Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

Portugál kommunisták ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) Alvaro Cunhal sorra vette ezeket a törvényeket, közöt­tük a hírhedt Barreto-tör- ványt, amelyet ellen-agrár- reíormtörvénynek nevezett, r.iivel vissza akarja állítani a nagy eirtokokat. Mindez — folytatta — része a forradal­mi vívmányok elleni globális olfenzívának, ameiynek cél­ja a nagytőkének és á nagy­birtoknak gazdasági és politi­kai hatalmának helyreállítá­sa, azok hatalmának helyre- állítása, akik a fasizmus csak­nem fél évszázada alatt ural­kodtak, zsarnokoskodtak a nép fölött és kizsákmányolták. Cunhal kijelentette: a párt harcol és harcolni fog a kor­mány agrárpolitikája ellen. A PKP harcát a demokratikus kereteken belül kívánja foly­tatni és felháborodással ítéli el a közelmúltban elkövetett bombamerényieteket, ener­gikus intézkedéseket követel a tettesek kézrekerítésére és példás megbüntetésére. A demokratikus és szabad­ságjogokról szólva a PKP fő­titkára megállapította: a PKP-nak ebben senki sem adhat leckét, demokratikus politika alkalmazása nem te­heti szükségessé az erőszak igénybe vételét. A PKP elő­re látja és előre is figyelmez­tet arra, hogy a kapitalista és latifundista restauráció politi­káját mindvégig a szabadság- jogok korlátozása és az elnyo­mó eszközök igénybe vétele fogja jellemezni. Alvaro Cunhal adatok sorá­val bizonyította: a szocialista­párti kormány csődbe viszi Portugáliát, majd a párt köz­ponti bizottságának július 31-i határozatára hivatkozva rá­mutatott, hogy vagy általános választásokra, vagy új kor­mányra van szükség. Az új kormány egy demokratikus platform alapján jöhet létre, olyan platformon, amellyel a dolgozók egyet értenek és amely nem ellenük irányul. Ha a platform létrejön, nem lesz nehéz a kormányt össze­állítani. A nemzetközi munkásmoz­galom kérdéseiről szólva a PKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a munkásosztály forra­dalmi pártja számára a nem­zeti politika és az internacio­nalista politika elválasztha­tatlan egymástól. A Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág testvérpártjai, küldöttsé­geik jelenléte az Avante-ün- nepségen is jelzi, mennyire megbonthatatlanok a PKP-t a szocialista országok testvér­pártjaival összefűző kötelé­kek. Alvaro Cunhal rámutatott : a portugál forradalom saját útját követi, nem másol sem modelleket, sem kliséket. So­hasem akart «megismételni*« semmiféle forradalmat, mert a forradalmak nem másolhatók, és nem ismételhetők meg. De más megoldásokkal és eltérő politikával is ugyanazokat a célokat követjük — mondot­ta —, amelyeket a Szovjet­unióban, a szocialista orszá­gokban már elértek: a ki­zsákmányolás nélküli társa­dalom [elépítését. A PKP to­vábbra is azon az úton kíván járni, mint eddig: a szocia­lista országok testvérpártjai­val való szoros barátságon és kölcsönös szolidaritáson ala­puló kapcsolatok útján. Ha­sonlóan szoros kapcsolatokat kíván fenntartani a PKP a tőkés országokban működő tes.verpártokkal és a nemze­ti felszabadítási mozgalmak­kal is. Szovjet-magyar barátsági gyűlés Moszkvában Ünnepi gyűlést rendeztek hétfőn Moszkvában, a magyar —szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés meghosz- szabbításának 10. évfordulója alkalmából.. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt P. N. Fedoszejev akadémikus, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, az SZMBT elnöke. Jelen voltak a baráti társa­ság vezetői, valamint a Szov­jetunió külügyminisztériumá­nak vezető munkatársai. Az ülést Gregorij Beregovoj altábornagy, űrhajós, a baráti társaság alelnöke nyitotta meg. A két ország barátsági szer­ződésének jelentőségét, gya­korlati megvalósulását Oleg Gavrilov, a Szovjetunió Or­vostudományi Akadémiájának tagja, az intézet igazgatója mé'tatta. Beszédet mondott a gyűlésen Marjai József, hazánk moszk­vai nagykövete. Finn szociáldemokrata küldöttség látogatása Fiatalok nyugaton Szomorú jelen, vigasztalan kilátások Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szep­tember 4—11. között hazánk­ban tartózkodott a Finn Szo­ciáldemokrata Párt tanulmá­nyi küldöttsége P. Väänänen- nel, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével az élén. A küldöttséget fogadta Övá­ri Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára. Dr. Jakab Sándor, a Központi Bi­zottság tagja és dr. Berecz János — a KB osztályvezetői — megbeszéléseket folytattak a finn küldöttséggel, amely a látogatás során megismerke­dett az MSZMP különböző szintű szervezeteinek tevé­kenységével Budapesten és Heves megyében. A finn delegáció vasárnap elutazott Budapestről. (MTI) Norvégiái választások A 2 770 000 norvég szavazó többsége hétfőn adta le sza­vazatát. Már a vasárnapi részvételi arány is jelezte, hogy a szavazásra jogosultak nagy többsége élt állampol­gári jogaival. Egyes becslé­sek szerint a szavazati arány 85 százalék körül mozgott. Legutoljára 1956-ban volt ilyen magas a részvétel; akkor 85,4 százalékos volt az arány. Világméretű mozgalom a neutronbomba törvényen kívül helyezésére A berlini tanácskozás határozatai Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti Berlinből: Négynapos tanácskozás után hétfőn, egy sor nagy je­lentőségű határozat meghozatalával befejeződött a Béke­világtanács elnökségi irodájának berlini kibővített ülése. Az ülésen az iroda tagjai mellett részt vett öt világrész nem­zeti békemozgalmainak sok képviselője, köztük Szilágyi Béla és Lőrincz Tamás, a Magyar Országos Béketanács al- elnökei, valamint dr. Laukó Károly, a BVT magyar titkára. Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke, nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyoz­ta: az ülésszakon teljes siker­rel tárgyalták meg a nemzet­közi békemozgalom soron kö­vetkező feladatait, s olyan döntéseket hoztak, amelyek új távlatokat nyitnak a nem­zetközi békeharc és az egyes nemzeti békemozgalmak tevé­kenysége számára. Chandra a határozatok közül kiemelte a Béke-világtanács elhatározá­sát, hogy újabb, még nagyobb lendületet ad a fegyverkezési verseny megfékezését _ célzó nemzetközi akcióknak, s az egész világot átfogó tiltakozó mozgalmat szervez a neutron- oombával szemben. A Béke-világtanács elnöke bejelentette: a nemzetközi bé­kemozgalom október 1-től 15- ig világméretű akciót szervez a neutronbomba elleni harc ■/egyében. Az elnökség irodájának ez­zel kapcsolatos határozata — amely »Az élet nevében: tör­vényen kívül a neutronbom­bát-« címet viseli — kimond­ja, hogy »a neutronbombát nem szabad gyártani, meg kell szüntetni a fegyverkezési ver­senyt«. Az iroda felhív min­den nemzeti békebizottságot, politikai pártot, más nemzeti, regionális és nemzetközi moz­galmat. s szervezetet, hogy tö­meggyűléseken, tüntetéseken, tanácskozásokon követeljék a neutronbomba törvényen kí­vül helyezését, s általában a tömegpusztító fegyverek betil­tását. A BVT irodája fölkéri a tö­megtájékoztatási szerveket is, hogy vegyenek részt ebben, az egész emberiség érdekeit kifejező mozgalomban, amely abból indul ki, hogy a neut­ronbomba gyártása emberiség-1 ellenes cselekedet, s egyben a fegyverkezési verseny újabb fordulóját kényszerítheti a vi­lágra. A határozat különösen fontosnak tekinti azt, hogy minél többen forduljanak til­takozó levelekkel az Egyesült Államok elnökéhez, amelyben a neutronbomba gyártásának megállítását követelik. A BVT akciója támogatni kívánja az Egyesült Nemzetek Szerveze­tén belüli erőfeszítéseket is a leszerelés érdekében, s szük­ségesnek tekinti az új stock­holmi felhívás jegyében indí­tott kampány folytatását is. Az elnökség irodája üzenetet fogadott el, amelynek cím­zettjei az október 4-én kezdő­dő belgrádi találkozó részve­vői. Az üzenet a 130 ország mozgalmait és szervezeteit tö­mörítő Béke-világtanács ne­vében sikert kíván a belgrádi tanácskozásnak, s reményét fejezi ki, hogy az olyan lég­körben zajlik majd, amely elő­segíti a kölcsönös bizalom nö­vekedését és az együttműkö­dést. »A nemzetközi közvéle­mény a legnagyobb figyelem­mel fogja kísérni a belgrádi találkozó részvevőinek mun­káját« — szögezi le az üzenet, s rámutat, hogy a helsinki zá­róokmányban megfogalmazott élveket teljes egészükben be kell tartani. A berlini ülésszakon egy sor határozatot hoztak az af­rikai népek harcának támo­gatására. A BVT elnökségé­nek irodája külön-külön hatá­rozatban fejezte ki szolidari­tását a dél-afrikai, a zimbab­wei és a namibiai nép nehéz küzdelmével, s üdvözölte An­gola népének nagy vívmá­nyait. A testület támogatásá­ról biztosította az ún. »front­Vasárnap megkezdődtek Nor­végiában a két napig tartó parlamenti választások. Ké­pünkön: Odvar Nordli, az északi ország szociáldemokra­ta miniszterelnöke leadja szavazatát. Hónapokig dolgozott egy svájci közgazdasági kutató- intézet — az NSZK-ból ka­pott megbízás nyomán — a távprognózison: vajon mikor várható, hogy csökken a vi ­lág egyik leggazdagabb tő­késországában a most több, mint egymilliós munkanél­küli hadsereg száma? A vá­lasz: 1980-ig biztosan nem. Ami pedig a következő öt esztendőt — vagyis a követ­kező évtized első felét — illeti: a svájci közgazdászo­kat az sem lepné meg, ha akkorra másfél millió fölé emelkedne a dologtalanságra kényszerítettek száma. Riasztó statisztika Hasonló rossz hírek érkez­nek máshonnan is. A »mun­kaerőpiacon« továbbra is jó­val nagyobb »kínálat« , vár­ható, mint »kereslet«. Ügy számolnak, hogy Franciaor­szágban a következő esz- tendőkpen a munkanélküliek aránya a mostani 4,3 he­lyett 5,5, Nagy-Britanniában 5,5-ről 6,5 százalékra emel­kedik. Az Egyesült Államok­ban sem jobbak a kilátások, jóllehet ott már júliusban a -kvóta« megközelítette a 7 százalékot. A szakértői vélemények »■konjunkturális válságról« beszélnek. Csakhogy ez így nem igaz. Valamennyi nagy konszern profitja 10—15, sőt 20 százalékkal nőtt a leg­utóbbi esztendőkben, jóllehet — állítólag a megrendelések számának további növekedé­se, vagyis a kapacitások ed­diginél jobb kihasználtsága várható — a munkanélküli­ség tovább növekszik. A londoni Financial Ti­mes arról ír, hogy »a mun­kanélküliség nem rövid tá­vú jelenség, és a recesszió befejeződésével nem fog eltűnni«. A lap cikkíróját — mint valamennyi tekinté­lyes tőkésfolyóirat szerzőit — elsősorban a fiatal mun­kanélküliek rendkívül nagy száma nyugtalanítja«. A kérdésről szóló csaknem va­lamennyi szakértői tanul­mány arra a következtetés­re jut — így a Financial Ti­mes —, hogy Nyugat-Euró- pában még iegalább egy év­tizedig folytatódik a fiata­lok tömeges munkanélküli­sége és közülük soknak egész életében nem fog sikerülni megfelelő álláshoz jutnia«. Egyre újabb — és riasz­nát, Zambiát, Mozambikot és Tanzániát, amelyek az Afrika déli részén élő népek szabad - sagküzdelmeinek támogatói­ként fontos szerepet töltenek be. A BVT sürgős felhívással fordult minden haladó szerve­zethez, a világ békeszerető ál­lamaihoz és népeihez, hogy politikai, diplomáciai és egyéb eszközökkel akadályozzák meg az imperialista manővere­ket a világ e térségében s felszólította a nyugati orszá­gokat — különösen az Egye­sült Államokat, az NSZK-t, Franciaországot, Izraelt és Ja­pánt —, hogy vonják meg tá­mogatásukat a fajüldöző rend­szerektől. Az elnökség irodája távirat­ban fordult Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz és a világ- szervezet apartheid-ellenes bi­zottságához, amelyben fölkéri az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, hogy 1978-at nyilvánítsa a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi évnek. A BVT részletes programot dolgozott ki az apartheid-ellenes akciók lebonyolítására. A berlini ülésszak újból sikraszállt a közel-keleti vál­ság igazságos, poitikai rende­zése érdekében, s újabb kam­pányt tart szükségesnek a Pa­lesztinái nép nemzeti jogai­nak támogatására a soron kö­vetkező ENSZ-közgyűlés ide­ien A BVT nemzetközi kon­ferenciát is összehív a paies linai nép támogatására. Az ülésszak újabb határo­zatban szállt sí'kra a ciprusi kérdésnek a nemzetközi békét szolgáló rendezése mellett, és ismételten a Pinochet-diktatú- ra elnyomása ellen küzdő chi­lei hazafiak iránti szolidari­tásra hívta föl a béke híveit. A BVT elnökségének irodá­ja határozatait annak szelle­mében hozta, hogy — amint Romesh Chandra megfogal­mazta — »szükségszerűvé vált a világméretű akciók megerő­sítése az Imperializmus és a reakció összeesküvésével szem­ben, amely az enyhülés és Helsinki szelleme ellen irá­Ujabb ultimátum a Schleyer-ügyben Éjfélkor lejárt a határidő államokat«: Angolát. Botswa- nyúl. (MTI) Hans-Martin Schleyer el­rablói hétfőn 13.30 órakor te­lefonon jelentkeztek az AFP francia hírügynökség bonni irodájában és közölték újabb ultimátumukat: amennyiben éjfélig a hatóságok nem bo­csátják szabadon a tizenegy terroristát, kivégzik túszukat. »Ez az utolsó jelentkezé­sünk — mondotta az isme­retlen telefonáló —; nem reagálunk többé a bűnügyi rendőrség felhívásaira.« Amikor az AFP-irodában ügyeletet tartó tudósító meg akart győződni arról, hogy nem telefontréfa áldozata-e, az ismeretlen hívó így vála­szolt: »Elég lesz annyi, ha közlöm Schleyer nevében: »unosatestvérének, Annié Mülle) nek ma van a szüle­tésnapja«. A beszélgetés ez­után megszakadt. A pontosan meghatározott követeléseket és határidőket tartalmazó újabb terrorista­üzenetet vasárnap Denis "Pa­yot haladéktalanul továbbí­totta az NSZK kormányához. Schmidt kancellár a nap fo­lyamán újra összehívta az úgynevezett »válságtörzset«: a felelős szakminisztereket, a fegyveres erők képviselőit és az ellenzéki pártok vezetőit. Payot ügyvédi irodája mindössze annyit hozott nyil­vánosságra, hogy »több olyan telefonhívást kaptak, ame­lyeknek hitelességéről nem volt módjukban meggyőződ­ni«. A vasárnapra virradó éj­jelen olyan telefonhívás is futott be, amelyről »nagy bi­zonyossággal állítható, hogy Schleyer elrablóitól szárma­zik«. Tekintettel arra, hogy a nyugatnémet hatóságok szer­da óta hírzárlatot tartanak ér­vényben, Payot minden to­vábbi felvilágosítást megtaga­dott az újságíróktól. tóbb — statisztikák látnak napvilágot. Így például a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet nemrégiben (Jeniben közzétett jeientese szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tag­országaiban a 25 éven aluli munkanélküliek száma meg­haladta a 7 milliót. A Közös Piac kilenc tagországában az ötmillió munkanélküli között minden harmadik 25 éven aluli. Angliában az arány még rosszabb: az összes munkanélkülieknek csak­nem fele a fiatal korosztály­hoz tartozik. Franciaország­ban ugyanez a helyzet. Ami pcuig Olaszországot illet; : három munkanélküli közül kettő még nem töltötte be 25. életévet. Azt mondják, hogy az olasz egyetemeket jövőre elhagyó 132 ezer diplomás közül 57 ezernek reménye sincs arra, hogy élete során képzettségének megfelelő munkahelyhez jusson. Ideológiai „kihívás”? Ezeknek a fiataloknak a sorsa természetesen nem hagyhatja közömbösen a tó- késországok kormányait. Ta­nácskozásaik során rendsze­resen foglalkoznak az egyre súlyosbodó kérdéssel. A Newsweek rámutatott : ennek az aggodalomnak a fő oka nem annyira a fiatalok jö­vőjéért érzett felelősségér­zet, hanem az, hogy »egyes európai vezetők attól tarta­nak: az illúzióját vesztett, nyugtalan ifjúság a baloldal felé fordul« ... Nyugat-Európában nem­csak a kormányférfiak, ha­nem a közvélemény is tud­ja: ez a probléma az ipari­lag nem olyan fejlett, és nem annyira gazdag szociá­lisul országokban egyáltalán nem létezik. Keleten a mun­ka nemcsak magától értető­dő, hanem alkotmányban és törvényekben lefektetett jog is. Valéry Giscard d’Estaing francia elnök a fiatalok munkanélküliségének prob­lémáját »ideológiai kihívás­ként« jellemezte. Erre a »ki­hívásra« a nyugati kormá­nyok rövid távú programok­kal igyekeznek válaszolni : tanío.'yamokat indítanak, adókedvezményeket adnak a gyáraknak, vállalatoknak, amelyek hajlandók fiatalokat munkába állítani... A mun­kanélküliség és ezen belül a dologtalanságra kárhozta­tott fiatalok száma Nyuga­ton mégsem csökken, hanem növekszik. Edward Gierek Párizsban Hétfőn délután háromna­pos hivatalos látogatásra Fran­ciaországba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Pá­rizs Orly repülőterén a len­gyel vezetőt és feleségét Va­léry Giscard d’Estaing köztár­sasági elnök és felesége, vala­mint Raymond Barre minisz­terelnök fogadta. ÉRTESÍTJÜK AZ ÉRDEKELT SZÜLŐKET, hogy az 5 éves, óvodába nem járó gyermekek számára egész éves iskolaelőkészítő foglalkozásokat szervezünk Kaposvár városban. Kérjük a kedves szülőket, hogy a körzetileg illetékes általános iskolába jelentkezzenek 1977. szeptember 20-ig. Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya (132185)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents