Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-27 / 201. szám
Sárga agyagnyelv Az „utazó origód” bizonyítványa Sárga agy a gny elvkent nyúlik ki Kaposvár északi részén a tehermentesítő útalapja, második szakaszát most építik a Kaposvári Közúti Építő Vállalat munkásai. Ezen a három kilométeres távon — a Deseda és a siófoki vasútvonal felett — tizenegy- millió forintért felüljáró is készül majd. — Kétszázezer köbméter földet már belehordtunk eddig — jegyzik meg az útépítők. A sántosi elágazásnál két hatalmas deszkaállvány tör a magasba. A későbbi felüljáró egyik pillére lesz itt. A tömény fenyőillatban védősisakos férfiak kapaszkodnak föLfelé, vaskos kötélen óriás gerendát hórukkolnak. Az allványerdőt szinte súrolja az óvatosan el pöfögő vonat. Ablakaiból kíváncsi arcok kandikálnak ki. — Ez egy hatvancentis betonfal lesz — magyaráz Kocsis József brigádvezető —, most az andrásolás és a zsaluzás a soros. Büszkék vawiv. la jón is, hogy kétoldalt fogtuk meg a csizmaszárat, úgy húztuk ki magunkat belőle. Aztán hányszor benne- maradt a pösében a csizma ... — kacagnak. — Azért szedünk hitvány ruhát magunkra, mert olyan sárosak vagyunk néha ... — Ha kényes híd építését kapja a vállalat, csak a Kocsis brigáddal hajlandók dolgozni a munkavezetők ... — Nem is akarnak elengedni bennünket a.z egyik telepről a másikra. A vállalatnál bármelyik munkavezető sír utánunk, igaz-e? — Emlékeztek, amikor a szentlőrinci felüljárónál éjszaka fölkeltettek, egy szó nélkül mentünk. — Ha földmunka, ha árok- burkolás, ha bármi, mindenhol igyekszünk helytállni. Kocsis József, Horváth Antal, Gelencsér József, Huszár János, Szalai József, Fonyó Ferenc és a legfiatalabb: a huszonkét éves Óvári Jóska. Két böhönyei, két nagyatádi lakos van közöttük, a többiek gyünk rá, hogy minket hívtak erre a munkára. Ki mást hívtak volna, ha nem a tröszt kiváló brigádját? A héttagú közösség tagjai nem beszélnek szívesen magukról. Velük dolgozik Horváth János ács és Scheiber Jenő nyugdíjas hídépítőmester. ök mondják: — Sokféle közösséggel volt dolgunk, de egyik sem volt olyan megbízható, mint ők. Bs van bennük valami makacsság ... — Történetet mesélnek egy »kutyanehéz« terepről. Átereszt kellett építeni olyan cudar feltételek között, hogy maga az építésvezető vágta oda a munkát. Amikor elkeseredetten elrohant, Kocsisék nekiveselkedtek a lehetetlennek. — Nem kellett sohasem mellettünk állni, hogy csináljuk — csatlakoznak a beszélgetéshez a brigád tagjai. — Odáig kevés ember méht el, ameddig mi. Dolgoztunk olyan segesdiek, ötvöskónyiak, lábo- diak. Régebben »heteitek«, de már jó ideje autóval szállítják őket naponta a munkahelyre. — Legelőbb Nagyatádon Gelencsér bácsi száll föl a teherautóra biggyesztett bódéba, hajnali ötkor. Legutolsó Fonyó Böhönyén, és ameny- nyivel később indul, annyival korábban ér haza. Ennek mindenben szerencséje van — ugratják társukat — Hanem tudja, ilyenkor még megjárja a bódé, de ha majd morcosabb idők járják... — Társai leintik a panaszkodott — Kisbuszt ígérnek, meglátod, az is meglesz nemsokára., És az jobb volt amikor szál- ' lásoltunk? — Dehogy volt jobb. Elvittük a szalonnát hétfőn, azt ettük reggelire, ebédre, azután este, ha fáradtak voltunk, akkor is annak estünk neki. Emlékeztek? Az asztaltűzhelyen már annyi volt az edény, hogy legföljebb az oldalára lehetett volna még akasztani. — A brigád története tizennégy éve kezdődött. A Széchenyi nevet választottuk. Mióta elhatároztuk: nemcsak munkabrigád leszünk, hanem szocialista brigád, másképp alakult még a munka menete is. Egymáshoz vagyunk kapcsolva. Meg az is biztos, hogy nem igyekeztünk volna úgy a tanulással sem, ha megmaradunk munkabrigádnak. Büsziták arra, hogy három szakmunkás van közöttük, sőt a brigádvezető és Horváth Antal az idén Budapesten még a hídépítő szakmunkás-bizonyítványt is megszerezte. Óvári József a két lánya mellől. jár el az iskolába, és a vizsgán a legjobbak között szerepelt. Haragszanak két fiatal társukra: Szalaira és Fonyóra, mert nőtlen ember létükre nem vállalják a tanulást. Finoman beolvasnak nekik, s mert. azok mœt is húzódoznak, elviccelik a beszélgetést. — Ha asszony lenne mellettük, az rábeszélné őket, hogy igyekezzenek előbbre jutni, de addig megy jól nekik, amíg a pénzt hátrarakják a farzsebbe... A keresetre terelődik a beszélgetés. Valamennyien hazaviszik havonta a három és fél ezret. Télen a kéthónapos fagyszünetre hatforintos órabért kapnak. Ilyenkor az erdőre járnak vagy bort fejtenek, disznót vágnak. De volt olyan enyhe tél, hogy le sem álltak. A hét ember közül hatnak van a lején svájcisapka, egyedül Gelencsér bácsi védi a szemét a nap ellen simlé- deres sapkával. Dicsérik a kerek, »villámhárítós tökfedőt-«, hogy vékony, levegős. Ezt hordják a védősisak alatt is. És hogy mit építettek meg védősisakban, svájcisapkában? Sorolják. Néhányat följegyeztem : Barcs, Nagyatád és Marcali központja, Barcstól a bodai leágazásig húzódó szakasz, a szentlőrinci felüljáró. A kőkúti úton végig ők építettek mindent : átereszt, műtárgyakat. Építették a 6-os utat, most pedig jó néhány évig Kaposvár és környékének útjai alakulnak a kezük alatt. Gombos Jolán Az első körzeti párthelyiség Politikai központ a város közepén Az új klub. A megye egyik legszebb párthelyisége Nagyatádon található. A Korányi utca egyik »üres« föidszintű épületének okos beépítésével jutott otthonhoz a három körzeti alapszervezet száz tagja. Eddig mindhárom szervezet »albérlő« volt, a városi pártbizottságon, a konzervgyárban, a fegyveres erők klubjában. A félmillió forintos beruházás nagy változást hoz • a körzetek életébe, lehetőséget ad arra. hogy a város- központban levő, mindenhonnan elérhető párthelyiség politikai központtá váljon. — Ez az első körzeti párthelyiség a városban — mondta Dorcsi Sándor, a városi pártbizottság titkára. — A három alapszervezetben tevékenykedő kommunisták a városi párttagság tíz százalékát teszik ki, s a közös és a saját rendezvényeiket is a mai kornak megfelelő körülmények között tarthatják meg. A tanácsterem kiválóan alkalmas a pártnapokra, a közös tájékoztatókra, melyeken a körzetek kommunistái gazdasági, külpolitikai és egyéb témákról hallhatnak. Az a jövő útja, hogy néhány kis alapszer- 1 vezet kommunistái is a három körzet valamelyikében tevékenykednek majd, s még ez a mostani helyiség sem lesz elegendő. A pártbizottság már gondolt arra, hogy a Kossuth Lajos utcában is építsen majd ilyet a lehetőségek szerint Sick otros és Jó elképzelés valósult meg a város első púrthelyiségeben. Szakonyi László, a Nagyatádi TÖVÁL főmérnöke készítette a terveket társadalmi munkában. A jó beosztáson kívül a környezet szépségéré is nagy gondot fordított. A világítás, a meny- nyezet burkolata, a színek jó kiválasztása teszi a kellemes összhatást.- A hatalmas üvegfelületek pedig sok fényt adnak. A titkároknak berendeztek egy irodát, mindegyik külön szekrényben tarthatja az iratokat. Nemsokára írógép is kerül az asztalra. Varga Imre, a KÖGÁZ kirendeltségvezetője sokat segített a gázfűtés megtervezésével. A jó minőségű és gyors munka a Komfort Ipari Szövetkezetét, a KÖGÁZ kirendeltségét dicséri. A szocialista brigádok mindent megtettek, hogy augusztus 20-ra átadhassák a várva várt helyiséget. Az avatáson sok régi párttag, veterán vett részt, s az egyik asszony könnyezve mondta : Milyen nagy öröm ez azoknak, akik sok megpróbáltatáson mentek keresztül. Ide mindig elmehétnek, találkozhatnak a régi harcostársakkal. Egy héttel az átadás után már sok elképzelés született. A városi pártbizottság titkára így foglalt össze néhányat: — A pártbizottság összeállít egy programot, mikor ki tart rendezvényt a helyiségben. Itt alakítjuk ki a propagandisták módszertani műhelyét. A klubban van könyv- szekrény, ebben helyezzük el a . marxizmus-leninizmus klasszikusainak műveit, azután a legfontosabb politikai könyveket, a szemléltető eszközöket, térképeket, táblázatokat. A propagandistákat is mindig ide hívjuk meg továbbképzésre. Szeretnénk, ha lenne egy filmvetítő gépünk is. Ha nem tudunk vernéi, akkor kölcsönkérünk. s hétfőnként politikai, ismeretterjesztő filmeket vetíthetnénk, s az ajtó mindenki előtt nyiti'a állna. A berendezés százezer forintba került. A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat egy televíziót ajándékozott, a Somogy megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat is ígért ötezer forintot, ebb.ol rádiót, lemezjátszót, társasjátékokat vehetünk. Az állaim kiskereskedelmi partszerveze, szintén Itt kap otthont. Természetesen rendelünk napua- pokat, beszerzünk könyveket. hogy a klub vonzó legyen megfeleljen a politikai közpom feladatának. S hogy mindig időben nyitva legyen a párt- helyiség ajtaja, megbízunk valakit a gondnoki teendők ellátásával. A három párttitkár közül Vajda Józseffel beszélgettem. Egy éve áll az 1. számú körzet élén, s jól ismeri a másik két alapszervezet életét is. — Nagyon örülünk az űi otthonnak, eddig ugyanis nem volt külön helyiségünk. Mi például negyvenen vagyunk, v a pártbizottság vb-termében jöttünk össze.... A múltkor* taggyűlésen bejelentettem hogy elvtársak, a következői már az új helyiségben tartjuk Van is érdeklődés. Mondja a titkárhelyettes, hogy több pár- tonkívüli megkérdezte, amikor az avatás előtt takarítottak, rendezgettek: ők is bejöhetnek majd. A városban nincs klub az idősebbeknek, így most ide vonzhatjuk őket tájékoztatókkal, programokkal. S ha lesz újság, társasjáték, az bizonyos, hogy szívesen benyit» nak hozzánk.... A körzeti alapszervezetek munkamódszere sokat fejlődött az utóbbi időben. Vajda József elmondta, hogy a 2. számú körzet párttitkárával. Solymosi Lajossal javasolták : hívják meg a párttitkárokat a tanácsülésekre, a népfront elnökségi üléseire. Ez most már kialakult rendszer, s az új helyiségben mód lesz a tanácstagokkal, a népfrontaktívákkal való találkozásra, tarthatnak várospolitikai tájékoztatókat is. — A körzetben tevékenykedő párttagok csalt akitor végezhetnek jó meggyőző és mozgósító munkát, ha tájékozottak. Kommunistáink nagyon szeretik a várost, sokszor elmondják, mit látnak, mit javasolnak. S természetesen azt is hozzáteszik, mit vállalnak szívesen társadalmi munkában. A most átadott klub a pártonkívüliekkel való beszélgetésre is alkalmas, s erről sem feledkezünk meg. Mi, titkárok, ott leszünk egv- két órát. válaszolunk a kérdésekre. Egv hete nyílt meg a párt- helyiség, s már annyi a terv. hogy egyévi programot Is kitesz. Az a fontos, hogy a kisugárzó erő minél hamarabb érződjön a város életében. Lajos Géza \ Tiszteletjegy a külföldi partnereknek A három hét múlva, szeptember 16-án megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár elővételi belépőjegyeinek elosztása, postázása megkezdődött. A Hungexpo főpénztára eddig mintegy húszezer szakmai belépőjegyre kapott megrendelést a vállalatoktól, intézményektől és szövetkezetektől. Ezek a 60 forintos szakmai jegyek egynapos látogatásra érvényesek, s ezért a vállalatok az üzleti és a kooperációs kapcsolatok fejlesztésében legjobban érdekelt szakembereiknek eddig 1500 szakmái bérletet is rendeltek. (A nagyközönség belépőjegye változatlanul 15 forintba kerül.) A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléje elsősorban a nagyközönség vájára. de a Hungexpo kedvező lehetőségeket nyújt a szakemberek és az üzletemberek találkozóira, hivatalos tárgyalásaira is. Szeptember 19- én, 20-án és 21-én ugyanis szakmai napot tartanak, amikor reggel 9 órától déli 1 óráig csak a szakmai jeggyel rendelkezők léphetnek be a kiállítás területére, így zsúfoltság nélkül, zavartalanabba bonyolíthatják le megbeszéléseiket. A szakmai programot a korábbinál is gondosabban készítette elő a Hungexpo, mert felkérésére a külkereskedelmi vállalatok is aktívan részt vettek ebben a munkában. A tavaszi BNV-n bevált tapasztalatok szerint ezúttal is több száz névre szóló látogatójegyet, tisztelet- jegyet küldtek külföldi partnereiknek. Tavasszal 500 meghívott használta ki • ezt > a lehetőséget, a várhatóan az őszi BNV alkalmából #em lesz kevesebb az ilyen látogató. fl „fehér por” diadaiútja ADATOK igazolják, hogy a megye mezőgazdasági termelésében kiemelkedő szerepet kapott a növényvédő szerek alkalmazása. A mintegy 100 000 hektárnyi kukoricaterület 100 százaléka kap vegyszert. A kalászosoknál valamivel kisebb ugyan az arány, a 8—10 évvel ezelőttihez viszonyítva azonban itt is több mint kétszeresére nőtt. Ma már teljes mértékben megoldott a nagyüzemi burgonya, a szója, a borsó, a cukorrépa vegyszeres növényvédelme. A kapát, a hajlongó, gyomláló asszonyokat felváltotta a mindent tudó »fehér por«, mert aligha lehetne embert találni, aki vállalkozna ezekre a munkákra. A vegyszeres gyomirtás nem luxus, hiszen a drága nagyüzemi művelés minden nyeresége elveszhet egy betakarítás előtti járvány miatt. A Somogy megyei Növényvédő Állomás munkája és feladata, hogy ezt a tevékenységet szervezze, irányítsa. Tóth István, az állomás főmérnöke elégedett a jelenlegi helyzettel. — Szigorúak a növényvédelmi előírások, de betartják az üzemek, sőt eleget tesznek a nemzetközi előírásoknak is. Nem könnyű feladat egy nagyüzemben úgy kialakítani a technológiát — és azt be is tartatni! —, hogy a termék megfeleljen az exportkövetelményeknek. Tavaly több mint nyolcezer vagon növényi ■ terméket szállítottunk külföldre, s meggyőződésem: a korszerű növényvédelem nélkül ez lényegesen kisebb mennyiségben sikerült volna. — A növényvédelem, a különféle zacskós »porok« tehát termelőeszköznek számítanak? — Igen! S örömmel mondhatjuk, hogy erre a munkára mind a műszaki-anyagi, mind a személyi feltételek messzemenően biztosítottak. Hogy ez mennyire szükségszerű volt, azt éppen a termelési rendszerek nagyobb eredményei mutatják. Az iparszerűen szervezett munka révén a termelés koncentrálódott, egy-egy nagyobb körzet azonos növényfajtát állit elő. Ez az intenzív termelés pedig — nagy adagú műtrágyák, jó képességű, de érzékenyebb fajták — egy esetleges járvány szinte minden lehetőségét »megteremti«. Az ilyen helyeken napra, órára pontosan be kell tartani a növényvédelmi ütemtervet. Az utóbbi öt év alatt a növényvédő szerekre fordított összeg nagysága a kétszeresére nőtt, s ma már megyénkben meghaladja a 160 millió forintot. Ugyanígy növekedett a kezelt területek nagysága is. 1971-ben mintegy 200 ezer hektárt láttak el valamilyen vegyszerrel, míg tavaly már 387 600 hektárt, ami gyakorlatilag azonos a megye nagyüze- mileg művelt területével. — Pedig a növényvédő szerek elterjesztésében éppen nem a területek növelése a fő cél — teszi hozzá Tóth István. — Inkább a szerek hatékonyságának növelésével a mennyiség csökkentése. Azaz, ne kelljen egy adott területet tizenötször-hússzor kezelni. Sajnos gyakori, hogy egyfajta szert a gyomnövények »megszoknak«, s újabbat kell kifejleszteni. Ez egy állandó folyamat, ami természetesen egyre jobb eredményeket hoz. Ma már a gabonaféléknek teljes védelmet adó készítmények kaphatók. Ez alatt természetesen nem egy, hanem több szer együttesét kell érteni. Ilyen például a Dicuran-Dikotex együttes. — Azt tartják, a kemikáliák »túlzott« felhasználása előbb- utóbb megbosszulja magát. — A túlzott felhasználás bizonyára nem kedvező. A nehezen bomló szénhidrogének, a DDT betiltása óta azonban alaposan megváltozott a helyzet. Ma több mint 300 készítményt ismerünk, s ezek meghatározott időben lebomlanak. Utóhatásuk így egyáltalán nincs. Sokat foglalkoztak vele, s természetesen ma is téma, hogy a szerek miképpen hatnak az emberi szervezetre. Ezt jelenleg több szerv vizsgálja. A szerves foszforsavészter rovarölő szerek elterjedésével az élelmezés-egészségügyi várakozási idő is megoldódott. Nem- kell félni attól, hogy a permetezett gyümölcs valakit meg mérgez. 1976. január elsejével kapcsolták a növényvédelemhez » műtrágyázás témáját is. ) — A talajerő-visszapótlásnak eddig nem volt gazdája, pedig a legkényesebb és leglényegesebb pontja a termelésnek. Korábban meglehetős gondokat okozott a tárolás. Amíg a növényvédő szereket mindig zacskókban árusították, a műtrágyáknak csaknem 70 százaléka a szabad földre került. Ezen a téren szerencsére már sikerült előbbre lépni, jelenleg mindenütt alkalmazzák a fóliatakarókat, amelyek révén a veszteség csökkent. KORÁBBAN az országos fölmérések szerint 15—20 százalékra becsülték a veszteséget. A jelenleg mért legnagyobb veszteség 5—8 százaléknyi volt az egyik megyében. Ez tehát az eredmény, megállni azonban mégsem szabad, mert mint az állomás főmérnöke említette, a táblákon tavasszal látható »sárga-zöld csíkok« mutatják, hogy nincs még minden rendben a kiszórással. Bizonyára az egyik megoldást jelenti majd a tavaly fokozottan elterjedt helikopteres, repülőgépes módszer. Bencsik András
