műhelyben dolgoztunk a tanu’ó- időnk alatt, de sehol nem éreztük ilyen jól magunkat, mint itt. Nagyjából egyidősek vagyunk, a főnöknőnk is csak huszonnégy éves. Nem okoz gondot, hogyan szóljunk egymáshoz, hiszen még a beszédtémáink . is azonosak. Szeretünk jó nagyokat nevetni, itt nem érnek dorgáló pi1 lan tások, ha egy ki ősit hangosak vagyunk. Igaz, közben jár a kezünk, így a varrás is jobban megy... G. J. kormány — német foglyokért cserébe — átengedné a forradalmárok egy csoportját országán? Második meggondolásra ez a terv már nem is tűnt olyan képtelenségnek. Lenin és társai is tudták, hogy a németek nem a kicserélt foglyokért mondanak majd igent, hanem azért, pontosan azért, amiért az angolok és franciák lehetetlenné tették az utazást: mert a hazatérő forradalmárok nyilvánvalóan a háborúellenes tendenciákat erősítik Péterváron, ami viszont Berlinnek létérdeke. Lenin azt is tudta az első pillanattól kezdve, hogy ilyen körülmények között a hazatérésnek számtalan buktatója is lehet: 1. Az Ideiglenes Kormány, amelynek hivatalos vonala a háború végsőkig való folytatása, hadbíróság elé állíthatja őket »az ellenséggel való cimborálás« miatt. 2. A bolsevikok minden rendű és rangú ellenfele — volt belőlük éppen elég (Lenin pártja ebben az időben még a szovjetekben is kisebbségben volt) — politikai támadásra használhatja fel a gyűlölt Németországon való átutazást. A szervezésben közreműködött svájci kommunista, Fritz Platten írja: »Ma már nehéz elképzelni, milyen veszélyekkel fenyegette az orosz emigránsokat ennek az utazásnak a megszervezése és maga a hazautazás háború idején, ellenséges országon át. Svájcból több mint ötszáz emigráns akart családostul hazautazni. Arra törekedtek, hogy beutazási engedélyt kapjanak az Ideiglenes Kormánytól. Amikor azonban Lenin erőfeszítéseinek eredményeképpen alkalom adódott arra, hogy Miljukov engedélye nélkül hazautazzanak, csak 33 ember szánta rá magát ...« Leninnek nem voltak kételyei. Egy érdekelte: minél előbb orosz földön legyen, ah’ol népének, pártjának szüksége van rá. »Beszálláskor — írja Krupszkaja — sem" a csomagjainkat, sem az útlevelünket nem vizsgálták át. Iljics gondolataiba merült. Lélekben már Oroszországban járt... Március 31-én léptük át a svéd határt... Feldíszített finn bérkocsikon utaztunk át Svédországból Finnországba. Itt már minden olyan otthonos, ismerős volt: rozoga, harmadosztályú kocsik, orosz ka-- tónak. Nagyon jó volt...« »Hatalmas tömeg zárta el a Finn pályaudvar előtti teret — írja az egyik szen\tanú, a mensevik Szuhanov —; a villamosok is alig tudtak keresztülvergődni a tömegen ... Soká kellett várnunk, a vonatnak nagy késése volt. Végre befutott. A peronon felharsant a Marseillaise ... Egv kis csoport közepén bejött, jobban mondva berohant Lenin ... Élőrerohant a terem közenéig. majd hirtelen megállt Csheid- ze (mensevik vezető, a Petrograd i Szovjet elnöke) előtt, mint aki teliesen váratlan akadályba ütközött.« Csheidze az akkor »divatos« egységfrázissal üdvözölte az érkezőt. Mindenki Lenint nézte. Mit tesz most, hiszen közismert, hogy sohasem hitt valamiféle elvtelen egységben. I És Lenin Pétervárra érkezésének első pillanatában is azt tette, amit azelőtt is. azután is, egész életében tett: közvetlenül a néphez fordult — nem az őt üdvözlő hivatalos személyiségekhez, hanem a fe- ketéllő tömeghez: »Kedves elvtársak, katonák, matrózok és munkások! Boldog vagyok, hogy üdvözölhettem az Önök személyében a győzelmes orosz forradalmat, s köszöntőm Önöket, mint a világot átfogó proletár hadsereg előőrsét...« »Ezután — folytatja az emlékezést Szuhanov — Leninnek föl kellett másznia egv oáncélautóra ; a fényszóró sugarában, a zenekar, zászlók, munkások, katonák és az óriási tömeg. kíséretében a páncélautó most Petrográd belvárosa felé haladt, a bolsevik főhadiszállásra: Ksesrinszkaja balettáncosnő palotájához.« Itt, a cár egykori kedvesének budoárja mellett ismertette Lenin híres Áprilisi Téziseit. Lényegük: Közismért, hogy Oroszországban voltaképpen nincsenek meg a szocializmus feltételeit. De a polgárság rendkívüli gyengesége miatt egyszerűen nincs más út, nincs más lehetőség, mint az, hogy a dolgozók, a munkások és a parasztok szerezzék meg, építsék ki és töltsék meg tartalommal a hatalmat. A kormány tehát megbuktatható, minden hatalmat a szovjeteknek! A tézisek nyomán olyan vihar támadt, amelytől a reakciósok azt várták, elsökri Lenint. Ehelyett azonban — őket söpörte el. (Folytatjuk.)
