Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

Népek barátsága ünnepség Battonyán (Folytatás az L oldalról) Baráti Társaság tagcsoportjai végzik a leghatékonyabban. A megyében működő 55 tagcso­port lelkes aktivistái sokrétű, tartalmas munkával járultak hozzá ahhoz, hogy a népeink közötti barátság ápolása, mé­lyítése közüggyé vált. Beszéde következő részében külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy a szocia­lista világrendszerhez, s ezen belül a KGST-hez, illetve a Varsói Szerződéshez tartozó államok mind jobban egyezte­tett politikát valósítanak meg. Ennek eredményeként si­kerrel lépnek föl számos prob­léma megoldása végett Euró­pában és a világ más térsé­geiben. Az egyeztetett szocia­lista külpolitika a mai nem­zetközi helyzet olyan ténye­zője, amely lehetővé teszi — a szocialista országok, a nem­zetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozga­lom, valamennyi békeszerető állam, társadalmi és tömeg­mozgalom egyesült erőfeszíté­sével —‘'a világháború elhárí­tását. A szocialista világrendszer­hez tartozó államok befolyá­sával összefüggésben Frank Ferenc rámutatott azokra a károkra, amelyeket a kínai vezetés okozott — azzal, hogy szembe fordult a szocialista országok többségének, a világ demokratikus és haladó né­peinek közös törekvésével. A kínai vezetés politikai torzí­tásai, az általuk okozott ká­rok csak megerősítik bennünk azt a meggyőződést, hogy je­lenleg a világ kommunista, szocialista és haladó erőinek összefogása, a szocialista or­szágok, a nemzetközi ‘kommu­nista és munkásmozgalom egységének szilárdítása az egyik legfontosabb és legak­tuálisabb feladat mindazok között, amelyekért minden igazi marxista—leninista párt küzd. A továbbiakban utalt arra, hogy a Carter-kormányzatnak a szárnyas rakéták és a neut­ronbomba finanszírozásával kapcsolatos döntése, az új fegyverkezési hullám az egész világ haladó közvéleményé­nek tiltakozását váltotta ki. A szocialista országok kormá­nyai, a realista nyugati kö­rök, valamint a haladó erők képviselői további erőfeszíté­seket tesznek a nemzetközi politikai helyzet javítása, a leszerelés előmozdítása érde­kében. — A mai vüágbélyzefben — hangsúlyozta —, amikor egyre gyarapodnak a szocializ­mus, a béke és a demokrácia erői, amikor az erőviszonyok — minden ellentétes törekvés, konfliktus, agresszió és mes­terkedés ellenére — javunkra változnak, tovább lehet és to­vább is kell haladni a nem­zetközi helyzet javítását szol­gáló úton, munkálkodnunk kell a szocialista országok egységén, valamint az antiim- perialista akcióegység össze­kovácsolásán. Sikerre kell vin­nünk az október 4-én kezdődő belgrádi tanácskozást az euró­pai biztonság és együttműkö­dés ügye érdekében, a Helsin­kiben elfogadott záróokmány rendelkezéseinek megfelelően, össze kell hívni a genfi ta­nácskozást a közel-keleti ren­dezés érdekében. Hathatós in­tézkedésekre van szükség a leszerelési világértekezlet, a stratégiai fegyverkezés korlá­tozása, valamint a közép-eu­rópai csapatcsökkentési tár­gyalások holtpontról történő kimozdítása érdekében. — A Magyar Népköztársa­ság aktív része a nemzetközi politika ilyen értelmű alakí­tásának. Külpolitikánk nem­zeti érdekeinken, az önálló­ság, a függetlenség, az egyen­rangúság elvén nyugszik. Mindaz, amit nemzetközi po­rondon teszünk, belső szocia­lista építőmunkánkból fakad, annak megvalósítását, kibon­takozását és védelmét szolgál­ja, s ugyanakkor aktívan visz- szahat egész belső előrehala­dásunkra. — A nagy évfordulókról ta­lán akkor emlékezünk a leg­szebben — folytatta ezután —, ha mindennapi munkán­kat maradéktalanul elvégez­zük. Ezáltal népünk szüntele­nül gazdagodik, életünk ér­telme, emberi céljaink megva­lósulása mindennapi közel­ségbe kerül. A továbbiakban az ország, s ezen belül részletesebben Békés megye idei gazdasági eredményeiről szólt. — A kedvező összkép mel­lett, fontos — hangsúlyozta befejezésül —. hogy mindnyá­jan felismerjük további lehe­tőségeinket és közösen fára­dozzunk gondjaink megoldá­sán. Mozgósítani kell erőin­ket, hogy a munka hatékony­ságának fokozásával gyorsul­jon a fejlődés üteme, javuljon a népgazdaság egyensúlya, és elérjük az életszínvonal eme­lésére kitűzött céljainkat. Az ünnepi beszéd elhangzá­sát követően Apró Antal át­adta a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság koUektív tagsá­gát igazoló oklevelet Batto- nya lakosságának. Az okmányt Palkó lMjos, a battonyai párt- bizottság titkára vette át és köszönte meg, a nagyközség lakói nevében. Ezután a szovjet testvérme­gyék küldöttségének vezetője, Nyikolaj Ivanovics Szoboljev, az SZKP Kalinyin területi Bizottságának titkára szólalt föl. Az ünnepség végén a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek képviselői a kegyelet és a hála virágait helyezték el a hazánk felszabadításáért éle­tüket áldozó szovjet hősök emlékművén. (MTI) Ma nyílik meg az EiSZ-kizgyülés Gromiko nyilatkozata a feladatokról Heltai András, az MTI tudósítója jelenti New Yorkból: Ma este nyílik meg New Yorkban az ENSZ 32. közgyű­lése. Az első ülésen — minden bizonnyal — megszavazzák a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét a világszervezetbe, miután az Egyesült Államok immár elkerülhetetlennek és célszerűnek ítélte, hogy feladja ellenállását Vietnam ENSZ- tagságával szemben. folytat fennállása Az idei közgyűlésen válto­zatlanul a kelet—nyugati kap­csolatok, a fegyverzetkorláto­zás, a leszerelés kérdései, a fejlett tőkés- és a fejlődő or­szágok viszonya, valamint az égető államközi problémák állnak majd előtérben. Carter aggályai Jimmy Carter amerikai el­nök ismét aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes nyugat-európai kommunista pártok esetleg beléphetnek a koalíciós kormányokba. Ed­digi nyilatkozataihoz hason­lóan az elnök a Readers Di­gest legújabb számában meg­jelent interjújában is azt han­goztatta, hogy egy ilyen fej­lemény befolyásolná a NATO védelmi erejét, s kétségét fe­jezte ki aziránt, hogy vajon a kommunista pártok a kor­mányhoz való csatlakozásuk esetén »ki mellett lennének lojálisak-«. Az elnök ugyanakkor — az említett kijelentéseknek né­mileg ellentmondva —, úgy vélekedett, hogy egy kommu­nista párt belépése valamely nyugat-európai koalíciós kor­mányban nem jelenti azt, hogy az országnak ki kell válnia a NATO-ból. Robbanékony helyzet, súlyosabb viták Waldheim a közel-keleti és a rhodesiai helyzetről A közel-keleti helyzetről és a rhodesiai fejleményekről nyilatkozott vasárnap Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra — az ABC amerikai tv­hálózat egyik műsorában. A tv riportere megkérdezte a főtitkárt, vajon fenntartja-e azt a januári megállapítását, amely szerint a Közel-Kele­ten két év múlva újabb há­ború törne ki, ha ebben az évben nem érnek el áttörést a tárgyalásokon. »Szeretném, ha tévedtem volna — válaszolta Waldhe­im —, de meg kell monda­nom, hogy valójában semmi sem változott. A helyzet nem javult, és tartok attól, hogy ha az idén nem érünk el át­törést, akkor jövőre a helyzet drámai módon rosszabbodik.« A továbbiakban kifejtette: »Ez nem azt jelenti, hogy azonnyomban újabb katonai konfrontációra kerül sor, de számolni kell azzal, hogy a helyzet romlani fog, és ismét komoly fejleményekhez ve­zethet .. » A tv riportere ezután meg­kérdezte, hogy az Izrael cisz­jordániai telepítéspolitikáját elítélő — javasolt — ENSZ- határozat javítana-e a helyze­ten vagy súlyosbítaná azt? »Tartok attól, hogy a vita robbanékony lesz« — vála­szolta a főtitkár. A világszervezet első tiszt­ségviselője tv-nyilatkozatá- ban leszögezte : az Egyesült Államoknak a rhodesiai kér­désben keményebb álláspont­ra kellene helyezkednie. Kité­rő választ adott viszont arra, a kérdésre, hogy a rhodesiai többségi uralom megteremté­sére vonatkozó legfrissebb angol—amerikai terv a béke megteremtésének »utolsó re­ményével« kecsegtet-e. A rhodesiai helyzetet »igen nyo­masztónak, veszélyesnek és robbanékonynak« minősítet­te, s rámutatott: ha a rhode­siai, illetve a namíhiai kér­désben nem sikerül tárgyalá­sos rendezést kidolgozni, ak­kor a helyzet romlani, a ka­tonai konfrontáció folytatódni fog. Végül ismételten leszö­gezte: véleménye szerint az Egyesült Államoknak kemé­nyebb magatartást kell tanú­sítania Rhodesiával szemben. Tanácskoznak a Közős Piac tagállamainak külügyminiszterei A Közös Piac kilenc kül­ügyminisztere hétfőn kétnapos tanácskozásra ült össze Henri Simonét belga külügyminisz­ternek, a Közös Piac soros el­nökének vezetésével. A találkozó napirendjén a következő kérdések szerepel­nek: — az európai parlament közvetlen szavazással történő megválasztása. (Ebben a kér­désben komoly ellentétek van­nak egyes tagállamok, első­sorban Nagy-Britannia és Franciaország között); — a nukleáris energia fel- használásának problémái, ösz- szefüggésben az Euratom és a bécsi Atomenergia-ügynökség által történő ellenőrzési jo­jókkal; — Spanyolország felvételi kérelme; — a Közös Piac kapcsolata más országokkal. Tájjellegű mezőgazdasági kiállítás és bemutató KAPOSVÁRON, a Mezőgazdasági Főiskola területén (Dé- nesmajor 2.) 1977. szeptember 23—24—25-én (péntek, szombat, vasárnap) naponta 10-től 18 óráig. Iparválla­latok, szövetkezetek vásárlással egybekötött kiállítása Kistermelőknek ajánlott állatfajták bemutatója. 1977. szeptember 24-én 10 óra 30-kor állatárverés. Szakfilmbemutató, szaktanácsadás, naponta lovasbemuta­tók. Megközelíthető: a vasútállomásról induló 8-as számú autóbusszal, gépkocsival a szántódi útról. (16568) Dajan megkezdte washingtoni megbeszéléseit „Homályos” utak, gyanús landolások Mose Dajan izraeli külügy­miniszter tegnap, Iszmai Fah- mi egyiptomi külügyminiszter ma tanácskozik Washington­ban az amerikai vezetőkkel, de megfigyelők szerint vajmi csekély a remény, hogy elő­remozduljon a közel-keleti rendezés ügye. Dajan — a várakozások szerint — lénye­gében; a Begin-konmány ed­digi terveit tárta James Car­ter elnök: Izrael csak a PFSZ részvétele nélkül haj­landó tárgyalni Géniben, s hallani sem akar önálló pa­lesztin állam fölállításáról Ciszjordániában, ahol most sorra állítják föl az illegális izraeli településeket. Homály övezi Dajan hétvé­gi — váratlan párizsi, majd jeruzsálemi — útját. Vasár­nap délelőtt váratlanul Zü­richbe utazott Mose Dajan iz­raeli külügyminiszter, s zü­richi landolása újabb feltéte­lezéseknek adott tápot, hiszen szombaton még azt közölték Jeruzsálemben, hogy a Dajan vasárnap közvetlen géppel re­pül Tel Avivból Nem York­ba. Sajtókörökben szinte biz­tosra veszik, hogy az izraeli külügyminiszter az amerikai vezetőkkel való tárgyalásai előtt titkos találkozókat bo­nyolít le — különböző euró­pai városokban — arab poli­tikusokkal. A különböző ame­rikai kombinációk elképzelhe­tőnek tartják, hogy az izraeli külügyminiszter egyiptomi kollégájával, Fahmival tár­gyalt titokban, vagy esetleg a PFSZ valamelyik vezetőjével. A Szovjetunió és a szocia­lista országok — köztük ha­zánk — képviselői sí'kraszáll- nak majd azért, hogy újra lendületet kapjon a nemzet­közi enyhülés lelassult folya­mata, eredményeket hozzanak a fegyverzetkorlátozást szolgá­ló, a biztonságot erősítő tár­gyalások. Erről beszélt New Yorkba érkezésekor Andre j Gromiko szovjet külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő szov­jet küldöttség vezetője is. Ér­kezésekor az alábbi nyilatko­zatot adta: »A küszöbönálló ülésszakon maximálisan ki kell használni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének pozitív lehetőségeit az enyhülés további elmélyí­tésére, a nukleáris háború ve­szélyének elhárítására. E te­kintetben az eddigieknél lé­nyegesen többet kell ten­nünk. Az ENSZ tevékenysége annál nagyobb hatással lesz a kormányok politikájára, a nemzetközi közvélemény for­málására minél hatékonyabb­nak bizonyulnak a leszerelés érdekében, a fegyverkezési hajsza megfékezésére tett erő­feszítései, minél határozottab­ban száll síkra az enyhülés mellett, az enyhülés ütemét kívánó körök ellen. Mint hivatalosan bejelentet­ték: az ide vágó megállapodá­sok értelmében megbeszélése­ket folytatunk Washington­ban is. A szovjet—amerikai tárgyalások témaköre ezúttal is igen bőséges; a témák kö­zül csak a rendkívüli jelentő­ségű, a stratégiai fegyverrend­szerek korlátozására vonatko­zó tárgyalásokat emelném ki. E kérdés az egész világon jog­gal vált ki megkülönböztetett figyelmet. Mielőbbi megoldása — természetesen igazságos alapon, az egyenlő jogok, az egyenlő biztonság elveinek fi­gyelembevételével — nem­csak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok érdekeinek felel­ne meg, hanem más népek és államok, a nemzetközi biz­tonság, az enyhülési folyamat elmélyítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszere­lés érdekeinek is. Az idei év különösen fon­tos számunkra — emelte ki Gromiko. — Ez a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának, a Szovjetunió új alkotmánya el­fogadásának éve. Az alkot­mány cikkelyei kifejezésre juttatják annak a békeszerető külpolitikának a lényegét, amelyet a Szovjetunió követ­kezetesen óta. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének 32. ülésszakán a Szovjetunió, a korábbiakhoz hasonlóan, arra törekszik, hogy a legtekintélyesebb, a legnagyobb befolyással rendel­kező nemzetközi szervezet ak­tív módon járuljon hozzá a béke védelméhez, a nemzet­közi együttműködéshez. Az ENSZ székhelyén jelen­tős fejleménynek tekintik: a minap már kitűzték a világ- szervezet májusi rendkívüli leszerelési ülésszakának idő­pontját. A szocialista orszá­gok az ülésszakot fontos állo­másnak tekintik az általuk ja- • vasolt leszerelési világkonfe­rencia előkészítésében. Az arab országok külön ha­tározati javaslat beterjesztésé­re készülnek a közgyűlésen; ez elítélné Izraelt, amiért — ellentétben a nemzetközi jog­gal — településeket létesít a megszállt Ciszjordániában. A közgyűlés ezúttal is száz­nál több napirendi pontja kö­zött élénk vita várható a cip­rusi kérdésről is, bár való­színűtlen, hogy a török ag­resszió okozta helyzet a köze­lebbi jövőben változna. . A 32. közgyűlésnek a nem­zetközi helyzettel, a kelet— nyugati viszonnyal kapcsola­tos hangulatára, állásfoglalá­saira természetesen számotte­vően kihat majd a szovjet— amerikai viszony alakulása. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter — a tervek sze­rint — a hét végén két napra Washingtonba látogat, hogy James Carter elnökkel és Cy­rus Vance külügyminiszterrel a SALT-tárgyalások helyze­téről és a kétoldalú kapcsola­tok más kérdésedről tanács­kozzék. A találkozó a Gromi­ko és Vance között eredetileg szeptember elején, Bécsben tervezett megbeszéléseket pó­tolja. Valószínű, hogy a szov­jet és az amerikai külügymi­niszter a közgyűlés idején, New Yorkban még egy for­mális találkozót tart, s emel­lett természetesen számos más alkalommal is lesz módjuk eszmecserére. A következő — a szeptem­ber 26-ával kezdődő — hét lesz a közgyűlés szokásos »nagyhete«: a nagyhatalmakat képviselő diplomaták beszé­deinek szakasza. A sort hét­főn Cyrus Vance nyitja meg. Gromiko — a tervek szerint — kedden beszél. Egyes hírek szerint egyébként Carter ame­rikai elnök — az előző köz­gyűlés példájára — ezúttal is föl akarja használni a világ- szervezet adta nyilvánosságot, és október elején beszédet mond az ENSZ-ben. Egyre aggasztóbb a helyzet Dél-Libanonban Tényleges háború — állóharc helyett Alig félórás tanácskozás után későbbi időpontra ha­lasztották a Palesztin Köz­ponti Tanács ülését — jelen­tették be a szíriai fővárosban. ,A Palesztin Nemzeti Tanács és a PFSZ Végrehajtó Bizott­ságának munkáját koordináló 55 fős politikai testület Jász- szer Aráját és más vezetők távollétében a hét végén nem Merénylet a L'Unita munkatársa ellen Hétfőn hajnalban terroris­ták merényletet követtek el Leone Nino Ferrero újságíró, a L’Unita torinói szerkesztő­ségének egyik munkatársa el­len: lakása közelében öt pisz­tolylövéssel megsebesítették. A magát »Forradalmi Akció- csoportnak« nevező különít­mény előző nap robbanószer­kezetet hajított a La Stampa szerkesztőségi és nyomdaépü­letére, (a robbanás több sebe­sülést okozott). Olasz szélsőbaloldali terro­risták ez év eleje óta láblö- vésmerényletek sorát hajtot­ták végre újságírók, igazság­ügyi és más közéleti szemé­lyiségek ellen. Az azonban először fordul elő, hogy effaj­ta merényletnek kommunista személy az áldozata. A ter­roristák elítélik az OKP »kor­mányt támogató« politikáját. Az olasz demokratikus köz­vélemény a merényletet is fölháborodással fogadta. tudta megtartani tanácskozá­sát. A PFSZ vezetője a Dé:- Libanonban egyre súlyosabb méreteket öltő háborúskodás miatt nem tudott jelen lenni a találkozón. Mint Khaled F ahum, a Palesztinái Nem­zeti Tanács elnöke az ülésen bejelentette: az események alakulása miatt Aráját sze­mélyesen tájékozódik a dél­libanoni helyzetről. A tanács­kozás új időpontja egyelőre bizonytalan. Libanon déli részéből és Izraelből származó jelentések szerint a határvidéken a he­ves katonai akciók következ­tében az eddigi állóharcot egy inkább tényleges háború vált­ja jöl. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak az izraeli had­sereg repülőgépei és tüzérsé­ge. A baloldali és palesztin erők Khaim körzetében lévő állásai ellen szombaton este és vasárnap reggel újabb tá­madásokat intéztek a határ túloldaláról támogatott jobb­oldali erők. A baloldali ala­kulatok ellentámadással vála­szoltak Mardzsajun körzeté­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents