Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
Kis számítógépei' szerelnek lábon ban — a jelenlegi mellé — fel kell építeni egy üzemet, ahol a szerelőcsarnok alapterülete háromezer négyzetméter lesz, a szociális, valamint az igazgatási rész újabb ezer négyzetmétert tesz ki. A kilencven millió forintos beruházás elkezdődött már: a domboldalban nehéz dübörgései földmunkagépek egyengetik a talajt. Az új beruházás első kiviteli tervjavaslatát éppen a héten vitatták meg a gyár szakemberei a tervezőkkel. A kivitelezésre a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat vállalkozott és 1980-ra ígéri az átadást. Amíg az épület elkészül a mostani üzemcsarnokok egyikében folyik tovább a szerelés. Az új üzemcsarnokban háromszáz embert foglalkoztatnak majd. Akkor tehát nyolcszáz munkása lesz már a tabi számítástechnikai gyáregységnek. A létszámnövelés azonban nem könnyű, hiszen aki befejezi az általános iskolát vagy a középiskolát, az nem tud nég számítógépet szerelni. — Az alkalmazás szakmai előfeltételeit a technika határozza meg — mondta az igazgatóhelyettes. — A háromszáz új munkavállaló egyharmada elektronikus szakmunkás, a másik harmada forgácsoló és lakatos, a többi pedig műszaki lesz Hogyan? A Videoton nagy gondot fordít a szakmunkás- képzőre: tanműhelyében azt a technikát tanulják a fiatalok, amelyet majd használnak a munkahelyeken. A szakemberek letelepítését pedig lakásépítési akcióval is segítik Tabán. Dr. K. I. Szerződések, szállítások Ismétlődő gond Bár egy év elszaladt, nagyon is eleven az emlék, hogy jónéhány somogyi gazdaságban mennyi gond volt a napraforgóval. Hozzáteszem, nemcsak nálunk jelentkeztek a torlódások, a szállítási zökkenők, zavarok, hanem — a növényolajipar fogadóképessége miatt — másutt is. Ismét ősz van és ismét érkeznek a jelzések: baj van a napraforgóval. Nos, érdemes egy kicsit a »-miért« r/ igé nézni. A növényolajipar részére a Vetőmagtermeltető Vállalat dombóvári központjával kötnek szerződést a gazdaságok. Más csatornákon való értékesítés — termelési rendszerek, Somtév, gabonaipar stb. —, itt ma megyénkben összesen hat mezőgazdasági nagyüzem írt alá szerződést a dombóváriakkal. 601 hektár nagyolajos napraforgó termelésére. A becslések szerint az öreglaki Állami Gazdaság, a somogyjádi, a marcali, a komiósdi, a balatonszentgyörgyi és a ságvári termelőszövetkezet összesen 8780 mázsa termést takarít be és értékesít. Valamennyi nagyüzemmel a terSzámítógépet szerelnék Tabon, a Videoton Számítás- t : ritmikai Gyáregységében. A ^épet hivatalosan így hívják: VT—51. Teljesítményét tekintve a legkisebb azok közül, amelyet hazánkban gyárit nak. Az új kis számítógép — perifériáival együtt — alig nagyabb mint egy íróasztal. Ennek ,az »-íróasztalnak« a baloldalára — a fiókok helyére — szerelték be magát a számítógépet. A lapjára »rátettek« egy írógéphez hasonló perifériát. Ez a sornyomtató hámcsak az adatok betáplálásába szolgál, hanem a kezelőnek módot nyújt arra is, hogy közvetlenül beavatkozzon a számítógépen futó programba. A gyártás megkezdését több évig tartó fejlesztő munka előzte meg a fehérvári központban. Az első tizenöt számítógép elkészült és Székes- fehérvárra küldték, ahol rászerelik a perifériákat, csomagolják és a vevőkhöz szállítják. A gyáregységben ebben az évben — a program szerint — még húsz kis számítógépet szerelnek össze. Alkatrészeiket már folyamatosan gyártják. Itt készülnek a mechanikus alkatrészek, az elektronikusakat pedig a különböző gyártó cégektől vásárolják. A tabi számítógépszerelők által összeállított új számítógépekből még az idén megkezdik a tőkés értékesítést Mire képes ez a berendezés? Kudich Antal igazgató- helyettes két nagy felhasználási területet említ. Az egyik a kisebb üzemek — esetleg termelőszövetkezetek — ügyvitellel kapcsolatos munkájának elvégzése, a másik pedig bankfiókok ügyvitelének gépesítése. A pénzintézetekben folyó munka elvégzésére egyébként az alaptípustól eltérő perifériákkal szerelték fel a számítógépet. Az alkatrészgyártás megszervezésétől az első számítógép összeszereléséig nem telt el hosszú idő a Videoton tabi számítástechnikai gyáregysé- gében. Az új üzem pasz+ell- színű falai között azonban sok minden történt : az alapvető szakmai ismeretek megszerzésén túl gyakorlatra is szert kellett tenni az itt dolgozó embereknek. A számítógép kényes dolog: jól szerelni csak akkor lehet, ha mindenki pontosan tudja a feladatát. Éppen ezért gyors termelésfelfutásra most sem lehet számítani. A program szerint ezekből a kis számítógépekből majd csak 1979-től gyártanak évente kétszázat. Addig azon»Gyönyörű tavaszi időnk van októberben, eltarthatna tavaszig« — hallottam tegnap délután a kaposvári utcán. Eltűntek a szeptember végén a szekrények mélyéből sebtében előkapott ballonok, átmeneti kabátok. Az emberek zakóban, könnyű kardigánban járnak az utcán, a vénasszonyok verőfényes nyarának jóvoltából. A természet élet ritmusa azonban nem alkalmazkodik önpön szeszélyeihez: a tava- szias idő ellenére a növényvilág érésének időszakát éljük. A száraz meleg legföljebb a betakarítást segíti. Gyorsabban és jobban szervezhető az emberek, gépek munkája, mintha esőben, latyakban kellene dolgozniok. A betakarítás ezen a héten is lankadatlanul folytatódott. Szedik a cukorrépát, törik a kukoricát megyeszerte és a gyümölcsszezonnak is a derekán vagyunk már. Beindult és dolgozik a hatalmas gépezet. amely a földektől az or- szágutakig, a vasúttól a földolgozó gyárakig és a kereskedelmi raktárakig mozgatja, viszi, mindennapos fogyasztásra alakítja a föld termékét. Az őszidő, a termények fuvarozásának időszaka kemény próba elé állítja a közlekedést. »Ősszel jócskán megsokasodik a forgalom. A gyárak szokásos termékei mellett ilyenkor vár elszállításra a mezőgazdaság rengeteg terménye, s ez néha igen nehéz helyzetet teremt a vasúton és a közúti szállításban. Különösen a cukorrépa fuvarozása jelent — az átlagosnál nagyobb szervezettségi igénye miatt — hatalmas feladatot. A Kaposvári Cukorgyárban naponta 250—260 vagon nyersanyagot nyelnek el az úsztatok. 37—38 ezer vagon répát kell majd a gyárba szállítani a kampány végére. Mozgalmas hét volt a köz- művelődésben. Megnyílt a múzeumi hónap rendezvényeinek sora, stílszerűen a za- márdi tájház átadásával. A régi népi épület átadása mintegy kezdete a Somogy műemlékekkel való fokozottabb ütemű gazdagodásának. Jól halad a a szennai falumúzeum építése és megkezdődött Kaposváron, a Róma-hegyen a Rippl-Rónai-villa helyreállítása. Tervezik a zalai Zichy- múzeum rekontstrukcióját és a buzsáki folklórközpont építését is. A múzeumok munkája, a műemlék helyreállítása sok szállal szövi át a megye köz- művelődését. Múltunk tárgyi emlékeinek megőrzése, földolgozása. műemlékeink helyre- állítása min-mind fontos területe lehet hétköznapi gondolkodásunknak. »Az ember önmaga alkotója« — irta a híres ausztrált tudós, az ősrégészet megalapítója. Gordon Childe. S igaza van. Mai munkánk, életünk nem nélkülözheti ennek az évezredes alkotó folyamatnak megbízható, alapos tudását. Az emberi kultúra, műveltség szegényebb lenne nélküle. Ezért fontos számunkra a múzeumi hónapban megrendezendő előadások, kiállítások, tárlatok sora. A megyei tanács is összeült a héten. Megvitatta Somogy közművelődéséről készített jelentést, a lakossági szolgáltatások helyzetéről és fejlesztéséről előterjesztett hosszú távú programot, valamint meghallgatta a közművelődési bizottság tevékenységéről szóló beszámolót. A téma fontosságát jelzi, hogy részt vett és felszólalt dr. Orbán László, a Központi Bizottság tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. A balatoni szezon végérvényesen lezárult a héten. Elmentek az utolsó vendégek is. Az idegenforgalmi szakembereknek évek óta azért fáj a fejük, hogy miként lehetne meghosszabbítani a szezont, ide csalogatni a vendégsereget. S ha az utóbbi években • frontáttörés nem is történt, sikerült elmozdulni a holtpontról. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy érdemes az elő- és az utószezont a konferenciák, a tanácskozások időszakává tenni. Ezen a héten is két ilyen rendezvényre került sor Siófokon. Itt kezdődtek meg a hét elején a somogyi orvosnapok, pénteken pedig a magyar írók egy csoportja látogatott el a Dél-balatoni Művelődési Központba, s tanácskoztak a »magyar tenger« mai és holnapi problémáiról. Csupor Tibor 1" ékértéke site si szerződésekben pontosan és részletesen rögzítették az elszállítás ütemét. Október végéig a termés 40, november végéig 15, december végéig további 15 százalékát szállítják el a termelő üzemek. A fennmaradó 30 százalékra tárolási megállapodást kötöttek, mely 1978. február 28-ig érvényes. Szeptember 15-én kezdődött a szállítás, és az első ütemben szeptember 30-ig 1100 mázsa termés továbbítására kapott lehetőséget a megye. Az igaz, hogy vagonhiány miatt nem minden esetben a megjelölt napokon indulhattak a szállítmányok, de az is tény, hogy a gazdaságok sem tartották be a megállapodásokat, mert az 1100 mázsás lehetőséggel szemben 1417 mázsát indítottak útnak. Ennek aztán az lett a sajnálatos következménye, hogy a győri növényolajgyár október 3-án a túlszállítások, a torlódás miatt október 15-ig leállította a feladásokat. Így a ságvári, a somogyjádi és a marcali szövetkezettől, valamint az Öreglaki Állami Gazdaságtól vissza kellett vonni a már kiadott 1100 mázsa termés szállítására vonatkozó rendelkezést. A »miért-« mögött, ezek a tények sorakoznak figyelemreméltó tanulságokat és változatlan kérdőjeleket hordozva magukba. Nagyon is érthető, hogy a gazdaságok a betakarított termést szeretnék mielőbb továbbadni, nemcsak pénzügyi okok miatt, hanem azért is, mert szükség van az őszi csúcsidőben a tárolótérre a következő növény számára. Az viszont már kevésbé érthető, hogy a megkötött megállapodásokat miért nem tartják be következetesen? A túlsz/llításból származó következmény nemcsak a többi társgazdaságot sújtotta, végső soron visszahat az adott lehetőséget túlteljesítő nagyüzemre is. Másik kérdés: a 317 mázsás túlszállítás miatt az olajgyár két hétre felfüggesztette az értékesítési lehetőséget, azaz 1100 mázsa beszállítási lehetőséget vont vissza! Nem túlzott ez a »büntetés«?! Mert ha nem történik időközben valami intézkedés, akkor ez azt jelenti, hogy a szerződés szerint október végéig elszállítandó 40 százalékból, azaz 3500 mázsából, egy hónap alatt csak 1417 mázsa indulhatott útnak. Ez pedig alig több mint a megállapodás egyharmada. Sokat beszéltünk már a szerződéses fegyelemről. Neim ártana egy kicsit többet tenni érte ! V. M. HATVAN ÉV — HATVAN KÉP fl Szovjetunió története képekben Harc és gazdasági Építés. Miközben a Vörös Hadsereg több fronton harcolva verte vissza az intervenciós csapatok és a belső ellenforradalmának támadásait, a hátországban rohammunkával folyt a gazdasági élet beindítása. A vasútépítés e munka fontos része volt. A Rapallói egyezmény. 1922. áprilisában Összeült a genovai konferencia, amely a sikertelen intervenciós kísérlet után gazdasági szankciókkal akarta térdre kényszeríteni a Szovjetuniót. A terv azonban bumerángnak bizonyult: a Szovjetunió és Németország képviselői különmegállapodást kötöttek, s 1922. április 16-án aláírták a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a gazdasági együttműködésről szóló egyezményt. Ezzel megszűnt a Szovjetunió elszigeteltsége. Képünkön a szovjet delegáció, jobb oldalt Csicserin külügyi népbiztos. Az első traktor. 1924 et írtak, amikor az első szovjet gyártmányú traktorok megjelentek a földeken. Jelentős lépés volt ez » nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése, a kollektivizálás felé vezető úton, amelyről 1927-ben a párt XV. kongresszusa hozott határozatot. s. Az első teherautó. 1928-ban jelent meg az első szovjet gyártmányú teherautó: jelezvén, hogy a szovjet állam biztosan halad a maga választotta úton. Ipari fejlődését semmiféle bojkott sem tudta többé megakadályozni.
