Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

'Diiztdi áztr-keJzbíÍLÍg ? Nem vagyok híve az ilyen irányú ügyintézésnek, de sajnos nem találok más megoldást. A probléma nemcsak engem érint, hanem a Marx Károly köz 4. épületben III, emeleti két szomszédomat is. Házunkat, amely 16 lakásból áll, 1973-ban tatarozták. A munkával nem a legjobb hírnévnek örvendő kisiparost bízták meg. A munka során több lakó is észrevételt tett a munka rossz minőségére. Ezt jeleztük a lakásszövetkezet elnökének, aki javasolta, hogy forduljunk az OTP-hez és kérjünk műszaki ellenőrt. Ezt megtettük, de csak ígéretet kaptunk, az ellenőrzés elmaradt. A tatarozás elkészült, sajnos a munkát — a sok hiba ellenére — átvették. Ez év júliusában, amikor a nagy felhőszakadás volt, a négy III. emeleti lakásból három beázott. Legjobban a 3. sz. lakás, ahol 7 helyiségből 5 ázott be. A lakásszövetkezet pénzügyi­jogügyi dolgait a szövetkezet elnöksége intézi, amelynek elnöke, újabban helyettese is van. A beázás után az elnökhelyettessel beszéltünk, aki kö­zölte, hogy a tetőjavítást nem vállalja senki. Majd az el­nökhöz fordultunk, aki biztatott bennünket, hogy a szak­ember napokon belül jön. Azóta két hónap telt el és nem történt semmi. Itt az ősz, és így megnő az esős napok szá­ma. Az ígérgetéstől a tető nem javul meg. A lakók a veze­tőség nélkül sem anyagi, sem jogi ügyekben nem intézked­hetnek. Kérjük az illetékeseket, ha helyszíni szemlét tar­tanak, értesítsék az érintett lakókat, hogy a jelzett idő­pontban otthon tartózkodjanak. 3-lLíi Ouó Tisztelettel: Qtenwth. (%-yula. < Hónai sEo/toJt m/s. Kaposvár, Marx Károly köz 4., III/4., m/2 Tisztelt Szerkesztőség! Erdélyi Irén — Ordacsehi, Bartók Béla u. 23. szám alatti lakos — 1977. augusztus 31-én megjelent panaszát ki­vizsgáltuk. Az ordacsehi 90. sz. vegyesbolt vezetőhelyette­se a panaszos részére lengyel importból származó kerékpár- tömlőt adott, melynek fogyasztói ára 36,30 forint. A vezető távolléte miatt a tömlőért 37 forintot számított, mivel a pontos árat nem tudta. A vevőt később kártalanították. A boltvezető-helyettes a vevő kárára tévedett, ezért fi­gyelmeztettük és felhívtuk figyelmét arra, hogy munkáját a jövőben nagyobb körültekintéssel végezze. Tisztelettel: (Ptttr JláizlÁ kér. oszt..vezeti/ Balatonmaria, álész AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 213. szám. Szombat, 1971. szeptember DO. Divatbábok »» topisan ff jönnek a légiós farmerek Ruházkodási, üzletpolitikai szakemberek országos eszme­cseréjén Hódmezővásárhe­lyen a divatkötöttáru-gyárcás fellegvárában hangzott ei: »■Divat a topissá g«. A szakem­berek elmondották, hogy kül­földön akadnak olyan cipő­gyárak, amelyek külön »anti- koló* — vagyis koptató — üzemrészt rendeznek be, hogy kellően csámpás cipők kerülhessenek a kirakatokba. A Hódiköt is ért már el si­kereket eleve »műtopisra-« ki­alakított kötött holmikkal: nagyüzemileg foltokat varrtak a vadonatúj, szintetikus akril- ból kötött ruhadarabokra, más ruhaféléknél pedig bele­kötötték a foltmintát az anvagba. Egyes textilgyárak- bí>l »műgyűrött« ruhaanyagok kerülnek ki, s a belőlük ké­szült divatruhákat pillanatok alatt elkapkodják. Ugyanak­kor alig hasznait, alig kopott, drága szintetikus anyagból ké­szült ruhák tömege fillérekért megvásárolható a »kilós bol­tokban. Hovatovább a kis­pénzűek lesznek a »jólöltö- zottek«, a gyűrött ruhaviselet pedig valamivel jobb módra vall majd. Jelenleg talán a legtöbb ilyen ellentmondásos problé­ma az igencsak reflektorfény­be került farmeranyagoknál, illetve a farmergyártásnál van. Eljutottunk odáig, hogy az ilyen ruha viselését nem tekintik divathóbortnak. Sze­geden nem kisebb szószólói akadtak, mint Ádám, Éva és Lucifer. Az emberiség egész történetén farmerben vonul­tak végig Az ember tragédiá­ja kisszínházi bemutatóján. Talán ez volt a jeladás, hogy a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat fölkészül­jön a farmerszövet-gyártásá- ra, mégpedig az egész ország ellátásának mennyiségi és minőségi igényével. Jórészt megvannak hozzá a megfele­lő szövőgépek, a jó minőségű pamutfonalak. Kezdetben azonban itt is problémát jelentett: nem tud­ták garantálni, hogy az anyag gyorsan kopottá, topissá vál­jon. Márpedig »nem tehetik ki a vásárlókat olyan tortúrá­nak«, hogy maguk »antikol- ják« az anyagot. A különleges festési technológiához a leg­megfelelőbb, indigószerű kék festéket Svájcban találták meg, ottani cégtől hozatják — így meglehetősen költséges. A terv szerint hamarosan kekiszínű, valamint úgyneve­zett légiós, vagyis homokszí­nű farmerokkal is megjelen­nek a piacon. Naponta már mintegy kétezer négyzetméter ilyen anyagot gyártanak Sze­geden. Készül a Badacsony tájvédelmi terve Keskenyteraszos szőlőtelepítés A Balaton-környék tájegy­ségeinek megvédése, a gazdál­kodás és az idegenforgalom érdekeinek egyensúlyban tar­tása sürgette az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatalt, hogy kiterjessze a tájvédelmi ‘körzetek határait. A tihanyi tájvédelmi körzet a Balaton 1000 hektáros vízte­rületével bővül, a badacsonyi körzetet pedig 7500 hektárra terjesztik ki. s védettséget kap Vegyesbolt Gyugyon (Tudósítónktól.) A Szőlősgyöröktől 3 kilomé­terre levő Gyugynak mintegy 600 lakosa van. Az emberek a györöki termelőszövetkezetbe és a Balatonboglári Állami Gazdaságba járnak dolgozni. A falu »arca« is modern: új vagy átalakított házak sora­koznak egymás mellett. Csak­nem mindenütt gépesítették a háztartást; van rádió, televí­zió. A háztáji állattenyésztést is gépek segítik. A 'községnek egyetlen boltja van. Rosti Lászióné harmadik éve szol­gálja a falu népét: az üzlet­ben minden olyan cikk kap­ható, amely a mindennapi élethez szükséges. Az árukész­let 110 ezer forint értékű, s a boltvezető havonta 120—140 ezer forintot forgalmaz. Kenyér naponta érkezik Gyugyra, tej és tejtermék két­naponként. A húskombinát minden héten háromszor hoz ide árut. A Somogy—Zala megyei Fűszért balatonboglári fiókja tíznaponként szállít a gyugyi boltba. Az Igényeket tükrözi, hogy havonta 25 kiló kávét vásárolnak a gyugyiak. Nincsenek megelégedve vi­szont a Fűszért kaposvári ve­gyi raktárának szállításaival, ahonnan legutóbb például a tisztítószerek érkeztek hiányo­san. A bolt jelenleg bérelt épü­letben van, s amolyan szatócs- jellegű; belül tiszta és ren­des, de kívül tatarozásra szo­rul. A szövetkezet hamarosan megveszi ezt az épületet, s ak­kor felújítják a vegyesboltot a Szentgyörgy-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc és Szigliget. A jövő év márciusára elké­szül a badacsonyi tájvédelmi körzet tudományosan megala­pozott, összevont és részletes tájrendezési terve. A táj jelle­gének, esztétikai képének fenntartása, rekonstrukciója mellett a mesterséges alkotó­elemek egyensúlyára különös gonddal ügyelnek. Korlátozzák például az építkezések mód­ját, a bányászást, az iparte­lepítést, de ösztönöznék min­den olyan gazdasági tevékeny­séget, amely hagyományos és nem sérti a tájegység jellegét. Különös jelentőségűnek tart­ják itt a szőlőkultúra fenn­tartását és a gazdálkodás föl- lendítését A tájvédelem, az eredeti környezeti kép fenntartására és a gazdasági érdek egyaránt sürgeti a szőlővidék rekonst­rukcióját. A tájképi igények, a keskenyteraszos telepítést helyezik előtérbe. A tájrendezési terv készítői különös fontosságúnak tartják az erózió elleni szervezett vé­dekezést: az értékes termőte­rület »lecsúszásának« meg­akadályozását és ezzel együtt a Balaton víztisztaságának I óvását. Torzsoki aranyfonal Nehéz dolog az aranyhímzés Ny in a Abalisina (balról) Gali­na Roszljakova tanulóval foglalkozik. (Foto: TASZSZ — AP —KS) Egy régi orosz népdalban a lány arra kéri kedvesét, hogy hozzon neki Torzsokból Felszállás helyből A repülőgép-konstruktőrök régi vágya, hogy olyan gépe­ket tervezzenek, amelyek fêl­és leszállásához csak rövid pálya kell. A repülőterek több kilométeres kifutópályái sok helyet vesznek el, és épí­tésük is igen költséges. Ha megoldódik a gépek helyből való fölszállása, gyakorlatilag függetlenné válnak a repülő­terektől. Sok ilyen kísérletet végeztek már mind légcsava­ros, mint sugárhajtású repü­lőgépekkel. A képen látható repülőgép a technikai fejlő­dést bemutató Deutsche Mu­seum udvarán látható: ez volt a világ első, helyből fel­szálló gépe. A helyből felszállásnak az a feltétele, hogy a függőleges tolóerő nagyobb legyen a re­pülőgép felszállósúlyanál. Ez több módon is biztosítható: az egyik az, hogy az emelő­erőt egy külön erre a célra épített hajtómű hozza létre, amely kizárólag fel- és le­szálláskor, illetve a gép lebe­gésekor működik. Egy másik megoldásnál minden repülési üzemmódban ugyanaz a haj­tómű termeli a tolóerőt. Haj­tóművének négy nyílása van; a nyílások elfordítható zsalu­zatával szabályozzák a gázsu­gár kiáramlásának az irányát. Ezt a függőlegestől a vízszin­tesig változtathatják, így e gépeknek nem kell emelőhaj­tóművet magukkal vinniük. Arra is van példa, hogy a felszálláshoz szükséges füg­gőleges irányú tolóerőt a haj­tóművek 90 fokos elfordításá- val érik el, de ehhez rendkí­vül bonyolult fordítószerke­zetre van szükség. E megol­dásokat olykor kombinálják: az egyik szovjet — helyből felszálló — géptípus például a függőlegesen beépített eme- lóhajtómüve mellett változ­tatni tudja a főhajtóműböl kiáramló gázsugár irányát is. Valamennyi helyből felszál­ló gépnél problémát okoz, hogy fel- és leszálláskor a gázsugár hőmérséklete több száz Celsius fok. a sebessége pedig több száz méter másod­percenként. Emiatt végül is fezeknek a gépeknek is repü­lőterekre van szükségük. Igaz, a jelenleginél sokkal kisebb­re, ám annak szilárdnak és jól előkészítettnek kell len­nie. »aranyszállal hímzett csizmát«. Torzsok Oroszország európai részének a közepén terül el, s a kis városban készült — aranyfonallal kivarrt — térí­tők, szalvéták, párnák sok örö­met szereztek már a nemzet­közi kiállítások látogatóinak. A népművészet fejlesztése ér­dekében Torzsokban 1928-ban helyi hagyományokat ápoló szakközépiskolát alapítottak. Az iskola növendékeinek alko­tásai azóta többször is kaptak díjat Moszkvában, Montreal­ban, Szófiában, Finnországban. A szakközépiskola végzős hallgatói a torzsoki aranyhím- zőgyárban és más hasonló in­tézményeknél helyezkednek el. A történelmi filmek — pél­dául a Háború és béke — hő­seinek ruháit is Torzsokban készítették. Rövidzárlatot okoz az egerészölyv Müncheni mérnökök meg­figyelései szerint az európai 110—150 kilovoltos — nagy- feszültségű — vezetékhálózat áramzavarainak mintegy 65 százalékát az egerészölyvek okozzák. Megvizsgálták az ölyv ürülékének a vezetőké­pességét, és hosszadalmas ku­tatások után arra az ered­ményre jutottak: a madár ürüléke a másodpercek töre­dékére »hidat« létesít a póz­na és a szabad vezeték kö­zött. Az így keletkezett rö­vidzárlat miatt az elektromos művekben kiégnek a biztosí­tékok. TARKA fOUOK Áthelyezés — Te már nem vagy tengerész? — Nem. Áthelyeztek. — Miért? — Tudod, a tengeralatt­járón mindig nyitott ab­laknál akartam aludni. Komplikáció — Forrón szeretem önt j — En is önt Szeretnék a felesége lenni. — Ugyan, miért kell mindig koplikálni a dol­gokat? Kétség A teieség otthagyta m férjét. Otthon Így czól a mamához: — Ahogy eljöttem ott­honról, egy lövést hallot­tami Mit gondolsz mama, főbe lőtte magát, vagy pezsgőt bontott? Felismerés A felügyelő megkérdezi a detektívet, hogyan fog­ta el a bűnözőt. — Hogyan ismerte fel, hiszen női ruhát viselt? — Sokáig követtem és észrevettem, hogy egyet­len kirakat előtt sem áll meg... Sopánkodós — Monsieur, a vadász- kosztümös úr fizetni akar — jelentette a pincér a főpincérnek. — Meg vagyok áldva! Hogy adjam oda a szám­lát, hiszen fegyver van nála... Óvintézkedés — Na, hogy létszák az új lakás? — Kitűnő! Mióta beköl­töztünk, . egyetlen egyszer sem veszekedtünk a fele- ségémmel ! — Komolyan? — Természetesen! Egyi­künk sem akarja, hogy összedőljenek a falak! Lehetetlen A világbajnok a nagy verseny után hazatér szü­lőfalujába, ahol nagy új- jongással fogadják. A tűz­oltózenekar este szerená­dot ad a tiszteletére. — Érthetetlen — mél­tatlankodik egy meghívott vendég —, annyit leg­alább megtehetne, hogy kijön és megköszöni a zenét! — Lehetetlen, uram — válaszol egy falubeli —, ö a zenekar klarinétosa. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Fffszerit esz tő-h. í Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, latinéi Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándoi utca 2. Postacím: 7401 Kaposvári postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem ŐrzÜníC meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 23 967. ISSN 0133—060*. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári -üzemé­ben. Kaposvár. Május 1. u. iíU. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents