Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

Olvasónapló

Történetek Rippl-Rónairól

Paris Anella visszaemlékezéséből

E

gykori lítrm rom. aki összehasonlító nyelvészetre okított, egysaser azt mondta: milyen kár, hogy* az ifjúság oly kevéssé, vagy egyáltalán nem ismeri nyelvünk - eredetének kutatóit; a tordasi Sajnóvits Jánost és a zirci Reguly Antalt például.. Nagy utazók, egzotikus tájakon cserkésző vadászok, élettörténetét fordulatos regényekben dolgozzák fel az írók. s kevesen tudják, hogy egy-egy lélegzetelállító oroszlánkalandnál is izgalmasabb az a pillanat, amikor a titokzatos tájak megszállott vándora a még titokzatosabb történelem előtti múlt ködében fölfedez egy csillagot, amelynek fénye átüt az évezredeken. Egy szó ez, vagy csupán töve egy szónak, amely különféle, néha egymást alig, vagy egyáltalán nem ismerő népek közös eredetére döbbentheti a kutatót.

Csupor Tibor Csillag és ősi szó című kötete mintha egykori tanárom órájára jelent volna meg. hogy régi adósságot törlesszen, s egyenesen a szellemi örökség megőrzésében, hagyomány ozásában oly fontos szereppel bíró ifjúsághoz folyamodjék pártfogásért. Csupor Tibor tulajdonképpen oknyomozó riportkönyvet irt egy XVIII. századi matematikuscsillagászról, erős megvilágításba helyezve életének azt a meglehetősen rövid szakaszát, amelyben lapp földön — kutatások, elemzések után — megbizonyosodik a lapp és a magyar nyelv rokonságáról, majd nagy vihart kavart műve a «Demonstratio idióma hungarorum et lapponum idem esse« megjelentetésével aíi.m- ugorisztikát megalapozza.

Sajnóvits, a fiatal csillagász jezsuita, idősebb rendtársa és európahírű kollégája, Hell Miksa hívására Nagyszombatról Bécsbe indul, hogy a jeles tudóst Vardő szigetére kísérje »Vénuszt lesni«. A dán király fedezte a magyar csillagászok költségeit, mert abban az időben felvilágosultnak látszani, s a tudományok közül különösen a csillagászatot pártolni uralkodói divat volt Európában. A koronás fők, mint régebben egy-egy remekmívű fegyverrel vagy paripával, kérkedtek csillagászaikkal, illetve azok eredményeivel. Csupor jó ismerője közegének, a rizs poros parókáé, rokokós, menüettes XVIII. századnak, amelyben egy ideig úgy tűnt, örökkévaló a Írón és az abszolút uralkodói akarat. de amelynek végén a Napkirály unokáját perbe fogta, vesztőhelyre küldte önnön népe. Az »anyáskodó« Mária Terézia fogadótermeibe is elvezeti őseit és így olvasóit is a szerző, akárcsak a korabeli Európa kultúrhistóriai értelemben fontos nagyvárosaiba, nagy gonddal részletezve, eleTekintettel arra. hogy Saj- novits János tulajdonképpen matematikus-csillagász volt (a magyarok csillagásza akart lenni), s a vardői tartózkodás célja is elsősorban csillagászati vonatkozású volt, Csupor Tibor érthető módón sokat foglalkozik könyvében e roppant érdekes tudomány akkori eredményeivel, s azokkal a kérdésekkel, amelyek a Saj- novits korabeli csillagászokat foglalkoztatták. De nem kevésbé találóan érzékelted a lapp föld atmoszféráját, s a lappok eredetéről, életmódjáról, szokásairól lebilincselő oldalakon számol be.

A mai olvasónak minden bizonnyal különösnek tetszik (ma már nincsenek polihisztorok), hogy egy csillagászati ptoblémákat boncolgató tudós éppen aw nyelvészetben ért cl olyan eredményt, hogy egész Európa tudományos közvéleménye fölfigyelt a nevére. Csupor Tibor is el-eltöpreng a kérdésen, s a.választ — helyesen — a kor kulturális sajátosságaiban és Sajnóvits

