Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

Termelők, termeltetők, értékesítők Rin anyó a hegyre ment Vitte, vitte Tápéi a hátára erősített desz­kán Rin anyót a Narajamá- ra. Csörgött a könnye, amikor ma­gára hagyta ott a hegyen, de ez volt a törvény : az öregek a ha­vas hegyen haltak, ön­ként. Fukazava Hicsiro Za­rándokének című elbeszé­lése megráz­za, elgondol­kodtatja olva­sóját. Van­nak-e Rin anyók ma? öregség, mit ígérsz? Kö­rülnézünk a világban: sok- . kai több nyu­galomtól szé­pült, idős em­bert látunk, mint magá­nyosságtól nyugtalant. Nincs statisztika, hogy beszédes számokkal kö­zölje: hányán vannak azok, — a kisebb létszámúak —, akik négy fal határolta »Na- rajamán« várakoznak ... Harmincezernél többen olyan otthonokban élnek, ahol nemcsak kiszolgálják őket, hanem beszélgetőtársakra, öregkori »haverokra?« lelnek. Egyre-másra nyílnak városon, falun a napközi otthonok is számukra, s az ebéden kívül jó szót, , és későn, de még min­dig időben jövő szellemi él­ményeket kapnak. Kicserélik gondolataikat, s még a zsör- tölődés is jólesik valamikép­pen. Egymásba kapaszkodhat­Egyedül. (Gyertyás László fotója) nak, hogy az egyedüllét nyo­masztó érzését megszüntes­sék. Emberi arcát mutatja a társadalom. Ilyen társadalom ez. Az egyedülálló fát szél haj­lítja, villám perzseli. A ma­gányossá váló ember egyre hajlamosabb lesz felnagyítani az apró bajokat is. Az erdő fái tömegükkel óvják egymást a vihartól. Az ember közös­ségben ellenállóbb a rázúduló csapásokkal szemben. István bácsira jól emlék­szem. Meséket, hiedelmeket gyűjteni mentem hozzá a »högybe«. Mert ott élt, két- három kilométernyire a falu­tól. A többi házból már be­költöztek: a »högyben« pet­róleumlámpa humácsolt, mi­nek vezették volna odáig a villanydrótot? István bátyám kitett ma­gáért, szépen pergett szájáról a szó, igazgyöngy mindenik. De néha lehalkította a hang­ját: »Ne zavarjuk az asz- szonyt, odabe’ alszik. Hajnal­ban etet a tsz állattelepén, ilyenkor le szokott dőlni, hogy szundítson még, egyet...« Így azután én is halkítottám a hangomon; ne zavarjuk az al­vót! Nyárelőn értesültem a tra­gédiáról. S akkor tudtam meg: dehogy volt miért le­halkítani magunkat akkor a télben! Nem aludt a másik szobában senki. Nem, mert István bácsi asszonya elunta a magukban való életet, és beköltözött a faluba. István bá’ szégyellte a vendég előtt nagy magánakvalóságát, ezért folyamodott a ravaszsághoz. Nagyon is érthető kis csalás. Mindezt nyárelőn tudtam meg, alig két héttel azután, hogy meghalt az öreg. Nem bírta a magányt, átdobta a kötelet a gerendán ... Üttörőőrs kopogtat néha az egyedül élők ajtaján. Egy- egy lelkesebb asszonybrigád, s nemcsak azért, hogy naplóba jegyezhesse vállalását. Tud­ják, hogy akiket segítenek már puszta jelenlétükkel is, a maguk idejében tettek a máért, ér,tűk. A Vergilius fo­galmazta sorsot vállalták: »Carpent tua poma nepotes«. Gyümölcsfáidat unokáid fog­ják élvezni. így élünk mi is. Az utánunk jövő nemzedékre gondolva. Emberi kötelesség. Tennivalónk azonban van az előttünk jártakért is; azo­kért, akik bottal járnak vagy anélkül, de idő terhét hordva vállukon. L. L. ISMÉT A ZÖLDSÉGRŐL Drága-e a zöldség Somogy­bán? — tettük föl a kérdést a közelmúltban lapunkban. A szakemberek hosszasan vála­szoltak, magyarázva, ha min­dent összevetünk, nem drága. Igaz, azt sem mondták, hogy olcsó. De mi van az árak mö­gött? Most erre a kérdésre próbálunk választ keresni, ter­melőkkel, termeltetőkkel, érté­kesítőkkel beszélgetve. Növényvédelmi tájékoztató Előzzük meg a szövőlepke kártételét Az amerikai szövőlepke el­ső hernyófészkei a -hét elején megjelentek, a hónap utolsó tíz napjában számíthatunk a hernyófészkek általános elter­jedésére megyénk minden ré­szén, A második hernyónemze­dék károsításának időszaká­ban — augusztus 20-a után — erős fertőzések kialakulása várható Kaposvár, Marcali, Böhönye, Nagyatád, Barcs, va­lamint a Balaton-part körzeté­ben. Az amerikai fehér szövő­lepke elleni védekezés (azaz a fertőzés megszüntetése) va­lamennyi fertőzött terület tu­lajdonosa (kezelője) számára kötelező. A védekezést nem­csak a haszonfákon, hanem a fertőzött bokrokon és egyéb fákon is végre kell hajtani. A védekezés addig eredményes, amíg a hernyók csopbrtosan élnek. A hernyófészkekből szétszéledő idős hernyók el­pusztítása már sokkal nehe­zebb, másrészt nem előzhető meg az a nagymérvű lomb­pusztítás, amelyet kifejlődé­sükig okoznak. Legegyszerűbben úgy véde­kezhetünk, hogy a fertőzött fákról, bokrokról a hernyó- fészkeket levágjuk és eléget­jük. Kémiai védekezésre há- zikerte'kben és nagyüzemek­ben egyaránt felhasználható a következő rovarirtó szerek va­lamelyike: Ditrifon 50 WP, Ditrifon 40 WSC, Unitron 40 EC 0,2 százalékos, Satox 20 WSC 0,5 százalékos, Safidon 40 WP 0,25 százalékos tö­ménységben (élelmiszer­egészségügyi várakozási ide­jük: 10 nap). A szüret előtti gyümölcsö­sök védelmére a 7 nap vára­kozási idejű Unifosz 50 EC, Vapona 48 EC, Nogos 50 EC 0,1 százalékos oldatának va­lamelyike használható. A vé­dekezésre javasolt rovarölő szerek egyúttal védelmet nyújtanak az almamoly fo­lyamatosan kelő hernyói, va­lamint a kaliforniai pajzstetű mozgó lárvái ellen is. Az elmúlt időszak csapadé­kos, párás időjárásának hatá­sára fokoz°dik a paradicsom- és a burgonyavész fertőzésé­nek veszélye. A betegség — védekezés elmulasztása ese­tén — napok alatt elpusztítja a paradicsomot, illetve a bur­gonyát, Ezért a burgonyában mindenképpen, a paradicsom- ágvásokban pedig csak abban az esetben, ha be tudjuk tar­taná a várakozási időket, vé­dekezni kell. A védekezésre a 14 nap várakozási idejű Zi- neb, Orthocid, Dithane M—45 0,2 százalékos oldatának vala­melyikét használjuk. A héten beköszöntött erős fölmelege­dés hatására a burgonyaboga­rak lárvakelése tömegessé vált, ezért a burgonya védel­mére a gombaölő szerhez ke­verjük a Ditrifon 50 WP, a Sevin 85 WP 0,2 százalékos, a Safidon 40 WP 0,25 százalé­kos, a Satox 20 WSC 0,5 szá­zalékos töménységű rovarölő szer valamelyikét is. A primőr nem üzlet? — Nehéz téma — mondta Németh Lajos, a kadarkúti termelőszövetkezet elnöke, amikor arról érdeklődtünk, hogy a községben kik és mennyi primőrt termelnek. A közös gazdasággal kezd­tük. — Nagyüzemi módon két fajtát: petrezselymet és ká­posztát. Az előbbit másodve­tésben, úgy, hogy az ősszel el­vetett gyökeret tavasszal föl­szedjük és a piacra szállítjuk. Egyelőre négyhektárnyi terü­letről. — Később többet? A korai petrezselyem keresett cikk a piacon. — Még nem biztos. A dol­gok mostani állása szerint csökkenteni fogjuk a területet. Ugyanis bármennyire hihetet­len, nem éri meg foglalkozni vele. Nem egy olyan évünk volt, amikor majdcsak nem a nyakunkon maradt, mert a kereskedelem nem vette át, vagy ha igen, olyan alacsony árat adott érte, hogy megfon­toljuk, termeljük-e továbbra is? — így jártunk a spenóttal is — folytatta a sort a fő­könyvelő. — Volt példa rá, hogy az egészet alászántottuk, mert nem kellett senkinek. Igaz, csupán néhány holdas tétel lett volna, azonban a megyei Zöldért és a budapesti Tászi csupán tízkilós tételek­ben lett volna hajlandó át­venni. így pedig nekünk nem érte meg. Inkább el sem vit­tük. Kadarkúton, a háztájiban és a kistermelő gazdaságokban sok szép zöldség terem, és jut el a felvásárlókhoz. Amikor ott jártunk, ládaszám vitték _ az asszonyok a gyönyörű ex- i portuborkát. Akinek jól ter­mett, negyven-ötven mázsát is leszed. — Le kell ám hajolgatni ezért néhányszor — mondták «4 „szitakötő" i4. H Közben, 1912 júniusában ki­állították az első olyan ma­gyar iparengedélyt, mely re- pülőgépkégzítésre szólt. Az erre jogosultak: gróf Teleky Tibor — összeköttetése, pén­ze is volt — és Asbóth Gyula. Ök alakították meg Magyar- ország első repülőgépkészítő vállalatát, bizakodva, nagy- nagy reményekkel... Az Osztrák—Magyar Mo­narchia igencsak sokat adott a katonai repülés fejlesztésé­re; a repülőtéravatásra nagy­szabású nemzetközi repülő­versenyt rendeztek 1912 nya­rán. Ekkor ejtette ámulatba egy román mérnök a közön­séget szitakötő formájú gépé­nek átlagon felüli stabilitásá­val. Ezen a versenyen lezu­hant és szörnyethalt egy fran­cia pilóta... A légcsavar „receptje* 1 0 Somogyi Néplap És Asbóth Oszkár ekkor »vette le a napirendről" a stabilizátorát. A stabilizáló automata szükségességét már mellőzhették a jobb gépek, a képzettebb pilóták. Irány: Tö­rökország. Itt meghiúsultak a kormánnyal folytatott — so­kat ígérő — tárgyalások... Világháború, bevonulás, majd kinevezés a fischamendi (Ausztria) légcsavargyár ve­zetésére. Asbóth Oszkár erről így emlékezik könyvében : »Ekkor még nem sejtettem, hogy ezzel a rövid intézkedés­sel életem hátralevő része, to­vábbi pályafutásom dőlt el,.« Asbóth Gyula az árnyat adó, udvari diófa alatt újra az alapproblémával hozakodott elő: A legtöbb légcsavargyár akkor már az Oszkár által ter­vezett és sikeresen alkalma­zott légcsavarokat készítette a repülőgépekhez. Felvetődött az ötlet, hogy jó lenne a fel­derítésnél használt kötött bal­lonokat is légcsavarral ellátni, pontosabban : olyan gépet szerkeszteni, amely helyből képes felszállni, majd repül­ni, s ezekkel helyettesíteni a ballonokat. Csakhogy a meg­levő légcsavar emelő erejéből nem futotta többre 450 kiló­nál, pedig 1200 kilós »képes­ségű« kellett volna. Bátyám két év alatt mintegy másfél ezer kísérletet végzett az ausztriai gyárban, mígnem el­jutott a megfelelőhöz. 1917- ben a Császári és Királyi Hadügyminisztérium engem is Oszkár mellé rendelt, így bá­tyám kívánságára Fischamen- den jelentkeztem szolgálatté­telre ... így Asbóth Gyula is megis­merhette a légcsavargyártás minden részletét. íme, így ké­szült az Asbóth-légcsavar : — Hosszas kísérletezés után kitűnt, hogy a légcsavar gyár­tásához a legmegfelelőbb fa­anyagot a kőris és a mahagó­ni adja. Ugyanis ezeknek a faféléknek a legkisebb a ve- temedési készsége ... Egy co­los vastagságú kőris és maha­góni deszkákból a légcsavar szélességének és hosszússágá­nak megfelelő nagyságú la­mellákat vágtak, és ezekből egy-egy kőrist és mahagónit egymásra ragasztva megkap­tuk a légcsavar méreteinek megfelelő blokkot. E blokkok összeragasztásához eleinte kö­zönséges meleg enyvet (csont- enyvet) használtak és a töké­letes tapadás érdekében a blokkot hidraulikus nyomó­géppel préselték össze. — Ezeket a nyers légcsa­varblokkokat kapták azután kézhez az asztalos szakmun­kások, akik — ezredmillimé- teres pontossággal másolva a. rajzokat, követve a sablono­kat — kidolgozták a natúr légcsavarokat. Ezeket végül politúrral látták el, hogy ez­zel ellenállóbbá tegyék az idő »vasfogával« szemben, ugyan­akkor így is csökkentsék a fa vetemedési hajlamát. Gyula bácsi arra is emlé­kezett — különben hogy is ne emlékezett volna, hiszen az itt következő ismertetésből kide­rül: valamicskét ő is hozzájá­rult a világhírűvé vált légcsa­varok sikeréhez —, hogy a i kísérleti eredmények nem ál­lítottak ki túl jó »vizsgaje­gyet« a ragasztási techniká­ról: (Folytatjuk) Hernesz Ferenc I az asszonyok, amikor arról beszélgettünk, hogy megéri-e vele foglalkozni. — Megéri vagy nem éri meg? — kérdeztük Báli Gyu­lától, ét Zöldért megyei válla­latának igazgatójától. — Először is tisztázni kel­lene, mit értünk primőrön. Azt a terméket, amely jóval korábban terem, mintha ren­des ideje lenne. Ebben sok minden ‘közrejátszik: a szak­értelem, a felkészültség, az időjárás, az éghajlati viszo­nyok. Ezért nem lehet minden megyében mindenféle primőrt termelni. Mondok rá példát. Somogybán nem érdemes pri­mőr paradicsomot termelni, mert nincs annyi napfény, mint például Baranyában, ezen amire megérik, már nem is igazi primőr. Nagyon meg kell választani, hogy mit ér­demes termelni. Arra be kell állni, — gépesíteni. Sajnos, éppen a primőrnél a legna­gyobb a termelési kockázat. A búza vagy a kukorica soha nem hoz annyit a gazdaság­nak, mint a primőr zöldség. Igaz, a kockázat sem akkora. Ha nem sikerül,. ha nem ve­szik át, valóban nagy lehet a veszteség. Ehhez még hozzájá­rul, hogy a gazdaságok gyak­ran azt termelik, ami iránt az előző évben nagy,volt a ke­reslet. Gyakran kiderül, hogy mások is ezen buzdultak föl, tehát túltermelés van a pia­con. Így fordulhatott elő, hogy nem ‘kellett a petrezselyem. Az idén egyébként ilyen ter­mék a káposzta. Zöldség helyett dohányt — Kadarkúton a háztájiban csökkent a zöldségtermelés — mondta a tsz-elnök, és egy kimutatást tett elém. — Pon­tosan hatvan 2—300 négyszög­öles kis parcellára vonultunk ki a tsz ‘kombájnjaival, hogy az ott termelt takarmánybúzát learassuk. Az állattartáshoz ugyanis takarmánybúza kell. Kifizetődőbb ezt termelni, mint zöldséget. Sokan foglal­koznak dohánnyal a kis terü­leteken. Igaz, ez a növény szakértelmet kíván, de ha be­jön, jól fizet. Még mindig ke­vesebbet kell hajladozni, mint a zöldség termelése közben. Arról nem is beszélve, hogy egyre kevesebb a zöldséggel bíbelődő ember falun is. Csak az öregek. A fiatalok nem szívesen áldoznak a szabad idejükből, még akkor sem, ha anyagilag megéri. — Nem lenne célszerűbb a közös gazdaságban nagy tétel­ben zöldséget termelni? — De igen. Csakhogy akkor meg kellene teremteni a fel­tételeit: gépesíteni, egyszerűsí­teni, javítani az átvételt, az árusítást. — A háztáji zöldségterme­lésre még hosszú ideig szük­ség lesz. — Természetesen. Báli Gyula kettős minőség­ben is hozzászól a tárnához. Nemcsak Zöldért-igazga tó­ként, hanem úgy is, mint egy jól működő zöldségtermelő tsz volt elnöke. A háztáji zöldségtermelést — amely népgazdaságilag rendkívül fontos —, úgy kell irányítani, hogy a termelőnek kifizetődő legyen. Mint ahogy ezt tapasztaltuk a sertéstar­tásban is. Olyan kedvezmé­nyeket kell biztosítani, hogy érdemes legyen termelni. En­nek nyomai már megvannak Építkezők, figyelem ! Tölgyparkett 216 Ft/m2, akácparkett 189 Ft/m2, cserparkett 157 Ft/m2 és osztályon aluli parkett 70 Ft/m2 áron azonnali szállításra kapható az igali Aranykalász Mg. Tsz faüzemébem. (16411) — fóliára, vetőmagra gondo­lok —, s tudomásom szerint a kedvezmények köre bővül. A karrierista paradicsom A csökölyi termelőszövetke­zet a megye legnagyobb zöld­ségtermelőinek egyike. A leg­nagyobb »karriert« befutott terméke a paradicsom, ame­lyet ‘körülbelül tíz éve ter­melnek 207 hektáron. Szabó János tsz-elnök büszkén mu­tatta a hatalmas táblákat, melyeken roskadozó töveken pirosodott a termés. A Nagy­atádi Konzervgyárnak szállít­ják. Beszéltem a gyár igazga­tójával is, aki éppen az árut megtekinteni járt a tsz-ben, Ö is, az elnök is azt mond­ta: mindkét félnek jó üzlet a paradicsom. — A tagok is jól járnák — mondta Szabó János. — A pa­radicsomot ugyanis felosztot­tuk művelésre. Mi rakjuk el a palántát géppel, vegyszere- zünk, a tagok kapálják, sze­dik. Aki jól dolgozik, 28—30 ezer forintot keres. — És a közös? — Területünk öt-hat száza­lékán termelünk zöldséget, és a bevételünk 25 százaléka származik belőle. Íme, tehát a jó példa. Igaz, nagy a szervezettség. A leszedett paradicsomot a gyár konténerjei várják, a gépko­csik azonnal szállítják, és a szedés után két órával már a gyárban van. Pedig konzerv lesz belőle, aminél nem olyan nagy ‘követelmény a frisseség. Ugyanakkor a frissnek neve­zett zöldség sokszor két napig is fonnyad, közben kétszer- háromszor is gazdát cserél. Erről panaszkodnak a vásár­lók, ezt fájlalta a kadarkúti áfész elnöke is. — Miért kerül a termelőtől az áfész felvásárlójához, on­nan a Zöldérthez és csak on­nan a boltokba? — kérdeztük Báli Gyulát. — Az egész megyét nem lehet másként ellátni. Minden községben áfész-felvásárlók veszik át az árut, a kirendelt­ségeink pedig mindenhova el­juttatják a zöldséget. Talán kézenfekvő lenne, ha a terme­lőtől a fogyasztóhoz egyenes úton kerülne az áru, mégsem megvalósítható. Itt vannak a termelőszövetkezetek zöldség­pavilonjainak példái. Nem bír­ták fenntartani őket, mert egy ilyen boltba nemcsak a náluk termő áru kell, hanem min­denféle zöldség. Győzték az Alföldről hordani, ami hiány­zik. — Mi a módja annak, hogy rövidebb legyen az áru útja? — Gyorsabb szállítás, kor­szerűbb lerakat, hűtőház. Jö­vőre nyolccal több kocsink lesz, és épül az új tárolónk. — Hogyan lehetne jobban összehangolni a termelők, ter­meltetők, felvásárlók, keres­kedők munkáját? — Ha összetettebb módon néznénk ezt az egész ügyet. Ha jobban megértenénk egy­mást, ha nem azt termelné mindenki, ami éppen eszébe jut, ha a termelésben jobban érvényre jutna a vásárlói igény. — Megvan ennek a lehe­tősége? — Természetesen. Rajtunk áll. Simon Márta Fölveszünk érettségivel rendelkező gépírni tudó adminisztrátort Jelentkezés személyesen a szövetkezet elnökénél UNIVERZÄL VAS- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET Kaposvár, Achim András u. 2—6. __________ (16410)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents