Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

Két és félmillió kilométer a somogyi utakon Panaszmentes mentőszolgálat Tűz és emberélet A Budapesti Önkéntes Men- töegylet 1890-ben, rövidesen a bécsi után alakult meg. A so­mogyi levéltár őrzi annak a marcali önkéntes mentőegye­sületnek a dokumentumait, mely megyénkben — tudomá­sunk szerint — a legkorábban kezdte meg működését. 1947 előtt egy mentőállomásunk volt Siófokon, a mai Balaton cukrászda udvarában együvé tartozott a tűzoltókkal. Dr. Jandó Ferenc mentőfőorvos igyekezett felkutatni a somo­gyi mentőszolgálat történetét. Tőle tudjuk — s már kurió­zumnak számit —. hogy az or­szágos mentőszolgálat megala­kulásáig a siófokiak az eset­től függően tüzet oltottak vagy éppen emberéletet mentettek. 1947-ben egy háborút kiszol­gált mentőkocsit kapott Ka­posvár, illetve Marcali, s ez­zel véget ért a lovas kocsis időszak, de a tűzoltás egy ideig még feladata maradt a szolgálatnak. 1957. május 27- én robogott végig Lengyeltóti utcáin az első helyi mentőko­csi, egy év múlva létrehozták az Országos Mentőszolgálatot, ezt követően sorra nyíltak a helyi állomások: 1959-ben Ta- bon, 1961-ben Barcson, majd Csurgón, Siófokon. Ahol be­szélgetünk, az új megyei köz­pontba 1970-ben költözött a szolgálat. Később Fonyódon, Nagyatádon létesült korszerű állomás, jelenleg kilenc ilyen működik Somogybán. A leg­újabbat ez év végén adják át Marcaliban, a fiatal somogyi varosban. Betegszállítás és mentés A megyei mentőállomás köz­pontja az Arany közben épült fel, a Léva közi lakásomig hallik, amikor megszólal a sziréna. Az újságírók szíve­sen keresik föl olykor a szol- . gálatot, a vonzalom alapja: az emberség. Most nincs szándé­komban rohanó kocsijukra ül- i ni, eseteket rögzíteni jegy­zetfüzetembe, hanem hóna­pok, évek munkájáról beszél­getek dr. Jandó Ferenccel. A ] portánál azonban megállók i egy percre, ott, ahol — minti a szív — a megyei szolgálal ! lelefon-, rádióközpontja van. ; Ide futnak be a segítséget ké- ! rő telefonok, innen kapnak szükség esetén rádióutasítást I a terepen futó fehér kocsik. A mentőfőorvos szobája sok- I kai nyugodtabb hely. Itt be­szélgettünk. — Hány ember dolgozik a somogyi mentőállomáson? — Kétszázhuszonheten' va­gyunk. Százöt mentőápoló, ki­lencvenöt gépkocsivezető és öt orvos, két mentőtiszt. Töb­ben más munkát végeznek. — Ki lehet mentős? — Kétéves tanfolyamokon képeztük ki ápolóinkat, tavaly negyvenhármán jelentkeztek. Erre épül a kétéves mentő szakápoló tanfolyam, ennek a központja Budapesten van. Szakemberképzésünkben új lehetőség, hogy az egészség- ügyi főiskolán mentőtisziek is tanulhatnak, j berek elégedettségét mun­kánkkal. Ezt egy nemrégiben végzett fölmérés is kimutatta, tudtunkra adta. Rohamkocsin — Rohamkocsijuk — láttam belülről — egy kicsit már -kórház-« is. Speciális esetben ez siet a gyors segítséggel. — Orvosi elsősegélynyújtás, sürgősségi betegellátás, ez a szabályos kifejezés arra, hogy mit végez a rohamkocsis szol­gálat. — A körzeti orvosok egy ré­szét fölszerelték áz új. úgyne­vezett sürgősségi táskákkal. Segít ez valamit az önök mun­káján ? — A sürgősségi táskák hasz­nálatára a mentőszolgálat ké­pezi ki a körzeti orvosokat. A Balaton melletti körzeti orvo­sok már birtokában vannak, és megvan a gyakorlatuk is ah­hoz. hogy megfelelően hasz­nálják. Mivel a táska fontos eszközöket és gyógyszereket tartalmaz, föltétlen segíti az orvos a mentősök munkáját. Csurgón és ahol a mentőszol­gálatnak még nincs orvosa, ott látom hasznát annak, hogy a körzeti orvos megfelelő föl­szereltséggel a rendelkezé­sünkre áll. — A sziréna mindig akkor szól. amikor valóban sietni kell ?... — Fontos és egyre nélkülöz-, hetetlenebb a mentők megkü- lönöztető jelzésének haszná­lata. Higgye el, inkább arra lehet panasz, hogy nem élnek a lehetőséggel eléggé a men­tősök. Nem akarnak feltűnés i kelteni... I Hasznos tudni — Mondta, hogy a lakosság kevésbé ismeri, miként és mi­kor kell mentőt hívni. Kérem, ismertesse. — Betegszállításra, tehát, amikor a beteg otthon tartóz­kodik, a körzeti orvos útján igényelhető mentőautó. Bal­eset. mérgezés tapasztalásakor bármely szemtanú hívhat ben­nünket. Természetesen a sa­ját nevében. De tudnia kell: mi történt, hol, hányán sérül­tek meg. s jó. ha arról is be­számol, milyen sérüléseket ta­pasztalt. — Vannak visszaélések? Fö­lösleges hívások? — Emögött is elsősorban a ! jó szándékot látjuk. Durva visszaélés ritkán zavarja a : munkánkat, de e téren is ja- \ vulásról beszélhetek. Kinn az udvaron egy új, Mercedes típusú autót szerel­nek. Ez lesz az új rohamko­csi. Most járatják be. s látják ! el a szükséges műszerekkel. ] Tágasabb és korszerűbb az ! elődjénél, a Roburnál. — Az országos szolgálat más i szállítóeszközökkel is rendel­kezik, gondolok itt a repülő­gépre. — Olyan esetben kérjük a repülőgép segítségét, amikor a beteget sürgősen nagy tá­volságra kell szállítani, mert csak ott látható el. Ilyen'rit­kán fordul elő. De arról tu­dok. hogy a szolgálat az autó­pálya forgalma, balesetveszé­lye miatt latolgatja egy olyan repülőgép beszerzését, ame­lyik leszáilhat az M 7-esre. is. Horányi Barna Jelszavuk a segíteni akarás Társadalmi ellenőrök a kadurkúti körzetben A visnyei boltos hivatkozha­tott volna arra, hogy nagy for­galom volt, ezért csúszhatott be a tévedés: egy kiló kenye­ret számolt, és csak 56 dekát adott a vevőnek .. . — Előfordulhat ilyen hiba rosszindulat nélkül is, a té­nyen azonban ez semmit sem változtat — mondta Kraft József kadarkúti tanár, a he­lyi szakmaközi bizottság társa­dalmi ellenőr csoportjának a vezetője. Az esetet annak pél­dájaként említette, hogy szük­ség van ellenőrzésre: azóta ott nem fordult elő hasonló téve­dés. Kraft Józsefen kívül Fá­bián Károly kadarkúti állo­másfőnök — a szakmaközi bi­zottság titkára —. Hesz . Jenő nvugdíjas. Nagy Tibor, a nagy­községi pártbizottság titkára és Mányoki János gépjárműve­zető-oktató végez társadalmi munkát a csoportban: bolto­kat, vendéglőket. ABC-áruhá- zakat ellenőriznek a kaposvári járásnak ezen a részén. — Az árváltozások indokol­ják, hogy különösen az ár- ellenőrzésre fordítsunk nagv gondot. Itt kínálkozik ugyanis a legtöbb lehetőség a vissza­élésre. A Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsától kap­juk az általános programot, a tematikát, amelyet feldolgo­zunk a saját működési terü­letünkre. Az ellenőrzések ta­pasztalatairól is az SZMT-t meg a területileg illetékes fo­gyasztási szövetkezetét táié- koztatjuk. Így történt ez akkor is, amikor például azt láttuk, hogy beázik a tapazdi bolt raktára, veszélybe került az épület és a benne tárolt kész­let. A kadarkúti áfész intézke­dett, hogy az építőbrigádja ki­javítsa. A boltosok, vendéglő­sök általában bizalommal van­nak irántunk. Jelszavunk a segíteni akarás, és ezt kifeje­zésre is juttatjuk a munkánk során. Kadarkút és környéke — Alsótapazd. Kőkút. Hedrehely, Visnye. Csököly, Gige. Rinya- kovácsi. Bárdudvarnok. Lipót- fa. Bánya — meglehetősen sok tennivalót ad nekik: tavaly csaknem harminc ellenőrzést tartottak. Kraft Józseffel ak­kor beszélgettünk, amikor Kő- kútról visszaérkezett: egy le« vélkézbesítőt és egy nyugdíjast szervezett be az ellenőrzési csoportba, tehát tovább bővült az apparátus. Senki sem a sa­ját falujában, hanem a körzet más és más településén vizs­gálódik, így mindenki elfo­gultság, nélkül végezheti a feladatát. — Legközelebb azt nézzük meg, milyen az áruellátás üdí­tő italokból, és elég hideg-e az áru. Egyre többen szoknak rá ezekre az italokra a köz­ségekben is, és ilyenkor bizony kifogásolják, ha hiányzik a boltból, a vendéglőből, vagy ha meleg az eléjük tett ital. Fejlődés tapasztalható az áru­ellátásban, csinosabbak a bol­tok, s ez. eg.v kicsit talán a társadalmi ellenőrzésnek is tu­lajdonítható. I A fogyasztási szövetkezettel jó együttműködést alakítottak ki. közös ellenőrzéseket is vé­geznek az áfész körzetében. [ Tervezik, hogy a nagyközségi ‘közös tanáccsal együttműkö­dési megállapodást kötnek er- j re a fontos, a lakosság érde- i keit szolgáló társadalmi mun- j kara. A szakmaközi bizottság el- i lenőrző csoportja eddig rá­szolgált a bizalomra, ezt ta­núsítja az is. hogy rendre meghosszabbítják a csoportba tartozó társadalmi ellenőrök igazolványát. A «mankó", amelyre elsősorban támasz­kodhatnak munkájukban, a Társadalmi Ellenőr: e lapból két példány jut el a csoport tagjaihoz, és sok hasznos tud­nivalót meríthetnek belőle. H. F. K essz liras »Molnár László az édesany­jával élt együtt, ha jól tudom 46 éves lehetett. Vele soha semmi problémám nem volt. mondhatnám jó barátságban voltunk. Megjegyzem, hogy volt olyan eset, amikor én na­gyon ittas \ voltam, Molnár László vezetett haza, mivel egy utcában laktunk.­Az ügyészi kihallgatás so­rán mondta ezt az 50 éves Horváth István. A kazsoki gyógynövénygyűjtő ember­ölésért került előzetes letar­tóztatásba. Hogy miért köve­te el ezt a súlyos bűncselek­ményt? Senki nem tudja a választ. Még ő maga sem érti egészen. Az elmeszakértői vizsgálat során az orvos is föl­tette a kérdést Horváthnak: —- Tulajdonképpen miért szúrta meg ismerősét? — Más okot nem tudok rá adni, biztosan a lökdösődés végett. Ha ilyen állapotban lettem volna, mint most, nem szúrtam volna meg. Horváth ugyanis akkor ré­szeg volt. Az esét május 12-én történt, és a kazsoki italbolt­ban kezdődött. Nem volt han­goskodás, veszekedés, csupán sör volt és töménytelen meny- nyiségű pálinka. Ittak a fér­fiak, amennyi csak beléjük fért. de ekkor még tartott a barátság. Nem szabadultak el az indulatok. Mindennapos do­log volt az összejövetel a kocsmában. Munka után ide tér be egy »valamirevaló« fér­fi. Az asztalokon szaporodtak az üres üvegek, a szemek egy­] re nedvesebben csillogtak, : j nehezebb lett a beszéd. De j verekedés nem volt. Ismerték , ; egymást. Együtt dolgoztak* i ! együtt éltek. Nem ellenségek, I persze nem is igazi barátok, ■ csupán haverok, szesztestvé- • rek. 1 A füstös* alkoholgőzös ital­boltban este kilenckor van záróra. Az emberek kihörpin- 1 tik a poharak alján lötyögő szeszt, a habját vesztett, meg- I melegedett sört, aztán ki-ki ; indul hazafelé. Néhányan még ott beszélgetnek az italbolt előtt. Molnár László karoníogr I ja a részeg Horváthot, és el- j indulnak hazafelé. Horváthot ! vezetni kell. hiszep részeg, no J meg józanul is bizonytalan a Ijárása: mindkét lába születé­sétől fogva hibás. Az italbolt előtt álló férfiak közül az egyik szól Molnár Lászlónak: miért vezeti a részeget. Hagy­ja magára, hiszen most meleg van, ha elfekszik valahol, nem fagy meg. Horváth ettől »be­gurul«, legszívesebben a fér- I finak ugrana, ám nem enge­dik, mindkettőjüket lecsillapít­ják. Így azután Molnár Lász- ; lóval hazafelé indulnak. Horváthban még kavarog- j nak az indulatok, ezért ba­rátja megpróbálja elterelni a figvelmét. Kutyákról beszél- [ getnek, miközben végigdülön- gélnek a sötét utcán. Molnár László is ivott, nem csoda, ha tántorog. Egvszer megszédül, nekitántorodik Horváthnak. és mindketten elesenek. Mol­nár a józanabb, ő kel föl előbb, és segít az utcabelinek ' feltápászkodni. A másik azon­ban hirtelen a zsebéhez kap, előrántja a kését és szúr. Mol­nár László jobb combját éri a szúrás. Az ütőeret vágja át a kés. Mindketten a földön ma­radnak. Horváth azért, mert a földhöz szögezi az. alkohol. Molnár László nedig a szúrás után nem tud fölállni. Emberek jönnek az italbolt felől, megtalálják őket. Hív­iák a mentőt, de mire megér­kezik, Molnár Lászlóban mar nincs élet. Elvérzett. Így végződött az este május 12-én. A két férfi úgy indult hazafelé, mint már számtalan­szor. Régóta ismerték egymást, Molnár László szokta hazatá­mogatni Horváthot. Nem volt köztük soha harag. Molnár László különösen csendes, olyan a »légynek sem árt« fér­fi volt. Horváth is mindig ren­desen viselkedett. Az élettársa nem aggódott érte. ha este to­vább maradt, mert tudta, nem kötekedik, nem ad okot arra. hogy bántsák. Azon az estén azonban kettőjük közül egvik sem tért haza. Molnár László holtan maradt az. utcán, Hor­váth helvett pedig a rendőrök zörgettek be a kazsoki házba. Az. asszony nehezen hitte, hogy élettársa embert ölt. Még a rendőrségi vallomásából is az derült ki. kételkedik a dologban. Pedig megtörtént. Minden ok nélkül rántott bicskát Horváth. Nem akart bosszút állni, nem akart rabol­ni. nem egv haragosán vett elégtételt, hanem egv barátot, szúrt meg. Fgv embert a falu- be’iek közül, aki éppen segí­teni akart, aki soha senkinek nem vétett. Horváth, nem tud­ta mit tesz, az alkohol elkö­dösítette agarát, és az egyet­len rövid pillanatra teltörő in­dulatnak engedelmeskedve, gondolkodás nélkül követte ar. alkohol parancsát. lián Tibor 47 százalékkal nőtt az igénybevétel — Nemcsak a mentésben ve­szünk részt, a szolgalat fontos feladata a betegszállítás is. Harminchét gépkocsink fut a megyében. Nappal óránként átlagosán tizenkét feladatunk van, míg éjjelre csupán kettő jut. S ha már az adatoknál tartunk, néhány jellemzőt az eddigiekhez. 1970-ben 1 437 646 kilométert tettek meg gépko­csijaink, tavaly 2 513 162 kilo­métert. A többlet negyvenhét százalékos emelkedést mutat. — Mi okozta? ■ — Több a feladatunk. A la­kosság egyre gyakrabban kéri a mentőszolgálat segítségét. 1970-ben 44 736 beteget szál­lítottunk, 1976-ban 58 582-t, 1970-ben százezer emberre 12 427 mentős feladat jutott, tavaly — az országqs átlagnál magasabb a somogyi — 16 183. Ebben közrejátszik a Balaton közelsége, de — ne vegye ön­dicséretnek — ez jelzi az em­VÉG ff ANTAL JUUS Mindennap levelet írtak egy­másnak. Bálint egy-két ol­dalt, soha nem volt jó le­vélíró — de Zsuzska szeretett írni, szerette a meglepetése­ket, Vasárnapra, ha nem le­hettek együtt — irmáig' kül­dött Bálintnak levelet: »ön- • zésből — ahogy írta —, mert míg a levelet írtam, úgy érez­tem, mintha együtt lennénk.« Zsuzska egyszer azt mond­ta: írok neked egy hosszú le­velet! Ezer oldalra tervezte. »Csak azért, hogy végre ki­beszélgethessem magamai ve­led kedvemre.« A levélből nem lett semmi, nem is lehétett, Bálint haza­jött, levelezés azóta nincs, hisz mindennap találkoznak! Kevés az idő. nagyon ke­vés, rövid minden este. Milyen jó lesz. ha eljön az idő, ami­kor nem kell számolniuk az együttlétük perceit. Esténként álmodoznak jö­vendő életükről. — Érdekes-— mondta Zsuzs­ka —, amikor menyasszony voltam, akkor is tervezgettem Bercivel. De az nem olyan volt. mint ez a mostani ... Ez szebb . . . Téged még akkor is sokkal jobban szeretlek, amikor mérges vagyok rád, mint ahogy őt szerettem. Ültek egymás mellett. és Bálint fogta Zsuzska kezét. — Azon gondolkoztam, nem is vagyok olyan nagyon Sze­rencsé.-,. mini amilyennek ed­dig hittem magam. Mert ha igazán szerencse« lett volna az életem, akkor még gimna­zista koromban találkozom veled, vagy mielőtt férjhez mentem ... Ha összeölelkeztek. Zsuzska mindig figyelmeztette Bálintot1 vigyázni kell. a mama bárme­lyik pillanatban benyithat... Ö mindent tud! Egyszer — még bent Szat- máron — Zsuzska a Bálint öleléséből azzal szabadította ki magát, hogy: »Nem lehet, mert ha engednék neked, el­mondanám anyukának! Nem akarom, hogy megtudja!« És Zsuzska. azóta sem en­gedett soha. — Annyira .szeretlek, hogy nem akarok elrontani semmit. — Mennem kell... meg­ígértem apámnak, hogy nyolc órára lent leszek a hídnál .. . — mondta Bálint. — Még nem is beszéltél a hídról... Zsuzska kikísérte Bálintot. Kint, a folyosó végén, az ajtó előtt megálltak. Zsuzska kedvetlen volt. — Te. ma niég nem is csó­koltál meg ! — Mit csináljak: mennem kell tehenet lopni! Nevettek mind a ketten. Bálint átölelte Zsuzskat. So­káig állták az ajtóban, szoro­san egymáshoz simulva. — Mondd, hogy úgy szeret­nél már az egyém lenni . . —- Én úgy szeretnek már a tied lenni, Bálint! Zsuzska szabadulni aka,rt Bálint öleléséből, megcsúsz­tak. Nem estek el, csak el­dőltek a padlóra. Ax-ra gondolt: a teste. a lelke, az élete Bálimé. Felálltak, egymásra mosoí. lyogtak. és úgy érezték, hogy boldogok. Zsuzska soha nem volt még ilyen szép. A haja összekuszá- lódott. az arca nyugodt volt, a szeme melegen ráfogott. Elmenőben azt mondta Bá­lintnak. hogy holnap este ko­rábban jöjjön! (Folytatjuk) Disznó most nincs. Sán­dor minden ősszel kap két disznót, túl a Szamosról. Ma- téesa tekintetes úrtól, és meg­hizlalja felibe. De most ősz­szel nem adott a tekintetes úr, azt mondta: — Nem le­het, Sándor, a fene se tudja, mi lesz a világból. Vagy meg­érjük a telet, vagy- nem, hát­ha nem is kell hízó! Most aztán itt a sok száj. mit lehet adni ennyi gyereknek egész télen? A limlomtól csak éhesebbek. Hús kellene ezek­nek. meg zsír! Ivan kapitány azt mondta, majd ő küld onnan, ahol sok van. de Sándor megköszönte: nem kell. Nem lehet! Neki gazda rokonai is vannak a faluban!' Nem koldus ő, nem is cigány! Meglesznek vala­hogy! Nagy baj nem lehet, krump­li van. soha ennyi, mint most. Paszuly is van. sütőtök is van. lisztet két zsákkal adott Ivan kapitány. Sötétedett, mire Sándor1 végzett a kukoricaszárból esz- kábált kúppal. Utána krump­lit evett, jó híg lére eresztett paprikás krumplit. Mondott az asszonynak valamit, és eltűnt a kertben, le a Szamos felé. Nagy ujjast vitt, alatta a hosszú nyelű baltát. A gyerekek még sokáig ott ugráltak a kukoricaszár kúp körül, ki-be futkostak a túl­só felén, ahol a két kévével takart ajtó volt. lehempered- tek a szalmára, tehenesdil ját­szottak. bőgtek, íelökieiték egymást. Bálintéknál most vacsoráz­tak. A mama libát ölt. a húsát eltetje vasárnapra, ma este a vért, a májat ették meg a te­pertőt krumplival, savanyú káposztát hozzá. Vacsora után apa még be- bemegy a műhelybe, ha akad valami munka, elvégzi. Csak szekérmunka van, kerékrepá- rálás, ilyesmi. Vacsora után Bálint megíé- sülködött. A lányok, Olga és Elvira nevették — nem mondják ki —, azon kuncogtak, hogy Ba­lint minden este odavan! Ahogy kiment az ajtón, apa utánálépett. Együtt meritek a kapuig. Vajon mit sutyorog­hatnak? — a lányok kimen­tek a tornácra, mintha ott len­ne dolguk, de hiába hegyez­ték a fülüket, nem hallolak semmit. 13. Rövidek ezek az esték, mi­kor jut rá idő, hogy végre kibeszélgethessék magukat? — Mikor? — mondta Zsuzs­ka —, majd ha'együtt leszünk! Az oroszok bcjövelelc előtt ne gyón ritkán találkozhattak. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents