Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

900 ezer ébresztőóra A Magyar Optikai Művek dunaújvárosi gyárában évente 900 ezer ébresztőórát készítenek. A dunaújvárosi órákból leg­többet Angliának és az NSZK-nak szállítanak. Az óragyár újdonsága a hengeres, mutató nélküli, számkijelzéses éb­resztőóra, melyből már ebben az évben 60 ezer darabot ké­szítenek. Vadriasztó prizma Új utak ­Hazánkban csakúgy, mint más országokban, meglehető­sen magas az erdők-mezők vadjai által okozott közúti balesetek száma. Az ilyen jel­legű karamboloknál nemcsak a vad pusztul el, hanem több­nyire a kocsi utasai is ve­szélybe kerülnek. Nem segít az úgynevezett preventív ve­zetési mód, a sebesség csök­kentése sem, mert még egy 50 kilométer sebességgel ha­ladó jármű is összetörhet a vaddal való ütközéskor. A gondot csak fokozza az új au­tópályák, autóutak kiépítése. Ezek a szakaszok erdőket, me­zőket feleznek meg, folyókat, tavakat mets-zenek ketté és választanak el az erdős te­rületektől, Mindez óhatatlanul megzavarja a vadállomány korábban kialakult természe­tes mozg'ásszokásait. Ezt bi­zonyítja, hogy az újonnan át­adott útszakaszokon, általában egy-két évig jelentős a vadak által okozott balesetek száma. Az erdőlakók mindaddig, míg nem alkalmazkodnak az új, megváltozott körülményekhez, erdőbeli csapásaikat az autó­úton vagy autópályán keresz­új veszélyek tül követik. A veszélyt fő­leg a szarvasok és az őzek mozgása okozza. A hatásos megelőző véde­kezésre számos országban folytatnak a szakemberek kü­lönféle kísérleteket. Ezek kö­zül hazánkban most egy új módszert próbálnak ki. Az M 1res autóút nemrég kiépí­tett 'Komárom megyei szaka­szán — Tata körzetében — egy kilométer hosszan úgyneve­zett vadriasztó prizmákat he­lyeztek el az út mentén. Ez az alig kerékvető nagyságú berendezés lényegében egy egyszerű prizmarendszer. Mű­ködésének lényege, hogy a gépjármű reflektorából ráirá­nyuló fénynyalábot a beesés szögének megfelelően' eltéríti, a visszavert sugarakat nem az útra, hanem az út menti erdősávra vagy mezőre irá­nyítja. így a vakító fény az úttesten átkelni készülő, vagy az út közelében tartózkodó vad szemébe vág, s elriasztja az út mellől. Az eddigi’ ta­pasztalatok szerint a vad ilyenkor ösztönösen visszafor­dul az erdőbe, nem lép fel az útra. 0j óvoda épül Marcaliban Somogy megye legújabb vá­rosának a jelek szerint nin­csenek népesedési gondjai, an­nál nagyobbak viszont a gyer- mekelhelyezési nehézségek. Tavaly szép, új óvodával gaz-' dagodott ugyan a városiasodé nagyközség, ám a száz gyer­mekre tervezett Berzsenyi­lakótelepi intézményben je­lenleg százhatvan apróság töl­ti napjait. Ezenkívül is majd­nem kétszáz óvodai helyre lenne szükség Marcaliban — a pénzforrások viszont csak ötvenre elegendők. Ahogy az már jó néhány­szor megtörtént, most is a város üzemeinek a munkásai nyújtanak segítséget. A szo­cialista brigádok kommunista szombatokat ajánlottak fel — ezek teljes jövedelmét egy új Ökölvívás — 3500 éve Az athéni Nemzeti Archeo­lógiái Múzeumban nemrég há­rom falfestményt állítottak ki, melyek az égei-tengeri Théra szigetén folyó ásatások során kerültek napvilágra. A freskó­kat i. e. 1560 körül temette be az akkori hatalmas vulkán- kitörés hamu/a. A legszebb festmény két bokszoló fiút áb­rázol, aki széles övét, parókát és jobb kezén valószínűleg bokszkesztyűt viselt. A má­sik képen néjiy színben festett táj látható, aranyszárú, li- líomszerű virágokkal. A har­madik festmény piros-fekete háttér előtt két antilopot áb­rázol. Antilop ma már csak Kelet-Aírikaban látható. óvoda létrehozására fordít­ják —, a népfrontbizottság tagjai pedig kétkezi munká­val segitenek majd az építke­zésen. A városi tanács műsza­ki apparátusa ingyen tervezi meg a százszemélyes gyermek- intézményt, a megyei tanács rendkívüli költségvetési ke­retet biztosít. A helyet már kijelölték. 1978 nyarán tehát újabb száz gyermek költözhet be a Ber­zsenyi-lakótelepi második óvodába. AZ HSZHP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP/A XXXIII. évfolyam, 159. szám. Péntek, 1977. július 8. Évről évre eredményesebben Hivatalosan is, "magánem­berként« is mind több láto­gatója akad a nagyberki Ka­pos völgye Tsz sertéstelepé­nek. Részben az évről évre javuló eredmények, részben az itt tartott Ka-hyb törzstenyé­szet vonzzák az érdeklődőket. A múlt évben ez az ágazat adta a szövetkezet termelési értékének húsz százalékát. Az 1975 óta tartó rekonstrukció eredményeképpen fokozato­san nő a telep kapacitása és kihasználása. 1973-ban átlago­san még csak 310 kocát tar­tottak itt, tavaly már 366-ot. és ebben az évben szeretnék megközelíteni az évi átlagos négyszázas kocalétszámot. • En­nek megfelelően évről évre nő a hízókibocsátás is: 1973-ban 4780-at. tavaly csaknem hat­ezret értékesítettek, az idei tervükben pedig 6100 hízó el­adása szerepel. A telepen fo­lyó minőségi munkára utal az a tény, hogy a múlt évben minden koca után csaknem 17 mázsa sertéshúst adtak közfo­gyasztásra, az idén ezt csak­nem hatvan kilóval kívánják emelni. Egy kiló húst 3,55 kiló takarmányból állítanak elő. A hizlalás mellett a törzs­tenyészet évente 4—500 kant értékesít, jó részük külföldre, Csehszlovákiába és Ausztriába kerül. Ezeknek az eredmé­nyeknek köszönhető, hogy a múlt évi országos sertéste­nyésztési és értékesítési ver­senyben díszoklevelet kapott a nagyberki szövetkezet. Nem, mumus az orvos Gyermek a klinikán A kórházban töltött idő fi­zikailag, lelkileg megviseli a beteget. Különösen a gyere­kek alkalmazkodnak nehezen az új körülményekhez, és a betegség kellemetlenségei mellett sokat szenvednek a szülői ház, a család nyújtot­ta biztonság hiányától. Már­pedig ez a lelkiáliapot nem tesz jót a gyógyulásnak. Orvosok, nővérek fogtak össze a pécsi gyermekklinikán hogy ezen a helyzeten átsegít­sék a gyereket. A kórházi ápolás idejére vonatkozó na­gyon hasznos kiadványt állí­tottak össze a szülők számá­ra. amelyben tájékoztatják őket mindarról, ami a klini­kán töltött gyógykezeléssel összefügg. A rajzokkal illuszt­rált kiadvány sok praktikus tanácsot ad: hogyan lehet megközelíteni a klinikát, mely Leiefonszámokon érhetők el az egyes osztályok, mikor van látogatási idő, mit vigyenek a gyereknek és mit ne. Ki­térnek sok olyan dologra, amely megkönnyíti, szülőnek, gyereknek az átmeneti elvá­lást. Az ápolónők figyelmessé­ge még arra is kiterjed, hogy a kis beteg apró szokásai, be­ceneve felől érdeklődjenek, minél kevésbé érezze magát idegennek. A kis kiadvány felhívja a szülők figyelmét: mondják el a gyereknek, hogy a kórházi, klinikai ápolásra a gyógyulás érdekében van szüksége. Azt is közöliékk vele. mikor láto­gatják majd meg. A cél: szü­lő. orvos, ápolónő egvütt se­gítsen elviselni a kényszerű bezártságot. Szerződés másodvetésekre (Tudósitónktól.) Egymás után jönnek-men- nek a tehergépkocsik a Zöl­dért Vállalat böhönyei kiren­deltségén. Az egyik árut hoz, a másik visz: zöldségféléket, korai fejes káposztát, kara­lábét. főzőtököt, kisebb meny- nyiségben uborkát, paradicso­mot, paprikát. Az áru nagyobb részét a termelőszövetkezetek szállít­ják, a többit az áfész-ek fel­vásárlói. A napi forgalom je­lenleg egy vagon áru. melyet négy nagy és két kisebb te­Változatos tartalommal jelentkezett a Jelenkor össze­vont nyári száma. A kettős szám élén Hubay Miklós nap- lójegyzebei és Bertha Bulcsu Hubay-in térj úja kaptak he­lyet. A lírai rovatban többek között Bihari Sánüor. Bisztray Ádám, Fodor András, Nagy Gáspár, Pál József, Takáts Gyula és Tandori Dezső ver­seit olvashatjuk. A szépprózai írások sorában Bajomi Lázár Endre, Bolya Péter, Kende Sándor, Kolozs­vári Grandpierre Emil, Lázár Ervin, Mészöly Miklós, Páko- litz István és Thiery Árpád elbeszéléseit, illetve regény- részleteit közli a folyóirat. A művészeti írások közül kiemelkedik Németh Lajos tanulmánya Schaár Erzsébet- I ről. Láncz Sándor krónikája szombathejyi, pécsi és buda­pesti kiállításokról számol be. A terjedelmes esszé- és ta­nulmányrovatban Czine Mi­hály, Kenyeres Zoltán, Ke­resztúri/ Dezső, Pomogáís Bé­la, Szakolczay Lajos és Tüs­kés Tibor írását találjuk. hergépkocsi szállít a telepre vagy visz a megrendelőkhöz. A nagyatádi termelőszövet­kezet szállítja a fóliás papri­kát és paradicsomot, valamint az uborkát is. Az áfész-ek kö­zül a legtöbbet a nagyatádi adja a kirendeltségnek. Hama­rosan lesz már zöldbab is, amelyből 10—12 vagonnal kí­vánnak felvásárolni. A kirendeltség dolgozói most másodvetésekre. elsősorban uborkára és zöldbabra kötnek szerződést. A hosszan tartó szárazság miatt a vártnál ke­vesebb zöldáru mutatkozik, s ezt csak másodvetésekkel le­het pótolni. Feladatuknak tekintik a la­kosság jó ellátását. Nagy gon­dot fordítanak arra. hogy ál­landóan legyen friss zöldség és gyümölcs. A Zöldért Nagy­atádon két, Csurgón egy és Zákányban szintén két boltot tart fenn. ahol mindig friss áru kapható. Ha a kirendelt­ségnek nincs elegendő áruja, akkor a megyei központ biz­tosítja a szükséges mennyisé­get. Szász sörözőt nyitottak Dombóváron PADOT A KERTBE Dombóváron a közelmúlt­ban megnyílt a Kisbetérő elnevezésű szász söröző. A Német Demokratikus Köztársaság ércbegységbeli i évszázados népszokásait, nép­művészetét tárja a látogatók elé az új vendéglátóhely. A Karl-Marx-Stadt megye és Tolna megye két fogyasztási szövetkezete közösen nyitotta meg a Kisbetérőt. A Dombóváron átutazó so­mogyiak bizonyára hamar föl­fedezik a két szövetkezet ba­ráti együttműködése nyomán átadott másodosztályú ven­déglátóhelyet. A magyaros ételeken kívül mindig mérnek német sört is. AZ APACS A 17'»faragó és Épületszobrász Tpari Vállalat pilisszentiváoi múkoüzemében új csarnokot építettek, ahol kerti padokat, parkvázákat, játszóterek díszítésére alkalmas köállatokal készítenek.. Egyik este a ba- latonföldvári Cam­ping étterembe tér­tem be táncolni. Nagy tömeg volt, de a táncolok kö­zött még így is fel­tűnt egy fura figu­ra. Vállig érő bar­na hajjal, izmosán, csokoládészínűrc le­barnulva mozgott egy férfi. Fehér at­létatrikó és kopott, szürke nadrág volt az öltözete. Egye­dül táncolt. Merev, semmibe néző szemmel mozgott a zenére. Sokan fi­gyelték. Egyesek fintorogva, mások bolondnak tekint­ve őt. En is néz­tem. S közben azon tűnődtem, vajon ki ez az ember? Miért érzem úgy, hogy az egész rituális tánc­ból valami ösztönös szomorúság árad? Miért hiszem erről az emberről — aki olyan ijesztő, mint egy gyilkolni kész apacs a vadnyngati hőskorból —. hogy más. mint aminek látszik? Egyedül volt. Néha állati hangon belehörgött a zené­be, de nem ártott senkinek. Egyedül volt, és egyedül táncolt. Több száz ember közül az egyetlen, aki meg merte mutatni a magányát. Mint aki tudja, hogy csak n saját erejére tá­maszkodhat az élet­ben, s ezt nem is igyekszik leplezni. Nem keres se maga, se mások számára mentő hazugságo­kat, csupán megle­petés nélkül tudo­másul veszi az éle­tet. A llnti volt. Az ütem. és az ütemre vonagló test, a szem. amelyben — úgy látszott — jég­gé fagyott az érte­lem. az izzadt hom­lok és a néha kiál­tó száj. Nem. tehetek ró­la, sajnáltam őt... Oy. L. TARfífi SOBOk „Nagyon jó" — Egyetemre jársz? — len. — Melyikre? — Az orvosira? — Ez nagyon jó, én az állatorvosira, s majd ha végzünk, egymást gyógyít­hatjuk. Fegyelmezés A tanár éppen azt ma­gyarázza, hogyan kell a modellt lerajzolni. Hirte­len abbahagyja es fegyel­mezni kezd : — Ha azok, akik az utol­só padban ülnek, befejez­nék , a beszélgetést, és olyan csöndben ülnének, mint azok a lányok a kö­zépső padokban, akik a magazint nézegetik, akkor az első padban ülők rivu- godtan alhatnának. Veszekedés — Miért veszekszik a papád és a nagypapád? — A nagyapa megpró­bál segíteni a papának, aki a házifeladatomat csi­nálja! Udvarlás — Mindent szeretek ma­gán: a haját, a szemét a teste formáját, mindent, mindent. És maga mit szeret bennem? — udva­rol a fiú. — Azt a jó ízlését! Rosszmájú — Képzeld, még csak 15 perce állok a vadász­lesen, és máris előttem fekszik egy holt szarvas! — Ezt ne meséld el senkinek... Az állatok nem szoktak öngyilkosok lenni. Diéta — Húst eszel, s azt mondod, vegetáriánus vagy. — Ma ditátét tartok! Az első csalódás — Azt hiszem, a felesé­gem nem olyan . jó szak- kácsnő. mint ahogy ígérte. — Miből gondolod? — Láttam, hogy a tojást korzervnyitóval bontotta feL. Tiltás — A kedves fiacskája már nem trombitál ? — Az orvos megtiltotta. — Biztosan közel lakik! Hasonlat — Mama, mi az a há­zasság? — A házasság az a ko­vácsműhely, amelyben a férfi és a nő szerencséjü­ket kovácsolják. — Már értem, miért pü- fölik egymást a szomszé­daink napról napra! Ssm& Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő* : JÁVORI BÉLA Főszerkcsztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinéi Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiad» vállalat. Kaposvár, Lalinca Sándoi utea 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-51«. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissz^í Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index : 75 967. ISSN 0153—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár. Május 1. u. 101. Felelős vezető: Sala igazgató*

Next

/
Thumbnails
Contents