személyisegében keresi. Azonkívül, hogy a szazad tudósaiba a sokoldalúság jellemző (példa erre a könyv másik figyelemre méltó tudósalakja: Hell Miksa), egy magyar értelmiségi számára abban az időben nem lehetett közömbös a nyelvtudomány. Nemcsak azért, mert a testőr-írók vá- tesze, Bessenyei György előírta már a, föladatot a magyar nyelvvel kapcsolatban, hanem, mert a magyarság rokonai iránt érdeklődők egyre na- • gyobb figyelmet fordítottak az összehasonlító nyelvészetre, amely révén megállapítható a nyelvi rokonság, következésképpen egy-egy nép eredete is. Csakhogy a regi krónikákra alapozott, s csupán a nagy történelmi múltú népek iránt érzett rokonszenv vezette kutatások nem vezethetlek eredményre. A latin, a héber, a görög, a türk rokonságot állítok közül sokan a legiehetet- lenebb »fölfedezésekkel« . se- kélyesítették. rontották a nyelvtudományt. Sajntovits pedig — éppen azért, mert csillagász volt, mert a. matematika szigorú tény tiszt eleire, racionális gondolkodásmódra szoktatta, s természetesen, mert (ezt ma már nyugodtan megállapíthatjuk) nyelvészeti lángelme volt — különféle előítéletek híján biztosan ismerte föl, majd bizonyította be tudományos módszerekkel a lényeget: a lapp—magyar nyelvrokonságot. És ami ugyancsak a nyelvészzsenire vall: nemcsak a szavak, hanem az egész nyelvi rendszer vizsgálatára összpontosította figyelmét.

Milyen embernek ismerjük meg Sajnóvits Jánost Csupor könyvétíől? Sokféle lényeges és lényegtelen tulajdonságára fényt derít a szerző. Elmondja például, hogy szelíd, visszahúzódó természetű volt. mélyen vallásos, rendi elöljáróit tisztelő, s módfelett kedvelte a csokoládét. Mégis: Saj- novitsot munka közben, »szolgálatban« sikerült meggyőzően ábrázolnia, ha úgy tetszik életre keltenie. Az eredményért való konok küzdelemben magasodik példává. XVIII. századi igaz hazafivá. És a bátorsága révén. Mert lehet, hogy szerény volt és szelíd, de a Demonstrációt csak oda- vágta a közvélemény, az ál- tekintel.vek ele s ehhez bátorság kellett. Még akkor is. ha. mint Csupor írja, nemigen értette, miért zúdult föl ellene a »halzsiros atyafiságot« elutasítók haragja.

Csupor Tibor könyvét a Móra Kiadó tizenkét éven felülieknek ajanlja. Ügy vélem azonban, hogy egykori tanárom (a kitűnő nyelvész) is élvezettel' olvassa, akárcsak kamaszodé fiam, aki Győrben naponta elsiet az emléktáblával megjelölt Sajnovits-ház előtt.

Szapudi András

Rippl-Rónai művészetének ■ állandó jelenlétét — míg teljes egészében nem készül el a Róma-villa felújítása — érzékelteti. hogy nyaranta Kaposváron. a Somogyi Képtárban müveiből kiállításokat rendeznek. Igv lesz most is. Július közepétől időszaki bemutató színhelye lesz á képtar. s újdonság, hogy olyan műveket is megszereznek a kiállításra, amelyekkel eddig a közönség kevésbé ismerkedhetett meg. Novemberben Rippl-Rónai halálának ötvenedik évfordulójára emlékezünk. 1926-ban jelentős megtiszteltetésben. elismerésben részesült a Róma-hegv lakója: a firenzei Uffizi Képtár kérte önarcképét a »’Világhírű művészek arcképcsarnokába«. Alig. hogv falra került Firenzében Rippl-Rónai arcképe. 1927. november 25-én — a balatonfüredi szívkórházból való | hazaszállítás után — gyászba' öltözött a Róma-hegv, s két | nap múlva eltemették Kaposvár nagy halottját.

Paris Anella Rippl-Rónai í fogadott leánva. Lazarine test- I vérének gyermeke volt ő. s árván került Magyarországra. Ripplék szárnya alá. saját gyermekként szeretve.

— Piktúrámban van egy j egész hosszú és lázas Lazarin- j korszak — írja Rippl-Rónai. — Raita kívül még csak két modellel foglalkoztam kimerítően. Az egyik fogadott leá- [ nyűnk volt. Anella, feleségem húgának gyermeke, akit kicsi kora óta mi neveltünk...

Paris Anella gépírásos nap- j lóját olvasom. Olyan ez a nap- j i ló. mint egy ablak, ahonnan a Róma-hegyre látni, s ege- , szén közeli képekben megele- - veníti az itteni életet, mint ] egy különös színielőadást, , melynek Rippl-Rónai a lösze- ! replője. ..

1

j I

Az első portré

Az első hónapok egyik nap- , ‘ ján festette . rólam az elsőj ' mellképet — ma is látom ma- i gam előtt —, komolyan, szó-|, morkásan ülök. nekikönyökölve a szék karfájának, még az otthonról hozott világoskék hosszú ujjas kötényemben. Fejemen egv kék szalagos, sárga színű, széles kerti kalap. Olaifestménv volt. még a pointilista modor előtti időből.

Ez a kép Kaposvárott maradt. Józsi bácsi szabójának birtokában. Időrendben a második portrém Szilárd Vilmos gyűjteményében. míg a harmadik a Róma-villa múzeumában van.

Ünnepek

A nagy ünnepek, karácsony, húsvét. az első években feledhetetlenül kedvesek voltak.

Lampion-galaktika és bíborszínű köd

Két korszak között

Petárdák. és buborékok; lenyorgona-íák és világító ritmusgitár; a nézőtér mögött keverőpult íejhallgatós hang- technikussal. a zsinórpadláson akrobata műszakiak — közöttük a Fonográf együttes és a csendes közönség.

Szörényi Levente csípőjéhez szorítja az elektromos hegedűt — a vén hangszerbe kamasz- leiket varázsol az elektronika —, érdes hangja sivítva re- zegteti a dobhártyákat, a hallgatóság azonban nyugodt érdeklődéssel figyel és vár. Valami történt a közönséggel. Első pillantásra ugyanolyan fiatal fiúk és lányok, akik tízegynéhány éve hasonló helyzetben szinte az extázisig együtt éltek a zenekarral. Hol vannak azok az idők? Mi történt velünk?

A zenekar — ezt bárki megállapíthatja — előnyére változott, fejlődött. A hatás mégis elmarad. Vagy talán ez a mai az igazi, s akkor régen tévedtünk volna?

A legenda Johny Hollyday- vel kezdődött. Az ő kezében pendült meg a korszakot bontó elektromos gitár. Szédítő

iramú, csillagokba ívelő pálya kezdődött, amelynek legmagasabb pontján máig is a négy liverpooli fiú tanyázik. Azután jöttek a fantasztikus hatású technikai eszközök: a torzító, amely a tragikus életű, lángoló és kihunyó Jimmy Hendrix nevét röpítette világgá recsegő hullámokban. A szintetizátor, a Moog, amely szinte stíi’ust teremtett. A döbbenetes képességű elektromos orgonák és vibrafonok, a hápogtatok, a különféle erősítők, a jobbnál jcibb hangfalak — egyszóval minden, ami a mai modern elektrotechnikában az integrált áramköröktől a világító berendezésekig használható.

Olykor egy műszaki találmány vitt világhírre egy együttest. A bonyolult hatás még a leghihetetlenebb dolgokat is magától értetődővé tette. Jó példa erre a magyar rádió egyszemélyes beatzenekara: Vidor Máté. A mindentudó hangrögzítő berendezés segítségével egymaga szólaltatja meg egy népes zenekar hangszereit — visszajátszassa].

A technika lehat fejlődött,

radalmi változást hozott az ifjúság ízlésében, szokásaiban. A fiatalokban megíogalmazha- tatlan érzelmi-indulati hullámzások öltöttek testet, s váltak egy önmagával és környezetével ellentmondásban élő nemzedék igazolásává.

A kezdeti mozgalom szerepe azzal, hogy teljes jogot nyert nemzedéktől függetlenül, gyökeresen megváltozott. Sikerét új szelleme hozta, s halálát is. Az új szellem ugyanis, legalábbis szándékában, változatlanul maradi. Ami az érzelmes, giccses slágerek korában eiemi tisztaságú, frisseségű volt — ha olykor elviselhetetlen csomagolásban tálalták is —, a saját maga által teremtett zenei nyelvben agyonkoptatott frázissá merevült. melyben a legmerészebb technikai- formai újítások sem segíthettek.

John Hollydav a slágerénekesek fölötti diadalát az új technika biztos kezelésével, egvéni képességeinek való alárendelésével, érte el. S tetszik vagy nem. a formalistává, olykor konzervatívvá vált »szórakoztató ipart« egy hasonlóan merész egyéniségnek kell majd »megváltania«. Talán épp a mindent elöntő technika kirekesztésével.

Bcncsik András

Medgyessy Ferenc szobra

i I Ilyenkorra összejött a Kapos- ,• I váron elő család. Szenteste és I az ünnep első napján nálunk : volt a családi összejövetel. ; másnap mi mentünk le Lajos i j bácsiékhoz. ahonnan csak este , ; jöttünk haza az odarendelt Bakerrel. Nálunk a mennve- j zetig érő karácsonyfa az úgynevezett zongoraszobában volt j felállítva. A fát Lazarine né- ! nivel egvütt díszítettük, melynek Józsi bácsi és a többi I gyerek örült a legjobban. Első évben még mesekönyvet kaptam — nyilván mást is —. de a könyvre emlékszem a legélénkebben. mert naavon tetszett nekem, és elolvasása után a benne levő mesék is. amelveket ugvan gyerekko- I romból, ismertem. A könyv ; Perrault gyönyörűen illusztrált ; meseknnyve volt A következő években már egv szép nagy Degas-albumot kantam. amelyet sokáig megőriztem és I gyakran nézegettem.

A Róma-villába járt a Nyugat című folyóirat es több i francia folyóirat — többek I között a Revue Françoise és ,a I Mercure de France. Ezeket is 1 szorgalmasan forgattam. A j magyar írók közül Babits Mihály. Kosztolányi Dezső. Kaff- I ka Margit, Móricz Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő regényei is itt voltak Józsi bácsi : íróasztalának a polcán. Ezeket is elolvashattam. Egy nagyon kedves könyvem volt, a Kerek Ferkó. Móricz Zsigmondtól.

) amelynek dedikációja így I szólt: -Rippl-Rónai Jóska balra tóm kis leányának. Anellá- I nak, magyar ég alatt kis francia madár. Zsiga bátyja.«

Fenella és a vendégjárás

A kaposvári villának szerin- I tem egy feltűnő tulajdonsága volt: a vendégjárás gyakran j eltúlzottnak volt mondható.

I A vendégjárást egy különös és egzotikus személlyel kez- J dem. mert ő volt időrendben 1 az egyike az elsőknek. aki odaérke/.ésem után megjelent. Az. 1910-es tavaszi párizsi tartózkodásunk idején Galimberti Sándor fiatal festő, aki az előző évek egyikén hosszabb időt töltött a Róma-villában — szobát keresett Józsi bácsinak a Boulevard Montparnasse és a Boulevard Rospoil sarkán levő Hotel de la Hante-Loire nevű szállodában. A Dome ká- véházzal volt életlenben. Másnap délelőtt, amint elintéztük a szobát, az úgvnevexett olvasóterem elé érve. idegen ejtéssel. rossz magyarsággal, gitárkíséret mellett ráismertek a •Csak egy kislány van a világon« kezdetű magvar nótára. Természetesen kíváncsiak voltak, ki lehet az az énekesnő. aki ily buzgalorpmal és teljes átérzéssel énekli Józsi bácsinak ezt a kedves nótáját, Benyitottak a szobába, és ott egvedül. a szőnyegen ülve egv igen érdekes megielenésú. különös ruházatú fiatal nőt láttak, aki figyelembe se véve a beléoőket. tovább merült el az éneklésben. Amikor a dalnak vége lelt. megszólították öt. aki egyszerűen Fenella néven mutatkozott be. Megkérdezték, kitől, hol tanulta meg ezt a magyar nótát. A válaszból kitűnt, hogy fiatal magyar művészektől, akiknek néha. amikor nagyon rosszul ment a dolga, modelll szokott ülni, de az is kiderült, hogy nemcsak

magyarul énekel több nótát, hanem ezenkívül francia, angol. olasz, spanyol, német, orosz és cigánydalokat is tud.

Fenel Iának a Róma-villába való megérkezésékor éppen kiránduláson voltunk az Ivánfa- hegyen. Estefelé értünk haza. és akkor Maris szakácsnő titokzatosan egy különös vendég érkezését jelentette. Azt is mondotta, hogy a vendéget a saját szobájába fektette, mert nagvon fáradt és álmos volt. A hangos, beszédre Fenella felébredt és miután ruhástól dóit le — rögtön jelentkezeti. Mi, gyerekek el bámulva néztük a különös idegent. Józsi bácsiék azonban örömmel üdvözöltek öt.

Fenella megérkezése után rövidesen Józsi bácsi nagy kedvet kapott, hogy róla ké- I pékét és rajzokat készítsen. [Alig múlt el nap azon a nyá- I ron. hogy Fenella ne állt vol- 1 na modellt. Aktot róla csak a műteremben festett vagy ; rajzolt, és ezeket is később, 1912-ben. azután beállította azokba a kerti jelenetekbe, amelyeken a kertben aktok szerepelnek. Egy ilyen képzelt kép az Akt a kertben, amely 1912-ben készült, és a cente- náris kiállításon is szerepelt,

A Róma-villa

A Róma-villának két feltűnő sajátosságát szeretném’ kihangsúlyozni. Az egyik az. volt, hogv a villa berendezése csupa kitűnő ízléssel válogatott bútorokkal, s/.őnvegekkel. függönyökkel és csupán egy-két képpel volt otthonossá téve. és ez. a látogatókra csaknem mindig nagy hatást gyakorolt.

Emlékszem, hogy gyerekkoromban. saját képe alig lógott a falon, és ezek helyett inkább régi barátainak egy-egy ajándék képe díszítette a falakat. Ilyenek voltak egv Vuillard. Bonnard és Valloton festménv és egy régi Maillol kőnyomat.

A másik jellegzetessége, amint említettem a vendégszeretet, volt, amelynek következtében a Róma-villát valóban sokan látogatták' meg. Még Fenella kaposvári tartózkodása idején — az iskolaév kezdetével, gyakran és több éven át gyakori vendég volt a háznál egy érdekes, művészi külsejű tanárember. Novak Józsefnek hívták. Ügy tudom, történelmet tanított a kaposvári gimnáziumban. Cseh származású volt és mint általában a csehek, kitűnő zenész, volt.. Délutánonként elhallgattuk, sokszor vacsora után is gyönyörű játékát. Józsi bácsi rajzban megörökítette, amint Grieg Magános vándorát játsz- sza és még számos raizon is. Azt hiszem. er>-e az időre kell tennem Ady Endre és Petro- vics Elek első látogatását a Róma-villában. Adv ekkori látogatásáról egv cikkben emlékezett meg. és e cikkben engem is. néhány sorban megemlített.

Itt még meg kell emlékeznem két házaspár látogatásáról. Az egyik pár Kozma La- josék — a neves iparművész és családja — voltak, Nagvon jó barátságban voltak egymással. később pesti tartózkodásunk alkalmával gyakran voltunk együtt.

A Róma-villában igen vidám délutánokat töltöttünk, és csak vacsora után távoztak el gyalogosan a városba. Józsi bácsi sokat járt régi barátiához. Kunffy Lajos festőművészhez Somogvtúrra. gyakran találkoztak Kaposváron is. ahol egy kávé mellett eldiskuráltak a Turul1 kávéházban. Medgyessy Ferenc szobrászművész is inkább bárátia volt. mint ismerőse. és 1912-től gvakran megfordult a Róma- villában. Ott-tartózikodása első évében készítette a parkban levő legtöbb szobrot és reliefet. ezenkívül a húszas évek eleién a Róma-villéról egv kitűnő kis pasz.tellt is festett, amely jelenleg is — emlékképpen — birtokunkban van.

H. 8.

mezve a tudomány- és művészettörténeti érdekesbe geket.

Prágán. Drezdán, Meissenen.

* Hamburgon, Koppenhágán, majd a zord hegyszakadékok- kal, fjoixiokkal ékes. de rideg és veszélyes norvég vidékeken vezet a magyar tudósok útja. s a kor minden utazási alkalmatosságát kipróbálják, a kényelmes hintótól a tenger szeszélyeivel dacoló vitorlás hajóig. Regényes (a szó legjobb értelmében) ez az utazás, az izgalmas részletektől « földrajzi és a históriai valóság gondoskodik.

Je a kezdeti frenetikus halás szalonképesebbé szelídült. A sokkoló hatást kiszorító zenei igényesség , mindenképpen színvonalemelkedést jelentett. s hogy a beat ma már nem »csak fiataloknak- szól. abban éppen az igényesség volt a döntő. Csakhogy a már említett technikával járt együtt, hogy mind könnyebbé vált elérni a hatást. Techni- [ cistává vált a beat, a rnozgó- I sító erő látványossággá degradálódott.

A Csiky Gergely Színházban telt ház előtt játszott a Fonográf, az az együttes, amelyik lemezfelvételeivel igazolja. hogy igyekszik megtalálni I a kivezető utat a koaxiális ká- [ belek és tranzisztorizált hang- zatok útvesztőjéből. A koncertet hallgatva úgy tetszik : ered- j ménytelenül. Még a kiváló képességű zenészek is alulmaradtak a technikával , vívott csatában.

Azt hiszem a magyarázatot — a műfaji, stílusbeli elemzések mellőzésével — a beat társadalmi hatásában kell keresnünk. Indulásakor futótűzként terjedő sikere szinte for-