Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

Apartheid-ellenes világkonferencia Á többség elítéli Dél-Áfrika támogatását Owen és Young Lusakában A nigériai fővárosban folyó apartheid-ellenes világkon­ferencián a résztvevők nagy többsége a gyarmatosítás és a fajüldözés afrikai maradványainak azonnali fölszámolását követeli, és elítéli az imperialista hatalmaknak a fajüldöző rezsimeket politikailag, gazdaságilag és katonailag támoga­tó politikáját. Ugyanakkor figyelmet érde­mel az a tény, hogy egy sor nyugati ország képviselője megpróbálja vakvágányra vin­ni a világfórum munkáját: igyekszik meggátolni az apartheid elleni egyeztetett akciók programjának kidolgo­zását. Andrew Young, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képvi- selője felszólalásában — kü­lönböző indokokra hivatkozva — a dél-afrikai fajüldöző rendszerek elleni fegyveres harc beszüntetésére szólított fel. Azt javasolta az afrikaiak­nak, hogy »várjanak, amíg a fajüldözés és a faji megkülön­böztetés mind szellemileg, mind fizikailag túléli önma­gát«. Válaszul az ilyen és ehhez hasonló manőverekre. az EGK-tagországokban működő apartheid-ellenes mozgalmak képviselői sajtókonferenciát rendeztek Lagosban. Anglia, Írország, Franciaország, az NSZK, Olaszország és Hollan­dia társadalmi szervezeteinek képviselői közös nyilatkoza­tukban aláhúzták : bármilyen hevesen ítéli is el a Nyugat szavakban az apartheidet, _ a szónoklatok senkit sem győz­nek meg mindaddig, amíg a nyugati országok segítsége Vorster és Smith legfőbb tá­maszát jelenti. A Rhodesiával szomszédos országok politikusainak több­sége már a zambiai főváros­ban tartózkodik, ahol Kenneth Kaunda zambiai elnök elnök­letével az afrikai 'kontinens déli részének problémáiról fog­nak tanácskozni. A találkozón Kaundán kívül Julius Nyerere tanzániai és Samora Machel mozambiki államfő, Quet Ma- sire, Botswana alelnöke, Jose Eduardo dos Santos angolai miniszterelnök-helyettes, va­lamint Robert Mugabe és Jo­shua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front vezetői vesz­nek részt. Jelen van David Owen brit külügyminiszter és Andrew Young, az Egyesült Államok állandó ENSZ-kép- viselője is. Owen és Young ismertetni fogja az afrikai politikusokkal a rhodesiai konfliktus megol­dására kidolgozott legújabb angol—amerikai tervet. Nem hivatalos információk szerint a terv egyebek között Ian Smith rhodesiai miniszterelnök tá­vozását és a rhodesiai fehér hadsereg feloszlatását is elő­irányozza. Tito látogatása a Koreai NDK-ban Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a JKSZ elnö­ke koreai vendéglátójával, Kim ír Szénnél, a KNDK el­nökével, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtit­kárával pénteken különvona- ton a Phenjantól körülbelül 100 kilométerre fekvő Jon- pung tóhoz érkezett. Joszip Broz Tito és Kim ír Szén a vidéki látogatás során folytat­ta megbeszéléseit a nemzetikö­zi élet problémáiról és a két ország kapcsolatairól. (MTI) Határozottan elutasítják az amerikai javaslatokat Palesztinok damaszkuszi tanácskozása Kilencórás maratoni ülést tartott a tegnapra virradó éj­szakán Damaszk ászban a Palesztinái Felszabadítási Szervezet 55 tagú központi tanácsa. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke pénteken hajnalban — az ülés befeje­zése után — azt mondotta, hogy a központi tanács »meg­vitatta a közel-keleti problé­ma minden vonatkozását« és a nap folyamán közleményt fognak kiadni. Megbízható források szerint a központi tanács tagjai egyetértettek abban : határo­zottán elutasítják azokat az amerikai javaslatokat, ame­lyek szorgalmazzák, hogy a palesztinaiak változtassák meg szembehelyezkedésüket az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 242. számú határozatával. Ugyanebből a forrásból hoz­zátették, hogy a palesztinai álláspont nem változott meg; »nincs mód arra, hogy ellen­szolgáltatás kézzelfogható jele nélkül bármiféle engedmé­nyeket tegyenek«, A központi tanács újból megerősítette a Palesztinai Nemzeti Tanács (parlament) márciusi — kairói — ülésén elfogadott 15 pontos politikai programot. E program —mint ismeretes — a leghatározot­tabban elutasítja a palesztin részvételt a béketárgyaláso­kon, ha e tárgyalásokat a BT 242. számú határozata alap­ján folytatnák. A vitában több szónok az­zal vádolta az Egyesült Álla­mokat, hogy — Izraellel ösz- szeszűrve a levet — diktálni igyekszik a köze-keleti konf­liktus rendezését. A felszóla­lók erélyesen elítélték az Egyesült Államokat és Izraelt, amiért szembehelyezkedik az ENSZ közgyűlésének azon határozataival, amelyek a pa­lesztinaiak számára önrendel­kezést, nemzeti függetlenséget és a hazájukba való visszaté­réshez való jogot sürgetnek. A tárgyalások kudarca után Kisebbségi kormány alakul Hollandiában Joop den Uyl kijelölt hol­land miniszterelnök — miután pontosan három hónapon át folytatott tárgyalásokat egy koalíciós kormány megalakí­tásáról — visszaadta megbí­zását a királynőnek. Május 25-én, miután a vá­lasztásokon a Holland Mun­káspárt a vártnál is nagyobb sikert aratott, a királynő Den Uytt bízta meg a kormány megalakításával. A munkás­pártnak nem lévén abszolút többsége De Uyl a második legnagyobb párttal, a keresz­ténydemokrata párttal és a Demokraták ’66 nevű kisebb párttal kívánt koalícióra lép­ni. A kijelölt miniszterelnök tárgyalásai már júniusban meghiúsultak, mivel a keresz­ténydemokraták nem voltak hajlandók elfogadni a szak- szervezetek több követelését, elsősorban azt, hogy a válla­latok dolgozói bizonyos for­mában részesedjenek a válla­lat jövedelméből. Ekkor a kereszténydemokrata And­reas van Agt, az ügyvezető kormány igazságügyminisz­tere kapott kormányalakítási megbízást, amelyet azonban azonnal visszaadott, mert lát­ta, hogy az erős munkáspárt­tal és a szakszervezetekkel szemben nem sok kilátása lenne a sikerre. Ezután a királynő ismét Den Uylt kérte föl a koalí­ciós tárgyalások megindítá­sára. A kereszténydemokraták csak látszólag mutatnak meg­egyezési készséget és csak ürügyet keresnek a megbe­szélések megszakítására. Ezt az ürügyet az úgynevezett abortusztörvény-javaslat szolgáltatta. A keresztényde­mokrata részről tárgyaló Van Agt nem volt hajlandó bele­egyezni abba, hogy a terhes­ség megszakítását engedélyez­zék A tárgyalások azonban nem ezen a kérdésen, legalábbis nemcsak ezen a kérdésen áll­tak vagy buktak. A nagytő­két képviselő keresztényde­mokraták félnek a szakszer­vezetek növekvő befolyásától s voltaképpen ezért igyekez­nek akadályokat gördíteni Den Uyl útjába. Ezekután minden valószínű­ség szerint kisebbségi kor mányt kell alakítani. Vagy Den Uyl, vagy Van Agt kí­sérli meg e feladat megoldá­sát. Újabb terrorista merényletkísérlet Újabb terrorista merénylet­kísérlet nyomaira bukkant Karisruhéban a nyugatnémet rendőrség. A legfelsőbb • ál­lamügyészség épületétől mind­össze száz méterre hatástala­nítottak egy automata céllö­Vance Tokióban tárgyai Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter — hazatérőben Kínából — pénteken délután a japán fővárosba érkezett. A hivatalos bejelentés szerint azért szakította meg útját két napra Tokióban, hogy Fukuda i Középiskolai érettségi­vel rendelkező rendész- ' tűzrendészt és 1 munkavédelmi előadót, valamint gyakorlott gép- ’ és gyorsírót fölvesz menyei intézmény A jelentkezéseket »-Intézmény« jeligére, ü Lapkiadó Vállalathoz kérik ■— írósbanj ►___ (16434) A DUNÁNTÚLI TALAJJAVÍTÓ ÉS TALAJVÉDELMI VÁLLALAT központi műszaki osztályára fölveszünk eçy mezőgazdasági gépész­mérnököt Feltétel: legalább 3 év üzemi gyakorlat — lánctalpas erőgépek és kotrók üzemeltetése te­rén. Érdeklődni a vál­lalat műszaki osztályá­nak vezetőjénél lehet, Balatonboglár, Szabadság út 69. szám alatt. (50643) kormányfővel és Ható jama külügyminiszterrel áttekintse az ázsiai térségben kialakult általános politikai helyzetet, s véleményt cseréljen velük a kétoldalú kapcsolatok té­maköréről. A külügyminisz­térium illetékesei azonban már korábban utaltak arra, hogy a megbeszéléseken Van­ce pekingi tapasztalatai alap­ján ismét egyeztetik a két szövetséges ország jövőben követendő Azsia-politikáját, különös tekintettel az ameri­kai csapatok Dél-Koreából való tervezett kivonására. vőkészül éket, amely az ügyészségi épület bejáratát tarthatta volna tűz alatt Mint az első híradásokból kiderült: az elektronikus irá­nyítású fegyvert egy idősebb művészházaspár lakásának ablákában találták meg. A csütörtöki nap folyamán a lakók látogatót kaptak — egy fiatal nő és egy férfi szemé­lyében. Egy ideig művészet­ről beszélgettek, majd a két látogató megtámadta és gúzsba kötötte a házigazdá­kat. Közölték velük, hogy az anarchista »Vörös Hadsereg Frakció« — szélsőségesen bal­oldali — szervezethez tartoz­nak, majd fölállították az automata fegyvert. Miután el­távoztak, a megkötözött lakók órákig viaskodtak kötelékeik­kel, míg végre kiszabadulva riaszthatták a rendőrséget A hatóságok feltételezése szerint a terroristák újból a nyugatnémet főállamügyész életére törtek. A jelenlegi fő- áliamügyész, Kurt Rebmann elődje — mint ismeretes — hasonló terrorakciónak esett 1 áldozatul. Soares takarékossági programja „Lebeg” az escudo Mario Soares portugál mi­niszterelnök rádió- és tv-be- szédben jelentette be, hogy a kormány szigorú gazdasági in­tézkedéseket hozott. Ezeknek célja a fizetési mérleghiány fölszámolása, a takarékosság ösztönzése, a leromlott gazda­sági helyzet talpraállítása. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem értékelte le az escudót, hanem bizonyos — pontosabban meg nem határozott — korlátok kö- Izöttí lebegtetés mellett dön­tött. A leértékelés ugyanis — Soares érvelése szerint — ve­szélyeztetné a portugál ex­porttermékek versenyképes­ségét, és növelné a megélheté­si költségeket. Megfigyelők véleménye szerint azonban az escudo lebegtetése gyakorlati­lag a leértékelést jelenti. Átlagosan négy százalékkal emelik a bankkamatlábat: 11,5 százalékról 15,5 százalékra. 25 százalékkal drágult a benzin (ez így a legdrágább lesz Eu- rópábanó, ___, E lőjáték szeptemberhez Franciaország mozgásban van. Augusztus első három napján kilencmillió francia zsúfolódott össze az országuta­kon. Négymilliónyian vaká­cióról tértek haza, a másik öt­millió nyaralni utazott. Ennek a mozgásnak az időszakában szokott rendszerint bekövet­kezni Franciaországban a po­litikai mozdulatlanság idősza­ka. Most is így .történt — leg­alábbis néhány hétre. Közvet­lenül e négyhetes szünet előtt azonban mindkét szembenálló táborban jelentős események zajlottak le, amelyek némileg megváltoztatták a korábban kialakult politikai képet. Viszonylag kisebb volt a változás a baloldal házatáján. Az 1972-ben kidolgozott közös program — amelyben a Fran­cia* KP és a Mitterrand ve­zette szocialista párt mellett a náluk jóval kisebb baloldali radikálisok is megegyeztek — alapvetően sikeresnek bizo­nyult, és továbbra is érvény­ben van. Független külpolitika • A francia kommunisták ja­vaslatára május óta vegyes munkacsoport dolgozott a kö­zös program időszerűsítésén. Július utolsó napjaiban ezek a megbeszélések sikeresen befe­jeződtek. Két olyan kérdés maradt, amelyről az ősszel még tárgyalásokat folytatnak a baloldali tömörülés három pártjának vezetői. Az egyik — ezek közül — az államosítások mértéke és jellege: a szocialisták termé­szetszerűen kevésbé kiterjedt és kevésbé határozott államo­sítási intézkedéseket igényel­nek, mint a kommunisták. A másik — bonyolultabb és ellentmondásosabb — vitás kérdés az úgynevezett »önálló francia védelmi politika«, ezen belül is a francia atomütőerő problémája. Korábbi állás­pontját megváltoztatva, a vi­lágpolitikai helyzetet értékel­ve néhány hónappal ezelőtt a Francia KP állást foglalt amellett, hogy szükséges a külön francia atomütőerő fenn­tartása, de ennek párhuzamo­san kell haladnia olyan füg­getlen nemzeti védelmi politi­kával, amely biztosítja Fran­ciaország számára — az adott szövetségi rendszeren belül — a cselekvési szabadságot. A szocialista párt és személyesen Mitterrand ebben a kérdésben még nem tudott egyértelmű és határozott álláspontot kidol­gozni. Ennek alapvető oka az, hogy a szocialisták vonzódá­sa a nyugat-európai politika integrációihoz bizonyos »at­lanti színezetet« ad magatar­tásuknak. Ez pedig nyilvánva­lóan ellentétes a független külpolitikával párosított önál­ló atomütőerő elképzelésével. A jelek szerint e két felso­rolt, fontos kérdésben a bal­oldali szövetség három párt­jának vezetői szeptember kö­zepén csúcstalálkozón hozzák meg a végső döntést. Addig is folytatnak azonban előké­szítő tárgyalásokat, hiszen a szeptemberi döntésnek vi­szonylag gyorsnak és egyér­telműnek kell lennie. Szep­tember közepén ugyanis Fran­ciaországot már csak fél esz­tendő választja el a választá­soktól, s elengedhetetlen, hogy időben készen álljon a balol­dal egységes programja. Taktikai mozgás Kevésbé elvi jelentőségű — sokkal inkább választási-takti­kai és személyi jellegű — az a mozgás, amely a kormány- többség soraiban tapasztalha­tó. Itt a Giscard d»Estaing el­nök által vezetett köztársasá­giak és a Chirac volt minisz­terelnök által irányított gaul- leisták állnak egymással szemben. Gazdasági- és szo­ciálpolitikáját illetően Giscard tábora kétségkívül nem any- nyira jobboldali, mint a gaul- leisták. Ugyanakkor a nyugat­európai politikai integráció kérdésében Chirac pártja örö­költe De Gaulle politikájának »nemzeti fenntartásait«. Most, a választás közeledté­vel megkezdődött az egymás­tól árnyalatokban különböző két tábor kiegyezéskeresése. Ezt a folyamatot Giscard és Chirac személyes találkozása nyitotta meg, majd az úgy­nevezett »többség« pártjai munkaülésre gyűltek össze. Végleges megegyezés egye­lőre nem született. Elsősorban azért nem, mert Chirac nem nyilatkozott: elismeri-e Barre miniszterelnököt a kormány- többség tényleges vezetőjének Másodszor azért nem, mert a tárgyaló felek nem tudták ki­dolgozni a közös választási programnak még a körvonalait sem. „Kény szerpá I y án** Mindettől függetlenül a »két szomszéd vár« közötti feszült­séget sikerült enyhíteni. Chi­rac úgy nyilatkozott, hogy ha ő lenne a miniszterelnök, lé­nyegében ugyanazt tette vol­na, mint Barre. A kormánytöbbség esetében is sor kerül majd szep­tember táján egy legfelső szin­ten tartott értekezletre, ame­lyen Giscard köztársasági el­nök, Barre miniszterelnök és Chirac mellett a két másik jelentősebb polgári párt, a centristák, és a függetlenek megbízottjai is részt vesznek. Nyilvánvalónak látszik: itt nem elvi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy a válasz­tás közeledtével a kormány- többség pártjai kényszerpályá­ra kerülnek. A baloldal közös program­ja — bármilyen nézeteltéré­sek legyenek is kommunisták és szocialisták között — léte­ző és hatásos program. A kor­mánytöbbség viszont csak ak­kor számíthat a választásokon a hatalom megőrzésére, ha el­temeti taktikai-személyi né­zetkülönbségeit, látványos ki­békülést produkál és legalább kívülről egységes polgári tömbként áll a választók elé. SerféshizEaEó kistermelők ! 1978-ban a 100 és 125 kg közötti szerződéses hús- és húsjellegű hízott sertésekért 27,50 Ft-os ALAP­ÁRAT FIZETNEK az állatíorgalmi és húsipari vál­lalatok, illetve a helyi megbízottak. A 100—125 kg közötti hús és húsjellegű hízott ser­tések után — a több éves szerződéses felárral és a mennyiségi felárral együtt — 28,50—29,50 Ft-os kilogrammonkénti eladási ár is elérhető. Már most kösse meg a több évre szóló sertéshizlalá­si szerződést az állatforgalmi és húsipari vállala­tokkal, illetve azok megbízottjaival! ÂLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT _______________________________________(9347)

Next

/
Thumbnails
Contents