Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
Hyilván ellentétek. Ami miatt párba vontuk a kettőt, annak oka, hogy az utóbbi napokban mindkettővel kapcsolatban érdekes információk birtokába jutottunk. A tűzzel kapcsolatban a tv egyik műsorában láthattuk az érdekes felvételeket a Mauna Lao vulkán oldalában található tűztóról. A vízzel kapcsolatban pedig azt olvashattuk, hogy a Találmányi Hivatal szabadalomként megvásárolta egy szabolcsi mérnök időjárás-előrejelzését. A Mauna Lao vulkán Hawaii szigetén van, magassága 4168 méter. Itt van a világ egyik »csodája«, az alig 10—15 méter lávasánccal határolt különleges tó. A 600 méter átmérőjű, szabályoskor alakú tóban láva izzik. Nyilván azért nevezik Halemau- maunak, ami annyit jelent, hogy a »Tűz székhelye«. A leírások szerint különlegesen viselkedik ez a tó. Noha megolvadt kőzet alkotja a »vizét«, mégis úgy viselkedik, mint egy »normális« tó: néha tükörsima a felszíne, máskor hullámok korbácsolják a partját, néha megárad, és az izzó kő sebes folyással terül szét a vulkán oldalán. Előfordul az is, hogy a láva 50 —60 méter magasra szökken. Ezekbe azután belekap a szél, a levegőben megszilárduló kőzetből vékony szálakat sodor, és széthordja a vulkán környékén. Ezeket a hajszálnyi kőcémákat a nép Pelée hajának nevezi. Pelée: a tűzhányó néha rettenetes istennője. A hagyomány szerint a XVIII. század végén az istennő tett pontot egy véres csata végére. A Kileuea — a kráter, ahol a tűztó van — felé hátráló lázadókat egy váratlan kitörés majdnem teljesen megsemmisítette. A győztesek kezébe került azonban a vezér. Hálából a váratlan segítségért az istennőnek áldozták: papok dobták be az izzó katlanba... A címben írt víz most a csapadékot jelzi. Ennek egyik formája az eső, s bár már az általános iskolában is szó esik arról, hogyan keletkezik, a folyamat mégis számos érdekességet rejt magában. Egy erről szóló írásban olvasható: »A légkör legbonyolultabb és sok részletében még ma sem tisztázott jelenség- csoportja a csapadékképződés és a vele. egy időben végbemenő kísérőjelenségek sorozata, mint amilyen például a párolgás, a levegőben levő vízpára kicsapódása, az eső vagy a hó lehullásához szükséges fizikai feltételek, a halmazállapot-változásokat kísérő energiaátalakulások és így tovább.« Természetesen mindez nem annyira bonyolult, hogy fő folyamatait akár előre is ne lehetne kiszámítani. Hiszen erre alapul a meteorológiai előrejelzés, amely ma már nagy pontossággal dolgozik. Ám ennek ellenére feltűnést keltett az említett szabadalom. Pontosabbnak látszik, mint a belgrádi vagy a bécsi tájékoztató időjárási előrejelzés. Innen tudtuk meg, hogy augusztus 18-án és 19-én, ezt követően pedig 23-án és 24- én esőre számíthatunk. M. A. Kedves és veszélyes A XX. század színháza Hangulatok a színen Túllépni a naturalizmuson; ez az igény szülte a szimbolizmussal nagyjából azonos időben az impresszionista színházat is. Lexikonstílusban erről az irányzatról: »A színházművészetben pillanatnyi benyomásokra és hangulati hatásokra épülő színészi játékmód, amely eleve lemond mind a jellemrajz részletezéséről, mind az alak megszerkesztéséről.« Nem lett elterjedt irányzat szélesebb körökben. Mégis, olyan színházi nagyságok, mint Eleonore Duse és AlexanA vitorlás hajók sebessége A tengeri hajók — különösen a vitorlás hajók —' sebességét kizárólag a környeső közeghez, a vízhez viszonyított sebességgel lehet mérni. A hajózás kezdetétől sokféleképpen próbálkoztak ezzel. Kolumbusz vezérhajója úgy mérte a sebességet, hogy a hajó orránál és faránál bejelöltek egy bizonyos hosszúságot. A hajó elején bedobtak a vízbe egy fadarabot, s homokórával mérték, menynyi idő alatt úszik el a hajó mentén. A XVII. századtól egészen a vitorlás hajók letűnéséig, a XIX. század végéig a legelterjedtebb módszer az ún. log volt. A log három részből állt: egy 15 milliméter vastag, 200 milliméter sugarú körcikk alakú deszkalapból, az erre három ponton felerősített logzsinór- ból, amely papírsárkányhoz hasonlóan húzza a logot, és az orsóból, amelyre a zsinór feltekeredik. A logtáblát a hajó farán vetették a vízbe, és számolták az orsóról adott idő alatt letekeredő csomókat. (Ezért mérik a hajó sebességét csomókkal.) Később a kézi logot mechanikus rendszerűek váltották fel, melyek a sebesség- mérést már műszerrel is lehetővé tették. A modern patentlogok fedélzeti logórájá- tól elektromos csatlakozás vezet a kormányházba, s a megtett út az ottani elektromos logóráról is ellenőrizhető. A modern, gyors motoros hajókon természetesen már más rendszerű sebességmérő műszert használnak. Képünkön: az atlanti-óce- ni nagy vitorláshajók versenyének résztvevői horgonyoznak Santa Cruz de Tenerife kikötőjében. Valamikor egész Európában — hazánkban is —sok medve élt, Ázsiában és Észak-Ame- rikában szintén. A szabad természetben — kis előfordulási foltok kivéve — azonban ma már alig-alig találhatók. Többnyire csak állatkertekben és cirkuszokban láthatjuk őket. A medvéket nagyon jóindulatú, szelíd állatoknak tartja a közvélemény, pedig jámborságuk csak látszólagos. Az egyik pillanatban még szelíd, engedelmes állatot ugyanis sokszor hirtelen »hisztériás« düh fogja el, s azonnal támad. Az állatidomárok a nagymacskaféléken előre észreveszik, hogy milyen hangulatban vannak, a medve »arca« azonban mindig teljesen kifejezéstelen. A támadás így egészen váratlanul következik be. Állatkertekben gyakran előfordult, hogy a látszólag szelíd medvék a ketrecükben takarító ápolót hangtalanul és villámgyorsan megtámadták. Mellső lábuk erős karmú mancsait kinyújthatják a ketrec rácsán is, és óvatlan pillanatban magukhoz ránthatják áldozatukat. \ Képünkön: A veszprémi állatkertben született kis bocs. Lézeres akupunktúra Az akupunktúra, az emberi test tűszúrásos gyógyítása több ezer éves múltra tekinthet vissza. Napjainkban Európában is egyre terjed alkalmazása: a fájdalommentesítés, az érzéstelenítés és egyéb gyógyítások bevált módja. Ázsiában igen elterjedt, így Kínában, Japánban, Vietnamban, a két Koreában stb. A gyógyító tűket az idegpályák vonalában, az úgynevezett meridián vonalakban szúrják be. A Szúrások célzása rendkívül nagy pontosságot és szakértelmet igényel a gyógyító orvostól. Nemrégiben Nyugat-Német- országban olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével meg lehet könnyíteni a tűszúrásos kezelést. Az »AKUPLAS« nevű készülék ellenállásmérő-fejjel keresi meg a bőrfelületen kezelendő pontokat, és 1 mW teljesítményű impulzusütemű lézerrel és száloptikával aszeptikusán végzi el az akupunktúrát, A hostess hirdet der Moissi játékában érvényesült. A stílusra rányomta bélyegét az említettek miatt az, hogy a szubjektivitás szentesült általa. Gondoljunk a festészetre, melyben nagy értékeket hozott létre ez az -izmus. Manet, Degas, Renoir, Cézanne munkássága a példa. A színházművészetben azonban az impresszionizmus nem hozott létre olyan nóvumot, mely irányzatként sokáig élhetett volna. Hiszen a hangulatok, impressziók színpadi ábrázolása, kivetítése voltaképpen drámaellenes. Konfliktus nélküli előadásokra egy idő után nem vált jegyet a néző. Széles tömegeket nem nyerhetett az irányzat, mely főként Németországban inspirált új darabokat. Max Dau- thendey, Artur Schnitzler, Frank Wedekind nevét egyre kevesebben ismerik. Műveik olykor látványsorozatok voltak, melyeket a főszereplő személye kötött egymáshoz Érdekes, hogy az impresszionista színház díszletvilágában megmaradt a naturalizmus szintjén. Viszont atmoszférateremtő eszközként használták a világítást. A rendezői nagyságok közül ebben az irányzatban Max Reinhardtot lehet említeni, aki 1910 és 1930 között az egész világon ismert lett. Híres rendezései közül a Mirákel misztériumot, a Jedcrmacmt kell itt említeni. Maradandó (filmszalag őrzi) Szentivánéji álom rendezései a magyar mozinézők is láthatták annak idején, hollywoodi produkcióban. Fény-árnyék, színek, tömegmozgatás különlegesen újszerű harmóniában érvényesült alkotásaiban. ' Munkássága nemcsak e stílusirányzatnál érdelmei említést! Forrongó korszaka volt a színházművészetnek az 1910 és 1930 közötti időszak. Az utak tucatjaival próbálkoztak ki- sebb-nagyobb sikerrel. Irányzatok születtek, haltak el. De értékeiket ma is hasznosítják a világ színpadain. L. L. üotó a vízben Nálunk viszonylag ritka baleseti forma az autó vízbe zuhanása, a csatornákkal átszőtt dán, holland, belga stb. városokban viszont annál gyakoribb. A kocsikból való menekülés — hacsak közben nem történt súlyos, végzetes sérülés — jószerével attól függ csak, hogy a bent levők ismerik-e a teendőket. Mindenekelőtt szögezzük le: a biztonsági övét használók túlélési valószínűsége ebben az esetben is nagyobb. Ez ugyanis megakadályozza a súlyosabb sérülést és az ebből eredő eszméletvesztést. A gépkocsi vízbe zuhanásánál az a legszerencsésebb eset, ha felhúzott ablakokkal és csukott ajtókkal, »talpon állva« sikerül vizet érnie az autónak. Ilyenkor ha a zuhanás erejétől először elmerül is a kocsi, rövidesen a víz fölé emelkedik, öt-hat percig úszik a víz felszínén, és csak lassan süllyed. Aki meg tudja őrizni a, lélekjelenlétét, minden nehézség nélkül kimenekülhet az úszó járműből. Az autó helyzetének stabilizálódása után legkönnyebben a leeresztett ablakokon keresztül lehet elhagyni a kocsiszekrényt. Egy vagy két személy azt is megteheti, hogy — hirtelen és egyszerre kinyitva az ajtókat — a vízbe ugrik (a nyitott ajtókon betóduló víz gyorsan megtölti ugyan a kocsit, de még így is eltelik egy-két perc a telles elsüllyedésig). A kísérletek és a balesetek, tanulságai szerint még akkor is nagyobb kockázat nélkül el lehet hagyni a kocsit, ha az már teljesen a víz alá merült. Persze, ilyenkor is legfontosabb a megfontolt cselekvés, a nyugalom megőrzése. Tisztában kell lenni vele, hogy a zuhanás közben nagyobb sérüléseket nem szenvedett karosszériában még négy személy számára is van 8—10 percre elegendő levegő. A félig vízbe merült, vagy süllyedőben levő autó ajtajait igen nehéz kinyitni a külső nyomás ellenében, ezért, ha több utas is van a kocsiban, ajánlatos megvárni a teljes elsüllyedést (persze attól is függően, hogy milyen mély a víz!), amikor az ajtók ismét könnyebben nyílnak, így a gyors kiszállás, mély lélegzettel a felszínre yaló. emelkedés nem okoz nagy nehézséget. Sokan azt tapasztalták, hogy az autó felgyújtott fényszórói még az elsüllyedés után is világítottak egy ideig, jó támpontot nyútjván a víz mélyének sötétjében a tájékozódásra. Akinek tehát még ez is eszébe jutna egy esetleges vízbe zuhanás alkalmával, nyomban kapcsolja be a világítást. Annak illusztrálására, hogy még a teljes elsüllyedés után is van néhány percnyi időtartalék, jó példa az az eget, amikor valaki öngyújtóval égette át a biztonsági hevedert, mivel a kapcsolószerkezete megsérült, elromlott, és még arra is maradt ideje, hogy biztonsággal elhagyja az elsüllyedt autót. Hagyományok a hídépítésen A közlekedésépítészet legimpozánsabb műtárgyait — a hidakat — igen sokáig kőből vagy fából készítették. Az első vashíd 1741-ben született meg Angliában. A vashidak tartó- szerkezete kezdetben öntöttvascső ívekből készült. Kovácsoltvasból inkább csak láncokat, rudakat, lemezeket készítettek- Hídépítési anyagként a hengerelt idomvasak 1820-tól jelentek meg. Egy angol mérnök volt az eső, aki a hajóépítésben akkor már használt szegecselt tartókat hídtartókként is alkalmazta, 1840 táján. A vasút megjelenése és hálózatának rohamos kiépítése egyre nagyobb követelményeket támasztott a hídépítőkkel szemben. A rácsos vastartók alkalmazásával a hídépítés világszerte óriási lendületet vett. Az ipar fejlődésével új építőanyagok jelentek meg, a folytvas és az acél. Ezeket a beton és a vasbeton követte, nagy konkurrenciát támasztva a vasból, acélból készülő, szép ívű hidaknak. A »jó öreg« szegecselt tartószerkezet azonban — a kép tanúsága szerint — mind a mai napig nem ment feledésbe, ha ritkábban is nyúlnak ehhez a konstrukciós változathoz a tervezők. Az idegen szavak szótára szerint hostess annyi, mint idegenvezetőnő, külföldi csoportokat múzeumokba, kiállításokra kísérő hölgy. Mégis, a karlsruhei ügyészség vádat emelt egy laboránsnő ellen, aki a helyi lapban hirdetést tett közzé — egymás után ti- zenhatszor —, s közölte, hogy ő hostess, ez és ez a telefonszáma (a magyar rendészeti szabályok miatt sajnos nem közölhetem), és tizennyolc óra után az erre igényt tartók szolgálatára áll. Csoportról és múzeumról nem tett említést, nyilván ez tette gyanússá őt az ügyészség előtt. Bíróság elé állították, és 500 márka pénzbüntetésre ítélték azzal az indoklással, hogy a hirdetés nyilvánvalóan »szexuális kapcsolatok létesítésére kínál alkalmat■». I A lány, aki a laboratóriumban élvezett fizetésén kívánt javítani ezzel a mellékfoglalkozással, nem nyugodott bele az ítéletbe, fellebbezett, és a második fórum neki adott igazat. Fölmentették. A középfokú bíróság is tudta, miről van szó, de azzal érvelt, hogy a hirdetés diszkrét, nem csap nagy reklámot az ügynek, ez a megoldás »mégiscsak jobb, mint az utcai prostitúció«. Az ügy azonban ezzel nem jutott nyugvópontra. Következett a legfelső bíróság, mely az első fokú ítéletnek adott igazat. Belátták ugyan, hogyha már így is, úgy is virágzik a prostitúció, akkor a telefonhívásos módszer valóban jobb; azt is tudja a legfelső bíróság, hogy ha megtiltják a »hostess-megoldás« alkalmazását, ettől még a lányok nem fognak az erény szürkébb, de dicséretes útjára lépni. Inkább a mulatónegyedek felé vezető útra lépnek, kitartókat keresnek maguknak, és ezt a sokkal veszélyesebb, de a törvény által engedélyezett módját választják majd a hivatás gyakorlásának. De hát a szabály az szabály, s most aggodalommal várják az ország más részein hirdető hostessek, vajon általánosan érvényt szereznek-e a hatóságok a legfelső bíróság döntésének? Egyes képviselők a bonni parlament elé akarják vinni az ügyet, és azt ajánlják, hogy változtassák meg a törvényt: engedélyezzék a szerelmi szolgáltatások diszkrét hirdetését. Lehet, hogy a parlament foglalkozik majd ezzel az üggyel, lehet, hogy nem. Egyik-másik képviselő fejében azonban minden bizonnyal megfordul a gondolat, hogy fogalmazhatnak akármilyen szöveget, a helyzet aligha változik. T. L ■"■t ff r f Tűz es viz
