Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Százezer palackkal több szőlőlé Kádár János fogadta Abdullah Ahmart, a BAATH-párt tötitkárhelyetiesét A szíriai küldöttség elutazott Budapestről fillér XXXIII. évfolyam 160. szám Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB szék­hazában fogadta Abdullah al Ahmart, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárhe- 'yettesét, aki az MSZMP KB meghívására küldöttség élén látogatott hazánkba. A baráti légkörű találko­zón megerősítették a két or­szág, a két párt szolidaritását az imperializmus ellen, a tár­sadalmi haladásért, az igaz­ságos közel-keleti rendezésért, a világ békéjéért folytatott küzdelemben. A megbeszélésen jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. • • • Tegnap elutazott Budapest­ről az Abdullah al Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével hazánkban tartózkodó Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának (BAATH) küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására öt na­pot töltött Magyarországon. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője. Ott volt Szikra László, hazánk damaszkuszi nagykövete és Saddik Saddik- ni Szíria budapesti nagyköve­te. (A látogatásról kiadott köz­leményt lapunk 2. oldalán kö­zöljük.) Magyar—angol yegyes bizottsági tárgyalások A Balatonboglári Állami Gazdaság szocialista brigádjai vál­lalták. hogy szabad szombaton és vasárnap besegítenek a szőlőlé palackozásába. Egy-egy alkalommal 100 ezer palack­kal többet adnak a kereskedelemnek. Nemes Dezső látogatása Békés megyében Július 4—8 között magyar —angol gazdasági vegyes bi­zottsági tárgyalások folytak Budapesten. A két delegációt Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, illetve J. R. Steele, kereskedelmi minisz­terhelyettes vezette. A delegációk áttekintették a két ország gazdasági kapcsola­tainak alakulását és fejlesztési lehetőségeit, valamint a két országot érintő kereskedelem­politikai kérdéseket. Az ülésszakot megelőzően és annak folyamán a delegációt elkísért angol üzletemberek konkrét üzleti és "kooperációs tárgyalásokat folytattak szá­mos magyar vállalattal. A két fél kifejezte, hogy ösztönözni és bátorítani fogja a vállalatokat a harmadik pia­ci együttműködések jobb ki­használására. A vegyes bizottság megvizs­gálta a két ország műszaki-tu­dományos kapcsolatainak ala­kulását is. Megállapította, hogy az elért eredmények mel­lett az együttműködés további jelentős fejlesztésére van le­hetőség. Különösen a szakem­berek tanulmányútjainak szá­ma növelhető. A tárgyalások­ról készült jegyzőkönyvet a delegációk vezetői tegnap ír­ták alá a Külkereskedelmi Minisztériumban. Az aláírás­nál jelen volt R. Parsons, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Az angol delegáció vezetőjét fogadta Hetényi István terv­hivatali államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes, Kapolyi László nehéz­ipari miniszterhelyettes és Tí­már Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je tegnap Békés megyébe lá­togatott. Békéscsabán, a párt megyei bizottságának székhá­zában Frank Ferenc első tit­kár tájékoztatta a megye po­litikai, gazdasági és kulturá­lis helyzetéről. Ezt követően a megye ve­zetőinek társaságában felke­reste a Békés megyei Népúj­ság szerkesztőségét és annak munkájával ismerkedett. Délután a Politikai Bizott­ság tagja a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat III. számú gyáregységébe lá­togatott, és meghallgatta az évente 5 millió cserepet gyár­tó üzem tevékenységéről szó­ló tájékoztatót. Végül Nemes Dezső Szarvas­ra utazott, ahol a Dózsa Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetben a búzabe takarítást, a tehenészetet és a termény- szárítóban folyó munkát te­kintette meg. Vetőmag 125 000 hektárra Szerződés másodvetcsekre Mezőgazdasági nagyüze­meinkben a félévi gyorsmér­legek mindenütt megmutatták, melyik ágazat hozza a várt eredményt, hol kell kieséssel számolni. Sok helyen most döntenek afelől, hogy a hiá­nyok pótlására, a veszteségek Épül a tiszai kőolajfinomító ellensúlyozására mit és milyen mértékben szükséges másod­növényként termelni. A kis­gazdaságok — a forgalmazó vállalatok ösztönzésére — 'ugyancsak ezekben a napok­ban kötnek megállapodásokat másodvetésű zöldségfélék ter­melésére. Az elmúlt év ta­pasztalata is bizonyította, hogy érdemes, szükséges és hasznos követni ezt a módszert: mind a nagyüzemben, mind a kis­gazdaságokban ériékes takar­mányt, a friss zöldségellátást jól segítő árukat lehet így nyerni. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat gondosan fel­készült arra, hogy a várható igényeket a lehető legteljesebb mértékben kielégítse. Har­minc növényfajtából, mintegy 125 ezer hektárra való vető­mag áll a termelők rendelke­zésére. Figvelemre méltó, hogv az idén különös gondot fordí­tottak a lakosság igényeinek kielégítésére: növelték a ker­tészeti növények vetőmagvak­nak mennyiségét és választé­kát. összesen mintegy hatmil­lió tasakot szereltek ki. és szállítottak a vetőmagokat árusító boltokba. Borsóból és bab vetőmagból például har­mincezer hektárra elegendő készlet van. Megyénkben — az elmúlt év jó tapasztalatai alapján — kü­lönösen nagy érdeklődés mu­tatkozik à másodvetésű zöld­bab és uborka magja iránt. (Az áfészek a most folyamat­ban levő szerződések alapján ötven százalékos árkedvez­ménnyel adják ki ezt a ter­melőknek.) Az igények kielé­gítésére megfelelő készlet áll rendelkezésre. I977. július 9., szombat Iseninvárosban évi hárommillió tonna kőolaj feldolgozására, 6.5 milliárd forintos beruhá­zással finomítót építenek, amely a jövő év végén már termelni fog. TI-fotó — Erezi K. Gyula) Eredményes látogatás Pezsgő, eleven hangulat uralkodott szerdán a bonni kancellári hivatalban, ahol sajtóértekezlettel zárult Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának az NSZK vezető politikusaival folytatott hivatalos tárgyalás- sorozata. A Deutschlandfunk rádióriportere — derültséget keltve — Kádár János jövő­beni nyugat-európai látogatá­si terveire vonatkozó kérdé­sében utalt rá, hogy Kádár elvtárs közismerten nem na­gyon szeret utazni. Válaszá­ban az MSZMP KB első tit­kára mosolyogva ismerte el, hogy valóban nem szenvedé­lyes utazó, de ennek ellenére — mint mondta — »kész va­gyok mindenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek ba­rátságát, békéjét lehet szol­gálná». v A bonni látogatás — ezt a zsúfolt tárgyalási program, a barátságos, de őszinte légkör, az eredmények tanúsítják — »jó ügyet-« szolgált, jelentős mértékben hozzájárult kon­tinensünkön a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megvalósításához. A Magyar Népköztársaság népe a szocializmus építésén munkálkodik, és külpolitikai tevékenységének fő célja — egyetértésben és szövetségbeh a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival — az enyhülés elterjedésének és a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének a szolgálata — hangsúlyozta a bonni saj­tóértekezleten elmondott nyi­latkozata bevezetőjében az MSZMP KB első titkára. A megbeszéléseken — noha két különböző társadalmi beren­dezkedésű ország legmaga­sabb rangú képviselői ültek a tárgyalóasztal mögött — köl­csönösen kifejeződött a törek­vés, hogy a helsinki szellem­nek megfelelően, mindkét nép, s az egész Európa javá­ra bővüljön az együttműkö­dés. A bonni eszmecsere, a megkötött egyezmények — s nem utolsó sorban a már el­ért eredmények számbavéte­le. — meggyőzően bizonyítot­ták, hogy igenis lehetséges az együttműködés a különböző szövetségi rendszerekhez tar­tozó országok között. Kádár János NSZK-beli hi­vatalos látogatása a feszített program jegyében zajlott le. Ha áttekintjük az MSZMP KB első titkárának tárgyaló­partnereit, felmérhetjük a megbeszélések széles skálá­ját. A tárgyalások két cso­mópontja a politika és a gaz­daság volt. Pártunk első tit­kára — és a kíséretében lévő Púja Frigyes külügyminiszter — a vendéglátóval, Helmut Schmidt-tel, a szövetségi köztársaság kancellárjával és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterrel. alkancellár- ral, mint a hatalmon levő szociáldemokrata — szabad- demokrata koalíció két veze­tő politikusát <tl tanácskozóit, emellett még találkozott Willy Brandttal, a szociálde­mokrata párt elnökével és Oskar Vetterrel, a szakszer­vezeti szövetség elnökével is. Kádár János a gymnichi pa­lotában lévő szálláshelyén fo­gadta a Bundestag ellenzéki frakciójának elnökét, dr. Hel­mut Kohlt is, akivel egyórás, nyílt beszélgetésen cserélt véleményt. Az MSZMP KB első titkára kedd délután fel­kereste Walter Scheelt, az NSZK szövetségi elnökét. Ami a gazdasági tárgyú megbeszéléseket illeti, ezeken Kádár János és a kíséretében lévő Bíró József külkereske­delmi miniszter dr. Hans Friedrichs-sel, az NSZK gaz­daságügyi miniszterével és Wolf von Amerongennel, a tekintélyes kereskedelmi és iparkamara elnökével, vala­mint az NSZK sok ipari, pénzügyi vezető képviselőjé­vel tanácskozott. A Német Szövetségi Köz­társaság hazánk legjelentő­sebb tőkés gazdasági partne­re, így a kereskedelmi forgal­mat, az ipari kooperációt elő­mozdító tanácskozásokat mindkét fél nagy figyelem­mel követte. A kiadott közös nyilatkozat ezzel kapcsolat­ban hangoztatja: a vállalatok közötti kooperáció, a harma­dik piacon való együttműkö­dés, az árucsere-forgalom to­vábbi szerkezeti javítása, ki­egyensúlyozása jelenti a jö­vőt. Ahogy a gazdasági kap­csolatok elmélyítése mindkét félnek érdeke, azt jelzi: nagy hangsúlyt adtak a hosszútá­vú együttműködésnek, a bé­kés egymás mellett élési po­litika gazdasági »hátországá­nak«, a tartós, kölcsönös elő­nyöket biztosító ipari—keres­kedelmi kooperációnak. Bensőséges, elvtársi hangu­latú eszmecserén találkozott Kádár János a gymnichi kas­télyban a Német Kommunis­ta Párt elnökével, Herbert Meisszel, és a párt más ve­zetőivel. Az NSZK kommu­nistái egyetértenek a látoga­tással, amely az európai bé­ke és biztonság megerősítésé­nek fontos láncszeme — mondták el az NKP vezető képviselői. Egészében véve az MSZMP KB első titkárának bonni lá­togatása szervesen beleillett Kádár Jánosnak a közelmúlt­ban Ausztriában és Olaszor­szágban tett látogatásai sorá­ba, amelyeknek »közös neve­zője« volt a törekvés, hogy a helsinki értekezlet ajánlá­sait, az együttműködést, a bé­kés egymás mellett élést a gyakorlatban valósítsák meg, annak ellenére, hogy vannak erők, amelyek Helsinkinek »ellengőzt« adni próbáló ma­nőverekkel fékezik az enyhü­lési politika érvényre jutását. Mint az MSZMP KB első tit­kára a záró sajtóértekezleten elmondta: »Itt, az NSZK-ban megerősödött bennem, hogy a polgári berendezkedésű or­szágok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létrehozta-.

Next

/
Thumbnails
Contents