Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-11 / 214. szám
Kukorica Néhány kutató szerint már *x ősvilágban létezett. Ellenkezik ezzel, hogy a kukorica mai formájában nem képes vadon szaporodni. A legrégebbi kukoricanövényt az Azték ásatások sdrán találták meg. Amerika őslakossága Kolumbusz idejében már óriási területeken termesztette a szent növényként tisztelt és a népélelmezés alapját jelentő kukoricát. A növény az európai országokban rohamosan terjedt és az első óceánon, túli szállítmányok után 1Ü0 évvel, 1590-ben már hazánkba is eljutott. Szláv eredetű magyar nevét is Dalmáciából hozta magával. A kukorica az egyik legnagyobbra növő pazsitíüieie. Szára normális esetben 2—3 méter, de a trópusokon hét- meteres magasságot is elér. Egyes gyökérszálai 2,5 méier mélyre is lefurakodnak a talajba — a nedvesség után. A kukoricacső hossza 2,5 és 50 centi között váltakozik, egy- egy csövön 300—1000 szem található. Minden kukoricaszem hatalmas kapacitású energia- atalakitó gyár, amely önmagát akár meg is ezerszerezi. A 0,1—0,3 gramm súlyú ku- koricaszembol pár hónap alatt — a nedvesség, a tápanyagok és a napenergia hatására — ember nagyságú növény fejlődik. A hatvanas évekig világszerte csupán az állattenyésztés takarmányalapját látták a kukoricában. Csak a néhány évvel későbbi fehérjeéhség döbbentette rá az embereket a kukorica fontosságára. A kukorica világpiaci ára szilárdan tartja magát, s a termés egyre keresettebb. Fényes pályafutását a felhasználhatóság > sokoldalúsága magyarázza. A nagy termelő országokban, Kanadában és az Egyesült Államokban valóságos «kukoricaipar« jött lejre. A kukoricából nyert folyékony cukor a táplálkozás Tlaloc—Aztec, az esőisten kukoricanövénnyel. szempontjából egyenértékű a répacukorral, ezért jól hasznosítható az édesiparban, a likőrgyártásnál és az üdítőitalok előállításánál. A kukoricából kivont szőlőcukor, a karbit a C-vitamingyártás alapja. . Keményítőjét a textil-, a papír- és a söripar használja. A növényben föllelhető enzimeket a gyógyszeriparban és a mosószer- gyártásnál alkalmazzák. A sor még nagyon hosszú, hiszen a kukoricaszem mellett a növény melléktermékei —a szár vagy a csutka — szintén fontos ipari nyersanyagok. Az utóbbiból még nylonharisnya is készül... Végül, de nem utolsósorban a kukorica az állattenyésztés legfőbb takarmánya. így — ha közvetettebb módon is, mint a búza — az emberi táplálkozás alapja. Á futurológusok aggodat-, makkodnak. Szerintük a föld 2000-ben már képtelen lesz ; Festők — szocialista brigádban (Tudósítónktól.) »•Iparosaink közül talán a festők azok, akikre mindenkor számítani tudunk. Munkájukat pontosan, lelkiismeretesen végzik, kiváló minőségben, ösz- szeszokott gárda, tervszerűen dolgoznak. Legutóbb a szocialista brigád cím bronz fokozatát kapták és 1977-ben is bekapcsolódtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munka verseny be.« Belányi Ferenc, a barcsi áfész igazgatóságának elnöke nyilatkozott így a brigádról szeptember elején. Ebben az évben már több nagyobb munka van mögöttük. Rendbe tették, kifestették a babócsai vendéglőt, a ho- mokszentgyörgyi kisvendéglőt, a csoknyavisonta* fürdő szövetkezeti egységeit és a faluban levő presszót, Barcson a Jóbarát csárdát meg az ABC- áruházat. Az év során 30 kiskereskedelmi és vendéglá'tó üzlet festése és mázolása vár rájuk. A festőbrigád takarékosan bánik az anyaggal. Vállalásaikat minden szinten teljesíteni tudják. Ha ez az igyekezet és akarat továbbra is megmarad, akkor várható, hogy a szocialista cím újabb fokozatát érhetik el, — s vehetik át az 1977. évet értékelő ünnepélyes termelési tanácskozáson. élelemmel ellátni 6 milliárd lakóját. A mezőgazdászokra vár az óriási feladat: tovább növelni a már ma is magas hozamokat. Sikerül-e rácáfolni a jövőkutatókra? Ezt. ma még lehetetlen megmondani, tény azonban, hogy az ötvenes évek elején, mikor a »25 mázsás rekordterméseket« betakarították, senki sem hitte volna, hogy negyedszázaddal később már az 50 mázsa sem számít majd rendkívüli eredménynek. Ma a termelési rendszerek korában senki sem érzi hihetetlennek, hogy egyszer elérjük a 100 mázsás termésátlagot. A kukoricatermelésben akadnak negativ jelenségek is. Néhány szaklapban a fejlődés megtorpanásáról olvashatunk. Másutt a termőterület csökkenését említik fő gondként. A termésmennyiség növelése ma is a legfontosabb, csakhogy már nem mindenáron. Rendszergazdaságaink fele már mást eléri kukoricatermelésben a világszínvonalat. A hosszú távú tervek azonban már tízmillió tonnát meghaladó össztermeléssel számolnak, amely 70 mázsás hozamot( !) jelent országos átlagban. A kukoricatermelés gyűjti tartalékait, és készül az újabb nekirugaszkodásra. A somogyi gazdaságok egy részében már a héten elindulnak a kukoricakombájnok, Csak a tsz-ekben 57 ezer hektárról 306 ezer tonna kukorica betakarítása vár rájuk. A szakemberek szerint a termésátlag lényegesen jobb lesz a tavalyinál. Bíró Ferenc KÉT MAGYAR FILM Magányosság és kispolgáriság Egyszerre 'két új magyar film szerepel a kaposvári két filmszínház műsorán. Az Ok ketten a munkásfilmnapok keretében, még az országos mozihálózatba kerülés előtt látható. Mészáros Márta filmjei világukkal, témájukkal jól megkülönböztethetők más rendezők alkotásaitól, noha ezek sem mentesek némi mesterkéltségtől, amely itt a túlzott sterilitást jelenti. Az Ök' ketten esetében ez úgy jelentkezik, hogy a film ugyan munkásszálláson játszódik, de körülbelül ennyi a köze összesen a munkásvilághoz. Hősnői lehetnének tantestület tagjai, mérnökközösség részesei stb. Ami ennél lényegesebb Mészáros Márta filmjeiben. az az emberi kapcsolatok, bonyolult oksági viszonyok ábrázolása. Rendezői munkássága egyetlen magyar filmeséhez sem kapcsolható, annál inkább néhány ^feminista olasz és francia rendezőnő törekvéseihez. Mészáros Márta filmjeiben fokozatosan távolodott el a családmodelltől: zsákutcának ábrázolja, érzelmi kiüresedésre hívja fel a figyelmet. Rokon motívumok fonják át meg át • filmjei cselekményét. Az Örökbefogadásban egy öregedő munkásasszony felkarol egy fiatal lányt — ez a motívum bomlik ki az ök ketten című új filmjében. De rokon ez az alkotás a Kilenc hónappal- is, amelyben a hősnő nem talál igazi szellemi partnerre, egyenértékű társra a férfiak között. Az ök ketten munkásszálló- vezetője, Mari — negyvenes asszony — befogadja a saját szobájába Julit, a tisztázatlan viszonyok között élő fiatal anyát, a gyerekével együtt. Marit Juli életvitele döbbenti rá, hogy szabályos, közhelyszerű házasságban él. (Juli csak testi vágyai médiumául használja alkoholista férjét. (Az alkoholista — egyébként Nagyvilágot és verseket olvas — Juli szemében torzó maradt, mert technikusból sohasem avanzsált mérnökké. Igaz, hogy Juli varrónő, s nem tudni, mi okból van szemrehány- nivalóia férjének ... Mari (Marina Vlady) és Juli (Monori Lili) egyre inkább egymásra vannak utalva: vonzódásukat egymás iránt tapintatos sejtetéssel lelki rezdülések filmre fogalmazásával adja tudtunkra a rendező. (Bolondozások. Juli szinte féltékeny pillantása Marira az üzemi mulatságon, ahol a szállásvezetőnő egy fiatal lánnyal beszélget bizalmasan, zuhany alatti hancúrozás stb.) Olyan jelenetek, olyan motívumok ezek, amelyek magyar filmben Jancsó munkáiban — főként a Sirokkóban, és éppen Marina Vladyval — voltak jelen. A film tehát lép egyet előre egy »-kényes« szexuálerkölcsi kérdés tisztázásában is. Nem prüdériai okok vezetnek tehát, amikor azt mondom: Mészáros Márta filmjét az egyediség szintién tudom elfogadni. Nem hiszek abban, hogy férfi és nő ne találkozhatna egy kapcsolatban úgv, hogy mindkettőjük csorbíthatatla- nul. szuverén világuk megtartásával ne élhetnének egymással társként. Mari ráadásul (s ez a ‘kü'földi feminista filmekben is előfordul) még valamiféle női kommunát is meghirdetne — elvált, gyerekes nőknek — a munkásszál- iláson, hogy »megoldódjék a munkaerőprobléma«. Látszó- lagos prakticizmus ez. A másik elsőfilmes rendező, András Ferenc alkotása: Veri az ördög a feleségét. Erős tehetségről árulkodik, s tulajdonképpen folytatás. .. Mostanában kezdenek alkotni azok a rendezők, akiknek Eőiskolás kora egybeesett a csehszlovák film új hullámával, ezt tanulmányozni alkalmuk, kötelességük volt. Kétségtelen hatás mutatható ki Gazdag Gyula, Dárday István, András Ferenc látásmódjában, módszerében Milos Forman, Jirzsi Menzel stb. alkotói módszereivel, eredményeivel. A csehszlovák rendezők ugyanis a dokumentumfilm nyomvonalán haladva teremtették meg dokumentarista, groteszk stílusukat. András Ferenc kitűnő alkotása is szinte az elesett- séget' sugallja, mintha beku- kucskálhatnánk egy kispolgári életmódot folytató vidéki családhoz. ahol nagy esemény történik: István-napon, az alkotmány ünnepén. a búcsúi parádé ideién beállít a Pesten élő lány. országos ügyekben +evékenvkedő főnőkével, a Nagy Emberrel. Kottái Lajos kamerája mindazt, amit egyébként észre sem veszünk, nagyítóként tárja elénk: így válik minden mozzanat groteszkké, leleplező erejűvé. Két szemlélet, két életmód vicsorog egymásra, mosoly álcában. A maszek- Magyarország néz farkasszemet a távlatokat az ország szintjén gondoló emberrel. András Ferencet seregnyi kitűnő színész segítette munkáiéban. Olyan jók. hogy »civileknek« véljük őket. Leskó László Tudom, azt tartják: halottról jót vagy semmit. Vannak azonban esetek, amikor jellemezni kell egy embert — történetesen olyat, aki már nem él —, azért, hogy megérthessük mások cselekedeteit. És ha jót nem is mondhatunk róla, el kell mondani az igazat. Orsós Jánosról bizony senki nem mondott jót. Amikor meghalt, a somogydöröcskeiek levelet írtak a bírósághoz, s a levélből egy kötekedő, verekedő, nem dolgozó, garázda férfi portréja bontakozott ki. A környék réme volt. Jó pár embert megfenyegtett, megvert. Kedvenc szavajárása: »Megnézem, mit reggeliztél«. Ez any- nyit jelentett, hogy megkéseli... A bíróság is jól ismerte. Kilencszer volt büntetve, többek között súlyos , testű sértésért, orgazdaságért, de a legsúlyosabb bűncselekmény, emIII. Mínusz egy Hazugság, hogy az ember halhatatlan, gyalázatos önámítás! Mit tehetne a gyertya (tegyük fel: volna tudata!), ha végigég? Vagy, ha a huzat előbb végez vele? Senki sem szánthat barázdát léte és a halál közé. Jobbik Lajos any- nyisaor szenvedett ettől a felismeréstől, ahányszor közeli ismerőst búcsúztatott. Az emberélet egyszeri és megismételhetetlen. Fullasztóan szűknek érezte azt a teret, melyet a születés és a halál falpárként határol. A születésedben ott a halálod is. Van annál nagyobb méltánytalanság, hogy az ember — az egyén — nem határozhat a. saját születéséről, nem akarhat ja azt? Ennél már csak az durvább tréfája a természetnek, hogy az egyén létét a legváratlanabb pillanatban semmisítheti meg. Az emberhalálban — hiába is hazudják reménykedve egyesek — nincs semmiféle méltóság. Az ember szabadsága arra szűkül le, hogy a természet igazságtalanságának nemet mondhat, ha van hozzá bátorsága: önkezű halállal előzve meg az orvul bekövetkezöt. De szabadság-e a kurtát tovább kurtítani ? Hogyan lehetne otthonunk is az életünk a vég tudatában? Ap-rok-szi-ina- tí-ve! Jobbik Lajos sötét hangulata azonban egy idő után mindig más gondolatok ellenszelébe került. Ha egyszer ilyen kurta a lét — nincs mit tenni ! —, nem avval tarto- zunk-e önmagunknak, hogy rövidre szabott időnket ajándéknak fogjuk föl? Lehetőségnek arra, hogy az utánuk következődet tökéletesebb világgal fogadjuk, s egyetlen pillanatra sem feledkezünk meg arról: nem egyedül lakjuk a földet. Mire idáig jutott Jobbik Lajos, addigra már füslköny- nyű harag gomolygott benne mindazok iránt, akik értelmetlenül élték le azt a néhány évtizedet, melyet ajándékba kaptak a véletlentől, és úgy süllyedtek az idő ingo- vanyába, hogy meg sem próbáltak jelet hagyni... Az apja is így halt. Olyan észrevétlenül élt, ahogy a fán a levél nő, s amikor elment, arra sem figyeltek föl igazán: Jobbik úgy gondolta, hogy az apja egyesült a tavaszi tájjal, és nedvekké cseppfolyósodva kering füvekben, fákban. Ö nem ilyen ember, ő jelet akar hagyni! Mindig mindent csak félkésznek érzett maga körül, s ahogy idősödött, egyre inkább úgy érezte, hogy meg keveset hajított maga mögé a lapáttal abból a hegyből. Ez a falumentő akció is szavazat az élet mellett! De — rosszul indult. Határozottan rosszul ! Az idő már belehízott a déli tizenkettőbe, ő meg semmit sem végzett. Azokat ka- nosszázza végig, akiket meg akar tartani a falunak, vagy meg szeretne nyerni segítségnek a tervéhez. Magyal Mari karmos 6zavai elől megfutott; a lány ágyéka más községnek terem majd. Istenes Francis- ba fészket rakott a halál. Miért emlegette az öregasz- szony az ő magánakvalósá- gát? Lehet-e magányos az, aki mások gondját-baját — önként, vagy a bizalom szelíd terrorjának engedve — felvállalja? Lehet... Kilométernyire mások előtt a végiggondolásban, mi ez, ha nem a magányosság egy fajtája? Egy szál egyedül állni a többiek elé a felismert törvényivel, biztatni az elérésére, vagy agitálni az elkerülésére, mi ez, ha nem magányosság? (Folytatjuk.) berölési kísérlet miatt is ült már a vádlottak padján. Április végén az ő halálát is kés okozta. A döröcskei italbolt udvarán verekedett össze a 43 éves Úri Istvánnal és annak 37 évefe feleségével. Az eset tragédiával végződött: Őri István háromszor mellbe szúrta Orsóst, aki másnap a siófoki kórházban belehalt sérüléseibe. Ahhoz, hogy megértsük miért került elő a kocsmaudvaron a kés, néhány nappal korábban kell kezdeni a történetet. Április 17-én a 18 éves ifj. őri István egyik barátjával a szőlőhegyen iszogatott. Hazafelé barátja rosszul lett, kicsit félrevonult, István pedig megállt, hogy bevárja. Ekkor lépett a színre a környék réme, Orsós János. Kést szegezett a fiúnak, és kényszerítette, hogy tartson vele. Amikor Orsós lakására értek, az ágyhoz kötözte Istvánt, megverte — a fiú súlyosan megsérült, többek között egyik bordája is elrepedt —, azián értesítette a rendőrséget, hogy tolvajt fogott. Azt állította, hogy István ki akarta rabolni őt.. . Persze az igazság gyorsan kiderült, és 1 a vége az lett a dolognak, hogy ifj. Űri István följelentette Orsóst., Az őri családban természetesen nagy volt a felháborodás Orsós embertelen magatartása miatt, ám megegyeztek: nem állnak bosszút. Orsós a bíróság előtt feleljen tettéért, öriék egyébként becsületesen dolgozó emberek, a férj és felesége tsz-tag. szorgalmasak. Ha a termelőszövetkezetben valamilyen fontos munkához három asszonv kellett, az egyik biztosan Oriné volt. I A fenti eset után néhány nappal, április 21-én reggel a házaspár betért az italboltba. Odoment Orsós János is egy féldecire. Amikor az asszony — aki egyébként gvense idegzetű. 12 éve nyugtátokkal él — meglátta fia bántalmazóiát úgy érezte, kérdőre kell vonnia. Orsó« az asszonv szemébe nevetett, aki erre dühbe gurult, és nekirontott a férfinak. A férj a feleség segítségére sietett, az italbolt vezetőié pedig mindhármukat az udvarra tuszkolta. Itt már gyorsan követték egymást az események. Az asszony újra Orsósának támadt, aki zsebkést ! rántott, és Őri István felé I szúrt. Őri kivédte a szúrást, ám a kés így is csontig hatolt I a kezébe. Ekkor ő is előráp,- ! tóttá zsebkését, és mellbe I szúrta Orsóst. Oriné közben a földre rántotta fia bántalma- zóját, s ott ütötte a fejét. A föltápászkodót aztán Őri István még kétszer mellbe szúrta. Később, mivel Orsós fia is megérkezett, öriék elmenekültek a helyszínről. ✓ Amikor a rendőrség megérkezett, Oriné azt vallotta, ő szúrta meg Orsóst. Másnap azonban tisztázódott, kinél volt a gyilkos kés. Orsós János pedig eltávozott az élők sorából. A tárgyalásra megidézett tanúk keveset láttak az esetből. Leginkább csak Orsós János óvatos jellemzésére szorítkoztak. Itt is kiderült, hogy Orsósék valóban nem örvendenek nagy népszerűségnek Somogy döröcskén. Tolvajoknak, garázdáknak tartják őket. Az iskolás fiú például osztálytársait terrorizálja zsebkéssel. Még a »legpozitívabb« vélemény is így hangzott: »Tibi — mert igv hívták Döröcs- kén Orsós Jánost — hozzám jó volt. mert soha nem vert meg.« Ezek szerint a jóságnak ilyen mércéje is van ... Őriék tehát elégtételt vettek, és a becsületesen dolgozó, rendezett körülmények 'között élő házaspárról egyszeriben vádlott lett. Mert az emberölés — függetlenül attól, ki az. áldozat — a legsúlyosabb bűncselekmény, önbíráskodásra senkinek nincs joga — még akkor sem, ha az igazát védi, még akkor sem, ha egy anya vagy apa ránt kést, hogy megtorolja a gyermekét ért sérelmet. Az őri házaspár ügyét a napokban tárgvalta a Kanosvári Megyei Bíróság dr. Márton Géza tanácsa. A férfit és feleségét emberölés bűntettében találták bűnösnek, és ezért Őri Istvánt 6 évi — szigorított börtönben letöltendő — szabadságvesztésre ítélték, 5 évre pedig eltiltották a közügyek gyakorlásától, őri Istvánná büntetése 2 évi börtön és 3 évre a közügyek gyakorlásától való eltiltás. Az ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlottak és védőik föllebbeztek. Dán Tibor ■ ■ Önbíráskodás
