Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

Nagycsaládosok Barcson Pártpolitika - tömegpolitika A lakáshelyzet a döntő így már érthetőbb az eltérés, Az ország életét, gazdasági, ideológiai, életszínvonalbeli, kulturális fejlődésének irányát és ütemét a párt határozza meg. Minden téren tehát a párt politikája érvényesül. Ezt a politikát az emberek elsősor­ban annak alapján ítélik meg, ahogyan megvalósulását mun­kahelyükön, lakóhelyükön, vagyis saját környezetükben tapasztalják. Példának okáért a városban, a nehéziparban dolgozó szakmunkás eseten­ként nehezebben érti meg a párt agrárpolitikai program­ját, mert nem ismeri az ott felvetődő gondokat. (S legyünk őszinték: közvetlenül és azon­nal csak a párttagoktól köve­telhetjük meg — másoktól legföljebb elvárhatjuk —. hogy teljes mértékben megértsék, magukévá tegyék.) Ugyanak­kor hasznos, jó tanácsokkal, évek, esetleg évtizedek alatt szerzett tapasztalataival, saját környezetében tudja, elősegíte­ni a feladatok megvalósítását. Ugyanez vonatkozik az olyan termelőszövetkezeti csoportra is, amelyik évtizedek óta ke­nyérgabonát termel az arra alkalmas területen, s egyszer­re azt kívánják tőle, hogy holnaptól fogva zöldséget ter­meljen a búzatáblákon, mert határozat született a zöldség- termő területek növelésére. A helyi adottságok A központi határozatok megszabta feladatokat tehát minden esetben a helyi adott­ságokat figyelembe véve igye­kezzünk végrehajtani. Ahhoz azonban, hogy az egyes helyi pártszerveknek és termelőegy­ségeknek a munkája eredmé­nyes legyen, ne hagyjuk szá­mításon kívül a közeget sem, amelyben munkájukat végzik, amely meghatározza az ott dolgozók élet- és munkakörül­ményeit. Vegyük figyelembe, mi az, ami az egyes munkahe­lyeken vagy lakóterületen az embereket foglalkoztatja, ér­dekli — még akkor is, ha azok a gondok nem tartoznak szo­rosan a »nagy« politikai, gaz­dasági teendőkhöz. A helyi vezetőknek hasznos azt is tud­niuk, melyek azok az intéz­kedések, amelyekkel a közös­ség nem ért egyet, vagy ame­lyeknek nem ismeri az okát, indítékait. Ha ilyen módszerrel sikerül felmérniük a köztudatot, vagy azt, hogy mit nem tud az adott közösség, akkor hamar meg­határozhatjuk a napi tudatfor­máló feladatokat, vagyis az agitáció tárgyát. Az eredményesség feltétele Kitől vagy kiktől várhatjuk el elsősorban az őszinte han­got, a helyes tömegpolitikai tájékoztatást? Mindenekelőtt a párt tag­jaitól, az alapszervezetektől és a vezető testületektől. A szo­cialista szemlélet és magatar­tás kialakítása tőlük függ, mint ahogy az is, hogy a kör­nyezetükben — munkájuk so­rán — azon igyekezzenek, hogy kezdeményezésre, önálló­ságra, aktív politikai tevé­kenységre ösztönözzék a mel­lettük dolgozókat, mellettük élőket. A politikai propaganda eredményessége attól függ ugyanis, hogy mennyire sike­rül kialakítanunk az embe­rekben a párt politikájával való érzelmi és értelmi azono­sulást, hogy az elvi-politikai ismeretek mennyire válnak sa­ját meggyőződésükké, szem­léletükké, cselekvésük mozga­tó rugóivá. A tömegpolitikai munka azonban nemcsak gaz­dasági téren kell kifejezésre jusson. Ahhoz, hogy a már említett elvi-politikai ismere­teket megszerezzék az embe­rek, az ideológiai, politikai is­meretterjesztés területén van a tennivalónk oroszlánrésze. Nem mindegy, mit hall Amiről most úgy érzem, be­szélnünk kell, nem a marxis­ta—leninista középiskolák és egyetemek, nem a szervezett több hetes vagy több hónapos pártiskolák ügye, hanem azo- ké a munkahelyi szemináriu­moké és politikai vitaköröké, amelyek ugyan már hosszú évek óta működnek, de nem mindenhol a legeredménye­sebben. Pedig a tanulókat, a dolgozókat érdeklik ezek a ta­lálkozások a politikával. Száz­ezrekre, talán milliókra tehe­tő azoknak a száma, akik a különböző oktatásokon vesz­nek részt. De a tananyag nem lehet egységes mindenki szá­mára. Más a hallgatósága pél­dául a KISZ-oktatásoknak, más a pártszemináriumoknak, és megint más a 'szakszerve­zeti iskoláknak. A KISZ-oktatásokon a mar­xizmus—leninizmus alapisme­retein kívül az ifjúságot kü­lön érintő-érdeklő témákkal is foglalkoznak, a pártszeminá­riumokon levőkkel pedig az általános politikai kérdéseken kívül napjaink gondjait, poli­tikáját is megvitatják. Min­den esetben arra kell ügyelni, hogy a tananyagot a hallgatók szellemi, műveltségi .szintjére méretezzük. Ha nemcsak a be­iskolázottak száma lesz a lé­nyeges, hanem az is, mi újat adunk-adtunk a hallgatóknak, akkor sokkal nagyobb érdek­lődésre számíthatunk, és ered­ményesebb lesz a raun­Olyan fölmérés, mely teljes pontossággal kimutatná, hogy egy-egy időszakban mennyi szennyező anyag kerül So­mogy élővizeibe — nincsen. Mint ahogyan az sem mutat­ható ki teljesen megbízha­tóan, mekkora mennyiség ke­rül a kutakba. Annyit tu­dunk, hogy vannak fertőzött vizeink — s ez éppen elegen­dő ahhoz, az elhatározásokat tettekre váltsuk: védjük meg vizeink természet adta tiszta­ságát, akadályozzuk meg a szennyeződéseket, és szorít­suk kordába azt a folyamatot, mely sajnos — helyenként elég nagy mértékben — már elkezdődött... Mezőgazdasági nagy- és kisüzemeink mind több nö­vényvédő szert használnak fel. Sokasodik a gépek száma, s amikor ezeket lemossák, a szennyvizet, az olajcseréknél elfolyt anyagot a talaj »nye­li«. Az állattartó telepeknél a trágyalé olykor a felszíni vi­zekbe kerül. A környezetnek kánk. Hiszen minden emberben megvan az igény arra, hogy véleményt nyilvánítson, beleszóljon a napi politikába, hogy tud­ja, nemcsak az a fontos, hogy végighallgassa azt, amiről ne­ki beszélnek, hanem az is, hogy kikérjék véleményét, ja­vaslatait. Ha módot adunk a dolgozóknak arra, hogy több éves tapasztalataikról, vélemé­nyükről számot adjanak, már elértük a célunkat. A szakszervezeti oktatás A szakszervezeti oktatás lé­nyeges sajátossága, hogy olya­nokat tud bevonni a politiká­ba, akik nem tagjai más szer­vezeteknek. Ez az oktatási forma a dolgozók legszélesebú rétegeit tudja összefogni, ne­velni — ha jól mozgósítunk. Mert itt sem az az elsődleges feladat, hogy bizonyos számú dolgozót beszervezzünk az ok­tatásba, hanem az, hogy a szervezett dolgozóknak úgy magyarázzuk a párt politiká­ját, hogy példáink mindenki számára érthetőek, mindenki által ismertek legyenek, és azok révén értsék meg az or­szágos politikát, a párt legfel­sőbb szerveinek tevékenységét. Ha sikerül a szakszervezeti oktatás ' részvevőivel közelről megismertetni a párt prog­ramját, ha érthető, érezhető közelben látják azt, könnyebb lesz a helyi vezetés dolga, eredményesebb a termelőmun­ka, hamarabb válnak valóra céljaink. ilyen és hasonló formában történő szennyezése közvetle­nül és közvetve is veszélyfor­rást jelent az emberre. A Balatonhoz legnagyobb szakaszon csatlakozó közigaz­gatási egységünk a siófoki já­rás. Tóparti községeinek lakói vezetékből kapják g vizet; a belső községeknek csak egy részében van vízmű. A járás lakosságának mintegy 40 szá­zaléka hálózatból jut ivóvíz­hez, s még ebben az ötéves tervidőszakban további hét községben szándékoznak ki­építeni a vízhálózatot. Ezzel a lakosság 60 százaléka kap majd vizet korszerű »forrás­ból«. Ez az adat önmagában szép és megnyugtató, mellette azonban zavaróan hat a szennyvíz elvezetésének, tisz­tításának gondja. A járás Balaton-parti községei közül ötnek van kiépített szennyvíz- hálózata, s ebben a járás össz­lakosságának mindössze tíz százaléka van bekapcsolva. A különféle intézkedé­sek célja: a több gyermekes családok anyagi helyzetének stabilizálása, közelítése az egy-, illetve kétgyermekes családok életszínvonalához. Ezt a mondatot egy. a Barcsi Nagyközségi Közös Tanács V. B. elé terjesztett jelentésben olvasom. S hogy milyen ne­héz, összetett, figyelmet és megértést kívánó munkáról van szó, jól példázza az aláb­bi eset. Egy fiatal házaspár­nak három kisgyermeke van. Kétszobás, összkomfortos la­kásban élnek, de ezt már »ki­nőtték«. Minőségi cserét kér­tek: háromszobás lakásba sze­rettek volna költözni. A fel­tételes mód azért indokolt, mert végül is a felajánlott nagyobb lakást nem fogadták el. Az ugyanis mindössze négy négyzetméterrel Jett vol­na nagyobb a jelenleginél, a költségek ehhez képest na­gyon aránytalanul emelked­tek volna. A nagycsaládosok helyzeté­nek rendezésében alapvető szerep jut lakáshelyzetük megoldásának. Pusztán annak alapján is kialakíthatunk vé­leményt a nagycsaládosok helyzetének javítására irányu­ló munkáról, ha csak a lakás­ellátottságukat vizsgáljuk. Azt, hogy a településen — adott esetben Barcson — hány sok- gyermekes család él, hány kö­zülük a lakásigénylő, és há­nyán kaptak új, megjelelő otthont. A múlt év végén a Dráva- parti nagyközségben a csak­nem 300 lakásigénylő közül 19 volt nagycsaládos. Közülük nyolcán kaptak állami lakást. Természetesen ezt sok minden befolyásolta. Például az is, hogy Barcson nem épül elég — a nagycsaládosoknak meg­felelő nagyságú — lakás. Ezen a jövőben segíteni kell, mert Mindennap térülnek-for- dulnak a Zsukok a Kaposvári Háziipari Szövetkezet udva­rán. Tegnap a líbiai exportra szánt áruval robogtak a fővá­ros felé, ma reggel ugyancsak ezt a terméket rakják az autóra, ötezer hálóing-köntös együttes készül a szövetkezet gépein, s az év végéig leszál­lítják az utolsó darabot is az észak-afrikai országba. Tizennégymillió forint érté­kű árut visznek külföldi or­szágokba a szövetkezetből az év második hat hónapjában. Ez termelésük 90 százaléka. A szövetkezet hagyományos és jól jövedelmező exportpiacai a környező szocialista országok­ban vannak. Szállítanak a Szovjetunióba, Lengyelország­ba, Csehszlovákiába és Ro­mániába egyaránt. Kötött és varrott árukat. Legnagyobb partner a Szovjetunió. Erdei István elnök éppen beszélge­tésünk előtt bontott föl egy levelet, amely a Pest megyei kisipari szövetkezetek export­Négy szennyvíztisztító telep működik, de csak a tabi telep kapacitása felel meg a kívá­nalmaknak, a másik három — ezek Balaton-partiak — túl­terhelt, s különösen a nyári idényben nem győzik a tisztí­tást. Főképp Balatonszárszó ellátása sürget, mert itt a szennyvizek a felszíni élővize­ket — így a Balatont is —. fertőzik. A földvári telep bő­vítése azért indokolt, mert tartalma — a Séd patakon ke­resőül — ugyancsak a Bala­tonba juthat. A területen csak az oldhatja meg véglegesen a gondokat, ha kiépül a teljes szennyvízhálózat, a tárolók pedig megfelelő befogadóké­pességgel rendelkeznek — ál­lapították meg az illetékesek. Azt is kimutatták, hogy a Ba­latonra a lakosság több ezer­nyi szennyvízderítője is ve­szélyt jelent (ipari szennyvíz nem szennyezi a tavat, annál nagyobb viszont az úgyneve­zett kommunális szennyezés). Említettük a mezőgazdasági csak így lehet igazat adni a jelentésnek, amely szerint az igények kielégítésére irányuló intézkedés hiányos, de az erre való törekvés megfelelő. Az­az: akarjuk, akarjuk, de egyelőre nem nagyon megy ... A nagycsaládosok lakás- helyzetének megoldásához az egyik út a támogatáson ke­resztül vezet. Elsősorban a cigánycsaládok esetében vá­lasztották ezt a megoldást, így 1975-ben 23. 1976-ban 10 és 1977-ben előreláthatólag 17 család épít magának kedvez­ményes kölcsönök segítségével lakást. A végrehajtó bizottság a múlt évben határozatot foga­dott el, hogy a sokgyermekes családoknak kedvezményt kell biztosítani a telekvásárláshoz. Ennek alapján a helyi OTP- fiók a gyermekek számától függően 20, 30, illetve 40 szá­zalékos engedményt köteles adni. Érdekes módon, senki" sem jelentkezett, hogy szük­sége lenne erre a segítségre. Ebből vagy az következik, hogy a nagycsaládosok nem akarnak építkezni, vagy az, hogy nincsen szükségük a pénzre. Más a helyzet a ci­gánycsaládoknál : az építke­zéseikhez biztosított teleknél ez a kedvezmény nem jöhet számításba, ugyanis a telkeket szinte csak jelképes áron vá­sárolták meg. Az igények és a lehetősé­gek közötti eltérést egyéb tényezők is befolyásolták. A tanács ugyanis rendelkezik egy középtávú tervvel, amely­ben meghatározták : hány — és mekkora — lakás épüljön a nagyközségben az V. ötéves tervidőszakban, és azokat mi­lyen igények kielégítésére kell felhasználni. Szóba kerülnek itt az, egyedülálló emberek és azok a családok is, ahol az idős szülőkkel élnek együtt. társulásától érkezett. így hangzik: »Az 1977. első fél­éves szovjet szállításokat jú­nius 30-án lezártuk. Nyilván­tartásunk átvizsgálása alkal­mával megállapítottuk, hogy önök a szállításokkal kapcso­latos vállalásukat túlteljesí­tették.« — Hová szállítanak árut a második félévben? — kérdez­tük az elnöktől és Molnár András műszaki vezetőtől. — A líbiai — egyetlen tő­kés — exporton kívül női Po- peye nadrágokat készítünk az NDK-nak. Az év végéig tíz­ezer darabot. Csak azért fáj a fejünk, mert néha baj van az anyaggal. Jól meg kell válo­gatni, mit varrjunk meg és küldjünk exportra a néha minőséghibás anyagból. Ugyancsak ebbe az országba viszünk ezer nadrág-mellé- nyes együttest. Legnagyobb megrendelőnk hagyományo­san a szovjet Raznoexport. Neki december végéig 30 ezer hálóinget varrunk. Kötött üzemekben rejlő veszélyforrá­sokat. A siófoki járásiban meg­állapítható, hogy növekedett az olyan vízszennyezés, me­lyet a mezőgazdaság okoz. Siófokon tanfolyamot szervez­tek csaknem harminc részve­vőnek: hogyan kell helyesen kezelni és felhasználni a nö­vényvédő szereket. Bizonyo­san ez is segít majd megvé­deni vizeink tisztaságát. Nem lehet szó azonban gyors folya­matról mindaddig, amíg a vizsgálatok ilyen megállapí­tást tartalmaznak: az ádánd— balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet kivételé­vel sehol sem kielégítő a já­rásban a szervestrágya-keze- lés... Szeretjük, ha tiszta vizet önthetünk a poharunkba. És azt akarjuk, hogy a Balaton­ba ne jussanak szennyező anyagok, ne boruljon föl a tó biológiai életének rendje. En­nek megvalósításához mégsem elegendő csupán egyesek igye­kezete, hanem összefogott, kö­zös munkára van szükség. H. F. bár első hallásra fennakad az ember az ilyen mondaton : »... a nagyobb szobaszámú lakásokat más célra használ­ták fel...« A lakáshelyzet megoldása azonban csak az egyik oldala a nagycsaládok segítésének. A másik: a szociális gondosko­dás, a gyámügyi segélyezés. Sorolni lehetne a sok tízezer forintot, amelyet ennek érde­kében használtak fel Barcson. Sok a nagycsaládban élő gyer­mek : öltöztetni, iskoláztatni őket bizony gondot okoz, s gond a tanácsnak is akkor, amikor az egy-, illetve két­gyermekesek életszínvonalá­hoz akarja közelíteni a nagy­családokét. Támogatják az át­menetileg nehéz helyzetbe ke­rült, kiskorú gyermekekkel rendelkező családokat, bár — igazolható ez más települések esetében is — az ilyen igé­nyek mögött nemegyszer az anyagiasság húzódik meg . .. BarCSÖn valamennyi, ál­talános iskolás korú gyer­mek, aki nagy családban él, — a vállalatok, illetve az iskola által nyújtott támogatásnak köszönhetően — segélyben ré­szesült. így érték el azt is, hogy tanszerhiány miatt nem volt mulasztás az iskolában. Pedig 320 ilyen kisgyerek ta­nul az intézményben, közülük több mint 200 cigánycsalád­ban született. Sokan vannak, viszont azok, akikkel különfé­le problémák vannak: alkoho­lizmus, hanyagság, nemtörő­dömség, felelőtlenség, ember­hez nem méltó környezet je­lenti a kisgyermekek mikro­klímáját. Itt a legnehezebb a segítség, mert ezekben az ese­tekben, az ilyen szülők életé­ben legvastagabb az a fal. melyen o jó szándéknak és a törődésnek kopogtatnia kell. áruból Romániába szállítunk 3000 férfipulóvert és a Szov­jetunióba 15 ezer női kardi­gánt. Nem közvetlenül, de szintén exportra megy hőgyé- szi üzemünkből a finom tre- vira szövet, az úgynevezett labdabélés. Ez kooperációban a Delta Szövetkezetnek ké­szül. Megfelelő méretre szab­va ragasztják a világhírű Ni- eisen-labdák belsejébe. Rend­kívül erős anyag ez, nem is gyártható akármilyen géjjen. Megpróbáltuk nagyobb telje­sítményű, gyorsabb fordulat- számú gépen a szövést — a minőség látta kárát. Így a labdabélés továbbra is a régi Bayer-gépeinken készül. — Jut a belföldi piacra is? — Természetesen. Somogyi üzletek számára kötünk mint­egy félmillió forint értékű holmit, s több mint egymil­lióért felsőruházati terméket. A szövetkezet hamarosan elköltözik a Május 1. utcai öreg udvarból. Hamarosan be­fejeződik a Vörös Hadsereg úti új üzemcsarnok építése. A 450 négyzetméter alapterületű csarnok már áll, ennek vala­mivel több mint a fele ler- melőterület, a többi szociális létesítmény. Amikor végleg befejezik a munkát — a ka­zánépítés húzódott el — ide költözik a kötődé. Jelenleg 12 kötőgépük van, de 20 is el­helyezhető. Tervezik, hogy egy befejező rész is itt léte­süljön, ezáltal gyorsuljon, korszerűsödjön a munka. Az új üzemrészben mintegy 30— 35 százalékos termelésnöveke­déssel számolnak. A központi iroda, a bedol­gozókkal foglalkozó felvevő­helyek, előkészítők és befeje­ző üzem a Vár utcába költö­zik a hónap végén. Itt lénye­gesen tágasabb helyen, jobb körülmények között szervez­hető a munka. Tervezik a be­dolgozói hálózat bővítését is. S végül szeptember közepére befejeződik a Kecel-hegyen a volt fűzraktár átalakítása. Egy 16 gépből álló szalag létesül itt. A Kaposvári Háziipari Szö­vetkezet az idén befejeződő beruházások eredményeként jövőre 5 millió forinttal töb­bet akar termelni az ideinél. Cs. T. Mérő Miklós Laboratóriumban a talaj A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete szép sikereket ért el a homoktalajok javí­tásában, a szikesek tanulmányozásában. Az itt kidolgozott módszerek szolgálnak alapul a korszerű műtrágyázást szak- tanácsadáshoz. A képen: Előkészítik a talajminták anali­zálását. Úgy jó a víz, ha tiszta M. A. Tizennégymilliós export fél év alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents