Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

A hiányzó egymilliórd Á hatékonyság és a vezetés összefüggései Ha Somogy mezőgazdasági üzemei a múlt évben százszá­zalékos hatékonysággal ter­melnek, akkor egymilliárd fo­rinttal több értékű terméket állítanak elő, és háromszáz- millió forinttal több a bruttó jövedelmük. Az újfajta szá­mítás végkövetkeztetése meg­döbbentő. A számítási mód­szer lényegéről Tóth Józseffel, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály ve- ■/etö-helyeltesével beszélget­tünk.- — A hatékonyság értékeié- ■ sének effajta vizsgálata merő­ben új. Milyen indítékok alap­ján kezdett foglalkozni ezzel a témával'! — Az ötödik ötéves terv legtöbb célja a hatékonyság növelése — mondta Tóth Jó­zsef. — Az utóbi időben sokat beszélünk erről a fogalomról, de az is igaz, hogy csak álta­lánosságban. A hatékonyság nem más, mint a rendelkezés­be álló eszközök, a természeti erőforrások és az élőmunka ki használtsági foka a jövedel­mezőség biztosításával. Ezt a bonyolult kategóriát kellett számszerűsíteni. A hatékony­ság önmagában nem létezik, hanem mindig egy közösség tevékenységének az eredmé­nye. Ha pedig számszerűsíthe­tő, akkor mérhetővé válik a vezetői munka színvonala. A mutató kidolgozásának az volt a legfőbb célja, hogy elsősor­ban termelőszövetkezeteink­ben feltárjuk: hol vannak a legnagyobb tartalékok a ve­zetés szervezetébem — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Példával válaszolok. Ha kimutatható, hogy egy üzem­ben nem megtelelő a haté­konyság, akkor hiába jut fej­lesztési lehetőséghez, hiába visszük oda »kocsi szám« a pénzt, nem lesz eredmény. Az üzemeket eddig általában egy­mással hasonlítottuk össze. Ennek a mérőszámnak az a lényege: megmutatja, hogy egy gazdaságnak a saját adott­ságai mellett mennyit kell termelnie, milyen jövedelmet kell elérnie, ha megfelelő szintű a hatékonyság. A múlt évre vonatkozóan megyeileg is, üzemenként is elvégeztük ezt a számítást, és összevetet­tük a tényekkel. Megyei át­lagban bebizonyosodott, hogy tek vezetőségének, s ők dön­tenek. — Hogyan fogadják ezt a munkájuk elé állított tükröt? — Üzeme válogatja. Volt olyan szövetkezet, ahol kimu­tattuk, hogy a meglevő eszkö­zök, adottságok mellett, hat­millióval lehetne növelni a bruttó jövedelmet. Két hét múlva a szövetkezet vezetője azt mondta: lehet, hogy nyolc lesz az a hatmillió: megteszik a szükséges intézkedéseket. Ezzel szemben van olyan gaz­daság, ahol vitatják ezt a módszert, illetve a következ­tetéseket. Az a feladatunk, hogy a vezetők megértsék : ez egy tárgyilagos mérce, amely számukra is, számunkra is megmutatja, hol mit kell ten­ni. milyen tartalékokkal ren­delkezünk. Más szóval: ho­gyan teremthetünk egyetlen forint fejlesztés nélkül újabb százmilliókat. V. M. Üj bánya Iharkúton Iharkúton egy újabb bauxitlenese feltárás»' folyik a már kimerült bánya szomszédságá­ban. A külszíni bányában a meddő )«takarításával egyidöben megindult a bauxit kiter­melése is. Képünkön: Robbantás a bányában. nagyüzemeink az elérhető ha­tékonyság 76,57 százalékána tartanak. — Nyilvánvaló tehát, hog\ a meg nem termett egymilliár­dos érték, az el nem ért há­romszázmillió forint brutii jövedelem a vezetés és a: üzemszervezés hibája. Ez meg­határozza a feladatokat is. — Hadd ragadjak ki egy fi­gyelemre méltó tanulságot í múlt évi elemzésből. »Józar ésszel« elvárható lenne, hogy a hatékonysági százalék és s szakember-ellátottság között szoros összefüggés legyen. Ez­zel szemben bebizonyosodott hogy semmiféle összefüggés nincs! Vizsgáltuk az okokat éí kiderült, hogy az üzemek döntő többségében az üzem- és vezetésszervezet rendhívül ellentmondásos, nem egyszer kifejezetten rossz. Óriási sza­kadék van a modern termeles- technológia. az igen nagy ter­méktömeg és a rendkívül véz­na, némely esetben teljesen hiányzó közgazdasági elemző munka között. Ezen változtat­ni napjaink égető szükségsze­rűsége. Az okok között az is szerepel, hogy bár viszonylag sok általános mezőgazdasági mérnök tevékenykedik a szö­vetkezetekben, kevés a spe­cialista; például az energeti­kus, a gépészmérnök, az agro- kémikus. Kimutatható, hogy ezeken a területeken igen nagy a pazarlás. Típushiba, hogy az üzem- és vezetésszer­vezeteket sok helyen nerri a termelői folyamatokból kiin­dulva, hanem az úgynevezett modell-elméletekre építve ala­kították ki. A következtetés: ahol a szakemberek nem tud­tak megfelelő helyre kerülve, egymással szoros együttműkö­désben dolgozni, ott baj van a hatékonysággal is. — A módszer kidolgozása, a fölmérés elvégzése valójában a tisztánlátást segítő, a bajo­kat feltáró első lépésnek te­kinthető. Milyen folytatása lesz ennek? — A tsz-szövetséggel, a szakigazgatási szervekkel kö­zösen megkezdtük és két éven belül elvégezzük az átfogó vizsgálatot valamennyi szö­vetkezetben. Az első lépés a hatékonysági százalék megál­lapítása. Természetesen a té­nyek feltárása mellett javasla­tokat is teszünk a szövetkeze­— Félelem nélkül nem le­het kereskedni — mondta Ké­pes Sándor, a marcali áfész felvásárlója. Azután mert lát­ta, hogy kijelentését nem fo­gadjuk egyértelmű helyeslés­sel, megmagyarázta: — Nem azt mondtam, hogy rettegjen. Csupán azt, hogy a felvásárolt, majd eladásra ke­rülő áru akkor is foglalkoz­tassa az embert, amikor ‘ be­csukta maga mögött a raktár ajtaját. Sokszor, ha éjszaka fölébred^k, ilyenek jutnak eszembe: vajon nem érik túl a meggy? Nem keveredett-e másodosztályú az első osztályú gyümölcs közé? Ha az ember zöldséggel, gyümölccsel dolgo­zik. minden percnek van je­lentősége. Ezt még a szüleim­től tanultam, akik ugyancsak gyümölcskereskedők voltak Marcaliban. Nálunk nem volt szabad folytatni az ebédet, ha kocsi állt meg az udvaron. Akár hozott, akár vinni akart, mindenkinek ki kellett men­ni, és kiszolgálni. Képes Sándor egy híján húsz éve felvásárló az áiész- nél. Négyszer volt már kivá­ló dolgozó. Legutóbb 1975-ben. — A felvásárló nem pult Komputer és légkondicionáló A július idegenforgalmi fő­szezon a Balaton-parton. Ha­zánk nagy idegenforgalmi központjában szinte minden hely foglalt már. A következő napokban vendégcsúcsokra számítanak a szakemberek. S a hét végén vendégeket fogad a déli part új büszkesége, a Hotel Neptun is: csütörtökön avatta fel dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. A Balatonról a vendégek érdekében esik egyre több szó: a megyei tanács végrehajtó bizottsága — keddi ülésén — a parti települések jövőjéről, a fejlesztési célkitűzések való­ra válásának üteméről tanács­kozott. A feladatok nagyságát jól szemlélteti egy szám: tíz- milliárd forintot költenek a mostani tervidőszakban a Ba­latonra. A pénzből a vízelve­zetés és a szennyvíztisztítás emészti föl a legnagyobb részt. E beruházásokra azért van szükség, hogy mind kényelme» sebb, egészségesebb körülmé­nyek között pihenjen a' hat­százezer ember; a szakembe­rek vétemépye szerint ugyanis körülbelül ennyien »férnek el" a Balatonon. Ez viszont azt is jelenti, hogy távlatokban eny- nyi ember ellátásáról, szóra­kozásáról kell gondoskodni. A vendégek számával együtt sokasodik azoknak a munká­ja is, akik biztosítják, hogy friss kenvér kerüljön az asz­talra.: hideg lej, kakaó a reg­gelihez. Róluk, a nehéz, mun­kát végző konyhai alkalmazot­takról, pincérekről. raktári dolgozókról és szállítómunká­sokról kevés szó esik: mun­kájukat tulajdonképpen ak­kor végzik jól. ha nem figyel föl rájuk a vendég . .. Az ellátást döntően azok a bázisraktárak biztosítják, ame­lyeket az elmúlt években épí­tettek vagy korszerűsítettek 'a deli parton, vagy a partközei­ben levő településeken. A hát­tér azonban jóval nagyobb en­nél: az ellátásért felelős vál­lalatok, szövetkezetek szinte egész munkásgárdájukkal dol­goznak azért, hogy a parton minden meglegyen. A boltos, aki Kaposvárról ment ki a Balatonra, itt is hiányzik: he­lyette kollégái, kolléganői áll­nak a pult mellett. És terme szetes igényük, hogy a szabad-, ságuk egy részét ők is a nyá­ron töltsék el. Helyükbe — míg pihenni mennek — má­sok állnak: ezért több a nyug­díjas az üzletekben, és szíve­sen foglalkoztatnak vakációzó diákokat is az ellátásért fele­lős vállalatok. A héten — a megye harma­dik városában — ismét meg­nyitotta kapuit a művésztelep. A nagyatádi alkotótelep már harmadik nyáron fogadja ven­dégeit. A Rinv a-parton — mint az ünnepélyes megnyitón elhangzott — komoly lehető­séget biztosítottak a hazai és a külföldi művészek számára. Az idén kilenc alkotó dolgo­zik Nagyatádon. Az elmúlt nyáron tizenhármán «öltöttek rövidebb, hosszabb időt a te­lepen, s munkájuk nyomán ti­zenöt alkotással gazdagodott a város. Megyénk gazdagodásáról szólt a hír: megkezdődött Ka­posváron a húskombinát re­konstrukciója. Összesen 2.6 milliárd forintos beruházással új feldolgozó épül a : megye- székhelyen: a nagyüzemet az első kapavágástól az utolsóig tőkés cég építi, szállítja, sze­reli. A dán Atlas-cég által építendő vágóhídon, a sonka- konzerv és a tőkehús előállí­tására alkalmas üzemben, évente 410 ezer sertést tud­nak feldolgozni. Az új üzem termékeinek java része kül­földre — főként a tőkés or­szágokba — megy. Javában folyik az aratás a megyében: a kombájnok kora reggel kezdenek és késő estig dolgoznak. Azt, hogy merre tartanak a gépek, nem egyszer az országúton is látni lehet: az élesebb kanyarokban, a dö­cögősebb utak mentén búza­szemek takarják a földet. Az emberben önkéntelenül is fel­vetődik a kérdés : nem lehetne jobban vigyázni? »Mint ahogy elővigyázatosságra int a szá­razság is: gyorsan kap lángra a szalma, s okoz nagy kárt egyetlen gondatlanul eldobott gyufa. A héten is akadt munkájuk emiatt a tűzoltók­nak. Nagy érték van a földeken, nagyon kell rá vigyázni. Dr. Kér era Imre mögött dolgozik. A raktár meg az udvar az eladótere. Milyen fajta kereskedelmi munka ez? — Hosszabb, mint a vegyes­bolt. A zöldség, gyümölcs mel­lett mézzel, tojással, táppal is foglalkozunk. És itt mindenki mindig siet. Hozzák a gyümöl­csöt. gyorsan mérjük le. gyor­san fizessük ki — és már fut­nak is tovább. — Hány ember fordul meg itt naponta? — Olyan százötven, kétszáz. Van. amikor több is. Nyaran­ta sok gyerek hozza a gyü­mölcsöt. A raktárban katonás rend­ben sorakoznak a felvásárolt gyümölcsök, fajta, minőség, ár szerint. A másik sarokban zsákok ban a táp. — öt helyen tárolunk. Az a legnagyobb gondunk. hogy nem tudunk megfelelően rak­tározni. Az igények ma 'már sokkal magasabbak, mint an­nak idején, amikor mindent egy helyen tartottunk. Most. hogy kilométerek választják el egymástól az árukat, lassítja a forgalmat a távolság. — Ha valaki teljesítené há­rom. kívánságát, elsősorban raktárt kérne? — Mindenképpen. Kultu­ráltabb körülmények között dolgoznánk mi is a munka­társaimmal, meg az áru is frissebb maradna. A kis irodában ketten dol­goznak. Kint a raktárban még bét asszony szorgoskodik: A pénzügyeket fiatal lány inté­zi. ö számol, fizet. Egyszer há­rom napra elment a felvásár­lóból. azután visszakérte ma­gát eredeti munkahelyére. — Szóltam az áfész-központ­ban. hogy most már ne csi­nálják ezt velem: mire be­gyakorolja magát valaki, min­dig elviszik. Itt is felelősség­teljes az adminisztráció, meg a könyvelés. De Kati nemcsak azért jött 1'issza. Aki egyszer ezt a munkát igazán megsze­reti, nehezen cseréli másra. Én se lennék már pult mögött ál­ló kereskedő. — Eqy önálló, saját boltra sem vágyik? — Bármennyire hihetetlen, nem. Itt töbh emberre! talál­kozunk. És bármennyire fut­nak. sietnek, azért mindig jut egy kis idő beszélgetni. Itt van egy vázánk az asztalon. Rit­kán áll virág nélkül. Sokszor reggel korán jönnek a barack­kal. és beadják az ablakon a csokrot. Egy holtban az rit­kán fordul elő. Mindenkit is­merek Marcaliban. De nem­csak az embereket, az árut is. .Ezt teszi a gyakorlat. Ritkán mondjuk, hogy borítsanak ki egy-egy rekeszt, megmutatni. valóban az van-e alul, ami fölül. A bejáratnál egy nagy. fe­kete táblán ott vannak a napi felvásárlási árak. Amikor öregember böngészi, mennyiért veszik a meggyet, a cseresz­nyét, mindig van ideje valaki­nek kiugrani a raktárból, és segíteni az eligazodásban. S. M. Tudtam előre, hogy a falu i »nem eg az aratás lázában«, és azt is, hogy a mai gépek- I kel a beiakantas nem kíván »emberfölötti« erőfeszítést. Mégis meglepett, amikor a Kutasi Állami Gazdaság ter­melési igazgatóhelyettese az­zal fogadott, hogy az aratás ma a legkisebb gondjuk. — A szenabeiakarítas, az igen, ott szükség van a ne- kigyürkőzésre. Ott még ko­rántsem olyan tökéletesek a gépsorok, mint a búzánál vagy a kukoricánál. Arra is kíváncsi voltam. 1 foglalkoztatja-e a gazdaság közvéleményét a betakarítás. ! Mint a válaszokból kitűnt, csak > »úgy általában«. Az egyik ■ megkérdezett tehenész, Racz ' János például tudta, hogy - megaezdodött az aratás ... r — Hogy milyen a termésát­• lag, azt nem tudom, de nát gondolom, ok sem tudják, hogy 1 milyen nálunk a borjúszapo­rulat. Mindenki teszi a dolgát. — Korábban is voltak bor- 1 júk, akkor mégis mindenki az aratókra figyelt. •— Akkor az volt a legne­hezebb munka a mezőgazda­• Ságban ... : A íöagronómus, Komáromi János el.soK.em egy visszássá - ’ got említett. 1 — Egy híján 1300 hektár az 1 összes aratni valónk. Az egész két hétig sem tart. A felügye­leti szervek e munka előtt részletes kampánytervet kér­nek. Ez érthető, hiszen a ga­bona talán a legfontosabb me­zőgazdasági cikk a népgazda­ság számará. Érthetetlen vi­szont, hogy miért nem kér­nek ilyen tervet a sokkal na­gyobb feladatot jelentó s'zé- na be takarításkor. Én ebben »hangsúlyeltolódást« érzek. Az állami gazdaság igazga­tóját, Kopecsni Vincét az ara­tók között találtam. — Ez a tábla 45 mázsát is megad hektáronként, így min­den reményünk megvan, hogy elérjük a tervezett 40 mázsás átlagtermést. Ötödik napja aratunk, és eddig nem volt semmilyen fennakadás. Jól j mutatkozott be a két új Claas IOd-ös kombájnunk is. Az új gépek munkáját fi­gyelő vezetők mindegyike részt vett annak idején jó néhány kaszás aratásban is, így ter­mészetes, hogy szóba kerültek az emlékek. — Most három ember na­ponta 10 vagonnyi gabonát vág Je és szállít a magtárba. Kézi erővel ehhez 300 aratóra vol­na szükség. Talán a megyében sincs már ennyi kasza. Czippán János 15 éve az ál­lami gazdaság dolgozója, még­is csak ez az első aratása. Megállásról szó sem lehetett, így a kombájn légkondicionált és hangszigetelt üveg-kalitká­jában beszélgettünk. A fiatal­ember feltűnően derűs volt. — Már lassan egy hete, hogy ezen a gépén «lók, -de még most sem győzök betelni vele. Azelőtt traktoroztam : eg es föld. Lehet, hogy a sokadik aratásomon másképp lesz, de most a fáradtság ellenere is élvezem. — Minek alapján kapja a bérét? — Természetesen a learatott mázsák után. — Akkor miért nem kap­csol nagyobb sebességre? Gyorsabban telne ... — Vigyázni kelt, hogy ne legyen szem veszteség. Sajnos a KSZE még nem szerelte töl a szem veszteségmérőt, így ne­künk kell jobban figyelnünk. Közben megtelt a tartály, kigyulladt a villogó sárga fény. A beszélgetés öt perce alatt 35 mázsa búzát nyelt el a géptorok. A két JD testvérgépen két testvér, Tóth M. Já­nos és Tóth M. József dol­gozott. Mindketten regi ara­tók, s mint elmondták róluk, »hajtós gyerekek«. Amikor megtudtam, hogy az ebédet i* rendszerint menet közben fo­gyasztják, letettem arról, hogv leállítsam őket. Így csak Ko­máromi Jánostól tudom, h~gy ők a gazdaság »diplomatái«. Ha a környező tsz-ek az ÁG segítségét kérik az aratáshoz, őket küldik. Mint hírlik, egy­szer sem fordult még elő, hogy a vendéglátó kombájné- sok teljesítménye az övék kö­zelébe került volna . . A Bábolna szárító napi 4« vagonos teljesítménye Kutason pontosan szinkronban van a kombájnok nap! normájával. — Még 25 százalékos volt a szemek nedvességtartalma, amikor megkezdtük az aratást. Azóta is megállás nélkül dol­gozunk — így Rajczi Kálmán. — Most milyen a nedves­ségtartalom? — Jöjjön, mérjük.meg! Amit láttam, attól a sza­vam is elállt! Egy aktatáska torma kis készülékbe öntöttek néhány szemet, mire az fény­betűkkel írta ki egy kis kép­ernyőre: 17.2. — Két kis komputer van benne — magyarázta Rakzi Kálmán —. és tévedhetetlen. Ez a szállítmány egy órával később érkezett — mutatott egy másik kis pohárra. Két- három másodperc: 16.2. — Gyönyörű szerkezet, de megéri az árát? — Ezzel a folyamatos ellen­őrzéssel elkerüljük a túlszárí- tást. Márpedig' ha csak két százaléknyi energiát takarí-' tunk meg, az félmillió forin­tot jelent. Ez a »Dickey« árá­nak ötszöröse. Amit a Kutasi Állami Gaz­daságban láttam, meggyőzött. Az aratás ma — ha az időjá­rás is kedvez — nem okozhat fejfájást. Bíró Ferenc Somogyi Néplap Virágot az átvevőnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents