Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

I QlajjufLaL & dite Egész nap viselhetők a hosszú ruhák Különösen a fiataloknak ajánlhatók tehát, és főként nyaraláshoz, strandruhaként, estélyiruhaként vagy akár otthon is viselhető számos változatuk — nappal is, este is. Ma már nem feltétel, hogy drága legyen az anyag, in­kább a mutatós, színes vagy éppen a natúr-, pasztellszínű pamut karakter és vászonféle szövetek a legkedvezőbbek. Az 1. sz. modell: bordűrös, 120 cm széles anyagból ké­szíthető a legjobban. Erősen dekoltált felsőrész és fodrosán összevarrt szoknya, jó nagy bőséggel, de egyenes szabás­sal. Ízlés szerint a felsőrész­szel összevarrtéin is elkészít­hető, különösen azoknak, akik derékban erősebbek. A 2. sz. modell: nyers szí­nű pamutvászonból készült a felsőrész, gumival szélesen behúzva. A mellrészen, a szoknyán, a csípő tájékán és alul a fodor szélén hímezve. Megoldható csipkebeállítással is. A 3. sz. modell: fekete­fehér vászonból készült. Ter­mészetesen más színösszeállí­tásban is jól mutat. A kivá­gott, elöl gombos blúz seszli- jét lyukas hímzéssel kikézi­munkázhatjuk. A szoknya glöknis vonalú, az alján sza­lagszerben díszíthetjük — a felsőrész anyagából. Nádor Vera Házunktája, kiskert Növényvédelem augusztusban A kiskert egész évi fárad­ságos munkája, most hozza meg gyümölcsét; érik a ter­més. A növények védelméről azonban a továbbiakban sem szabad megfeledkeznünk. Ezek a védekezések már a követ­kező évi termés érdekében is szükségesek. Az almafákat ebben az idő­zi z izzadásról (II.) Dezodoráló szerek Az illatszerboltokban kapha­tó sokféle izzadtsággátló sze­ren kívül házi módszerekkel is küzdhetünk a »helyi« izzadás ellen. A rendszeres reggeli és esti tisztálkodás után enyhén ecetes vízbe vagy lysoformol- datba mártott vattával töröl­jük át a kezelendő testrészt. Ha megszáradt, kamillás baba- hinőporral szórjuk be. A dezodoráló szerek felada­ta, hogy meggátolják a verej­ték bomlását. A jó minőségű dezodorban olyan hatóanya­gok vannak, amelyek életkép­telenné teszik a baktériumo­kat s a bőrt kellemesen, tar­tósan illatosítják. A dezodorá­ló szerek 6—12 órán át illa­tosítják a testet, tehát nem szükséges a kölnivíz haszná­lata. Dezodort már serdülőkortól ajánlatos rendszeresen hasz­nálni, nemcsak nyáron, ha­nem minden évszakban. A de­zodor hatását a bőrrel történő közvetlen érintkezéskor fejtik ki. Többféle desodor is kapha­tó: folyadék, stift, krém, pú­der vagy spray. A dezodoráló szerek külön­böző illatúak, így mindenki íz­lése szerint választhat. Somogyi Néplap szakban az amerikai fehér szövőlepke, almamoly, kalifor­niai pajzstetű, almailonca, at­kák, lisztharmat és a varraso- dás veszélye miatt ‘kell per­metezni. Az amerikai fehér szövőlepke ellen Ditrifon 50 WP 0,2 százalék vagy Satox P 50 0,2 százalékos oldatú permetezést alkalmazzunk. A későbbiekben, kombinált véde­kezés a legjobb. Dithane M— 45 0,2 százalék + Morestan 0,05 százalék vagy Thiovit 0,5 százalék + Safidon 40 WP 0,25 százalék legyen a permetlé. A hónap végén, már a takácsat­kák is megjelennek. Használ­junk ellenük Fundazol 50 WP 0,08 százalék + Sevin 85 WP 0,2 százalék vagy Safidon 40 WP 0,25 százalék + Polakri- tox 0,2 százalékos permetlevet. A körtefákat is, az ameri­kai fehér szövőlepke és a kör- televélbolhák ellen kell perme­tezni. Ditrifon 50 WP 0,2 szá­zalékos vagy Satox 20 WSC 0,4 százalékos oldattal. A gombabetegségek közül a var- rasodás és a monilia veszély- tet. Orthocid 0,2 százalékos vagy Orto-Phaltán 0,2 százalé­kos vegyszerrel védekezzünk. A már leszüretelt fákat is permetezzük, hogy a további károsodásakat megelőzzük. Az őszibarackfához — Uni- fosz 50 EC 0,1 százalékos per- metlét használjunk a molyok ellen. A hónap közepe táján megjelenik a keleti gyümölcs- moly, a kaliforniai pazstetű és a monilia. Bi—58 0,1 százalék + Orthocid 0,2 százalék össze­tételű oldattal védekezzünk el­lenük. A várakozási idő be­tartását augusztus vége felé nagyon szigorúan vegyük. Ha még egy permetezés szükséges, akkor — szintén a várakozási idő figyelembevételével — Unifosz 50 EC 0,1 százalékos permetlét javasolunk. A francia konyha y A főzés művészetét tanulni kell, míg az enni tudás több­nyire vele születik az ember­rel« — vélték az ínyek, ízlelő­bimbók gyönyörűségére min­dig sokat adó franciák. A sok­féle íz-, illat- és zamatvariációt tisztán, természetesen alkalma­zó francia konyha vitathatatla­nul első a világon. Az ókori nagy ínyencek, a rómaiak íz­lése már túl van a természe­tesség határán. Ök a természe­tet mintegy ki akarták forgat­ni, s olyan túlzásokat engedtek meg — sőt rajongtak érte —, amelyek ma jobb esetben mo­solyt fakasztanak. Nem a vég nélküli töltekezésre és a páva- tollra gondolunk, hanem a májnak mézzel való tálalásá­ra, meg hogy sertéslábat tej­ben főzték, és egyéb 2 »vad« históriákra. A franci konyha kiegyensú­lyozott, ízei harmonikusak. A húsok élvezetében például mentes attól az egyhagúságtól, ami a magyar ízlést jellemzi. A fő étel a marhahús, de leg­alább ennyire kedvelik a fran­ciák a fiatal bárányt, az ürüt és kisebb mértékben a sertés­húst. Sok szárnyast, sok halat és rengeteg rákot fogyaszta­nak. És a fűszerek? Abból is igen sokat használnak föl a francia szakácsok, bár a ma­gyar konyhában alkalmazott ízesítőkhöz képest a különbség nem annyira szembeszökő. A változatosság nem az alkalma­zott ételfélék mennyiségétől, hanem a sokféle ötlettől függ. Lássunk egy példát! Száz éve az aranyparti négerek 20— 26 féle zöldséget, 25—30 féle főzeléket és több mint 60 faj­ta gyümölcsöt fogyasztottak. Ez csaknem 120 féle növény! Az európai nemzeti konyhák közül a francia használja föl a legtöbbet az étkek közül, de számuk még így is alig halad­ja meg az ötvenet. Ennyivel változatosabb lett volna az aranypartiak étkezése? Szó sincs róla! A 120 fajta növény nem állt szabadon az afrikaiak rendelkezésére az év minden szakában. Amikor az egyik faj­ta beérett, akkor azt, a követ­kező hónapban már a másikat fogyasztalak. A sokféle zöld­ség, főzeléknövény és gyü­mölcs mennyiségileg egészítet­te ki egymást. A francia konyhában a ke­vesebb a több. A saláták, főze­lékek nem főételek. Színesítik, változatos ízkombinációkkal dúsítják és teszik élvezhetőb­bé a menüt. Ezért ez a konyha más, magasabb minőséget je- jelent. Már a XVIII. századtól egy­más után jelentek meg az or­szágban a különböző finomsá­gok részletes leírását ismertető szakácskönyvek. A külföldi uralkodók, ha udvaruk fényét emelni akarták, francia szaká­csot szerződtettek. A konyhai »chef«-ek. »maitre«-k munkája már-már nem is mesterség, ha­nem művészet. 1881-ben adták ki Magyar- országon az első Magyar—fran­cia szakácskönyvet. Végezetül ebből közlünk néhány eredeti, ma is élvezhető, viszonylag ol­csó receptet. Rántott marhanyelv. A pu­hára főtt marhanyelvet hósz- szúkásra fölszeleteljük, mind­két oldalát kissé megsózzuk és borsozzuk. Langyos zsírba mártva, zsemlemorzsában meghengergetve, tálalás előtt egy negyedórával rostélyon megsütjük. Ha önálló étel gya­nánt adjuk, lapos tányérra ko­szorúiba rakjuk, citromlével megcsepegetjük, és hozzá mus­tármártást adunk. Főzelékek mellé is finom. Csirke, rizzsel töltve. Három csirkét vigyázva, hogy bőre el ne szakadjon ,csontjaiból ki­fejtjük, kimossuk, mellbőrét felfújjuk és letakarva hidegre tesszük. 280 gramm szép rizst egy hagymával, szegfűszeggel, langyos vízben megmosunk; szalonnával, sóval és szárnyas levével tűzön, letakart edény­ben pároljuk. A rizst nem szabad kavarni, egészben kell hagyni. Ha kihűlt, néhány harmadát kockákra vágva, a csirkemájat vagy marhanyelv rizzsel összakavarva, a csirké­ket megtöltjük. Tálalás előtt fél órával a csirkéket nyárson sütjük és forrón tálaljuk. Cs. T. E OTTHON CSALAD Nyár a konyhában Tisztaság ­Nyáron, a hőségben a szer­vezet hajlamosabb a fertőzé­sekre, és a melegben a bakté­riumok és vírusok is rendkívül gyorsan szaporodnak. Ilyenkor hamarabb romlik az étel, ezért a háziasszonynak is kö­rültekintőbben kell végeznie a konyhai munkát. A fokozott tisztaság már a bevásárlásnál kezdődik. Min­dig vigyünk magunkkal leg­alább két bevásárlóhálót. 'Az egyikbe kerüljenek a közvet­lenül fogyasztásra kerülő élelmiszerek (kenyér, süte­mény, sajt, felvágott stb.), a másik hálóba tegyük azokat az árukat, amelyek feldolgozás után kerülnek fogyasztásra (hús, tojás, zöldség, főzelék­félék stb.). Ha a kenyeret és a zöldségfélét egy bevásárló­hálóba helyezzük el, a zöld­fokozottan ségféléken lévő szennyeződés­től, baktériumoktól megfertő­ződik a kenyér, mert a papír­csomagolás nem védi meg tel­jesen. Nyáron a vásárláshoz néz­zük meg az egyes áruféléken feltüntetett keltezést, a lejá­rat napját (például a tejen, tejtermékeken sb.). Ha húst veszünk, nézzük meg alapo­san. Csak kifogástalanul friss húst és húskészítményeket ve­gyünk meg! Gyümölcsből is inkább a drágábbat, de egész­ségesebbet válasszuk, mert ez­zel elkerülhetjük a bélfertő­zést. Súlyos bélhurutot okozhat a mosatlanul elfogyasztott gyü­mölcs. Még a frissen szedet- tet sem szabad mosatlanul fo­gyasztani. A gépkocsi bejáratása A fürdőruha rövid története A fürdőruha nyári ruhatá­runk nélkülöz­hetetlen da­rabja. A divat­lapokban és az üzletekben a legváltozato­sabb szabású, színű. anyagú modelleket ta­láljuk. Eszünk­be sem jut, hogy fürdőru­hánk évek, év­tizedek, sőt évszázadok fo­lyamán hogyan nyerte el mai formáját. Fürdőruha-jellegű ruhákkal már a római kori mozaikokon találkozunk. Ezek a mai két­részes fürdőruhákra hasonlí­tanak. (1) A további századok fürdő­zési szokásairól ismereteink meglehetősen hézagosak és el­lentmondásosak. Középkori Ül metszetek és a későbbi ábra- * zolások a fürdőzőket »Éva- kosztümben«, vagy legföljebb kis ágyékkötőben mutatják. A fürdőzés divatját a XIX. század elejétől kezdve kísér­hetjük figyelemmel. Ekkori­ban tűntek föl az első fürdő­öltözékek. Divatba jöttek. a különféle előkelő fürdőhelyek, és egyáltalán nem volt mind­egy, hogy ott milyen öltözék­ben jelentek meg a vendégek. Ezek a fürdőruhák tényle­gesen öltözékek voltak: a nők hosszú szoknyában, a férfiak térden felül érő nadrágban fürödtek. A változás azonban csakha­mar bekövetkezett. A nők erősen dekoltált, rövid fürdő­ruhákat kezdtek viselni, ame­lyek már a lábukból is en­gedtek látni valamit. Ezt az öltözéket nagy, széles karimá­id kalap egészítette ki, amely eltakarta a »merész« ruhada­rab viselőjének arcát (2—3) 1910 körül ez volt a jellemző. (Folytatjuk.) Több évtizeddel ezelőtt, az automobilizmus kezdetén - a gépkocsi bejáratásának ponto­san előírt, szigorú szabályai voltak, amelyeket ajánlatos volt betartani. A korszerű gyártástechnológia eredmé­nyeként ma már kevesebb gondot jelent az új autó, a felújított motor bejáratása, ha eltekinteni nem is lehet tőle. Minden mechanikai szerkezet jobban, egyenletesebben mű­ködik, ha az egymáson el­mozduló, egymáshoz súrlódó elemei, mozgó' részei »össze­szoktak« már. így van ez a gépkocsinál is: nagyobb lesz az élettartama, ha kímélete­sen sikerült ez a bizonyos összeszoktatás, vagyis a bejá­ratás. A bejáratás tehát tulajdon­képpen 2—3 ezer kilométer­nyi — kíméletesen megtett — utat jelent. Bizony, az új autótulajdonosok csak nehe­zen tudják megállni, hogy ne próbálják ki nyomban a gép­kocsijuk maximáis teljesítmé­nyét, pedig a legfontosabb bejáratási szabály : sohasem szabad hirtelen vagy »tövig« benyomni a gázpedált, és a motort mindig csak közepes fordulatszámon, egyenletesen szabad járatni. Talán meglepő, hogy sem a hegymenettől, sem a megen­gedett számú utassal való ha-r ladástól nincs »eltiltva« a be­járatos kocsi. Még az sem előírás, hogy csak az ország­úton szabad bejáratni az új autót, a városi forgalomban való -haladást pedig eleinte kerülni kell. Ha a sebesség­váltó helyes használatával, a kocsi lendületének jó kihasz­nálásával ügyelünk arra, hogy a motor fordulatszáma egyen­letes — ne túl magas — le­gyen, nem károsodhat a szerkezet. Ha az egyik sebes­ség-fokozatban a motor félig lenyomott gázpedál mellett túlzottan fölpörögne (ezt el­árulja a motor hangja), egy fokozattal lejjebb kell kap­csolni. Ha hegynek felfelé menet a sebességváltó például a III. fokozatban van, és az autó lassulna (a gyorsításhoz a gázpedált a felénél jobban kellene lenyomni), vissza kell kapcsolni a II. fokozatba. Iyen módon a motor »észre sem veszi« az emelkedőt, az uta­sokat. Az- első néhány száz kilo­méternél előfordulhat a »nyers« motor túlzott fölme­legedése. Menet közben kísér­jük tehát figyelemmel a mű­szerek jelzéseit (vízhőfok, olajnyomás stb.) A fölmelege­dést megelőzhetjük, ha kez­detben 50—60 kilométeren­ként 10—15 percre megállunk. A leállítás előtt — a kétüte­mű motorokat kivéve — kb. egy percig .»üresben« járassuk a motort. Kétütemű motorok­nál hosszú lejtmeneteknél — amikor gázt nem adunk és csak a fékkel tudunk lassíta- tani (motorfék hiánya) — időnként a tengelykapcsoló benyomása után »túráztassuk« meg a motort. A bejáratás tartama alatt a szokásosnál gyakrabban kell ellenőrizni a kerekek melege­dését, a fékolaj állását, az ékszíj feszességét, a gumiab­roncsok levegőnyomását, az akkumulátor savszintjét. A bejáratás egyébként arra is alkalmat ad, hogy összeszok­junk a gépkocsival, szóval fokozatosan felkészülhetünk az »Igazi« utazásokra. Országjárás: Veszprém megye 1 2 3 4 $ 5 6 7 8 9 10 m XI * * 12 13 ’ 14 15 16 $ 17 m 18 19 $ 20 21 22 23 m 24 25 * 26 27 » 28 29 30 m 34" ~ 31 m 32 » 33 * 35 36 i & Jï/O VÍZSZINTES : 1. Fa részei. 5. Nem sok. 9. Hegycsúcs Veszprém megyében. 11. Nádasok lakója. 12. Nem tart fenn. 15. Elér egynemű betűi. 17. Aki lejut a mélységbe. 13. Híres várkapitány volt. 20. Trikó — visszafelé. 22. Nyújtott. 24. Veszprémi kőbánya. 25. Olaj fele. 26. Nem közel. 28. Tóth Dezső. 29. Állatok biztatója. 31. Folyadék. 32. Lét — hangtalanul. 33. A román és a norvég gépkocsik betűjele. 34. A vára híres. 36. Vízfoltokat (ékezethiánnyal). FÜGGŐLEGES: 1. Ápoló gyógyintézet. 2. Gábor Andor. 3. Végtelenül kapál! 4. A csirkék anyját. 6. Patak Veszprém megyében. 7. Használd a vésőt! 8. Méz betűi — keverve. 10. Kevert Ede. 13. Zöld terület. 14. Nem véd. 16. Badacsonyi turistaház. 19. Üzlet. 21. Estét tölt el. 23. Patak Veszprém megyében. 24. Ugyanaza. 27. Igen — oroszul. 29. Romániai folyó. 30. Sor betűi —, keverve. 31. Körlet fele. 34. A árdium vegyjele. 36. Zamat. Beküldési határidő: 1977. augusz tus 22., hétfőn. Kérjük, hogy szükséges sorokat levelezőlapé küldjék be, s írjátok ár: »-Gyér mekkeresztrejtvény« ! Múlt heti rejtvényünk helye megfejtése: Vadvirág, Sóstó, Nafj sugár Túra, Sellő. Hunyady József »Pepito^ cím' könyvét nyerte; jelics Katalii (Sellye), Takács Róbert (Bárdud vamok), Molnár Tibor (Fonyód) Horváth Agnes (Kaposvár). A könyveket postán küldjük el

Next

/
Thumbnails
Contents