Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-1 üléséről Szovjet-indiai tárgyalások a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról) Az építési tevékenységet komplex fejlesztéssel alkalmassá kell tenni arra, hogy a beruházási feladatokat gyorsabban, nagyobb termelékenységgel oldja meg. Az infrastruktúrát a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva tervszerűbben keil fejleszteni, különösen a termeléshez közvetlenül kapcsolódó területein fontos megszüntetni viszonylagos elmaradottságát. A lehetősége:nk- kel összhangban, a társadalmi-gazdasági igények figyelembe vételével kell fejleszteni a nem termelő infrastruktúrát s javítani a meglevő létesítmények kihasználását. c) A külgazdasági kapcsolatok növekvő szerepe megköveteli a termelési szerkezet, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és a külkereskedelmi tevékenység összehangolt fejlesztését. Mind több fejlesztési cél kialakításában meghatározóvá válnak a külgazdasági szempontok. A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a kivitelben jelentős szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesz- szük és számottevően növeljük a magas feldől gozottságú termékek arányát. Népgazdaságunk importigénye tovább nő. Behozatalunkban mind nagyobb részt kell képviselniük a korszerű technikának, berendezéseknek és szellemi termékeknek, a produktív alkatrészeknek, valamint egyes, a hatékonyság javítását szolgáló anyagoknak. Fokozott figyelmet szükséges fordítani az importtal való takarékosságra, a gazdaságos importhelyettesítésre. d) Az ipar szerkezetén belül az alapanyaggyártó és a kitermelő iparágak, valamint a feldolgozó iparágak arányát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, versenyképességének és fejlesztési lehetőségeinek mérlegelése alapján kell kialakítani. Az energiagazdálkodásban távlatilag a leggazdaságosabb, s ugyanakkor reálisan megvalósítható energiastruktúra kialakítására kell törekedni. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni a kevésbé energia- igényes területeket, az energiát megtakarító megoldásokat, és erőteljesebben kell folytatni az energiafogyasztás racionalizálását. Fontos feladat szénvagyonunk és szénhidrogén-készleteink további kutatása, feltárása és jobb hasznosítása. A villamos energia nagyobb teret kap a szükségletek kielégítésében, termelésének növekményét a gazdaságosan kitermelhető hazai szénre és az atomenergia-bázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a folyamatban levő központi programoknak megfelelően kell fejleszteni. Alapvető feladat a hazai bauxitvagyon hatékony felhasználásával a népgazdaság alumíniumigényének kielégítése. Ezen a bázison kell a tartós és gazdaságos exportot megvalósítani, a műszaki és tudományos kapacitásokat továbbfejleszteni, és figyelmet kell fordítani a szellemi termékek exportjára is. A kohászat fejlesztésében fő követelmény a minőséget javító szerkezetváltozás, a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelése. A hazai adottságoknak és lehetőségeknek hosszú távon is olyan iparszerkezet felel meg, amelyben meghatározó a feldolgozóipar. A gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapozásában. Előnyben kell részesíteni és kiemelten fejleszteni azokat a gyártási ágakat, amelyek már ma is gazdaságos és versenyképes exportárualapot biztosítanak, termelésük, valamint tudományos és műszaki fejlesztési hátterük eléri vagy megközelíti a nemzetközi színvonalat. A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése. A gépipar termelési szerkezetének átalakítása erőteljes szelekciót követel és az erőforrások ehhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagymértékben a külkereskedelmi tevékenységen, a korszerű piaci munkán és a jól szervezett szolgáltatásokon múlik. A vegyiparban olyan fejlesztési irányokat kell kialakítani, amelyek megfelelő arányt biztosítanak az ország anyagellátását megalapozó gyártási ágak és a nagy hatékonyságú, közbenső és kész vegyipari termékeket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A vegyipart szelektíven, a szocialista nemzetközi munkamegosztásra alapozva kell fejleszteni. A könnyűipar rekonstrukcióját a megnövekedett strukturális és minőségi követelményeknek alárendelten kell folytatni. A textil- és ruházati iparban tovább kell növelni a korszerűbb, jó minőségű, jól értékesíthető termékek arányát A tömegáruk és a textilipari félkésztermékek területén jobban kell támaszkodni az import lehetőségek feltárására és kihasználására. A könnyűipar többi ágának termékei iránti szükségletet nagyobbrészt hazai termelésből célszerű kielégíteni. Ennek érdekében a technológiai korszerűsítéseket és kapacitásbővítéseket — létszámnövekedés nélkül — a fogyasztási struktúra várható változásához kell igazítani. e) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelésére hazánkban kedvezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart a jövőben is összehangoltan, dinamikusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korszerű technikán alapuló nagyüzemi fejlesztésében már az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket értünk eL A búza és a kukorica termésátlagai, a baromfitenyésztés eredményei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak. Ezeknek az eredményeknek a tartóssá tétele és további növelése mellett más ágazatokban is megvannak az adottságaink a hozamok emelésére. A növénytermesztésben élért eredményekre alapozva hosszabb távon az állattenyésztés jelenleginél gyorsabb ütemű fejlesztése indokolt. Adottságaink kedvezőek ahhoz, hogy szemes terményt és növekvő mértékben húst, húsipari termékeket exportáljunk. A hazai fogyasztás és a külföldi piac igényeinek megfelelően a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozására kell törekedni. Ezzel összhangban növelni kell a tároló- és hűtőteret, valamint a feldolgozóipari kapacitást. f) A műszaki fejlesztés a gazdasági előrehaladásnak, a világpiaci versenyképesség növelésének központi kérdése. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet jobban összhangba kell hozni a termelési szerkezet fejlesztési céljaival, és a kutatókapacitásokat koncentráltan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások eredményességét, s javítani a kutatási eredmények alkalmazásának feltételeit. A strük- túrafejlesztés fontos követelménye, hogy szorosabbá tegyük a kutatás, a műszaki fejlesztés és a termelés kapcsolatát. Kiemelten kell fejleszteni a termelő vállalatok kutatóhelyeit. A hazai kutatási eredmények gyorsabb fel- használása mellett a külföldi kutatási eredmények átvétele — és ahol lehetséges — továbbfejlesztése a feladat. Növelni kell a kutatási-fejlesztési tevékenység ráfordításain belül a licencek és gyártási eljárások vásárlására fordított összegek arányát. 4» A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számos területen meghatározó szerepet töltenek be népgazdaságunk fejlődésében. a) Külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésében is alapvető a KGST-országokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásában, a célprogramok megvalósításában aktívan részt veszünk. A Szovjetunióval való együttműködésünk jelentősége tovább növekszik. Gazdasági kapcsolataink, az export és az import szerkezete, s megalapozottsága hosszú távú szerződésekkel nagyban elősegítik számos hazai termelőtevékenység gazdaságosabbá tételét, gazdaságunk stabi'itá- sát. A Szovjetuniónak a magyar népgazdaság nyersanyag- ellátásában betöltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk meghatározó feltétele A többi KGST-országgal fennálló gazdasági kapcsolataink bővítésében is fokozottabban kell törekedni a gazdasági adottságokból és a földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és szakosítási lehetőségek kihasználására. b) Növekvő világgazdasági szerepüket figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére törekszünk a fejlődő országokkal. Külkereskedelmi forgalmunkban jelentősen növelni kell a feilődő országok részesedését. Ennek érdekében aktívabban törekedtünk a fejlesztési programjaikban való részvételre, a termelési együttműködés és közös vállalkozás különböző lehetőségeinek kiaknázására hosszabb leiáratú megállapodások lérehozására. c) A fejlett tőkésországokkal is a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk. Súlyt helyezünk arra, hogy a kölcsönös áruforgalom bővítésében egyre nagyobb szerepet kapjon a hosszabb távra gzóíó termelési és kooperációs együttműködés. E kapcsolatok fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján népgazdaságunknak is érdeke, hozzájárulhat a termelés na- tékonyságának fokozásához, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásához; egyben elválaszthatatlan része a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését célzó politikánknak. 5. a Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenység szükséges mind a központi és az ágazati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének, felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését. — A népgazdaság fő arányainak — ezen belül a termelési szerkezet alapvető fejlesztési irányainak — kialakítása, külgazdasági politikánk érvényesítése a központi irányítás, tervezés feladata. E munka nagy népgazdasági jelentősége szükségessé teszi, hogy javuljon a központi irányítás, tervezés hatékonysága a fejlesztési koncepciók kialakításában és összehangolásában, erősödjék ellenőrző tevékenysége. — A termelési szerkezet és külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében növekednek a követelmények az ágazati minisztériumok irányító tevékenységével szemben. Javítsák munkájuk színvonalát a népgazdasági tervek megalapozásában, a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. Segítsék a népgazdasági és a vállalati I tervezést az ágazat fejleszté- j sér« vonatkozó koncepció ki-1 dolgozásával. Növekedjék szerepük a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesztési akciókban, a vállalati kezdeményezések koordinálásában, az ágazatközi együttműködést feltételező fejlesztések megvalósításában. — A központi döntések szükségképpen a legfontosabb átfogó fejlesztési célokat ölelik fel. A termékszerkezet fejlesztésére vonatkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő felelősségének érvényesítése mellett a vállalati önállóságra és a szocialista vállalkozói szellemre épüljön. A vállalatok és a szövetkezetek vezetői kezdeményezően vegyenek részt a központi koncepciók alakításában, vezetői tevékenységükben megfelelően érvényesítsék a népgazdasági követelményeket Az eddiginél is nagyobb lesz a szerepük és a felelősségük a munka hatékonyságának javításában, a termelési és a termékszerkezetek korszerűsítésében, a versenyképes termékek arányának növelésében, az ezt megalapozó műszaki fejlesztésben, a gazdaságtalan termelés visszaszorításában és a munka szervezettségének fokozásában. — A tervekben foglalt célokat és a végrehajtás eszköz- rendszerét következetesebben kell összehangolni. A gazdasági szabályozás határozottabban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termék- szerkezet szelektív fejleszté-1 sere. Árrendszerünk fejlesztésének fontos irányelve, hogy a termelői árarányokat a hazai termelők helyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesülő árarányokhoz. A pénzügyi és vállalati érdekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nyereségben fokozottabban feleződjenek ki a hatékonysági különbségek és szűnjenek meg az indokolatlan támogatások. A pénzügyi rendszer általános érvényű elemeinek a kibővítésével, a támogatások és az elvonások jelenlegi rendszerének egyszerűsítésével, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé tételével is elő kell segíteni a hatékonyság javulását. — Gazdaságfejlesztési feladataink megoldása megköveteli a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítását. A teljes foglalkoztatás biztosítása továbbra is alapvető célunk. Emellett elengedhetet»Világbékét akarunk!-«, »Béke, haladás, szolidaritás!-«, »Mondjunk nemet a neutronbombára!« jelszavak harsogtak pénteken azon a békenagygyűlésen, amelyet az Országos Béketanács, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipa- ri Dolgozók illetve a Textilipari Dolgozók Szakszervezete rendezett. Az elnökségben helyet foglalt Kiss Károly, a SZOT és az Országos Béketanács alel- nöke, Molnár Endre, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Csillik András, a XX. kerületi pártbizottság első titkára, Apró József, a Textilipari Dolgozók Szák- szervezetének elnöke, Laukó Károly, a Béke-világtanáos titkára is. A megnyitó után Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács főtitkára szólt a részvevőkhöz. — A neutronbomba elleni világméretű akció méltó a béke-világmozgalom három évtizedes történetéhez — hangsúlyozta. — A békét követelők megmozdulásai világszerte tartanak — mondotta Sebestyén Nándomé. Ennek bizonyítékaként említette meg azt is, hogy a Béke-világtanács új stockholmi felhívását már többszáz-millióan írták alá. len, hogy népgazdasági és munkahelyi szinten egyaránt növekedjék a foglalkoztatás hatékonysága. Elsősorban központi feladat azoknak a feltételeknek a megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a teljes foglalkoztatás a társadalom munkaerőszükségletének és a lakosság munkavállalási igényének lehető legkedvezőbb összhangja mellett valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy új kapacitásokat hozzanak létre azokon a helyeken, ahol munkaerőhiány miatt a már meglevő és hatékonyan működtethető termelő berendezések jelenleg sincsenek kellően kihasználva. A vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek, intézményeknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a rendelkezésükre álló munkaerő gazdaságosabb foglalkoztatásának feltételeit. A népgazdasági feladatok megoldása az eddiginél több, magasabb általános műveltségű, szakmailag jól képzett dolgozót igényel. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés a jelenleginél hatékonyabban segítse a dolgozók felkészülését a nagyobb feladatokra, hogy megfeleljenek a gyorsan változó igényeknek. * • * A Központi Bizottság megállapította, hogy céltudatos és jelentős erőfeszítéseket kívánó népgazdasági feladataink megoldásához a feltételeik adottak. Társadalmunk túlnyomó többsége saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy gazdaságpolitikai céljaink az egész nép javát szolgálják. Gazdasági feladataink magasabb követelményeket állítanak a politikai munkában is. Nagy felelősséget rónak a párt-, az állami és a társadalmi szervekre. Szükséges, hogy minden szinten következetesen képviseljék az irányelvekben foglaltakat, és aktívan támogassák a végrehajtásukra irányuló intézkedéseket. Segítsenek abban, hogy a feladatokat mindenütt megismerjék, helyesen értelmezzék és eszerint cselekedjenek. A Központi Éizottság mély meggyőződése, hogy gazdaság- politikánk az ország, népünk érdekeit fejezi ki. az irányelvek helyesen jelölik meg azokat a tennivalókat, amelyek megoldásától függ az életkörülmények további javítása, a fejlett szocialista társadalom építése. (MTI) Az emberek felháborodottan fogadták, hogy az imperialista vezető körök az új tömegpusztító eszközt, a neutronbambát hagyományos fegyverként igyekeznek beállítani. Közvéleményünk teljes egyetértéssel csatlakozik a mostanában napvilágot látott szovjet leszerelési és biztonsági javaslatokhoz. Sebestyén Nándomé beszéde után Georgi Dimitrov Gos- kin, a bolgár békevédelmi bizottság elnöke a bolgár emberek békeharcáról szólt. Gunnar Mattviessen, a Német Szövetségi Köztársaság béke-, leszerelési- és együttműködési bizottságának képviselője kiNyugalom van Bangkokban, Thaiföld fővárosában — egy nappal Thanin Kraivicsien polgári kormányának eltávolítása után. A város megszokott, mindennapi életét éli, csupán a főbb kormányhivatalok elé vezényelt katonai őrség emlékeztet a vértelen hatalomátvételre. Nyugodtnak nevezte az ország általános helyzetét Josz Thephaszdin, a thaiföldi fegyveres erők főparancsnokának helyettese is. Újságíróknak kijelentette: a legfelsőbb katoA moszkvai Kremlben pénteken délután megtartották Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, miniszterelnök, első megbeszélését Morardzsi Deszai indiai miniszterelnökkel, aki délben érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba. Deszai kíséretében van Atal Bihari Vadzspaji külügyminiszter és több más személyiség. A baráti, tárgyszerű légkörben végbement tárgyalásokon eszmecserét folytattak a szovjet—indiai kapcsolatok egész témaköréről. A felek megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország kapcsolatai kedvezően alakulnak, fejlődésük fölfelé ível. Ennek alapja a Szovjetunió és India 1971-ben megkötött béke-, barátsági és együttműködési szerződése, amely megfelel mind a szovjet, mind az indiai nép hosszú távú érdekeinek. az egyetemes béke megszilárdítása, a népek közötti kölcsönös megértés céljainak. A felek határozott szándéka: további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy új lendületet adjanak minden téren a szovjet—indiai együttműködésnek. Az időszerű nemzetközi kérdések megvitatása során megkülönböztetett figyelmet szenteltek azoknak a kérdéseknek, amelyek a nemzetközi biztonsággal, a leszereléssel, a világban meglevő feszültség- gócok felszámolásával függnek össze. A felek megállapították, hogy a szovjet—indiai jó viszony a nemzetközi életben és elsősorban Ázsiában a stabilitás megbízható tényezője. A tárgyalások ma, szombaton folytatódnak. Belgrád Tanácskoznak a munkabizottságok A belgrádi biztonsági és együttműködési találkozó péntek délelőtti plenáris ülése mindössze tizenöt percig tartott. Miután megállapították, hogy valamennyi szólásra jelentkezett delegátus felszólalt már, a harmincöt részvevő ország képviselői úgy döntöttek, hogy tevékenységüket a nap hátralevő részében munkabizottságokban folytatják. emelte, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban eddig több mint 100 ezren írták alá a NATO-országok és köztük az NSZK területére, a kilövő- állásokha szánt tömegpusztító fegyver elleni tiltakozást A külföldi felszólalók után Németh József, a Közúti Gép- ellátó-vállalat dolgozója ismertette a neutronbomba és a más tömegpusztító fegyverek elleni állásfoglalást. A nagygyűlés részvevői csatlakoztak a hazánk városaiban, falvaiban kibontakozó tiltakozó mozgalomhoz — elítélték a hazug módon »tiszta bombaként« bemutatott új tömeg- pusztító fegyvert. nai vezetőkből megalakult irányító testület az új alkotmány kidolgozásáig és a jövő évre ígért választások megtartásáig fogja igazgatni az országot. Az irányító testület vezetője Szangad Csalaviu, a Kraivi- csien-kormány hadügyminisztere, a második számú ember pedig Kriangszak Csamanand, a hadsereg főparancsnoka, akit a hírügynökségek Thaiföld egyik legnagyobb hatalommal rendelkező embereként jellemeznek. „Mondjunk nemet a neutronbombára!” Békenagygyűlés Pesterzsébeten Bangkok az államcsíny után
