Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

Amerikai fegyverkezés Az amerikaiak 77 százaléka síkraszállt a SALT-egyezmény megkötése mellett A Novoje Vremja Carrillo könyve visszhangjáról Az SZKP mindig szolidáris volt a Spanyol Kommunista Párttal Jurij Kornyilov, a TASZSZ kommentátora írja: Három hónap múlva, októ­berben, lejár az 1972-ben kö­tött szovjet—amerikai SAX.T- megállapodás határideje. Az újabb szerződés megkötéséről folytatott tárgyalásokon mind ez ideig nem sikerült haladást elérni, s ez teljes joggal vál­totta ki a nemzetközi közvé­lemény aggodalmát. Ki hát­ráltatja az előrehaladást? Anélkül, hogy a SALT-tár- gyalások teljes történetét fel akarnánk vázolni, emlékezte­tünk arra, hogy az_ új ameri­kai kormányzat mind Moszk­vában, mind pedig Genfben az 1974-ben elért vlagyivosz- toki elvi megállapodások fe­lülvizsgálására törekedett. s olyan javaslatokat igyekezett rákényszeríteni a Szovjetunió­ra, amelyek sértik az egyen­lőség és a felek egyenlő biz­tonságának elvét. Természetes, hogy ez a konstruktívnak nem nevezhető álláspont, amely egyoldalú katonai elő­nyöket igyekezett biztosítani az Egyesült Államok számá­ra. nem szolgálhatott kölcsö­nösen elfogadható megoldá­sok alapjául. A Fehér Ház a naplókban Belgrádi találkozó Új kompromisszumos javaslat A belgrádi előkészítő tanács­kozáson részt vevő semleges és el nem kötelezett országok jelenleg egy új, kompromisz- szumos javaslat elkészítésén munkálkodnak az őszre ter­vezett találkozó napirendjének es szervezési kérdéseinek meg­határozását illetően. Az em­lített országok a jelenlévő küldöttségekkel nem hivatalo­san már ismertették elgondo­lásaikat és erről — ugyancsak nem hivatalos jelleggel — elő­zetes eszmecserét is folytat­nak, mielőtt indítványukat végleges formába öntve, hiva­talosan is előterjesztenék. Ismeretes a szocialista or­szágoknak az a határozott ál­láspontja, hogy az őszi talál­kozó napirendjének az alap­ját csak a Helsinkiben közö­sen elfogadott záróokmány és annak ide vonatkozó megálla­pításai képezhetik. Az előkészítő tanácskozás egyébként csütörtökön folytat­ta munkáját. A küldöttségek ezen a héten — a jugoszláv nemzeti ünnep miatt hétfőn elmaradt tanácskozás pótlásá­ra — szombaton is tartanak ülést. (MTI) Washington Neutronbomba „a láthatáron” Az amerikai légierő 300 »MX« típusú helyváltoztató indító állású interkontinentá­lis rakétát igényel, amelyek rendszerbe állításuk esetén lehetetlenné tennék a hadá­szati fegyverek érdemi ellen­őrzését — jelentette csütörtö­kön a Washington Post. Az »MX« jelzésű rakéta 20—30 lem hosszú fedezékben kapna helyet, indító állását a fedezékben át lehetne helyez­ni. A tervek szerint egyetlen rakéta tizenkét hidrogén rob­banófej továbbítására lenne alkalmas. Az új amerikai tömegpusz­tító fegyver jelenleg a kifej­lesztés szakaszában van. Carter elnök koraőszre ígért döntést abban, megkezdik-e egy másik új amerikai tö­megpusztító fegyver, a neut­ronbomba gyártását. Az elnök februárban remé­nyét fejezte ki, hogy sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem rendszeresít helyváltoztató indító állású interkontinentális rakétákat. Az amerikai kormány, amely azóta nem tért vissza nyilvá­nosan az ügyre, szemmel lát­hatóan a katonai-ipari komp­lexum erős nyomása alá ke­rült, hogy fejlesszen ki egész sor támadó fegyvereket, úgy­nevezett cirkáló rakétáktól a neutronbombán át az »MX«- ig. Hader öcsökként esi tárgyalások Ősz elején újabb tanácskozások Csütörtökön a Hofburg nem­zetközi konferenciatermében újabb plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló dele­gációk. A zárt tanácskozáson ÍV. K. Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője el­nökölt és E. BoVand nagykö­vet, a brit delegáció vezetője szólalt fel. Az ülés után megrendezett nemzetközi sajtóértekezleten adott tájékoztatásból kide­rült, hogy Nagy-Britannia képviselője felszólalásában a NATO-országok álláspontját vette védelmébe. Azt igyeke­zett bizonyítani, hogy szük­ség van az úgynevezett »kör zös plafonra« — a szárazföldi erők létszámbeli egyenlőségé­re. Ez az érvelés ellentmond az előzetes konzultációkon kö­zösen elfogadott elveknek, amelyek többek között meg­határozták: a csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy egyik állam biztonságát se érje ká­rosodás. A NATO-országok — mint ismeretes — változatla­nul kitartanak amellett a kö­vetelésük mellett, hogy a szo­cialista országok majdnem háromszor nagyobb mértékű csökkentést hajtsanak végre, mint a nyugati államok. Varsói Szerződés Hadgyakorlat a Balti tengeren bejelentette, hogy az Egye­sült Állomok megkezdi egy új stratégiai fegyver, az úgy­nevezett szárnyas rakéta tö­meges kifejlesztését. Mini is­meretes, éppen a szárnyas rakéták képezik a SALT-tár- gyalások ütközőpontját. Poli­tikai megfigyelők ezzel kap­csolatban rámutatnak, hogy a szárnyas rakéták tömeges gyártására vonatkozó döntés lényegében a fegyverkezési verseny negyedik. szakaszát indítja el (az interkontinentá­lis ballisztikus rakéták, a ten­geralattjárókra telepített bal­lisztikus rakéták és a nehéz­bombázók után). Az új amerikai kormány­zat azonban korántsem csu­pán a szárnyas rakéták tö­meges gyártása révén kívánja növelni az Egyesült Államok hadi potenciálját. A szárnyas rakéták gyártásával párhuza­mosan folyik a Trident típu­sú tengeralattjárókra telepít­hető balllisztikus rakéta és a B—1 típusú rakétahordozó nehézbombázó kipróbálása. Hamarosan újabb robbanófe­jekkel szerelik fel az ameri­kai stratégiai rakétákat, s előkészületek folynak az úgy­nevezett neutronbombák gyártására. Sajtójelentések szerint az Egyesült Államok katonai költségvetése 1978-ban eléri majd a 118 milliárd dolláros rekordösszeget. Más szóval, a demokrata párt vezetői, akik a választási kampány során egyáltalán nem fukarkodtak a katonai kiadások csökkentésé­re vonatozó ígérgetésekkel, most megtagadják korábbi nyilatkozataikat, s minden­áron katonai előnyöket igye­keznek biztosítani az Egyesült Államok számára. Egy nemrég végzett közvé­leménykutatás adatai szerint az amerikaiak 77 százaléka síkraszáll az új amerikai.— szovjet SALT-egyezmény meg­kötése mellett. Ez tehát az amerikai tömegek álláspontja, ami sajnos nem egyezik meg a hatalom kormányrúdját igazgató politikusok nézetei­vel — összegzi következteté­seit a TASZSZ szemleírója. A Novoje Vremja című szovjet folyóirat e heti számá­ban Santiago Carrillo Euro- kommunizmus és Állam című könyvével kapcsolatban átte­kinti annak a cikknek nem­zetközi visszhangját, amely két héttel ezelőtt jelent meg a szovjet hetilapban, könyvis­mertetés formájában. A sajtónak a fenti cikk iránt tanúsított figyelme nem meg­lepő — állapítja meg a No­voje Vremja —, hiszen a ben­ne foglalt problémák valóban lényegesek nemcsak a kom­munisták, hanem a demokra­tikus közvélemény szélesebb rétegei számára is. A Novoje Vremja cikkével kapcsolatos sajtóanyagokat olvasva azon­ban nem lehet szó nélkül el­menni amellett, hogy egyesek megkísérlik önkényesen értel­mezni a cikket és eltorzítani annak tartalmát. Először is számos polgári sajtó (például az angol Times, a francia Matin, az amerikai New York Times, az olasz Avanti! és mások) megkísérel­nek olyan benyomást kelteni, mintha a Szovjetunió »táma­dást« szervezne nyugat-euró­pai kommunista pártok ellen. Emellett egyes szerzők úgy állítják be a dolgot, mintha a kérdéses cikk a Spanyol Kom­munista Párt, s vele együtt más testvérpártok stratégiáját és taktikáját bírálta volna, mintha a kommunista mozga­lomból való »kiátkozásról« lenne szó. Ezzel összefüggésben érde­mes felfigyelni a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatára is, amely a Novoje Vremja cikkét szintén a Spanyol Kom­munista Párt stratégiáját és taktikáját érintő bírálatként fogta fel. Ezzel szemben bár­mely elfogulatlan olvasó kény­telen beismerni, hogy a No­voje Vremja cikkével kapcso­latos fenti állítások semmi­képpen sem felelnek meg a valóságnak. Az SZKP a XX—XXV. kongresszusain megfogalma­zott elvekhez és politikához Pakisztán fiz alkotmány egyes cikkelyeinek érvényességét felfüggesztették Egy pakisztáni katonai szó­vivő csütörtökön közölte, hogy Bhutto volt miniszterelnököt és a katonai hatalomátvétel napján, kedden letartóztatott többi politikust az októberi vá­lasztások előtt szabadon bo­csátják, sőt engedélyezik, hogy politikai tevékenységet foly­tassanak a legfeljebb egy hó­napig tartó választási kam­pány idején. A választások le­bonyolításával kapcsolatos in­tézkedéseket »igen hamar« nyilvánosságra hozzák — fűz­te hozzá a szóvivő. Az 1973-ban életbe lépett pakisztáni alkotmány — idéz­te a szóvivő Ziaul Hak tábor­nok kijelentését — nem szűnt meg, de egyes cikkelyeinek érvényességét felfüggesztet­ték. A keddi vértelen katonai puccs óta továbbra is nyuga­lom uralkodik egész Pakisz­tánban, egyedül Karachiban volt szerdán kisebb rokon- szenvtüntetés a katonai hata­lomátvétel mellett. A legfonto­sabb lapok általában az új hatalom mellett foglalnak ál­lást. Ziaul Hak, a puccs követ­keztében hatalomra került új katonai vezető, szerdán ügy­vezető kormányzókat nevezett ki négy tartomány élére, s utasítást adott az októberre tervezett új választások előké­szítésére. Mint a MENA hírügynökség jelentette, a perzsa-öbölbeli arab államok pakisztáni nagykövete, miután szerdán telefonbeszélgetést folytatott Ziaul Hak tábornokkal, úgy nyilatkozott, hogy Zulfikar Ali Bhutto volt miniszterelnököt még az októberi választások előtt szabadlábra helyezik a »védőőrizetből«. Lapjelenté­sekből úgy tudják, hogy a kilenc pártból álló ellenzéki szövetség egyik legtekintélye­sebb vezetőjét, akit a keddi duccs alkalmává! szintén le­tartóztattak, máris kiengedték fogságából, továbbra is őrizet­ben van azonban a Bhutto- kormány számos tagia, főként katonai személyiségek. A Varsói Szerződés Fegyve­res Erői Egyesített Parancs­nokságának tervével össz­hangban a Német Demokratl- gus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Szovjet­unió haditengerészeti erői és azok hadműveleti törzsei gya­korlatot tartottak a Balti-ten­ger déli részén. A gyakorlatot Viktor Kuli­kov, a Szovjetunió marsallja. a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka vezette. A gyakorlaton a flották előtt álló közös feladatok megol­dásában való együttműködés kérdéseit dolgozták ki. A gya­korlat a törzsek hadműveleti - harcászati felkészültségének magas színvonalát, a résztve­vő erők kitűnő szakmai fel- készültségét és tengerészeti hozzáértését tanúsította, egy­szersmind előmozdította a test­véri hadseregek fegyverbarát­ságának további erősödését. Párizs Merényiéi Mauritanie nagykövete ellen Csütörtökön reggel rálőttek Mauritánia párizsi nagyköve­tére, a 26 éves Ahmed Ould Ghanahallah-ra. A nagykövet 10 óra tájban ült be lakása' előtt álló szolgálati kocsijába, amikor két 25 év körüli ter­rorista hátulról az autó abla­kán keresztül több lövést adott le. A pisztolylövések kö­zül három találta el a diplo­matát, de egyik sem végzete­sen. A merénylet után telefonon felhívták az AFP hírügynök­séget és egy női hang közöl­te, hogy a merényletet, amely­nek tettesei elmenekülték, a »Mohamed el Vali Szajed nemzetközi brigád« elnevezé­sű szervezet hajtotta végre. híven nem indított és nem is indít semmiféle kampányt egyik testvérpárt ellen sem, senkit sem átkoz ki a kom­munista mozgalomból, és nem állíthat maga elé olyan célt, amely ellentmond saját elvei­nek. Az SZKP nemzetközi té­ren csak egyetlen támadást vezet, mégpedig a reakció, az agresszió erői és az imperia­lizmus ellen. A Novoje Vremja cikkében egyetlen szó sincs valamely párt, így a Spanyol Kommu­nista Párt tevékenysége ellen. A kérdéses cikk hangsúlyozza, hogy a testvérpártok straté­giája és taktikája kizárólag az illető testvérpártok belső illetékességébe tartozik, azo­kat e pártok önállóan hatá­rozzák meg. A cikk többek között leszögezi: »Az SZKP Lenin ideje óta mindig hang­súlyozta annak szükségességét, hogy a kommunisták forradal­mi harcuk stratégiájának ki­dolgozásakor figyelembe ve­gyék tevékenységük sajátsá­gos feltételeit. Természetesen a fejlett tőkés országok kom­munista pártjai, a többi kom­munista párthoz hasonlóan, igyekeznek figyelembe venni saját országuk fejlődésének nemzeti és történelmi feltéte­leit.« A Novoje Vremja cikkében egyetlen szó sincs, amely va­lamely párt, így a Spanyol Kommunista Párt tevékeny­sége, stratégiája ellen irányul­na. A cikk a Santiago Carrillo könyvében kifejtett külpoliti­kai koncepciókat és nézeteket vizsgálja, s közülül? is azokat, amelyek közvetlenül érintik a nemzetközi helyzetet és a nem­zetközi kommunista mozgal­mat, közvetlen támadást tar­talmaznak a Szovjetunió és az SZKP ellen, s amelyek — ezt külön hangsúlyozzuk — nem találhatók meg a Spa­nyol Kommunista Párt hiva­talos dokumentumaiban. Így hát azok, akik a kérdé­ses cikkben »támadást« fedez­tek fel a testvérpártok, s kü­lönösen a Spanyol Kommunis­ta Párt ellen, tudatosan félre­vezetik országaik kommunis­táit és demokratikus közvéle- . ményét. Egyébként a szóban f forgó cikkek akkor jelentek meg a spanyol, francia, olasz és más lapokban, amikor a Novoje Vremjának a cikket tartalmazó száma még meg sem érkezett ezekbe az orszá­gokba. azaz a cikkek írói nem rendelkezhettek teljes infor­mációval. Másodszor: egyes kommen­tárok arra is céloznak, hogy mivel a Carrillo könyvéről szóló Novoje Vremja cikk, úgymond, olyan időpontban jelent meg, amikor a Spanyol Kommunista Párt nehéz har­cot vív saját országában, a Novoje Vremja megsértette a proletár szolidaritás elveit, őszintén meg kell monda­nunk, hogy az ilyen célzások alaptalanok. Az SZKP mindig is szoli­dáris volt a Spanyol Kommu­nista Párttal és a pártnak a fasizmus ellen vívott hosszú, hősies harcával. Az SZKP most is szilárdan támogatja a spanyol kommunisták, a spa­nyol dolgozók harcát a de­mokráciáért, a társadalmi ha­ladásért és a békéért. A No­voje. Vremja cikke egyébként csak megerősíti ezt a körül­ményt. Ez a cikk teljes egy­értelműséggel támogatásáról biztosítja a spanyol kommu­nistáknak a demokráciáért vívott harcát. Ez a cikk ismét és teljesen világosan hirdeti a két ország kommunistái kö­zötti barátság és együttműkö­dés eszméit. Az SZKP egész tevékeny­ségében rendkívül gondosan figyelembe vette és veszi a spanyol kommunisták harcá­nak körülményeit. Noha Car­rillo hosszú évek óta írja szovjetellenes cikkeit, a Szov­jetunióban nyilvánosan senki sem bírálta meg őt. A szovjet emberek figyelembe vették, hogy Spanyolországban még fennáll a francoista rendszer és nehéz harc folyik a fasiz­mus maradványainak felszá­molásáért. Csak most, amikor a kommunista párt legálissá vált és nyíltan tevékenyke­dik, s amikor az országban parlamenti választásokat tar­tottak, s amikor Carrillo köz­zétette még ellenségesebb hangnemben íródott könyvét, csak akkor bírálta meg a No­voje Vremja Carrillo állításait. Van azonban még egy rend­kívül fontos kérdés. Santiago Carrillo hosszú évek óta dur­va. nyílt kampányt folytat a Szovjetunió és az SZKP ellen, teljesen figyelmen kívül hagy­va azt a körülményt, hogy a Szovjetunió ezekben az évek­ben kemény harcot folytatott és folytat az imperializmus el­len, a béke és mindazok — köztük a spanyol kommunis­ták — védelmében is, akiket a reakció részéről támadás ér. Santiago Carrillo gyakorlati­lag már 3—4 éve nem tesz Olyan nyilatkozatot, amelyben ne vádolná a Szovjetuniót, az SZKP-t, a szovjet kommunis­tákat és általában a szovjet embereket olyan bűnökkel, amelyeket azok soha nem kö­vettek el. Az utóbbi időben (a Spiegel-nek adott interjú) már egyenesen arról beszélt, hogy harcot kell folytatni or­szágunk rendszere ellen. Vagv egy megjegyzés a New York Times június 22-én megjelent számából: »A Spanyolország területén levő amerikai tá­maszpontok és a Közös Piac vonatkozásában Carrillo ked­vezőbb és konzervatívabb ál­láspontot képvisel, mint a legtöbb spanyol pártvezető." Az SZKP-nak a kommunista mozgalomban követendő vona­lát pontosan meghatározta pártunk XXV. kongresszusa. Ez a testvérpártok együttmű­ködésének erősítésére, a kom­munista mozgalomnak az im­perializmus, a reakció, a kom- munistaellenesség mindenféle fajtája elleni harcban való tömörítésére irányúi. Marx és Lenin tanításának kipróbált elvei, a proletár internacio­nalista szolidaritás elvei alán­ján. Ettől az irányvonaltól pártunk soha el nem tér. Románia Sokoldalúan fejlődnek a kapcsolatok a Szovjetunióval Tegnap Romániában vala­mennyi központi napilap mél­tató cikkben emlékezik meg az új román—szovjet barát­sági. együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 7. évfordu­lójáról. A lap kiemeli, hogy a ro­mán—szovjet sokoldalú kap­csolatok fejlesztésében megha­tározó szerepe van az RKP és SZKP szolidáris és testvéri együttműködésének, Nicolae Ceausescu és L. I. Brezsnyec találkozóinak és megbeszélő seirtek. Románia és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak fej­lődését bizonyítja, hogy a Szovjetunió Románia legna­gyobb kereskedelmi partnere és az utóbbi években erőtel­jesen fejlődött a két ország között a termelési kooperáció és szakosítás. Ugyanakkor — írja a lap — állandóan fej­lődnek ÍT sokoldalú kapcsola­tok is — a KGST komplex programjának keretén belül. Az űi román—szovjet szer­ződést az »Előre« a szocialis­ta egységfront magyar nyel­vű napilapja »A testvéri ba­rátság és sokoldalú együtt­működés dokumentumának« nevezi.

Next

/
Thumbnails
Contents