Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-20 / 221. szám
Népek barátsága ünnepség Battonyán (Folytatás az L oldalról) Baráti Társaság tagcsoportjai végzik a leghatékonyabban. A megyében működő 55 tagcsoport lelkes aktivistái sokrétű, tartalmas munkával járultak hozzá ahhoz, hogy a népeink közötti barátság ápolása, mélyítése közüggyé vált. Beszéde következő részében külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy a szocialista világrendszerhez, s ezen belül a KGST-hez, illetve a Varsói Szerződéshez tartozó államok mind jobban egyeztetett politikát valósítanak meg. Ennek eredményeként sikerrel lépnek föl számos probléma megoldása végett Európában és a világ más térségeiben. Az egyeztetett szocialista külpolitika a mai nemzetközi helyzet olyan tényezője, amely lehetővé teszi — a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, valamennyi békeszerető állam, társadalmi és tömegmozgalom egyesült erőfeszítésével —‘'a világháború elhárítását. A szocialista világrendszerhez tartozó államok befolyásával összefüggésben Frank Ferenc rámutatott azokra a károkra, amelyeket a kínai vezetés okozott — azzal, hogy szembe fordult a szocialista országok többségének, a világ demokratikus és haladó népeinek közös törekvésével. A kínai vezetés politikai torzításai, az általuk okozott károk csak megerősítik bennünk azt a meggyőződést, hogy jelenleg a világ kommunista, szocialista és haladó erőinek összefogása, a szocialista országok, a nemzetközi ‘kommunista és munkásmozgalom egységének szilárdítása az egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladat mindazok között, amelyekért minden igazi marxista—leninista párt küzd. A továbbiakban utalt arra, hogy a Carter-kormányzatnak a szárnyas rakéták és a neutronbomba finanszírozásával kapcsolatos döntése, az új fegyverkezési hullám az egész világ haladó közvéleményének tiltakozását váltotta ki. A szocialista országok kormányai, a realista nyugati körök, valamint a haladó erők képviselői további erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi politikai helyzet javítása, a leszerelés előmozdítása érdekében. — A mai vüágbélyzefben — hangsúlyozta —, amikor egyre gyarapodnak a szocializmus, a béke és a demokrácia erői, amikor az erőviszonyok — minden ellentétes törekvés, konfliktus, agresszió és mesterkedés ellenére — javunkra változnak, tovább lehet és tovább is kell haladni a nemzetközi helyzet javítását szolgáló úton, munkálkodnunk kell a szocialista országok egységén, valamint az antiim- perialista akcióegység összekovácsolásán. Sikerre kell vinnünk az október 4-én kezdődő belgrádi tanácskozást az európai biztonság és együttműködés ügye érdekében, a Helsinkiben elfogadott záróokmány rendelkezéseinek megfelelően, össze kell hívni a genfi tanácskozást a közel-keleti rendezés érdekében. Hathatós intézkedésekre van szükség a leszerelési világértekezlet, a stratégiai fegyverkezés korlátozása, valamint a közép-európai csapatcsökkentési tárgyalások holtpontról történő kimozdítása érdekében. — A Magyar Népköztársaság aktív része a nemzetközi politika ilyen értelmű alakításának. Külpolitikánk nemzeti érdekeinken, az önállóság, a függetlenség, az egyenrangúság elvén nyugszik. Mindaz, amit nemzetközi porondon teszünk, belső szocialista építőmunkánkból fakad, annak megvalósítását, kibontakozását és védelmét szolgálja, s ugyanakkor aktívan visz- szahat egész belső előrehaladásunkra. — A nagy évfordulókról talán akkor emlékezünk a legszebben — folytatta ezután —, ha mindennapi munkánkat maradéktalanul elvégezzük. Ezáltal népünk szüntelenül gazdagodik, életünk értelme, emberi céljaink megvalósulása mindennapi közelségbe kerül. A továbbiakban az ország, s ezen belül részletesebben Békés megye idei gazdasági eredményeiről szólt. — A kedvező összkép mellett, fontos — hangsúlyozta befejezésül —. hogy mindnyájan felismerjük további lehetőségeinket és közösen fáradozzunk gondjaink megoldásán. Mozgósítani kell erőinket, hogy a munka hatékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, javuljon a népgazdaság egyensúlya, és elérjük az életszínvonal emelésére kitűzött céljainkat. Az ünnepi beszéd elhangzását követően Apró Antal átadta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság koUektív tagságát igazoló oklevelet Batto- nya lakosságának. Az okmányt Palkó lMjos, a battonyai párt- bizottság titkára vette át és köszönte meg, a nagyközség lakói nevében. Ezután a szovjet testvérmegyék küldöttségének vezetője, Nyikolaj Ivanovics Szoboljev, az SZKP Kalinyin területi Bizottságának titkára szólalt föl. Az ünnepség végén a párt-, az állami és a társadalmi szervek képviselői a kegyelet és a hála virágait helyezték el a hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet hősök emlékművén. (MTI) Ma nyílik meg az EiSZ-kizgyülés Gromiko nyilatkozata a feladatokról Heltai András, az MTI tudósítója jelenti New Yorkból: Ma este nyílik meg New Yorkban az ENSZ 32. közgyűlése. Az első ülésen — minden bizonnyal — megszavazzák a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét a világszervezetbe, miután az Egyesült Államok immár elkerülhetetlennek és célszerűnek ítélte, hogy feladja ellenállását Vietnam ENSZ- tagságával szemben. folytat fennállása Az idei közgyűlésen változatlanul a kelet—nyugati kapcsolatok, a fegyverzetkorlátozás, a leszerelés kérdései, a fejlett tőkés- és a fejlődő országok viszonya, valamint az égető államközi problémák állnak majd előtérben. Carter aggályai Jimmy Carter amerikai elnök ismét aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes nyugat-európai kommunista pártok esetleg beléphetnek a koalíciós kormányokba. Eddigi nyilatkozataihoz hasonlóan az elnök a Readers Digest legújabb számában megjelent interjújában is azt hangoztatta, hogy egy ilyen fejlemény befolyásolná a NATO védelmi erejét, s kétségét fejezte ki aziránt, hogy vajon a kommunista pártok a kormányhoz való csatlakozásuk esetén »ki mellett lennének lojálisak-«. Az elnök ugyanakkor — az említett kijelentéseknek némileg ellentmondva —, úgy vélekedett, hogy egy kommunista párt belépése valamely nyugat-európai koalíciós kormányban nem jelenti azt, hogy az országnak ki kell válnia a NATO-ból. Robbanékony helyzet, súlyosabb viták Waldheim a közel-keleti és a rhodesiai helyzetről A közel-keleti helyzetről és a rhodesiai fejleményekről nyilatkozott vasárnap Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára — az ABC amerikai tvhálózat egyik műsorában. A tv riportere megkérdezte a főtitkárt, vajon fenntartja-e azt a januári megállapítását, amely szerint a Közel-Keleten két év múlva újabb háború törne ki, ha ebben az évben nem érnek el áttörést a tárgyalásokon. »Szeretném, ha tévedtem volna — válaszolta Waldheim —, de meg kell mondanom, hogy valójában semmi sem változott. A helyzet nem javult, és tartok attól, hogy ha az idén nem érünk el áttörést, akkor jövőre a helyzet drámai módon rosszabbodik.« A továbbiakban kifejtette: »Ez nem azt jelenti, hogy azonnyomban újabb katonai konfrontációra kerül sor, de számolni kell azzal, hogy a helyzet romlani fog, és ismét komoly fejleményekhez vezethet .. » A tv riportere ezután megkérdezte, hogy az Izrael ciszjordániai telepítéspolitikáját elítélő — javasolt — ENSZ- határozat javítana-e a helyzeten vagy súlyosbítaná azt? »Tartok attól, hogy a vita robbanékony lesz« — válaszolta a főtitkár. A világszervezet első tisztségviselője tv-nyilatkozatá- ban leszögezte : az Egyesült Államoknak a rhodesiai kérdésben keményebb álláspontra kellene helyezkednie. Kitérő választ adott viszont arra, a kérdésre, hogy a rhodesiai többségi uralom megteremtésére vonatkozó legfrissebb angol—amerikai terv a béke megteremtésének »utolsó reményével« kecsegtet-e. A rhodesiai helyzetet »igen nyomasztónak, veszélyesnek és robbanékonynak« minősítette, s rámutatott: ha a rhodesiai, illetve a namíhiai kérdésben nem sikerül tárgyalásos rendezést kidolgozni, akkor a helyzet romlani, a katonai konfrontáció folytatódni fog. Végül ismételten leszögezte: véleménye szerint az Egyesült Államoknak keményebb magatartást kell tanúsítania Rhodesiával szemben. Tanácskoznak a Közős Piac tagállamainak külügyminiszterei A Közös Piac kilenc külügyminisztere hétfőn kétnapos tanácskozásra ült össze Henri Simonét belga külügyminiszternek, a Közös Piac soros elnökének vezetésével. A találkozó napirendjén a következő kérdések szerepelnek: — az európai parlament közvetlen szavazással történő megválasztása. (Ebben a kérdésben komoly ellentétek vannak egyes tagállamok, elsősorban Nagy-Britannia és Franciaország között); — a nukleáris energia fel- használásának problémái, ösz- szefüggésben az Euratom és a bécsi Atomenergia-ügynökség által történő ellenőrzési jojókkal; — Spanyolország felvételi kérelme; — a Közös Piac kapcsolata más országokkal. Tájjellegű mezőgazdasági kiállítás és bemutató KAPOSVÁRON, a Mezőgazdasági Főiskola területén (Dé- nesmajor 2.) 1977. szeptember 23—24—25-én (péntek, szombat, vasárnap) naponta 10-től 18 óráig. Iparvállalatok, szövetkezetek vásárlással egybekötött kiállítása Kistermelőknek ajánlott állatfajták bemutatója. 1977. szeptember 24-én 10 óra 30-kor állatárverés. Szakfilmbemutató, szaktanácsadás, naponta lovasbemutatók. Megközelíthető: a vasútállomásról induló 8-as számú autóbusszal, gépkocsival a szántódi útról. (16568) Dajan megkezdte washingtoni megbeszéléseit „Homályos” utak, gyanús landolások Mose Dajan izraeli külügyminiszter tegnap, Iszmai Fah- mi egyiptomi külügyminiszter ma tanácskozik Washingtonban az amerikai vezetőkkel, de megfigyelők szerint vajmi csekély a remény, hogy előremozduljon a közel-keleti rendezés ügye. Dajan — a várakozások szerint — lényegében; a Begin-konmány eddigi terveit tárta James Carter elnök: Izrael csak a PFSZ részvétele nélkül hajlandó tárgyalni Géniben, s hallani sem akar önálló palesztin állam fölállításáról Ciszjordániában, ahol most sorra állítják föl az illegális izraeli településeket. Homály övezi Dajan hétvégi — váratlan párizsi, majd jeruzsálemi — útját. Vasárnap délelőtt váratlanul Zürichbe utazott Mose Dajan izraeli külügyminiszter, s zürichi landolása újabb feltételezéseknek adott tápot, hiszen szombaton még azt közölték Jeruzsálemben, hogy a Dajan vasárnap közvetlen géppel repül Tel Avivból Nem Yorkba. Sajtókörökben szinte biztosra veszik, hogy az izraeli külügyminiszter az amerikai vezetőkkel való tárgyalásai előtt titkos találkozókat bonyolít le — különböző európai városokban — arab politikusokkal. A különböző amerikai kombinációk elképzelhetőnek tartják, hogy az izraeli külügyminiszter egyiptomi kollégájával, Fahmival tárgyalt titokban, vagy esetleg a PFSZ valamelyik vezetőjével. A Szovjetunió és a szocialista országok — köztük hazánk — képviselői sí'kraszáll- nak majd azért, hogy újra lendületet kapjon a nemzetközi enyhülés lelassult folyamata, eredményeket hozzanak a fegyverzetkorlátozást szolgáló, a biztonságot erősítő tárgyalások. Erről beszélt New Yorkba érkezésekor Andre j Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője is. Érkezésekor az alábbi nyilatkozatot adta: »A küszöbönálló ülésszakon maximálisan ki kell használni az Egyesült Nemzetek Szervezetének pozitív lehetőségeit az enyhülés további elmélyítésére, a nukleáris háború veszélyének elhárítására. E tekintetben az eddigieknél lényegesen többet kell tennünk. Az ENSZ tevékenysége annál nagyobb hatással lesz a kormányok politikájára, a nemzetközi közvélemény formálására minél hatékonyabbnak bizonyulnak a leszerelés érdekében, a fegyverkezési hajsza megfékezésére tett erőfeszítései, minél határozottabban száll síkra az enyhülés mellett, az enyhülés ütemét kívánó körök ellen. Mint hivatalosan bejelentették: az ide vágó megállapodások értelmében megbeszéléseket folytatunk Washingtonban is. A szovjet—amerikai tárgyalások témaköre ezúttal is igen bőséges; a témák közül csak a rendkívüli jelentőségű, a stratégiai fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó tárgyalásokat emelném ki. E kérdés az egész világon joggal vált ki megkülönböztetett figyelmet. Mielőbbi megoldása — természetesen igazságos alapon, az egyenlő jogok, az egyenlő biztonság elveinek figyelembevételével — nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok érdekeinek felelne meg, hanem más népek és államok, a nemzetközi biztonság, az enyhülési folyamat elmélyítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés érdekeinek is. Az idei év különösen fontos számunkra — emelte ki Gromiko. — Ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának, a Szovjetunió új alkotmánya elfogadásának éve. Az alkotmány cikkelyei kifejezésre juttatják annak a békeszerető külpolitikának a lényegét, amelyet a Szovjetunió következetesen óta. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 32. ülésszakán a Szovjetunió, a korábbiakhoz hasonlóan, arra törekszik, hogy a legtekintélyesebb, a legnagyobb befolyással rendelkező nemzetközi szervezet aktív módon járuljon hozzá a béke védelméhez, a nemzetközi együttműködéshez. Az ENSZ székhelyén jelentős fejleménynek tekintik: a minap már kitűzték a világ- szervezet májusi rendkívüli leszerelési ülésszakának időpontját. A szocialista országok az ülésszakot fontos állomásnak tekintik az általuk ja- • vasolt leszerelési világkonferencia előkészítésében. Az arab országok külön határozati javaslat beterjesztésére készülnek a közgyűlésen; ez elítélné Izraelt, amiért — ellentétben a nemzetközi joggal — településeket létesít a megszállt Ciszjordániában. A közgyűlés ezúttal is száznál több napirendi pontja között élénk vita várható a ciprusi kérdésről is, bár valószínűtlen, hogy a török agresszió okozta helyzet a közelebbi jövőben változna. . A 32. közgyűlésnek a nemzetközi helyzettel, a kelet— nyugati viszonnyal kapcsolatos hangulatára, állásfoglalásaira természetesen számottevően kihat majd a szovjet— amerikai viszony alakulása. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter — a tervek szerint — a hét végén két napra Washingtonba látogat, hogy James Carter elnökkel és Cyrus Vance külügyminiszterrel a SALT-tárgyalások helyzetéről és a kétoldalú kapcsolatok más kérdésedről tanácskozzék. A találkozó a Gromiko és Vance között eredetileg szeptember elején, Bécsben tervezett megbeszéléseket pótolja. Valószínű, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter a közgyűlés idején, New Yorkban még egy formális találkozót tart, s emellett természetesen számos más alkalommal is lesz módjuk eszmecserére. A következő — a szeptember 26-ával kezdődő — hét lesz a közgyűlés szokásos »nagyhete«: a nagyhatalmakat képviselő diplomaták beszédeinek szakasza. A sort hétfőn Cyrus Vance nyitja meg. Gromiko — a tervek szerint — kedden beszél. Egyes hírek szerint egyébként Carter amerikai elnök — az előző közgyűlés példájára — ezúttal is föl akarja használni a világ- szervezet adta nyilvánosságot, és október elején beszédet mond az ENSZ-ben. Egyre aggasztóbb a helyzet Dél-Libanonban Tényleges háború — állóharc helyett Alig félórás tanácskozás után későbbi időpontra halasztották a Palesztin Központi Tanács ülését — jelentették be a szíriai fővárosban. ,A Palesztin Nemzeti Tanács és a PFSZ Végrehajtó Bizottságának munkáját koordináló 55 fős politikai testület Jász- szer Aráját és más vezetők távollétében a hét végén nem Merénylet a L'Unita munkatársa ellen Hétfőn hajnalban terroristák merényletet követtek el Leone Nino Ferrero újságíró, a L’Unita torinói szerkesztőségének egyik munkatársa ellen: lakása közelében öt pisztolylövéssel megsebesítették. A magát »Forradalmi Akció- csoportnak« nevező különítmény előző nap robbanószerkezetet hajított a La Stampa szerkesztőségi és nyomdaépületére, (a robbanás több sebesülést okozott). Olasz szélsőbaloldali terroristák ez év eleje óta láblö- vésmerényletek sorát hajtották végre újságírók, igazságügyi és más közéleti személyiségek ellen. Az azonban először fordul elő, hogy effajta merényletnek kommunista személy az áldozata. A terroristák elítélik az OKP »kormányt támogató« politikáját. Az olasz demokratikus közvélemény a merényletet is fölháborodással fogadta. tudta megtartani tanácskozását. A PFSZ vezetője a Dé:- Libanonban egyre súlyosabb méreteket öltő háborúskodás miatt nem tudott jelen lenni a találkozón. Mint Khaled F ahum, a Palesztinái Nemzeti Tanács elnöke az ülésen bejelentette: az események alakulása miatt Aráját személyesen tájékozódik a déllibanoni helyzetről. A tanácskozás új időpontja egyelőre bizonytalan. Libanon déli részéből és Izraelből származó jelentések szerint a határvidéken a heves katonai akciók következtében az eddigi állóharcot egy inkább tényleges háború váltja jöl. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak az izraeli hadsereg repülőgépei és tüzérsége. A baloldali és palesztin erők Khaim körzetében lévő állásai ellen szombaton este és vasárnap reggel újabb támadásokat intéztek a határ túloldaláról támogatott jobboldali erők. A baloldali alakulatok ellentámadással válaszoltak Mardzsajun körzetében.