Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

J L A Pj A Betonelem — milliószám Világtörténelmi jelentőségű esemény VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam 237. szám Ara: 80 fillér 1977. október 8., szombat ELFOGADTAK A SZOVJETUNIÓ ÛJ ALKOTMÁNYÁT Leonyid Brezsnyev mondott zárszót Tegnap délelőtt, helyi idő szerint 10 óra­kor ismét együttes ülésre ült össze a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács, hogy megtárgyalja és elfogadja az ország új alkotmányának tervezetét. Az ülésen Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének vezetésével részt vettek az SZKP KB elnökségének tagjai. A záróülésre ismét zsúfolásig megteltek a közönség részére fenntartott karzatok, a dip­lomaták, az újságírók páholyai. A7. ülést Alekszej Sityikov, a szövetségi tanács elnöke nyitotta meg, ezután Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke szárrvűt be az ülésszakon a szerkesztő bizottság javaslatairól. Leonyid Brezsnyev rövid összefoglalójában elmondot­ta: a vita felszólalói, akik a szovjet társadalom valameny- nyi rétegét, minden szövetsé­ges és igen sok autonóm köz­társaságot képviseltek, egyön­tetűen támogatták az alkot­mánytervezet elfogadását, éppúgy, mint a szerkesztő bi­zottsághoz véleményüket írás­ban továbbító képviselők. Is­mertette azokat a módosítá­sokat, amelyeket a képviselők a legfelsőbb tanács ülésén tettek és amelyekét a szer­kesztő bizottság tagjai elfo­gadásra ajánlottak, majd vég­leges formában beterjesztette az. alkotmánytervezet szöve­gét. A legfelsőbb tanács ezután megkezdte a szavazást a ter­vezetről. Az alkotmány beve­zetőjéről, illetve egyes feje­zeteiről külön-külön szavaz­tak, a fejezeteket külön-külön fogadták el a szövetségi és a nemzetiségi tanács, tagjai. A hosszú percekig tartott ünneplés után a legfelsőbb tanács két háza ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el a Szovjetunió új alkotmányá­nak elfogadásáról és kihirde­téséről. Ezután Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja zárszavát. Brezsnyev beszédében vi­lágtörténelmi jelentőségű eseménynek nevezte az új al­kotmány elfogadását, majd javasolta, hogy a legfelsőbb tanács nyilvánítsa október hetedikét az alkotmány ünne­pének. Ugyancsak javasolta, hogy a tanács fogadjon el törvényt az alkotmány alkal­mazásáról, bízza meg a leg­felsőbb tanács elnökségét és a minisztertarjácsot a szüksé­ges - törvényerejű rendeletek és rendelkezések meghozásá­val és az új alkotmány elő­írásainak megfelelő időszakra hosszabbítsa meg saját műkö­désének időszakát, illetve a megfelelő választott szovjet szervek működési, időszakát. "Ezeknek a törvényeknek az elfogadásával az új alkot­mány működik, fel, dolgozik« — mondotta az SZKP KB tő­titkára, majd részletesen mél­tatta az új alkotmány jelen­tőségét. A legfelsőbb tanács elfo­gadta a két javaslatot és az alkotmány ünnepének nyil­vánította október hetedikét. Leonyid Brezsnyev hatal­mas tapssal fogadott előadói beszéde után Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a K'B titkára tett javaslatot arra, hogy az új alkotmány 120. cikkelyének értelmében vá­lasszák meg a legfelsőbb ta: nács elnöksége elnökének el­ső helyettesét. Szuszlov a magas tisztségre Vaszilij Kuznyecovot, az SZKP KB póttagját javasolta, aki jelen­leg a külügyminiszter első helyettese. Mint elmondotta, Kuznyecov gazdag élettapasz­talata, a Szovjetunió bel- és külpolitikájának végrehajtá­sában szerzett széles körű is­meretei kellően alkalmassá A belgrádi találkozón A múlt helyett a jövő felé kell fordítani a figyelmet Petrán János nagykövet felszólalása A belgrádi európai biztonsági és együttműködési talál­kozón tegnap, a nyilvános plenáris ütések utolsó napján hangzott cl Petrán János nagykövetnek, a magyar küldött­ség vezetőjének a beszéde. Petrán János bevezetőben méltatta a Helsinki óta elért eredményeket, hozzáfűzve, hogy a haladás egyes terüle­teken gyorsabb is lehetett volna. »A helsinki folyamat elleni támadások, valamint az időnként tapasztalható türel­metlenség — bármilyen jóin­dulatú legyen is az — szük­ségessé teszik a záróokmány lényeges vonásainak ismételt hangsúlyozását« — mondotta, rámutatva, hogy a dokumen­tum «-hosszú távra szóló ak­cióprogram«, amely «egysé­ges egészet alkot és egyetlen részét sem lehet önkényesen kezelni. A dokumentum bizo­nyos részeinek kiragadása — és erre gyakran van példa — különösen torz értelmezések­hez vezet.« Kiemelte továbbá, hogy »a helsinki záróokmányt a 35 állam legmagasabb ran­gú politikai képviselői írták alá, ezért minden olyan kí­sérlet, amely a közösen vál­lalt kötelezettségek teljesítése címén egyesek felelősségrevo- nását célozza, ellentmondana Helsinki szellemének. A magyar küldött a lesze­relés és a f egyve:* :et' csökken­tésének kérdéseivel foglalkoz­va kijelentette: — A világ valamennyi bé­keszerető népével együtt mi magyarok is növekvő aggo­dalommal tekintünk a fegy- .. verkezési verseny újabb meg­nyilvánulásaira. Továbbra is úgy véljük, hogy az országok közötti bizalmat csak határo­zott leszerelési intézkedések­kel lehet hatékonyan előmoz­dítani. Mivel a nukleáris há­ború veszélye még mindig fe­nyegeti a világot, rendkívül fontos lépésekre van szükség e veszély elhárítására. Ezért erőteljesen támogatjuk azokat a biztató erőfeszítéseket, ame­lyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok stratégiai fegyvereinek újabb korlátozá­sát célzó, régóta 'várt egyez­mény megkötésére irányul­nak. A már megkötött lesze­relési egyezmények jól szol­gálják az emberiség újabb vi­lágháborútól való megmenté­sének nemes célját. Ezért Ma­gyarország minden tőle telhe­tőt megtesz a Genfben és az ENSZ keretében folyó leszere­lési tárgyalások sikeréért. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a Varsói Szerződés tagállamai javaslatának, amely felhívja a helsinki ér­tekezleten résztvett országo­kat, mondjanak le az atom­fegyver egymás ellen való el- sőkénti alkalmazásáról. Meg­győződésünk, hógy a közép- európai haderők és fegyver­zetek csökkentéséről folyó tárgyalások sikere rendkívül hatékonyan mozdítaná elő az államok közötti bizalom el­mélyülését A bécsi tárgyalá­sokon azonban csak akkor ér­hető el haladás, ha az egyen­lő biztonság elvét minden fél tiszteletben tartja. A nemzetközi gazdasági együttműködésről szólva Pet­rán János nagykövet hangsú­lyozta: «-Magyarország nagy jelentőségűnfek tartja, hogy az aláíró államok ismét meg­erősítették az együttműködés bővítésére irányuló elkötele­zettségüket.« Hozzáfűzte, hogy Magyarország, miként eddig, a jövőben is eltökélten fog dolgozni a helsinki ajánlások végrehajtásán. Megemlítette, hogy hazánk az elmúlt 10 évben 535 kooperációs egyez­ményt írt alá nyugati cégek­kel és ezek közül 318 ma is érvényben van. — Úgy véljük, joggal vár­hatjuk partnereinktől, hogy ugyancsak pozitív szellemben tevékenykedjenek és kedvező feltételeket teremtsenek az ipari kooperáció számára — mondotta Petrán János, majd hozzáfűzte: — Sajnos a Ma­gyarországgal szembeni nyu­gati diszkriminációs kereske­delem-politika felszámolása terén nem történt lényeges előrehaladás, bár a záróok­mány leszögezi, hogy «a részt vevő államok törekedni fog­nak arra, hogy csökkentsék, illetve fokozatosan felszámol­ják a kereskedelem fejleszté­sének mindennemű akadá­lyát, (Folytatás a 2. oldalon) teszik ennek a nagy fontossá? gú feladatnak az ellátására. Á küldöttek a javaslatot egyön­tetűen elfogadták. Ezután Alexej Sityikov, a szövetségi tanács elnöke el­mondotta, hogy az ország minden részéből hatalmas számban érkeztek az ülésszak címére, az SZKP KB Közpon­ti Bizottságához és személye­sen Leonyid Brezsnyevhez a dolgozók, a kollektívák táv­iratai, üzenetei, amelyekben egyöntetűleg lelkes támogatá­sukról biztosították az ülés­szak munkáját, a Szovjetunió új alkotmányát. A legfelsőbb tanács tagjai nevében köszö­netét mondott ezekért az üd­vözletekért, majd berekesztet­te az ülésszakot. (Folytatás a 2. oldalon) Évente mintegy harmincöt millió forint értékben gyártanak betonelemeket — födémbéiéstesteket, süllyesztett és kiemel­kedő útszegélyeket, parkburkolókat, valamint beton oszlopo­kat — a Balatonmáriai Áfész betonüzemében. A termékek nagy részét Zalába, Baranyába és Veszprém megyébe szál­lítják. Gyertyás László felvétele Hazánk nemzetközi icvskeaysége a biztonság megszilárdítását szolgálja Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyülés ülésszakán New Yorkban tegnap foly­tatódott az Egyesült Nemze­tek Szervezete közgyűlésé­nek általános vitája. A tanács­kozáson magyar idő szerint a délutáni órákban szólalt föl Púja Frigyes külügyminiszter. Beszédében a többi között a következőket mondotta : A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége to­vábbra is a tartós béke meg­valósítását. a biztonság meg­szilárdítását szolgálja. Öröm­mel tölt el bennünket, hogy hasonló politikát folytatnak a baráti szocialista és szocialista orientációjú országok, vala­mint más hasonló törekvésű kormányok. Az enyhülés körülményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy bővült a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködése, végső fázisá­ba lépett a dekolonizációs fo­lyamat, letűntek örökkévaló­nak hitt diktatórikus rendsze­rek és rendezést nyertek egyes akut válsággócok. Talán éppen ezt sokalliák az enyhülés ellenfelei. Nyíltan ezt természetesen nem vall­hatják be, ezért ködösítéshez folyamodnak. Mégse nehéz ki­hámozni az enyhülés ellenfe­leinek igazi törekvéseit: az erőpolirika elavult és kudar­cot vallott konceocióját rán­gatlak ismét elő, katonai túl­súlyra akarnak szert - tenni, hogv azután megkíséreljék no- litikai engedményekre szoríta­ni a szocialista és más ha^dó országokat. Céljaik érdekében leplezetlenül beleavatkoznak más országok, különösen a szocialista országok belső ügyeibe. Az enyhülés ellenfeleinek próbálkozásaival szemben az Egyesült Nemzetek Szervezete sem lehet közömbös. Mi na­gyon időszerűnek tartjuk és melegen üdvözöljük, hogy a Szovjetunió küldöttségének kezdeményezésére a közgyűlés XXXII. ülésszkának napi­rendjére tűzte a nemzetközi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának, valamint a nukleáris háború veszélÿe elhárításának kérdését A béke és a biztonság eléré­se érdekében nagy jelentőségű a többi szocialista és tőkés­ország kétoldalú kapcsolatai­nak szélesítése is. Magas szintű találkozók, eredményes tárgyalások jelzik, hogy kor­mányom tudatában van en­nek. Kiemelkedik e vonatko­zásban Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának igen eredményes látogatása Auszt­riában, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Ezt a gyakorlatot kí­vánjuk folytatni a jövőben is. Az utóbbi években különö­sen nagyot lépett előre az európai béke és biztonság ügye. Kormányom megkülön­böztetett figyelmet szentel az európai biztonság megerősíté­sének, az európai együttmű­ködés elmélyítésének, és a helsinki értekezlet záróokmá­nyában összegezett elvek és ajánlások maradéktalan való- raváltása érdekében egész sor gyakorlati lépést tett. A Magyar Népköztársaság külön súlyt helyez arra, hogy a maga szerény eszközeivel elősegítse a fegyverkezési ver­seny megfékezését, újabb le­szerelési intézkedések kidplgo- zását. Kormányom aggodalommal szemléli a fejlett tőkés orszá­gok egyes köreinek próbálko­zásait, amelyeknek célja a fegyverkezési haisza úibóli felszítása. A NATO-országok fegyverkezési kiadásainak szüntelen növelése, az új fegy­verek gyártásával kapcsolatos tervek károsan befolyásolják a leszerelés egves problémái­ról folyó tárgyalásokat és ál­talában a nemzetközi légkört. A nukleáris háború kocká­zatának csökkentését segítené elő, ha a helsinki értekezlet részvevői elfogadnák a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé tavalyi, budapesti ülésszakának javaslatát, hogy a helsinki záróokmányban ré­szes államok vállaljanak szer­ződéses nemzetközi kötele­zettséget: egymás ellen első­ként nem alkalmaznak nukleá­ris fegyvert. Sajnáljuk, hogy a NATO e javaslatot elutasí­totta, pedig az komoly tanul­mányozást érdemel. Várakozással tekintünk a közgyűlés leszereléssel foglal­kozó rendkívüli ülésszakára. Ügy véljük, hogy. ez a fórum a világ közvéleményére gya­korolt hatása révén kedvezően befolyásolhatja azokat az ál­lamokat, amelyek különféle megfontolások miatt jelenleg távol tartják magukat a le­szereléssel kapcsolatos erő­feszítésektől. Kormányom változatlanul azon a véleményen van, hogy a közel-keleti válság átfogó rendezésére megfelelő fórum a genfi békeértekezlet, ha azon minden érdekelt fél — köztük a Palesztinái Felszaba- ditási Szervezet — részt vesz. Szólt a dél-afrikai fajüldöző rezsimeket övező imperialista «védőgyűrű« széthullásáról, majd így folytatta: a magyar kormány fontos jelentőséget tulajdonít az emberi jogok széles körű érvényesülésének. Mi azt tapasztaljuk, hogy egyesek az emberi jogokat — enyhén szólya — sajátosan kezelik. Mélységesen hallgat­nak például olyan alapvető emberi jogokról, mint a mun­kához. az egészségügyi el’átás- hoz való jog. hallgatnak a faji megkülönböztetésről, az emberek, például a nők egyenjogúságáról, és az olyan elsőrendű jelentőségű emberi jogról, mint a békéhez, a biz­tonsághoz, az élethez való jog sem sokat beszélnek. Nem kell bizonygatni, hogy ezek bizto­sítása nélkül a politikai jogok elvesztik tartalmukat, érvé­nyesülésük illuzórikussá válik. Ez világossá teszi az emberi jogok kérdésében . folytatott széles körű kampányok politi­kai céljait. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents