Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
y 1 LA G PROLETÁRJAI; EGYESÜLJ ETEK I Ax a: 80 fillér M S Z MP SÇ> MO GY ME GYEI B I Z OTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 249. szám 1977. október 22., szombat Púja Frigyes fogadta Saronovot és Szmirnovot Púja Frigyes külügyminisz- j ter pénteken hivatalában fogadta a szovjet diplomácia ; hazánkban tartózkodó két ve- ! teránját: Nyikolaj Ivanovics Saronovot. az egykori buda- j pesti szovjet követet és And- | rej Andrcjevics Szmirnovot, aki a második világháború előtt előkészítette a diplomáciai kapcsolatok felvételét Magyarország és a Szovjetun: 3 között. A szívélyes, bará.i eszmecserén részt vett Najj Mária, az MSZBT főtitkára. I / » KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 2C-i öleséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár János elvtáns elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudományos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Cyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveik A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulását áttekintve megállapította, hogy eiőrehaladas történt néhány fontos területen. Az enyhülés további kibontakoztatását, az útjában álló akadályok leküzdését segíti a szovjet—amerikai kapcsolatok megélénkülése, a szocialista és a tőkés országok közötti rendszeres kontaktusok bővülése. Megkezdte munkáját a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 ország képviselőinek belgrádi tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is arra törekedett, hogy tevékenységével erősítse a nemzetközi élet kedvező irányzatát. 1. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és L. I. Brezsnyev eivtárs augusztusi megbeszélései tovább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazdasági együttműködését, hozzájárultak a magyar—szovjet testvéri barátság elmélyítéséhez. A hagyományossá vált Krím félszigeti találkozók jól szolgálják a fejlett szocialista és a kommunista társadalom építése során szerzett tapasztalatok kicserélését, a sokoldalú együttműködés bővítését, a szocialista gazdasági integráció előrehaladását, a külpolitikai törekvések egyeztetését, a szocialista közösség egységének erősítését. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére országosan kibontakozott murvkaversenyben kiemelkedő sikerekkel, a proletár internacionalizmus szellemében készülnek a tíO. évforduló méltó megünneplésére. A Központi Bizottság pártunk és népünk nevében üdvözletét küldi a szovjet népnek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társadalmat átfogó, széles körű vitában kimunkált alkotóié ny- tervezetet a legfelsőbb tanács törvényerőre emelte. Az új alkotmány méltó módon fejein ki a Szovjetunió hat évtizedes történelmi útján kivívott nagyszerű eredményeket, magasabb szinten biztosítja a soknemzetiségű szovjetállam fejlődését, a kommunista társadalom építését, és egyben tovább növeli a világban a szocializmus vonzerejét. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontos feladatának tekinti a szocialista országokhoz fűződő barátságunk erősítését, a párt és államközi kapcsolatok szüntelen fejlesztését. Jól szolgálta közös céljainkat a Gustáv Husak elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása hazánkban, Edward Gierek és Piotr Jaroszewic.z elvtársak magyarországi tárgyalása, Kádár János és Jo- szip Broz Tito elvtársak találkozója Jugoszláviában, Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztársaságban. A magas szintű tárgyalások hozzájárultak a szocialista építőmunka újabb tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bővítéséhez, lehetőséget adtak a beható vélemény- cserére a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. 4. A Központi Bizottság az európai kommunista és mun'Káspáríok berlini értekezletén megerősített elvek szellemében a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szorosabbra tűzésére törekszik valamennyi test- várpárttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkésországok kommunista pártjai vívnak a monopoltőke gazdasági I és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Közös céljainkat eredményesen szolgálták pártunk és a tőkesországokban tevekeny- kedő kommunista pártok képviselői között az elmúlt időszakban sorra kerülő találkozók. A Központi Bizottság nagyra értékelte Enrico Ber- linguer elvtárs magyarországi látogatását. Szolidáris azzal a harccal, amelyet az Olasz Kommunista Párt folytat a demokratikus erők összefogása, az ország problémáinak megoldása és az olasz társadalom mélyreható átalakítása érdekében. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői a beszámolási időszakDan több találkozót bonyolítottak le a fejlődő országok kommunista pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttségeivel. Pártunk és népünk támogatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, az elmaradottság felszámolásáért, a nemzeti-társadalmi fölemelkedésért folytatnak. 5. Az eltérő társadalmi berendezkedésű es külön oöző szövetségi rendszerekhez tartozó országok képviselőinek találkozói hasznosan járulnak hozzá az enyhülés megszilárdításához. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy Kádár János elvtárs látogatása a Német Szövetségi Köztársa- ságban, tárgyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gazdasági es társadalmi élet vezetőivel előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlődését, es egyben jól szolgálták az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét. 6* A Magyar Népköztársaság a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, az imperializmus agresszív törekvéseinek visz- szaszorítása, a béke megvédése érdekében az együttműködés erősítésére törekszik a fejlődő, el nem kötelezett országokkal. Losonczi Pál elvtárs Afganisztánban tett látogatása előmozdította az országaink közötti kapcsolatok kiszélesítését. Lázár György elvtárs iraki látogatása hasznosan járult hozzá politikai kapcsolataink és gazdasági együttműködésünk továbbfej lesztéséhez. 7. A Központi Bizottság kifejezte a magyar kommunisták és az egesz magyar nép bizakodását, hogy a belgrádi találkozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a helsinki záróokmány végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és alkotó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biztonság, a különböző társadalmi rendszerű országok közti sokoldalú együttműködés továbbviteléhez. 8. A világ békéjét továbbra is fenyegeti a közei-ketóti válság, amelynek megszüntetését döntően az izraeli vezetés agresszív politikája, az érvényes ENSZ-határozatokat elutasító magatartása akadályozza. A Központi Bizottság a rendezéshez nélkülözhetetlennek tartja az izraeli csapatok kivonását valamennyi megszállt arab területről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását és a térség minden országa függetlenségének, biztonságos létének szavatolását. Üdvözölte a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a rendezés kulcskérdéseiről szóló közös állásfoglalását, és támogatja a genfi konferencia megtartását valamennyi érdekelt fél egyenjogú részvételével. 9. a Központi Bizottság hangsúlyozta az afrikai kontinensen zajló politikai és társadalmi változások jelentőségét. Az imperialistaellenes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer felváltása többségi uralommaL A földrész felszabadult államai mind hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására. növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek a társadalmi haladas útját választották. A nemzetközi imperializmus minden eszközzel akadályozza az afrikai népek föl- emelkedését. igyekszik visszaszerezni korábbi pozícióit. Támadásait a haladó afrikai országok ellen összpontosítja, céljai elérése érdekében szítja a vallási, törzsi és nemzetiségi ellentéteket, a nacionalista törekvéseket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság kifejezte népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáli Demokratikus Köztársaság közötti fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp rendszernek súlyos nehézséget, mindkét országnak érzékeny veszteséget okoz, és az egész térségben veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét. A világ haladó és békeszerető erői. köztük a Magyar Népköztársaság abban érdekeltek, hogy a két ország békés úton, politikai eszközökkel, népeik érdekeivel összhangban ren- i dezze a konfliktust. 10. Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mostani, XXXII. ülésszakán és más nemzetközi fórumokon világosan kifejezésre juttatják népünk elkötelezettségét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bizottság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért folytatott nemzetközi küzdelmet, s a világ haladó közvéleményével együtt síkraszáll a fegyverkezési hajsza megszüntetése. az új típusú tömeg- pusztító fegyverfajták gyártásának betiltása mellett. Üdvözli és támogatja mindazokat az érdemi kezdeményeze- seket. amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítására. a nemzetközi enyhülés térhódítására irányulnak. II. ; A Központi ,Bizottság meg- ; tárgyalta és jóváhagyta a I hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének az irányelveit. Kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági , fejlődésünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megjelölt céloknak az elérését szolgálják. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban az elmúlt három évtizedben elért politikai és gazdasági eredmények alapján megszilárdítottuk a munkás- osztály, a dolgozó nép hatalmát A súlyos háborús károk és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az országot. A tervgazdálkodás útján megteremtettük a szocialista ipart és mezőgazdaságot. Hazánk agráripari országból ! szocialista nagyiparral < : nagyüzemi mezőgazdasággal ! rendelkező, gazdaságilag kö- I zepesen fejlett ipari-agrár or- ! szággá vált. Az életkörülmények alapvetően megváltoztak, dolgozó népünk létbiztonságban él. Gazdasági fejlődésünk üteme a felszabadulás óta lényegesen gyorsabb, mint a legtöbb tökésonszágé. Ebben - főleg az időszak első feléljen — nagy szerepe volt az erőteljes beruházási tevékenységnek a bőségesen rendelkezésre álló munkaerőnek, továbbá annak, hogy a termelés nyersanyag- és energia- szükségletét döntően hazai forrásból, illetve a szocialista országokból - tudtuk fedezni. A termelés kedvező belső és külső értékesítési lehetőségekkel párosult. A gazdasági növekedés a harmadik es a negyedik ötéves terv időszakában felgyorsult és kiegyensúlyozottabbá vált. Gazdaságpolitikánk jobban figyelembe vet- j te az ország adottságait és le- I lietöségeit Ebben az idöszak- ! ban kezdődött meg a saocia- I lista gazdasági integráció j komplex programjának végrehajtása. Kedvezett gazdasági ! fejlődésünknek a világkeres- j kedelem dinamikus bővülése 1 is. Az eredmények elérését I segítette, hogy a gazdasági I építés feladataival összhangban átfogóan , továbbfejlesz- | tettük a gazdaságirányítási rendszert. A párt XI. kongresszus- célul tűzhette ki, hogy 15—20 év alatt megteremtsük a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag is fejlett országgá váljék. Eddigi eredményeink elérésében és jövőbeni feladataink megoldásában meghatározó szerepe volt és lesz a tervgazdálkodásnak, népünk öntudatos munkájának. Hazánk a szocialista közösség tagjaként, a KGST- országokkal szoros együttműködésben valósítja meg gazdaságfejlesztési feladatait 2. Gazdasági építőimunkánk belső és külső feltételei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság. további szaoad munkaerő nincs. Ezért a jövőben a termelés növelése a foglalkoztatottak számának emelésével nem biztosítható. A termelést csak a munka +er- melékenységének emelésével, tervszerűbb munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén a munkaerő ésszerű átcsoportosításával lehet növelni. A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszközigényessége. Az új. magas műszaki színvonalú termelő létesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár. Gyorsítani kell a hazai nyersanyagforrások feltárását. az energiavezetékek és -tárolók építését. Egyre nagyobb beruházásokat igényel a lakásépítés, a lakossági szolgáltatás fejlesztése, a környezetvédelem. — A világgazdaságban bekövetkezett alapvető változá-1 sok miatt kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgazdasági feltételei. Az 1973—1975-ös világpiaci árrobbanás — amely a legtöbb országot súlyosan érinti — hazánknak is jelentékeny veszteséget okozott. A veszteségek ellensúlyozásához, a fejlődés szükséges üteméhez a gazdasági hatékonyság eddig elért növekedése már nem elegendő. Termelésünk fejlesztéséhez növekvő importra szorulunk. Ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellentételezni. Nagyarányú exportot kell lebonyolítani olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növekszenek a minőségi követelmények. A fejlett tőkésországok. valamint a fejlődő országok piacain fokozódik a konkur- rencia, mindezek következtében a jövőben rendkívül erős versennyel kell szembenéznünk. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha meggyorsítjuk a gazdaság intenzív fejlesztését, a termelési szerkezetet a belső és a külső követelményeknek megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában támaszkodhatunk népeazdaságunk irányítási rendszerére, az élenjáró üzemek tapasztalataira, tudományos kutatási és műszaki bázisunkra, a dolgozók képzettségére és szorgalmára. 3* A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági reilödés belső és külső feltételeiben bekövetkezett változások hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembe vételével kell megoldani a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban foglalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési politikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy — fő feladat a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló társadalompolitikai célok elérésének anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság életkörülményeinek további javítása: — a következő évtizedekben is biztosítani kell a népgazdaság eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen összhangban az ország lehetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelményeknek ; — a tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megköveteli a hatékonyság erőteljes fokozását. Ennek fő forrása a termelési szerkezet hazai adottságainak és a nemzetközi feltételeknek is megfelelő alakítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, továbbá a gazdálkodásban, a munka szervezettségében meglevő tartalékok hasznosítása; — a beruházási források és a munkaerő koncentrált fel- használásával a hatékony fejlesztési célok megvalósulását kell elősegíteni, egyidejűleg el kell érni a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását, illetve megszüntetését. Ennek megfelelően a teljesítménytől jobban függő vállalati é# egyéni jövedelem-differenciálást, valamint ezzel összehangolt ár- és támogatási rendszert kell érvényesíteni; — fokozni szükséges részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST- orszáigokkal szoros együttműködésben valósítjuk meg. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. b) A termelési szerkezet átalakítására vonatkozó döntéseknél a hazai adottságokból és lehetőségekből kell kiindulni, figyelembe véve a fejlődés nemzetközi irányait és törvényszerűségeit A népgazdaság fő ágazatait — az ipar t, a mezőgazdaságot, az építési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gazdaság más infrastrukturális szektorát — arányosan, összehangoltan kell fejleszteni A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesztésben mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése szükséges. A műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés megalapozásában az eddigieknél átfogóbban kell figyelembe venni a nemzetközi együttműködés lehetőségeit A mezőgazdaság dinamikus fejlesztése továbbra is nélkülözhetetlen feltétele céljaink elérésének. Ez összhangban van kedvező természeti adottságainkkal, a hazai szükségletekkel, valamint a várható nemzetközi kereslettel. A mezőgazdaság igényeinek kielégítését az eddigieknél jobban figyelembe kell venni az iparfejlesztésben, különösen a gépiparban és a vegyiparban, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében, (Folytatás a 2. oldalonJ
