Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
A Alkar most már higgadtabb Úgy be széltük meg, hogy sehova sem megy el a párttitkár, vár bennünket Mégsem találtuk bent a Ba- latonboglári Állami Gazdaság borkombinátjában. kiment a kocsival az állomásra, megfeledkezett ugyanis egy »fuvarozási« ígéretről. Aznap jött vissza à szabadságról, s bizony olyan dolgokban kellett intézkednie, megtartsák-e másnap a pártvezetőség ülését, néhány tag ugyanis szabadságra ment. A gazdaság pártbizottságának titkára határozottan azt kérte, hogy ne halasszák el. Szinte berobbant a szohá- ba. amikor visszaért a kocsival. ősz haj, kék szem, munkaköpeny. A mozdulataiból, az egész magatartásából érezhető szenvedéWesség szinte az első pillanattól megragadott. A pártbizottság titkára úgy tájékoztatott, hogy az alanszervezetek közül ez fejlődött a legszembeötlőbben. Béri Lászlót a harciassága eleinte még elragadta, a vezetőség, a kommunisták tanácsaira hallgatva azonban sokkal higgadtabb, megfontoltabb lett. Gyorsan belemelegszünk a beszélgetésbe. A párttitkár negyvenkét éves, a Veszprém megyei Magyargencsben született, s úgy lett somogyi, hogy Ordacsehibe nősült. Az állama gazdaságba 1962-ben jelentkezett, azelőtt Budapesten a Glóbus nyomdában volt szerszámkészítő. A bor- kombinátban a legidősebb dolgozónak számít, már a kézi palackozásnál is ott bábáskodott. Most tmk-vezető, a felesége pedig minőségi átvevő. A fiuk az első osztályt végezte Kaposváron, a gépészeti szakközépiskolában. Jelenleg Nagyecseden van ásatáson. — A mostani szabadságomon a teraszunkat téliesítettem. Ha viszont megjön a gyerek, akkor elmegyünk a szüléimhez Magyargencsre. Béri László mindig tevékenyen részt vett a gazdaság társadalmi életében. Tizenötödik éve párttag, sokáig pártbizalmiként, hét évig szak- szervezeti bizalmiként, majd pártvezetőségi tagként tevékenykedett. A pártszervezet öt évvel ezelőtt alakult meg a borkombinátban, s amikor ide került, szervező titkárnak választották meg. A titkár azonban először pártiskolán volt, aztán betegeskedett, s tulajdonképpen rá hárult a munka. Néhány hónappal ezelőtt megválasztották titkárnak. A gazdaság pártbizottságának már korábban is tagja volt, s ha úgy érezte, hogy nem ismerik eléggé a náluk kialakult helyzetet, mindig elmondta a véleményét. — Régebben gyakran éreztük: csak egy helyben topogunk, nem tudjuk elintézni, amit szeretnénk. Hát nem mondom.., olykor csakugyan elfogott a harci idegesség. Mondták is: »Laci, Laci, türelem. nem kell idegeskedni.« Jó érzés fog el engem is, a társaimat is, ha el tudunk intézni valamit. — Ez a borkombinát a gazdálkodás szempontjából is fontos. — Így van, s itt szervezetr tebb az üzemi élet. Lehet, hogy könnyebb is a helyzetünk, bár a három műszak nehezíti a politikai munkát. A harminc párttag csak a taggyűlésen találkozik. Próbáljuk kíváncsivá tenni őket, lekötni az érdeklődésüket. A három pártcsoport sokat segít, a taggyűlés előtt alaposan megtárgyalják a témát. A pántcsoportok füzetei révén a vezetőség értékeli a javaslatokat, a megjegyzéseket, s mivel még mindig van két hetünk a taggyűlésig, megadjuk a választ, sőt, ha szükséges, akkor intézkedünk. Béremelés után a ruhagyárban — Éppen ma kaptuk meg az értesítést a béremelésről — mondja Gál Józsefné, a Kaposvári Ruhagyár dolgozója. — Nem ért minket meglepetésként, hiszen innen is, onnan is hallottunk az előkészületekről. — Először februárban tárgyaltunk róla az ágazat bri- gadvezetőinek tanácskozásán, majd tavasszal, az országos brigád vezetői konferencián, Budapesten. Onnan hoztam a hírt munkatársaimnak — kapcsolódik a beszélgetésbe Virág Józsefné, a Lenin szocialista brigád vezetője. Öten ültünk le az ebédlő egyik sarkában beszélgetni arról, hogy mit jelent a ruhagyárban a béremelés. A négy munkásnő a tizennégyes számú, ifjúsági szalagon dolgozik, a varró- és befejező részlegnél. Burcsa Rózsa az üzemi szakszervezeti tanács tagja: — Június 29-én vitattuk meg, hogy miként osszuk el a pert. Minden szalagról és valamennyi telephelyről ott voltak a munkások képviselői es a termelésirányítók. Számba vettük, hogy az egyes dolgozók bére mennyire maradt el az alsó határtól, hol a legszorgalmasabbak az emberek, és hol kiugró a minőség. Július 1-től a Kaposvári Ruhagyárban dolgozók öt százalékkal magasabb bért kapnak. Kovács Mária, a negyedik beszélgetőpartner : — Az ágazaton belül gyenge fizetések voltak nálunk, ezért indokoltnak tartjuk, hogy az országban itt a legnagyobb az emelés. A debreceniek például 3,7 százalékot kaptak, és úgy értesültünk. hogy a többi ruhaipari vállalatnál sem több az emeles négy százaléknál. — Mi ezt meg is érdemeltük. Sok mindenről lemaradunk, mert két műszakban dolgozunk — fordul társaihoz a brigádvezető. — Tavaly hiába iratkoztunk be a szabadegyetemre, az utolsó két előadásra nem tudtunk eljutni, mert mindig déluiános hétre esett Azután a gyerekeket is másképp kell ellátnunk, mint azoknak az asszonyoknak, akik délután otthon vannak. A szalagon negyvennyolcán dolgoznak. Órabérük különböző: 9,80-tól 14,50-ig terjed. Ennek megállapításában szerepet játszik a szakképzettség, a gyakorlat és az, hogy ki hányféle művelethez ért. A bizalmiak és a gazdasági vezetők úgy döntöttek, hogy ezen a szalagon egységesen 50 fillér órabéremelést kapnak. — Ez nem egyenlősdi — mondja Burcsa Rózsa —, hiszen nálunk mindenki egyformán, a tőle telhető legjobb minőségben, leggyorsabban dolgozik. Ezt az is bizonyítja, hogy az első félév értékelése alapján a 112,5 százalékos tervteljesítésünkkel a szalagok közötti versenyben a második helyen állunk. A pénzről a munkára terelődik a szó. Magyarázzák, hogy nem is annyira fizikailag, mint inkább idegileg veszi igénybe őket a munkájuk, különösen a most »futó« modelleknél. — Bőrkabátokat varrunk szovjet exportra, s a bőr tulajdonsága, hogy azon minden egyes öltés meglátszik: Ha tévesztünk, nem lehet visszabontani, mint a szövetet. Nagyon oda kell figyelnünk. A Kaposvári Ruhagyár 2250 dolgozója közül 1965 ember kap több pénzt július 1-től. Ha ehhez a tavaszi — mindenkire érvényes — béremelést is hozzávesszük, az idén 3150 forinttal nő az itt dol- goiók évi átlagbére. G. J. — Milyenek a felszólalások? — Az első időkben olyan dolgokkal hozakodtak elő, mint a munkaruha, az étkeztetés. Ez elmúlt, s most már az üzemmel kapcsolatos vélemények, javaslatok kerültek a középpontba. Csak egy példát említek: a vezetőség és a tagság javaslatára oldották meg a toronytároló úgynevezett nyaktagiának melegvízellátását. Azelőtt huszonöt méterről vitték oda. Az év második felére kevesebb napirendet tervezünk egy taggyűlésre, mert akkor több időnk van a témák megtárgyalására. A tagok javaslata alapján minden második taggyűlésed tíz-tizenöt perces külpolitikai tájékoztatót tartunk. — Van-e megbízatása minden kommunistának? — A beszámoló taggyűlésünkön szó esett erről. A májusi vezetőségi ülésünkön pedig kidolgoztuk a szempontokat. s megbíztuk a pártcsoportokat. hogy ennek szellemében adjanak feladatot a hozzájuk tartozó kommunistáknak. Azóta rögzítették is, a vezetőség pedig rendszeresen ellenőrzi, hogy ki miként tesz eleget ennek. Minden területen szeretnénk növelni az aktivitást. Amikor megválasztottak, akkor is azt hangsúlyoztam: a titkár, a vezetőség akár milyen jól dolgozik, az nem elég, az egész tagságnak jól kell dolgoznia. Most e felé tartunk . .. Valóban sok mindent elértünk, de van sok hibánk is, ezeket szeretnénk megszüntetni. Sok terv foglalkoztatja őket. Most például célul tűzték több nő párttaggá nevelését, folytatják a fölvételt a KISZ-tagok közül, a fiatalok ajánlásával, örülnek annak, hogy több asszony, művezető érdeklődik a párttagság iránt. A KISZ-szervezet országos hírnevű, s nagyon jól együttműködnek. Valóban kevés helyen tapasztalható, hogy együtt vitatnák meg, mi kerüljön a fiatalok akciócrog- ramjába. A gazdasági vezetőkkel jó az együttműködés. S ez fontos is, mert egyre nagyobbak a feladatok. — Ügy érzem, hogy szép feladat az emberek felfogását formálni. Nem mondom, sokat elvesz a szabad időből, viszont ennek az ember érzi a hasznát A párttitkár szavai vallomással is fölérnek. S ha ez a lelkesedés nem apad, sem benne, sem a vezetőség többi tagjában, az alapszervezet még nagyobb tekintélyt vív ki magának. Lajos Géza Naponta 40—50 ezer üveg üdít5 Nyári nagyüzem a bogiári Fűszért-fióknál Több it. int 30 milliós készlet — Kevés a sör — Ellátásjavítás többletköltséggel A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat tehergépkocsijai szinte szünet nélkül érkeznek, rakodnak a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat bogiári fiókjánál. Mindig fogadnak és mindig visznek innen valamilyen árut; állandó a mozgás a mintegy 30—31 millió forint értékű raktár- készletben. Ilyenkor, a nyári idegenforgalomban tetőzik a ki- és beáramlás: naponta kétmillió forint értékű árut emelnek, raknak föl és le, visznek a rendeltetési helyére. Mindebből következik, hogy a munkaerőigény is növekszik ezekben a hónapokban annak ellenére, hogy a fiók raktáraiban négy emelővillás és két kézi targonca könnyíti a munkát (ezekben a napokban várják az újabb, 10 mázsa teherbírású targoncát). — Tíz-tizenkét százalékkal nagyobb a napi forgalom, mint tavaly ilyenkor volt, és ilyen arányú volt a növekedés az első félévben is — hallottuk Mándoki Imrétől, a bogiári fiók vezetőjétől. — Persze, mi nem panaszkodunk arra, hogy most van a csúcs. Ha nem lenne, az volna a baj... Naponta érkeznek a rendelések, gyorsan fogy a készlgt, s ugyancsak rövid időn belül gondoskodunk a pótlásról, az újratöltésről. Kóla, bogiári szőlőlé, Sió ivóié naponta 40— 50 ezer üveggel, illetve ta- sakkal megy ki. — Gyakran hallunk elégedetlenkedést a sörrel kapcsolatban. Kapnak eleget? — Nem. Sörből az igények- j nek a felét sem tudjuk kielégíteni, de mindjárt hozzáteszem, hogy nem mi, hanem a söripar. Amit kapunk, mindjárt kihordjuk a boltokb'a. Naponta jön sor az NDK-ból, Jugoszláviából, Ausztriából. Ez az egyik cikk, amelyből kevés van, azután a csokoládé, a díszdobozok választékát érheti még kifogás. Mindenből nőtt az igény, de ami a legfontosabb, a tavalyinál lényegesen jobb ellátást biztosíthatunk az alapvető cikkekből, ezekből ennyi még soha nem volt. Csak egy példát mondok. A napi szokásos szállítás mellett volt olyan időszak, hogy 300 ezer üveg kóla alig négy nap alatt elfogyott, pluszként. Ez a tartalékból ment, a helyét nyomban feltöltöttük. — Milyen »megkülönböztetett bánásmódban* részesítik a Balaton-partot? — Húsz gépkocsi szállítja az árut a boltokba, közülük három jeges hűtőkocsi csak húsárut visz. 4—5 autó felváltva vasárnap is hordja az üdítő italt a strandokra, pavilonokba, italboltokba, s mindenhol annyit ad le, amennyit éppen kérnek. Igaz, mindez jelentős többletköltséggel jár, hiszen a vasárnapi munkáért több bért kell fizetnünk, azonban az ellátás zavartalansága érdekében megéri. Hetente kétszer, kedden és pénteken a szokásos árukihordáson kívük kávéval, citrommal és szifonpatronnal »-terítjük« a partot. De helyben is van kiszolgálás, naponta körülbelül kétszázan fordulnak meg itt — boltok, pavilonok vezetői, üdülőgondnokok, illetve beszerzők —, és viszik a szükséges árut. Bala- tonmáriától Balatonszemesig a Marcaliból hozott tejjel, tejföllel, tejszínnel és túróval látjuk el az üdülőket — csupán tejet például 250—300 kannával viszünk ki naponta. Éjjel 2 órakor kezdik gépkocsijaink a tej és tejtermék széthordását, s reggel hétre az utolsó »-állomáson« is lerakják az árut. Hetenként mintegy 800 mázsa húst szállítunk, ebből 70 mázsa körül van a töltelékáru. — Hogyan győzik? — Elegendő a munkaerő, de úgy, hogy ebben a segítség is benne van. A műszaki egyetem tizennégy harmad-, negyed- és ötödéves hallgatója dolgozik nálunk áruszállítóként a nyári hónapokban. Több éves a kapcsolatunk az egyetemmel, vannak, akik visszatérnek hozzánk a csúcsidőben. Az adminisztrációban a vállalat kaposvári, zalaegerszegi és nagykanizsai fiókjától egy-két hónapra ide helyezett munkaerő segít. Most éppen négyen vannak itt. Sok gimnazistának adunk munkát, de augusztusban rájuk már nem számíthatunk, mert pihenniük is kell a vakációban. A raktárakban szinte patikatisztaság, rend. A vagonokból behordott rakományok nem sokáig »pihennek« itt, máris begördül egy üres gépkocsi, s a targoncák fürgén gurulnak terhükkel a raktárak felől... H. F. A körzetfelügyelő szerepe Űj módszer a szerződésekben A gond jól ismert. Ahhoz, hogy hazánkban az igényeknek megfelelő legyen a zöldségellátás, nemcsak termelési szerződésekre, általában megfelelő színvonalú zöldségtermelésre van szükség, hanem arra is, hogy minden zöldségféléből a szükségletnek megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre. Sajnálatos tapasztalat, hogy ennek a látszólag magától értetődő követelménynek évről évre nem sikerül megfelelni. Az idén például 560 vagon káposztát kínáltak fel és szerződtek a Zöldért Vállalattal a termelők, jóllehet a megye igénye 250 vagon. Ugyanakkor paprikából, uborkából többre lenne szükség, mint amennyire megállapodást kötöttek. A példákat lehetne sorolni, az ellentmondás következményeit is. Végső soron hátrányos ez a termelőnek, a forgalmazónak is, és kára a népgazdaságnak. A szerződéskötések módszerének módosítása — melyet* ez. évtől már bevezetnek a Zöldért vállalatok — elsősorban ezt az ellentmondást hivatott mérsékelni, illetve megszüntetni. »Az 1978. évi tervek teljesítéséhez szükséges árukat ‘ ez év október 31-ig le kell szerződni« — olvasható az utasításban. Miért fontos az, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően nem januártól, sokszor március végéig, április elejéig kötik a szerződéseket, hanem már a megelőző év végén ? Elsősorban azért, mert így van elegendő idő és mód az igények ismeretében a szükségletnek megfelelő zöldségfélék termelésére ösztönözni a nagyüzemeket, illetve a kisgazdaságokat. A megyei Zöldért Vállalat ezért például már most, a nyár derekán hozzákezdett a szerződések előkészítéséhez. Folyamatosan tájékozódnak arról, hogy jövőre milyen zöldségfélékkel foglalkoznak a nagyüzemek. Az előzetes összesítés feleletet ad arra, hol mutatkozik túltermelés, és hol lenne szükség több árura. A módszernek ez csak az egyik, bár alapvetően fontos célja. Az időnyerés, az előrelátó szervezés nagyon lényeges a vetőmagbeszerzés szempontjából is. A modern fajták, a nagy hozamú hibridek előállítása hosszú folyamat, egy részüket külföldről szerezzük be. Tavaszi szerződések esetén nagyon sokszor hiába jelezte igényét egy-egy bevált, nagy termelőképességű zöldségfajtára a termelő — kérése teljesíthetetlen volt. A gazdaságos termelésben fontos szerepet betöltő vetőmagellátás is csak úgy lehet gondmentes, ha idejében ismerik az igényeket. Az előzetes tárgyalások arra szintén módot adnak, hogy erőteljesebb szakosodás induljon meg, jobban figyelembe vegyék a termelési hagyományokat, szokásokat. De úgy — és itt kanyarodunk vissza az alapvető célhoz —, hogy a lakosság igényeinek megfelelő összetételben termeljenek zöldségféléket a gazdaságok. Részben az új módszer bevezetésével függ össze a Zöldért Vállalatnál most végrehajtott szervezeti változás is. Régi tapasztalat, hogy a zökkenőmentes forgalmazás nem nélkülözheti a személyes, közvetlen kapcsolatot a termelő és a felvásárló között. A vállalatnál ezért most az év második felétől megszervezték a körzetfelügyelői rendszert. Egy-egy felügyelőhöz a termelés nagyságától függően különböző számú zöldségtermelő nagyüzem tartozik. A megyében tizenhét körzetet alakítottak ki. A felügyelő — mondhatni — együtt él a termelőüzemekkel, folyamatában végigkíséri és segíti az üzem zöldségtermeléséit. Jelen van a betakarításnál, a szedésnél, a válogatásnál — így igen sok átvételi vita megelőzhető. Természetesen a termelés, az értékesítés szervezésében is kulcsfontosságú a szerepe. Űj módszer és a módszert szolgáló szervezeti változás kért helyet a zöldségtermelésben, forgalmazásban. Az idei év — mint első — a kísérlet, a próbálkozás éve. Ha sikerül az elveket valóra váltani, bizonyos, hogy egy lépéssel ismét közelebb kerülünk a lakosság jobb zöldségellátásához. V. M. Somogy! Néplap
