Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

Marad a deszka Ellenőrzés a közútokon Paíánkok és bírságok Már a noteszemre gondoltam: elő kéne venni — mondtam magamban — és felírni a dátumot, hogy mikor zárták le a járdát az építke­zési területet jelző deszkapa­lánkkal, de főleg: meddig ma­rad ott? Lépten-nyomon talál­kozni ezekkel a' hosszú lécke­rítésekkel Kaposváron, s né­ha éveken át olvassuk ugyan­ott a feliratot: »-Gyalogos köz­lekedés a túloldalon !« Megvan ennek a törvényes feltétele. A városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályától közterület-foglalási engedélyt kell kérni. (A me­gyeszékhely ebből a szem­pontból két övezetre van osztva: belterület és »a többi«. Az előbbiben havonta és négyzetméterenként öt, a má­sik övezetben 3 forint a díj.) Az engedély megszerzése egy­szerűnek látszik: az ügyfél- szolgálati irodában adják a szükséges nyomtatványt, és — 50 forintos okmánybélyeg fel­ragasztása ellenében — 2—3 nap múlva megérkezik a ké­relmezőhöz az engedélyező határozat. A bonyodalmak csak ezután jelentkeznek, s mindjárt hozzá kell tenni: so­hasem a »hatóságok« műkö­dése miatt. A közterület-foglalási en­gedélyt legtovább hat hónap­ra adják — kivételek a na­gyobb építkezések. Itt az idő­tartam két év. Csakhogy: fö­löttébb nehéz példát találni arra, hogy egy ilyen nagyobb építkezést két év alatt befe­jeztek volna. — Ilyenkor mit tesznek? — kérdeztük Barátúri Lászlónét, az ÉKV-osztályon. — A városgazdálkodási vál­lalatnál két éve dolgozik a köztisztasági felügyelő. Ö el­lenőrzi — a határozataink egyik példányával a kezében —, hogy rendelkeznek-e köz­terület-foglalási engedéllyel, mikor jár le a határidő. Ha nincsen ilyen, vagy túllépték a határidőt, szabálysértési feljelentést teszünk. Ilyenkor először 500 forintig, ismételt esetben 1500 forintig terjed­het a bírság. Volt rá eset, hogy bírósági ügy lett a sza­bálytalanságból. A Szigetvári utcában építési anyag táro­lására kérték az engedélyt. Természetesen megkapta az illető, ám a határidő után is ott maradt a gyalogosokat ve­szélyeztető téglarakás. Bírság bírságot követett, végül a bí­róság tett pontot az ügy vé­gére. — Nyilván egy magánosról van szó. Am a vállalatok is építenek, ök könnyen kifize­tik a bírságot. — Előfordult a Rákóczi téri irodaház építésénél, hogy a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat darui nem tudtak dolgozni a fák miatt. Ezt méltányolnunk kellett, ám a fákat is védjük. Szakértőtől kértünk véle­ményt: mondja meg az érin­tett II fa eszmei értékét. A vállalat végül is 55 ezer fo­rintot fizetett, bár ezt az ösz- szeget eredetileg nem kalku­lálták be a kivitelezés költsé­geibe ... — Milyen címen lehet köz­terület-foglalási engedélyt kérni ? — Sokféle indok van erre. Például a már említett épí­tési anyag tárolására, zöldség és gyümölcs árusítására, bár az utóbbi esetben nem kell a dijat megfizetni. Sokszor kér­nek mutatványosok is. Má­jus 1-én például a cseri park­ba körülbelül ötvenen kérnek erre a célra, egy napra. En­nek díja négyzetméterenként 2 forint. Azt is mondhatnám: semmi, hiszen az utánuk ma­radó nyomok eltakarítása, a terület rendbe hozása sokszo­rosan többe kerül a város­gazdálkodási vállalatnak. Ebben az évben eddig 209 közterület-foglalási engedélyt kértek az osztálytól. Hivatalo­san háromezer négyzetméter körül van a kiadott terület, de a valóságban ennél lénye­gesen több. A belvárosban 55 helyen kértek — jóval töb­ben építkeznek a külső terü­leteken. A városban a legna­gyobb területet a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet foglalja el. Velük van egyébként a legtöbb gond is. Az engedé­lyező határozat ugyanis nem­csak azt tartalmazza, hogy mekkora területen, milyen célból és meddig lehet elfog­lalni az úttest vagy a járda egy részét, hanem megjelöli azt a napot is, amikorra visz- sza kell állítani az eredeti állapotot. Azaz: az építő tá­vozása után úgy kell hagyni az elfoglalt részt, mint ami­lyen volt a munka megkez­dése előtt. S ez »nem megy« a kaposmérőieknek. Különö­sen a zöldterület tönkretétele jelzi: erre dolgozott a kapos­mérői szövetkezet. Emellett — hallottuk a tanácson — nem mindig kérnek engedélyt, s a határidők tartásával is baj van. A bírságot viszont be le­het kalkulálni az építkezési költségekbe... — Mi van akkor, ha vala­ki elmulaszt közterület-fogla­lási engedélyt kérni? — Ugyanúgy szabálysértési följelentés lesz belőle, mint­ha a határidőt szegné meg. Egyébként a köztisztasági fel­ügyelővel hetenként egyeztet­jük az általa tapasztaltakat, és az osztályon éppen intézett kérelmeket Ha sehol sincs nyoma a jó szándéknak, kö­vetkezik az 500 forint Építőanyag-raktár vagy építkezés? Ez a kérdés a na­gyobb építkezések esetében, mert a kaposvári példákat nem lehet követendőnek mon­dani. Nyilvánvalóan korsze­rű, jól szervezett munka és anyagszállítás a feltétele an­nale, hogy minél rövidebb ideig foglaljanak el területe­ket a járdákból vagy az út­testből. Így nyugodtan mond­hatjuk, hogy a hatóságoknak és az utcán járóknak a ké­nyelmesség és a szervezetlen­ség ad munkát és okoz bosz- szúságot. Mert. van olyan vá­ros, ahol meg tudják oldani az építőanyag folyamatos szál­lítását: mindig annyit, ameny- nyire éppen szükség van. Kaposvár esetében azon­ban . a kérdés nyitva marad : mikorra érik el ezt? Jó né­hány építkezés elhúzódik, 1 akár öt évig is, s marad a deszkapalánk. Legföljebb a plakátragasztó örül, és »fel­keni« a lécekre a műsoron le­vő film címét: »Halljátok a túloldalon...« Mészáros Attila Gyorsan hajlók, rosszul kivilágított járművek — Ennek a közlekedési ak­tiénak nem a mindenáron való büntetés volt a célja. Elsősorban azt akartuk meg­értetni a gépjárművezetőkkel, hogy a közlekedési szabályok megtartása saját érdekük. Ezért az esetek többségében figyelmeztettük az autósokat, motorosokat, és csak akkor büntettünk, ha valamilyen ki­rívó szabálytalanságot követ­tek el — mondotta Kiss Pál alezredes, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályvezető­je, akivel az őszi közlekedés- rendészeti akció tapasztalatai­ról beszélgettünk. A múlt héten csütörtökön és pénteken zajlott le me­gyénkben a minden útvonal­ra kiterjedő ellenőrzés, ami­nek elsősorban a balesetek megelőzése volt a célja. A so­mogyi rendőrök négy megyé­ből kaptak segítséget, és az önkéntes rendőrök, a KPM, a Volán, a honvédség iá kivet­ték részüket az ellenőrzésből. Több miht 200 ember és há­rom traffipaxos kocsi járta megyénk útjait. 4699 gépjárművet állítottak meg, ezenkívül csaknem 700 kerékpárost, 123 lovas kocsit, 287 egyéb járművet és 169 gyalogost ellenőriztek. A ta­pasztalatok nem éppen kedve­zőek, hiszen o több mint 700 figyelmeztetésen kívül 645 esetben kellett kiszabni hely­színbírságot, 489 közlekedő el­len tettek szabálysértési föl~ jelentést. Az. ellenőrzésnek volt más eredménye is; két körözött bűnöző került rend­őrkézre, és megtaláltak egy eltűnt járművet. A leggyakrabban előforduló szabálytalanság a sebességtúl- lépés. — Találkoztunk olyannal, aki a megengedett legnagyobb sebességet lépte túl, ám a leg­gyakoribb — és ebből adódik a legtöbb baleset is — az úgynevezett relatív gyorshaj­tás, amikor nem a látási és útviszonyoknak megfelelően választják meg a sebességet a járművezetők. 150 esetben kel­lett eljárni gyorshaj tóval szemben. Azt, hogy ködös időben, nyálkás úttesten milyen fon­tos e megfelelő sebesség meg­választása, nem kell hangsú­lyozni. És azt sem, hogy a vi­lágítási szabályok betartása mit jelent. Mégis sokan vol­tak, akik a nagy ködben vilá­gítás nélkül, vagy csupán helyzetjelző lámpával közle­kedtek, azaz szinte észrevét­lenül haladtak az úton. Csaknem minden ilyen jel­legű tudósításnak szereplői az ittas vezetők. Most 15 olyan gépjárművezető ellen kellett följelentést tenni, aki szeszes italt fogyasztott, mielőtt út­nak indult. Egyébként 28 esetben színeződött el az al­koholszonda, hiszen nemesali az autósokra, motorosokra vo­natkozik a szeszfogyasztási ti­lalom, hanem a kerékpárosok­ra, lovaskocsihaj tokra is. A kerékpárosok közül négy el­len kellett ezért eljárást indí­tani, öt gépjárművezetőtől pe­dig a helyszínen elvették a jogosítványt. A járművek műszaki álla­pota sem kielégítő. Többen szinte teljesen sima futófelü­letű gumikkal, rosszul fogó fékkel közlekedtek. Sok a ki- világítatlan lovas kocsi, ke­rékpár. — A legtöbb hibát azokon az útvonalakon tapasztaltuk, amelyekre év közben ritkán jutnak el a közlekedési jár­őrök. A barcsi és a csurgói részen volt a legtöbb szabály­talanság. örvendetes viszont, hogy a biztonsági öv viselését megszokták a gépkocsiveze­tők, az ellenőrzés során egyet­len olyan autóssal sem talál­koztunk, aki nem, vagy rosz- szul használta volna az övét. Sók dolga akadt a három traffipaxnak. Egy albumra való képet készítettek a gyor­san hajtőkről. Egyébként to­vábbfejlesztették a »száguldo­zok rémét«. Már van olyan készülék, amelyik mindkét irányban méri a sebességet. Hamarosan ilyen lesz majd a somogyi utakon is. Értékesítési gondok a halgazdaságban (Tudósítónktól.) A Balatoni Halgazdaság nagyatádi területéhez 136 ha­lastó tartozik. A kora nyári szárazság — amelynek hatá­sa még most is érezhető — gondot okozott a gazdaságnak. Egyrészt a tavak alacsony víz­állása miatt kényszerlehalá­szást kellett végezni, így az átlagosnál kisebb súlyú ha­lak kerültek a hálóba. Más­részt a telelőtavakban jelenleg sincs megfelelő mennyiségű víz, éppen ezért a halállomány egv részét nem tudják áttele­píteni : maradnak az eredeti tavukban. Mindezek ellenére az előze­tes becslések alapján mégis úgy mutatkozik, hogy a terve­zett 123 vagon halat — vagy talán valamivel többet is — kihalásszák. A munkát már augusztusban megkezdték, de a főszezon ezután következik. Erről és az értékesítési lehe­tőségekről, gondjaikról beszél­gettünk Marschall János ke­rületvezetővel. — A számunkra mostoha időjárás ellenére is jó köze­pesnek mondható az idei ho­zam — mondja.— Nagy gond az értékesítés, ezért csak csök­kentett ütemű a lehalászás. A Halért Vállalattal van szerző­désünk, azonban számottevő mennyiséget még nem vitt el tőlünk, majd csak november­ben szállít. Bár exportszerző­désünk nincs, az NSZK-ba, Ausztriába küldünk majd ha­lat, de jelentősebb tételt csak november második felében kérnek. Iránba fagyasztott amurt szállítunk. A szocialis­ta országok közül egyedüli partnerünk Románia. A hor­gászoknak jó hírrel szolgálha­tok: a Balatonba jelentős mennyiségű pontyot, süllőt, csukát és angolnát telepítünk. — A gazdaság másik jelen­tős ágazata a kacsatenyésztés. Hogyan állnak ezzel? — Az idén több mint 350 ezer kacsát keltettünk. Ennek egy részét napos-, illetve elő­nevelt kacsaként értékesítet­tük, de zöme pecsenyekacsa­ként hagyja el — illetve hagy­ná! — gazdaságunkat. Azon­ban e téren is értékesítési gondjaink vannak. Eddig a Kaposvári Húskombinát dol­gozta föl a pecsenyekacsát, az új partnerünk a Pécsi Barom­fifeldolgozó Társulás lett. Pé­csen viszont még nem készült el a feldolgozó üzem, ezért az átvétel is szünetel. A pecse­nyekacsák — az előírt techno­lógia mellett — 49 napos ko­rukra »kés alá érettek«, most pedig kacsáink zöme már 65— 75 napos, és túl van a szoká­sos 2 kiló 40 dekás átlagsú­lyon. Továbbtartásuk sok gon­dot okoz (munkaerő, takar­mány stb.). Jelenleg mintegy százezer pecsenyekacsa vár el­szállításra. Jó lenne, ha az illetékes partnerek sürgősen intézkednének az átvételről. Növényvédelmi tájékoztató »Engem 1888-ban a nagy­károlyi piarista gimnáziumba vittek, ahol az alsó négy osz­tályt végeztették el velem a kedves emlékű, nagyon derék kegyes atyák« —■ ez a rövid summája Ady szavaival a nagykárolyi tartózkodásnak, de az önvallomáson túl indo­kolt a részletesebb figyelem. Kosztosdiák lett, ami any- nyit jelent, hogy havidíj fejé­ben magánháznál kapott szál­lást és élelmezést. A körülmé­nyek folytán gyakran kellett kvártélyt változtatnia. Ez azért érdekes, mert az önálló­ságra különben is hajlamos fiú nagy gyakorlatot szerzett abban, hogyan találja fel ma­gát az emberek között. Akko­riban sokat adtak az úri mo­dorra, az etikettben való jár­tasságra. A serdülő Ady haj­lékonyán, elegánsan tanult bele a kor viselkedési szoká­saiba, ficsúr, piperkőc azon­ban sohasem vált belőle, is­Somogyi Néplap ■ t'‘ ' ' • yf- »y y * >?> merte a határt, mely a jólne- veltség és a modorosság, a divatmajmolás és a választé- kosság között húzódik. Épp így a csínyekre is bármikor kapható volt, de az ízléstelen vásottságtói tartózkodott. Egy­szóval, a városi életformába Nagykárolyban szokott bele. Itt is hű maradt természet szerinti önmagához, nem akart egy diák lenni a sok közül, vágyta, hogy ismerjék, hogy számon tartsák. Kamasz? — hiszen alig hagyta maga mögött tizedik életévét. Jogosan mondjuk, mert az érmindszenti vékony­ka gyermek viharos tempó­ban kezdett erősödni kosztos diákként. Harmadikos gimna­zista korában már rendszere­sen látogatta a korzót, feszte­lenül kísérgette a lányokat, bátorságot öntve félszegebb társaiba is. A csúnya kisgyer­mekből jóképű, kellemes ter­metű, érdekesen egyéni fiatal­ember-palánta lett. Választé­kos modorát, komoly fellépé­sét a mamák is értékelték, mert a lányos házaknál tar­tott zsúrokon mindig szívesen látták. Persze, mégsem zsúrozni küldték őt Nagykárolyba, és ő ezt szülőszerető kötelesség­tudattal számon is tartotta. Iparkodott megszolgálni a ta­níttatásáért járó, nehezen elő­teremtett költségeket. Amilyen könnyedén viselkedett, olyan gyorsan tanult. Ennek ellené­re sohasem tudott kiharcolni Nagykárolyban szfnjeles bizo­nyítványt. Lebírhatatlan un­dort érzett a német nyelv és a matematika iránt, ezért az ominózus tantárgyakból min­dig mérsékelt osztályzatokat kapott. Sőt, diákpályafutása alatt egyetlen egyszer, éppen a nagykárolyi piaristáknál elégségest jegyeztek bizonyít­ványába német nyelvből. Ki­vételesen nem csinált ebből hiúsági kérdést, noha egyéb­ként sokat adott arra, hogy mindig a legjobbak közt, de ha lehet, elsőnek tartsák szá­mon. »Hírnévbe, templomba, női szüzességbe elsőként akar­tam belépni« — vallotta ké­sőbb. Az iskolában kapott tudás­sal soha nem érte be. Miköz­ben oktatgatták a »nagyon derék kegyes atyák«, valósá­gos olvasási düh kerítette ha­talmába. Válogatás nélkül fal­ta a keze ügyébe került köny­veket. Kétségtelen, nemcsak testi értelemben változtatták meg a korai érettség jegyei, önértékelését éppen az kü­lönböztette meg a közönséges hiúságtól, hogy szellemi igé­nyek szerint is magas mércét parancsolt magára. Akár tu­datosan, akár ösztönösen, de tisztába jött vele: nem állt mögötte kivételes tekintély sem rangban, sem vagyonban, így hát a kispolgáriasan úri külsőségek mellé meg kellett szerezni a tudásnak kijáró respektet. Talán túlzottnak vélhetnénk ekkora valóságérzéket egy ka­masztól, de tudni kell, hogy Ady Endre soha, rövid nad- rágös kisdiák korában sem volt naiv, szellemileg pedig a legkevésbé gyermekes. A tár­sasághoz módfelett vonzódó fiú semmiképp nem érhette be az idétlen, felszínes fecse­gésekkel. Lénye legmélyéről fakadóan, eredendő hajlam­mal viseltetett a tartalmi ér­tékek iránt. Természetesen, oktalanság lenne bölcseleti magasröptűséget tulajdoníta­ni az alsós gimnazistának, de életkorához méretezetten megszokott erénye lett a ní­vós társalkodás, ehhez pedig elengedhetetlen volt az olva­sottság, lévén az időben a kis­városi műveltség szinte kizá­rólagos forrása az irodalom. (Folytatjuk.) Az araszolóhernyók kártételének megelőzése Valamennyi gyümölcsfát ká­rosítják a kis téli araszoló- és a nagy téli araszolóhernyók. Kedvező tavaszi időjárás ese­tén a hernyók már a rügyfa- kadás előtt kikelnek, s a duz­zadó rügyekbe rágják magu­kat. A rügyek nem hajtanak ki. Később a leveleket, a virá­gokat rágják meg, s a kis gyümölcsbe is berágnak. A hernyók jellegzetes araszoló mozgásukról, illetve a károsí­tott részek összeszövéséről könnyen felismerhetők. Ez év tavaszán Csurgó— Nagyatád, Marcali—Öreglak, Kaposvár, valamint a Balaton­part körzetében fordultak elő nagyobb mértékben. Az idő­járás a kártevő hernyók fejlő­dését nem zavarta, nagy tö­megben bábozódtak be, a bá­bok fejlődése is zavartalan, ezért ismételten erős mértékű rajzásra kell számítanunk. A rajzás az elmúlt éveknél ko­rábban, még október közepén megkezdődött, ez pedig már a tavaszi hernyókártétel veszé­lyére hívja fel a figyelmet. A megelőzés érdekében a me­chanikai védekezést javasol­ja... Erősítsünk a fák törzsére hernyófogó öveket, s a 15—20 cm széles papírövek középső sávját (legalább 10 cm széle­sen) kenjük be hernyóenyvvel. Az övekbe beleragadnak az araszoló lepkék repülni nem tudó nőstényei, és elpusztul­nak. A törzsön felfelé mászó rovarok így nem juthatnak el a koronaszintbe, és nem tud­ják áttelelő tojásaikat lerakni. Az öveket a lepkék rajzásának befejezéséig — december kö­zepéig, végéig — hagyjuk a fákon, azután égessük el. Az enyvréteget szükség szerint friss enyvvel többször át kell kenni. A hernyóenyves övék használata az erdők és szur­dokok melletti gyümölcsösök­ben elengedhetetlen. A kajszifák idei erős gno- móniás levélfertőzöttsége (kü­lönösen a Balaton-part körze­tében) az őszi lomb fertőtlení­tés fontosságára hívja fel a figyelmet Mivel a betegség fennmaradását a lehullott le­velekben képződött szaporító­képletek biztosítják, eredmé­nyes a lehullott lomb össze- gereblyézése és elégetése. Ha nem tudjuk a leveleket össze­gyűjteni vagy elégetni, a le­hullott lombot a Novenda 2 százalékos vagy a Krezonit E 0,7—0,9 százalékos oldatával áztatásszerűen permetezzük. Meddig marad ilyen az Engels utca?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents