Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

FÉL ÉV GAZDÁLKODÁSÁNAK mérlege A tomogyi gazdaság az első félévben a Központi Bizott­ság és a megyei pártbizottság határozatai által megszabott irányban fejlődött. Az év első hat hónapjában — és az azóta eltelt időben is,— jelentős eredmények születtek az iparban és a mezőgazdaságban; a lakosság ellátása kiegyensúlyozott. A megye dolgozói megértették a gazdaságpolitikai célkitűzé­seket, megvalósításukat a jó légkör és a csepeli felhívás nyomán kibontakozott széles körű munkaverseny is eredmé­nyesen segíti. A megyei pártbizottság szer­dai ülésén — az első félév gazdasági fejlődését értékelve — azt állapította meg, hogy a következetesebb irányító mun ka az üzemek kezdemé­nyezéseivel, valamint a párt- szervek ösztönző és ellenőrző tevékenységével együtt ked­vező fejlődést indított el a gazdálkodás főbb területein. Az eredményes munkát segí­tette, hogy a szokottnál ko­rábban fejeződött be és ma­gasabb színvonalú volt a ter­vezés. Az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szervezettebbé vált a végrehajtás, emelkedett a munka termelékenysége és fokozódott a tervszerűség. A gazdálkodó szervek nagyobb súlyt helyeztek a hatékonyság növelésére, a termelési szer­kezet javítására, a munkaerő­gazdálkodás korszerűsítésére és az eszközök jobb kihasz­nálására. A főbb gazdasági ágak termelése meghaladta az egy évvel korábbit. Az építő­ipar és a közlekedés teljesít­ménye a tervezettnél gyor­sabban, a mezőgazdaságé és az iparé viszont lassabban nőtt. Hat hónap teljesítménye A pártbizottság megállapí­tása szerint a lemaradások ez anyagellátási kooperáció, a profil és a gyártmányösszeté­tel problémáira, a kedvezőt­len időjárásra és helyenként a vezetési-szervezési hibákra vezethetők vissza. Az ipar termelése például nem érte el a tervezett üte­met és kis mértékben elma­radt az országos átlagtól is. Az elektroncsőgyár és a vil­lamossági gyár termelése csökkent. A felvásárlási lehe­tőségek bővülése viszont azt eredményezte, hogy a kon­zervipar 20, a tejipar pedig 15 százalékkal többet termelt. A Mezőgép Vállalat meghá­romszorozta, a húskombinát pedig másfélszeresére növelte exportját. Az építőipar éves előirányzatának 44 százalékát teljesítette az első félévben. A termelés legerőteljesebben a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál emel­kedett. A testület véleménye szerint az építőipar fejlődése kimozdult a holtpontról. A kedvező irányú változás mel­lett azonban a szakipari ka­pacitáshiány mindinkább a haladás gátjává válik a me­gyében. Megállapították azt is, hogy a beruházás megvalósításában részt vevő szervek tevékeny­ségének színvonala valame­lyest javult, és johb az együttműködés is. A gyor- saob előrelépést azonban, gá­tolja az előkészítés nem ki­elégítő színvonala, kedvezőt­lenül befölyásolják a hiányos lúviueli tervek, az építési te­rület és a pénzügyi fedezet késedelmes biztosítása, illetve az elégtelen magasépítő ka­pacitás. A mezőgazdaság az átlagos­nál kedvezőtlenebb időjárási körülmények között termelt. A kalászosokból a tervezett­nél 1—5 százalékkal alacso­nyabbak voltak a hozamok. Az őszi érésű növények ter­méskilátásai kedvezőek és örömmel állapítható meg az is, hogy a nagyüzemi gazda­ságokban növekszik az állat- állomány, s fokozódik a ház­tájiban is a termelési kedv. Az első félév adatai azt bi­zonyítják, hogy a megye kis­kereskedelmi forgalma az or­szágos átlagnál valamivel gyorsabban nőtt. A lakosság áruellátása — a múlt évihez viszonyítva — javult. Az élelmiszerek és vegyes ipar­cikkek forgalma erőteljesen emelkedett, a ruházati cikkek értékesítése alig haladta meg a múlt évi szintet. Az első félév tapasztalatai alapján állapította meg a megyei pártbizottság, hogy az idei év gazdasági feladatairól szóló határozat megvalósítása kedvező irányban és jó ütem­ben halad. A rekonstrukciók, valamint a műszaki és tech­nológiai fejlesztések eredmé­nyeként a termelésszerkezet kedvező irányban változik. Korszerűsödik a munkaerő- gazdálkodás es mindinkább érvényes li.'nek a gazdasági fejlődés intenzív tényezői. Kettős ieladat A megyei pártbizottság vé­leménye szerint az idei terv valamennyi fontos célkitűzé­sének érdekében az év hátra­lévő időszakában föl kell használni a gazdaságirányitó, szervező és ellenőrző munka minden lehetséges eszközét. Ez két feladatot is jelent. Az egyik: elő kell segíteni a ked­vező irányú változások to­vábbi erősödését, a másik pe­dig az, hogy gyorsítani kell a lemaradásban levő ágazatok és területek fejlődési ütemét. A kedvező irányú változá­sok eredményeinek megszi­lárdítása, a még meglevő ne­hézségek elhárítása azt igény­li, hogy a feladatokat egysé­gesen értelmezze mindenki, s fokozódjon az aktivitás és a felelősségérzet a végrehajtás­ban. A pártbizottság hangsú­lyozta: az idei év tervei a megszokottnál feszítettebbek, megvalósításuk éppen ezért bonyolultabb feladat. A gaz­dálkodó szerveknek az idén egyrészt pótolniuk kell a múlt évi lemaradásokat, más­részt tovább kell javítaniuk a munka minőségét. Csak így lehet biztosítani az élet- es munkakörülmények további javítását. Kitartó, tervszerű politikai erőfeszítésekkel lehet a célo­kat megvalósítani: dicsérni a jó munkát és az eredménye­ket széles körben ismertetni épp olyan fontos, mint bírál­ni a rosszat, ostorozni a hi­bákat A megyei pártbizottság véleménye szerint a jubileu­mi munkaverseny nyújtotta lehetőségeket kihasználva, az éves tervek mennyiségi telje­sítését és a minőséggel kap­csolatos célkitűzések valóra váltását kell szorgalmazni. Átfogó gazdasági értékelést! csolatos munkák időben való elvégzése érdekében a beru­házó, a tervező és a lebonyo­lító vállalatoknak is meg kell mindent tenni. A megyei pártbizottság megállapította, hogy me­gyénkben a beruházási célok helyesek, reálisak. A legfon­tosabb feladat az, hogy az idei évre szóló feladattervben szereplő létesítmények építé­sének előkészítését és a kivi­telezést gyorsítsák a beruhá­zás részvevői. Ilyen például a Chemical barcsi építési-mű­anyagokat feldolgozó gyára, a mészhomoktégla-gyár, a gabo­natárolók, a cukorgyár re­konstrukciója. Megkezdődött már a Mezőgép, valamint a Csepel Vas- és Fémművek Egyedi Gépgyárának üzem­csarnoképítése. A húskombi­nát építésére viszont nem kö­tötték meg a nemzetközi szer­ződést, ezért a kivitelezés csak késéssel kezdődhet. A kaposvári tejüzem átadása — a kapacitás hiánya miatt — fél évet késik. A KPM út­építései jó ütemben haladnak; folyik a siófoki és a kapos­vári vasútállomás rekonstruk­ciójának előkészítése is. A postai fejlesztések előkészíté­sét pedig kölcsönnel is segí­tette a megyei tanács. Meg­kezdődött a Sió Aruház bő­vítése, és az ütemnek meg- j felelően végzik a kaposvári Domus áruház építésének elő­készítését. A megyeszékhelyen 1500 adagos étterem előkészí­tését kezdték meg. Az oktatási létesítmények közül a kaposvári gépészeti szakközépiskola és kollégium, a kommunális beruházásom közül pedig a Fonyód és Ka­posvár közötti regionális víz­vezeték építése tartozik a ki­emelt munkák közé. A lakás­építés idei előirányzatának 39 százaléka valósult meg az el­ső félévben, az átadás ütemét figyelembe véve azonban mi­nimális túlteljesítéssel lehet számolni. A folyamatos la­kásépítéshez szükséges terület és közműfejlesztés biztosítása különösen Kaposváron okoz gondot, de hasonló a goad Siófokon is. A pártbizottság felhívta a mezőgazdasági üzemek fi­gyelmét arra, hogy ne a ho­zamok mindenáron való nö­velését tekintsék célnak, ha­nem figyeljék a költségek alakulását is. A gazdaságos­ság, a hatékonyság érvénye­sítésének ez elengedhetetlen követelménye. ményezik. A jövő évi tanácsi tervek kidolgozása jó előké­szítést igényel, s ez azért is bonyolult feladat, mert jövő­re Kevesebb lesz a íelhasznál- nató beruházási összeg. Gon­dosan mérlegelni kell tehát, hogy mire használják a pénze. Elsősoroan a lakásépítést, a közműfejlesztést, valamint az egészségügyi és oktatási ága­zat kiemelt létesítményeit keli megvalósítani, s töreked­ni kell a megkezdett létesít­mények ütemes építésére, be­fejezésére. A pártszervezetek a felada­tok végrehajtásának irányítá­sát, szervezését és ellenőrzé­sét állítják munkájuk közép­pontjába. Megfelelő részt vál­lalnak e munkából a tömeg- szervezetek és tömegmozgal­mak is. A megyei pártbizott­ság hangsúlyozta: feladatain­kat csak a dolgozók tevékeny közreműködésével lehet meg­valósítani. Ezért gondoskodni kell arról, hogy mindig rend­szeres tájékoztatást kapjanak a feladatokról, végrehajtásuk állásáról, a felmerülő nehéz­ségekről. Igényeljék a válla­latok javaslataikat, támogas­sák hasznos kezdeményezései­ket. A megyei pártbizottság megállapította: az idei fel­adatok nagyok, de összehan­golt, jó munkával, a pártszer­vek, a kommunisták, a gaz­dálkodó egységek, az irányító szervek és a lakosság példás együttműködésével megval > síthatók. Pénz a művelődésre Az üzemek segítsége A Barcsi Nagyközségi Közös Tanács a napokban tárgyalta: hogyan segítik a nem tanácsi szervek a kulturális, a szociá­lis, az oktatási és a sportolási igények kielégítését. S a sta­tisztikából tetszetős kép bonta­kozik ki. A nagyközség állami, politikai és társadalmi vezetői évek óta arra törekszenek, hogy a nem tanácsi szervek vezetőivel és dolgozóival ösz- szefogva oldják meg a felada­tokat. Sikerült nekik. A helyi téesz, a SEFAG gyáregysége, az Épgép gyára és sorolhat­nánk még tovább is azokat a szervezeteket, amelyek tízez­rekkel járulnak hozzá a társa­dalompolitikai feladatok anya­gi megoldásához. Érdemes szólni például a szövetkezeti együttes »pénz­tárcájáról«. Alig több mint egy éve működik a csoport, s máris szép sikereket ért el. Ehhez pénzre is szükség volt: hat, nem tanácsi szerv 120 ezer forinttal járult hozzá az együt­tes fenntartásához. Éspedig azért, mert meggyőződésük, hogy a művészeti nevelés, az ízlésformálás és a szabad idő kulturált eltöltése az egyéniség harmonikus fejlődésének fon­tos tényezői, s ezek a munka­helyi magatartásban is meg­nyilvánulnak. A »mi a hasz­na?« kérdésre tehát meg lehet adni a választ. Az igazi ered­ményt azonban az adja, ha a fenntartó szervek dolgozói kö­zül is egyre többen kapcsolód­nak be a tevékenységbe, s az együttes tagjai munkahelyü­kön is a közművelődés »élesz­tői«, megpezsdítői lesznek. Barcson arról halottam, hogy a különböző jellegű rendezvé­nyeknek kialakult a törzskö­zönsége. Ez feltételezi, hogy volt miben válogatni, és azt is, hogy amikor a nem tanácsi szervek pénzt adtak a közmű­velődés föllendítésére, akkor többrétegű igénynek tettek eleget. Volt mire költeni, és volt miért. Ez elsősorban azért örvendetes, mert tulajdonkép­pen nem beszélhetünk hosszú időről. Szólhatunk viszont cél­tudatos, összehangolt munká­ról. A hangversenylátogatók, a kiállítások megtekintői között mindig ott vannak a szocialis­ta brigádok is. A munkahelyi művelődés azonban más képet mutat. A gazdasági egységeknél hiába hozták létre — illetve: van, ahol meg sem alakították — a SZOT határozatában kötelező­vé tett közművelődési bizottsá­gokat. Másrészt nagyon kevés a megfelelő helyiség. Termé­szetesen jó példa is akad: a Sütőipari Vállalat barcsi üze­mében százezer forintért ala­kítottak ki klubhelyiségeket. Kihasználatlan lehetőség még az az erő, amelyet a több száz tagot számláló szocialista- brigád-mozgalom hordoz. A nem tanácsi szervek sokat te­hetnek ennek a kiaknázásáért is — többek között a vállalá­sok segítésével, az értékelések színvonalának emelésével. Készülni 1976-ra / Milliós értékű berendezések Műanyag bélésű kádak Budapestre Az idei célkitűzések telje­sítésével együtt már most meg kell kezdeni a jövő esz­tendőre való felkészülést. A tanácsok gazdálkodását érté­kelve a testület legfontosabb­nak a lakásépítésben az össz­hang megteremtését tekinti. A tapasztalatok ugyanis azt iga­zolják, hogy a pénzügyi fe­szültségek kapkodással, terv- szerűtlenséggel járnak és a beruházások elhúzódását ered­A budapesti Villamosszige- telés- és Műanyaggyárba, va­lamint a Ganz-MÁVAG-ba szállítja nemsokára a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet galván berendezéseket gyártó részlege ezeket az eszközöket. Még dolgoznak a szerelők két hatalmas kádon, amelynek ér­téke mintegy 3 millió forint. A részleg évi termelése — ezekkel együtt — eléri a 35— 36 millió forintot. A kemény­gumival bélelt, hatalmas acél­kádak mellett különféle mé­retű és típusú, kisebb beren­dezéseket is készítenek itt. Közeledik az év vége, s a galvanizálórészleg már a jövő évi nagy megrendelésekre ké­szül. Előkelő helyet foglal el ezek közt a diósgyőri gépgyár­nak szállítandó — mintegy öt méter hosszú — galvanizáló­kád. A jövő év első nagy mun­kája egy körülbelül 3 millió forint értékű berendezés lesz: ezt a Bakony-műveknek készí­tik majd. Az év hátralevő időszaká­ban a feladatok döntő része az iparban jelentkezik. Az erőket a gépipari gyáregysé­gekben a terv teljesítését aka­dályozó anyagellátási, együtt­működési és munkaszervezési problémák megszüntetésére kell összpontosítani. Azokban a nagyobb gyáregységekben, ahol a terv teljesítése gon­dokkal jár, a gazdálkodás át­fogó értékelésére van szük­ség. A megyei pártbizottság leg­fontosabb feladatnak a ki­emelt beruházások előkészíté­sének és kivitelezésének meg­gyorsítását tekjnti. Az üte­mes munkavégzés azonban nemcsak a kivitelezőkön mú­lik: e létesítményekkel kap­Burgonya Barcsról Egy hete szedik a burgonyát a barcsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben. Körülbelül 240 mázsa a hektáronkénti át­lag termés. Elsőként az istvándi kerület­ben kezdték meg a munkát. Huszonhárom hektárról szállí­tották a jó minőségű étkezési burgonyát. A földekről a Zöldért-kiren- deltséghez szállítanak négy­száz mázsát, ebből 100-at cso­magolva, s a kirendeltségtől a helyi meg a fővárosi boltokba kerül. A jövő héten a terme­lőszövetkezet darányi üzem­egységében kezdik meg a mun­kát. Az étkezési krumplival egyidővel szedik már a jövő évi vetőmagot is. Tíz hektár­ról kerül be az ostava vetőbur­gonya, amely 250 mázsát ho­zott egy hektáron. A tsz saját tárházában raktározza a vető­magot. Szeptember első hete min­dig a nyitányok és munkakez­dések jegyében télik el. A nyá­ri szabadságok végét is jelzi, s egy kicsit az év végéig tar­tó hajrá megkezdését is. A tanév az általános, a kö­zép- és a szakmunkásképző is­kolákon kívül az Oktatási Igazgatóságon is megnyílt: az idén több mint kétezren ta­nulnak a pártiskolán, az esti egyetemeken és a különféle tanfolyamokon. Az oktatási miniszter Nyíregyházán mon­dott beszédében kiemelte, hogy az új tanévben a XI. kongresz- szus útmutatásainak, a párt oktatáspolitikai határozatának szellemében folytatódik az ok­tató-nevelő munka korszerű­sítése. Ez természetesen nagy felelősséget ró a somogyi is­kolákra is, hiszen tennivaló nálunk is van bőven. A megye kiemelkedő bel­politikai eseménye volt a hé­ten, hogy ülésezett a megyei pártbizottság és mérlegre tette Somogy gazdaságának 1977. első félévi fejlődését s megha­tározta a további feladatokat. A megyei tanács-vb ülése is több szempontból érintette a gazdasági kérdéseket. A tes­tület többek között tájékozta­tó jelentést hallgatott meg az 1977. első félévi költségvetési és fejlesztési alappal való gazdálkodásról. Ez az év kü­lönösen fontos Somogy V. öt­éves tervének gazdasági meg­alapozásában. Épp ezért 'fon­tos az a megállapítás, hogy a tanácsok mindenhol nagyobb figyelmet fordítottak a társa­dalompolitikai feladatok meg­oldására. A bevételek és a kiadások az év első felében a terveknek megfelelően ala­kultak. A beruházás hatékony­sága és gyorsasága Kaposvá­ron javult. Marcaliban pedig új alapokra helyezték a be­ruházásokat. A megyében üte­mesebben épülnek a lakások. a kapcsolódó létesítmények befejezése azonban még min­dig nincs összhangban az épít­kezésekkel. A gyermekek és a dolgozók étkeztetése mindennapos be­szédtéma. Kaposváron huszon- kétezer embert érint, s ez te­szi fontossá, hogy a városi ta- nács-vb napirendre tűzte a gyermekélelmezés és a közét­keztetés helyzetét. Tizenötezer felnőttet tesz nyugodttá vagy bosszant föl, ha rossz az ebéd az üzemi konyhán, az étte­remben. Különösen örvendetes, hogy az utóbbi időben általá­ban változatosabb az étrend, jobbak az ételek. A gyermekek és a diákok étkeztetésére egyre nagyobb az igény. Az óvodai korosztály hetven-nyolcvan, az általános iskolások hatvan százaléka bent étkezik. Most elsősorban a fejlesztés okoz gondot a vá­rosban. Az új óvodák és is­kolák konyhája javít a hely­zeten. s az is jó, hogy a két vendéglátó vállalat egyre töb­bet vállal a gyermekétkezte­tésben is. A következő ötéves terv egyik fontos feladata, hogy megépüljön Kaposváron a központi gyermekélelmezési konyha. A múlt héten Nagyatádon nyitották meg a szolidaritási hónap megyei eseménysoroza­tát. Ennek jegyében a héten is több helyen — így Csurgón, Drávaszentesen — rendeztek gyűlést, tartottak megemléke­zést, koszorúztak a szolidari­tás szellemében. A Kaposvári Cukorgyár most megkezdett nyolcvanne­gyedik kampánya nemcsak so­mogyi, hanem baranyai és tol­nai esemény is, hiszen me­gyénkkel együtt több mint tíz­ezer hektáron termelnek cu­korrépát. A gyár úgy kezdte meg a cukorrépa feldolgozá­sát, hogy üzembe helyezte a csaknem százhúszmillió forin­tos beruházást és felújítást is. A tervek szerint harminc- negyvenezer vagon répából főznek cukrot a mostani kam­pányban. A művelődési események krónikája is gazdag volt ezen a héten. Két fontos kiállítás nyílt a megyeszékhelyen: Sza­bados János festményeit a So- mogvi Képtárban láthatják az érdeklődők, a Balázs János- emlékkiállításnak pedig a me­gyei könyvtár adott otthont. Ez utóbbit a festőművész ha­lálának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezték meg. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents