Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
* A Szovjetunió új alkotmánya (Folytatás az 1. oldalról) A teremben felcsendült a Szovjetunió himnusza, majd a több mint 1500 küldött hosz- szú percekig tartó lelkes tapssal köszöntötte a Szovjetunió új alkotmányát, amely — a legfelsőbb tanács döntése alapján ■— 1977. október 7-én hatályba lépett. Az ünnepélyes záróülésről helyszíni köveUté&t adott a szovjet rádió és televízió. Az ország pninden részében a dolgozók kollektívái csoportosan követték a záróülés eseményeit, sok helyen röpgyű- léseken köszöntötték az új alkotmányt. A Szovjetunió új alkotmánya bevezető részt, preambu- lumot és kilenc részt tartalmaz. A kilenc rész 21 fejezetre, illetve 174 cikkelyre tagozódik. A bevezető rész hangsúlyozza, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelyet Oroszország munkásai és parasztjai a kommunista párt vezetésével, Vlagyimir Iljics Lenin irányításával vittek végbe, megdöntötte a tőkések és a földesurak hatalmát, lerázta az elnyomás béklyóit, megteremtette a proletariátus diktatúráját, létrehozta az új típusú szovjet államot. Ez az állam a forradalmi vívmányok védelmének, a szocializmus és a kommunizmus építésének eszköze volt. Az országban a forradalom óta mélyreható társadalmi és gazdasági változások menték végibe. Egyszer s mindenkorra véget vetettek a kizsákmányolásnak, az osztályellentéteknek, a nemzetiségi ellenségeskedésnek. A szovjet köztársaságok egyesülése a Szovjetunióban, megnövelte az ország erejét, lehetőségeit a szocializmus építésében. Az alkotmány bevezetője megállapítja : a Szovjetunióban bevezették a termelési eszközök társadalmi tulajdonát, megvalósult az igazi demokrácia a dolgozó tömegek számára. Az emberiség történelme során első ízben született meg a szocialista társadalom. Ma már ez fejlett szocialista társadalom, a hatalmas termelőerők, az élenjáró tudomány és kultúra társadalma, olyan társadalom, amelyben növekszik a nép ariyagi jóléte, egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre az egyén sokoldalú fejlődéséhez. Valamennyi osztály és társadalmi réteg közeledésének, valamennyi nemzet és népcsoport jogi és tényleges egyenlőségének, testvéri együttműködésének alapján az országban történelmileg új emberi közösség alakul ki: a szovjet nép. A szovjet állam legfőbb célja: az oisztálynéküli kommunista társádalom felépítése. A társadalmi rend és a politika alapjai Az alkotmány első része a Szovjetunió társadalmi rendjének és politikájának alapjait foglalja össze. Hangsúlyozza, hogy a szovjet társadalom a dolgozók társadalma. A Szovjetunió össznépi szocialista állam, amely a munkások, a parasztok, az értelmiség, valamennyi nemzetiség és népcsoport tagjainak érdekeit és akaratát fejezi ki. A Szovjetunióban minden hatalom a népé. A nép az állam- hatalmat a népi küldöttek tanácsai (szovjetjei) útján gyakorolja. Az alkotmánynak ez a része összefoglalja a szovjet állam szervezetének és tevékenységének demokratikus elveit: valamennyi hatalmi szerv, alulról fölfelé, választott. A hatalmi szervek beszámolásra kötelesek a népnek. A széles néptömegek részt vesznek az állami kérdések megoldásában. Az állami élet legfontosabb kérdéseit nyilvános vitára, illetve népszavazásra bocsátják. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, a politikai rendszer magva a Szovjetunió Kommunista Pártja — hangsúlyozza az alkotmány. A párt a népért van és a népet szolgálja. A kommunista párt a marxista—leninista tanítással felvértezve meghatározza a társadalom fejlődésének fő perspektíváit, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalát, tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a szovjet nép harcának, amelyet a kommunizmus győzelméért vív. Valamennyi pártszervezet a Szovjetunió alkotmányának keretei között fejti ki tevékenységét. Az alkotmány rögzíti a szakszervezetek és más társadalmi tömegszervezetek fontos szerepét is. A szovjet politikai rendszer fejlődésének fő iránya a dolgozók egyre szélesebb körű részvétele az állam és a társadalom ügyéinek irányításában. Ezzel kapcsolatban az alkotmány — a beérkezett nagy számú javaslat alapján -p- szélesebben tükrözi a munkáskollektívák szerepét és jelentőségét. Leszögezi, hogy ezek a kollektívák részt vesznek az állami és a társadalmi 'ügyek megvitatásában és megoldásában, a termelés és a társadalmi fejlődés tervezésében, a káderek képzésében és elosztásában,, a dolgozók munka- és létfeltételeinek javításában. A gazdasági rendszer bontakoztatására, az egyén sokoldalú fejlődésére. Külön fejezet foglalkozik az alkotmányban a Szovjetunió külpolitikájának céljaival és elveivel. A Szovjetunió, következetesen folytatva a lenini békepolitikát, síkraszáll a béke és a népek biztonsága megszilárdítása, a széles körű nemzetközi együttműködés mellett. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy biztosítsa a kedvező feltételeket a kommunizmus felépítéséhez az országban, védje a Szovjetunió állami érdekeit, szilárdítsa a világszocializmus pozícióit. Ez a politika arra irányul, hogy támogassa a népek harcát a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért, elhárítsa az agresszív háborúkat, következetesen megvalósítsa a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. A Szovjetunióban tilos a háborús propaganda. Az országos vita eredményeként ezt a részt azzal a fontos tétellel egészítették ki, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés megvalósítására törekszik. A Szovjetunió alkotmánya, az egész világon egyedülállóan magába foglalja a Helsinkiben aláírt záróokmányban megfogalmazott tíz elvet. Az &Uzm és az egyén Az alkotmány második részének címe: Az állam és az egyén. A Szovjetunió állampolgárai származásuktól, szociális és vagyoni helyzetüktől, faji és nemzeti hovatartozásuktól, nemüktől, nyelvüktől, a valláshoz való viszonyuktól és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. Külön cikkely szögezi le, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek, s ebben — kiegészítésként a tervezethez — megnövelték a dolgozó anyák jogait. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van a biztosított munkához, a munka mennyiségétől 'és minőségétől függő munkabérrel, amely nem lehet kevesebb a megállapított minimumnál. Az alkotmány külön leszögezi az állampolgárok jogát szakmájuk, foglalkozásuk megválasztására, hivatásuknak, 'képességüknek és képzettségüknek megfelelően. Az alkotmány részletesen tárgyalja és leszögezi a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátás útján történő egészség- védelemhez, a nyugdíjhoz való biztosított jogot is. Külön cikkely szögezi le az állampolgár jogát a lakásra. Ennek érvényesítését a nagyarányú lakásépítési program és az alacsony lakbér biztosítja a Szovjetunióban. Az új alkotmány leszögezi a szovjet emberek jogát a tanulásra. A Szovjetunióban az oktatás minden fajtája ingyenes. Kötelezővé válik az ifjúság általános középiskolai képzése. Mindenkinek joga van arra, hogy tanulmányait anyanyelvén folytassa. A tanulók és az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjat kapnak. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van részt venni az állami és a társadalmi ügyek irányításában. Az alkotmány biztosítja a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és felvonulási szabadságot. Biztosítja a lelkiismereti szabadságot, vagyis bármely vallás követését, illetve az ateizmus jogát. A vallási szertartások megtartása és az ateista propaganda egyaránt szabad, a vallással kapcsolatban tilos az ellenségeskedés vagy a gyűlölet szítása. A Szovjetunióban az egyház el van választva az államtól, az iskola az egyháztól. Az alkotmány biztosítja a személyi sérthetetlenséget és a lakás sérthetetlenségét. Bírósági döntés vagy ügyészi határozat nélkül senki sem tartóztatható le. A törvény védi az állampolgárok magánéletét, a levéltitkot, a telefon- beszélgetések és a távirati közlemények titkosságát. Az alkotmány a jogok mellett megjelöli a szovjet állampolgárok kötelességeit is a társadalom iránt. A Szovjetunió minden állampolgára köteles megtartani az ország alkotmányát és törvényeit. A jogok és szabadságok érvényesítése nem okozhat kárt a társadalom és az állam érdekeinek, más állampolgárok jogainak. Minden munkaképes ember kötelessége az, hogy a maga által választott szakmában társadalmilag hasznos tevékenységet végezzen. Minden állampolgár szent kötelessége a haza védelme. Mindenki köteles tiszteletben tartani az állampolgárok nemzeti méltóságát, szilárdítani a sok nemzetiségű szovjet állam nemzeteinek és népcsoportjainak barátságát. Az alkotmány a szovjet emberek kötelességévé teszi azt, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Ezt a cikkelyt a tervezethez képest azzal bővítették ki, hogy ugyanakkor a gyermekek kötelesek gondoskodni idős szüléikről, segítséget -nyújtani nekik. A szovjet állampolgárok kötelességei közé tartozik, hogy gondoskodjanak a természet védelméről, a történelmi műemlékek és egyéb kulturális értékek védelméről. A Szovjetunió nemzeti-állami felépítése Az alkotmány következő fejezete a Szovjetunió gazdasági rendszerével foglalkozik. A Szovjetunió gazdasági alapját a termelési eszközök szocialista tulajdona alkotja. Ennek két formája van: állami tulajdon — össznépi tulajdon — és a szövetkezeti-kolhoztu- lajdon. Össznépi tulajdonban van a föld, annak kincsei, a vizek, az erdők, valamint az iparban, az építkezéseknél és a mezőgazdaságban használt alapvető termelési eszközök, a bankok, az állami tulajdonban levő kereskedeimi vállalatok, továbbá a városok lakásalapjának alapvető része. Ezzel egyidejűleg létezik a kolhozok és a szövetkezetek tulajdona. A kolhozok által elfoglalt földterületet az állam ingyen és örökös használatra adja át nekik. Mindaz, amit ezen a földterületen előállítanak, s ami munkájuk elvégzéséhez rendelkezésre áll, a kolhozok tagjainak kollektív tulajdona. Az alkotmány újra leszögezi a szovjet emberek jogát a személyi tulajdonra. Munka után szerzett jövedelmük személyi tulajdont képez. Az állampolgárok személyi tulajdonhoz való jogát, az ilyen tulajdon örökléséhez való jogot a törvény védi. A Szovjetunió új alkotmánya leszögezi: a szovjet társadalomban az egyes ember helyzetét a társadalmilag hasznos munka és annak eredménye határozza meg. A szocializmus elve: mindenki képességei szerint — mindenkinek munkája szerint. Az alkotmány e részének harmadik fejezete a társadalmi fejlődés és a kultúra kérdéseivel foglalkozik. Ez a fejezet hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió társadalmi alapját a munkások, a parasztok és az értelmiség megbonthatatlan szövetsége alkotja. Megszilárdul a társadalom szociális egyneműsége, elmosódnak az osztálykülönbségek, megszűnnek a lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között. Létrejönnek a feltételek az egyén sokoldalú fejlődéséhez és a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja egymáshoz való kölcsönös közeledéséhez. Annak a kommunista eszménynek megfelelően, hogy »minden egyén szabad fejlődése feltétele mindenki szabad fejlődésének« az alkotmány célul tűzi ki, hogy bővítik a reális lehetőségeket az alkotóerő, a képességek és adottságok kiAz alkotmány harmadik fő része a Szovjetunió nemzetiállami felépítését szabályozza. A Szovjetunió egységes, sok nemzetiségű állam, amely az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülésének eredményeként jött létre. A szövetségi köztársaságok száma 15, mindegyiknek joga van arra, hogy kilépjen a Szovjetunióból. A negyedik fő rész a népi küldöttek tanácsairól, a tanácsok (szovjetek) megválasztásának rendiéről szól. A tanácsok munkássága az új alkotmány előírásai szerint a felmerült kérdések kollektív, szabad és érdembeli megvitatásának és megoldásának alapjára épül, a nyilvánosság, a lakosság előtti rendszeres beszámolás, az állampolgárok széles körű bevonása alapján. A népi küldöttek valamennyi tanácsának tagjait általános, egyenlő és közvetlen választói jog alapján titkos szavazással választják meg. A tervezethez kénest ezt a részt azzal egészítették ki. hogv meghatározták a vá’a'ztás megbízatásának kezelését. A dolgozók egyes csoportjainak, az egész társadalomnak konkrét érdekelt tükröző kívánságok teljesítése az államhatalmi szervek munkájának fontos része. Az alkotmány további fő részei meghatározzák a legfelsőbb és a helyi államhatalmi és igazgatási szervek szerkezetét, funkcióit, mind a Szovjetunió egészét, mind az egyes köztársaságokat tekintve. A legfőbb államhatalmi szerv a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a legfelsőbb végrehajtó és irányító szerv a Szovjetunió kormánya, a minisztertanács. Minden egyes szövetségi köztársaságnak megvan a maga legfelsőbb hatalmi szerve, a köztársaság legfelsőbb tanácsa, valamint köztársasági kormánya a minisztertanácsa, minden szövetségi köztársaságnak saját alkotmánya 'van, amely összhangban van a Szovjetunió alkotmányával és figyelembe veszi az adott köztársaság sajátosságait. Az alkotmány befejező részei az igazságszolgáltatási rendszerről, a . döntőbíráskodásról, az ügyészi felügyeletről, valamint a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról intézkednek és meghatározzák az alkotmány módosításának rendjét. Magyar vezeti távirata a szevjet altom áj alleíüiáiiyának etísgaéása alkalmié! L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, A. N. KOSZIG1N elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, dolgozó népünk és a magunk nevében szívből jövő üdvözletünket és legjobb jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és Miniszter- tanácsának, a testvéri szovjet népnek, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának elfogadása alkalmából. A szovjet állam új alkotmánya megalapozottan és egyöntetűen tükrözi azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, a szocializmus és a kommunizmus építésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt hat évtized alatt elért és azokat a történelmi változásokat, amelyek a szovjet társadalom életében, a Szovjetunió nemzetközi helyzetében és világpolitikai szerepében bekövet- keztek Meggyőződésünk, hogy az új alkotmány jelentősége túlmutat a Szovjetunió határain, a példa erejével hat, s tovább növeli a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és a szocializmus vonzerejét. A Szovjetunió új alaptörvénye elfogadásának alkalmából Önöknek,' a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek újabb kiemelkedő sikereket kívánunk - a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója küszöbén — a kommunizmus építésében, a szocializmus, a társadalmi haladas, a nemzetközi enyhülés és a béke javára. Budapest, 1977. október 7. napján. Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Púja Frigyes felszólalása az EHSZ-közgyűlés ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ tagállamai akkor tesznek eleget az emberi jogok kérdésében vállalt kötelezettségüknek, ha közös erőfeszítéssel véget vetnek az emberi jogok tömeges és durva megsértésének, ha felszámolják a gyarmati rendszer maradványait, a faji megkülönböztetést, ha segítenek az emberi jogok helyreállításában Chilében, Dél-Koreában, Dél-Af- rikában és az Izrael által megszállt arab területeken. Kormányom a jövőben is nagy figyelmet fordít á fejlődő országok gazdasági problémáira. Lehetőségeikhez képest a jövőben is hozzájárulunk ezen országok .gazdasági fejlődésének előmozdításához. Az ENSZ hatékonyságának növelésére az alapokmány számos, még kellően ki nem ak- házott lehetőséget nyújt. Közös feladatunk, hogy ezeket — az alapokmány szelleméhez és betűjéhez híven — gyümöl- csöztessük. A Magyar Népköz- társaság továbbra is síkraszáll olyan intézkedések kidolgozásáért, amelyek az ENSZ szerepének erősítését szolgálják, az alapokmány módosítása nélkül. I * • * Külügyminiszterünk a tervek szerint a jövő hétig tartózkodik az ENSZ székhelyén, ahol további tárgyalásokat folytat küldöttségvezetőkkel — a kétoldalú kapcsolatokról és a közgyűlés napirendjén szereplő - fontosabb kérdésekről. (MTI) Belgrádi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) A humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szólva a magyar küldött rámutatott: — Állampolgárainknak széles körű lehetőségei varinak a külföldre való utazásra. Több országnak javaslatot tettünk konzuli és jogsegély-egyezmény megkötésére. Köztudott, hogy a beutazó vízumokat egyszerűsített eljárással kiadjuk. Sajnos néhány nyugati ország nem viszonozza hasonlóképpen a mi gyakorlatunkat. — Magyarország az elmúlt két évben számos egyoldalú intézkedést tett az információk áramlásának hozzáférhetőségének és cseréjének javítására. Ügy véljük, több nyugati partnerünknek lenne még tennivalója a helyes arányok megteremtésében. Petrán János nagykövet a továbbiakban részletesen foglalkozott a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesztésére tétt magyar lépésekkel, majd aláhúzta, hogy »a szocialista Magyarország teljes mértékben biztosítja az alapvető emberi jogokat, az alkotmány előírásainak megfelelően, a nép érdekeinek figyelembe vételével«. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagy fontosságot tulajdonít a magas szintű véleménycserének, mert ezek hozzájárulnak a különböző társadalmi rendszerű államok jobb megértéséhez és a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Közölte, hogy a különböző szinteken folytatott gyümölcsöző véleménycserék eredményeként Magyarország töhb mint 50 kétoldalú egyezményt kötött a záróokmányt aláírt európai, valamint észak-amerikai országokkal. A magyar küldöttség vezetője beszéde befejező részében leszögezte, hogy a belgrádi találkozónak »figyelmét a múlt helyett a jövő felé kell fordítania«. »Egy hosszú folyamat első lépcsőfokain állunk« — mondotta. A belgrádi találkozó péntek délelőtt és délután is nyilvános plenáris ülést tartott. A két ülésen összesen 10 küldöttség vezetője szólalt föl, s ezzel véget ért a tanácskozás első szakasza. A résztvevők a hétvégi szünet után hétfőitől zárt plenáris üléseken folytatják majd a vitái.
