Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKI Ára; 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 158. szám 1977. július 7., csütörtök Kadar jános Willy brandt-tal találkozott Befejeződtek a magyar—NSZK hivatalos tárgyalások Bonnban aláírták a magyar—NSZK tárgyalások közös közleményét. Képünkön: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a NET tagja és Helmut Schmidt kancellár az aláírás pillanataiban. Szerda délelőtt, NSZK-beli hivatalos látogatásának' harmadik napján, Kadar János, az MSZMP KB első titkára, találkozott Wüly Brandt-tal. a Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével. A párt politikai klubjában folytatott, szívélyes eszmecserén a Szociáldemokrata Párt részéről részt vétt Egon Ba/ir. az SPD ügyvezetője, valamint Hans Eber-, hardt Dingels, a párt elnökségének tagja. Willy Brandt kijelentette, hogy pártja nagyra értékeli Kádár János látogatását, amely a két ország kívánatos együttműködésének jelentős eseménye. Rámutatott, hogy még a Szociáldemokrata Pártot egyébként bíráló sajtóorgánumok is kedvezően fogadták a látogatást. Az eszmecsere során érintették a nemzetközi munkás- mozgalom néhány időszerű kérdését. A kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett különösen nagy hangsúlyt kapott az európai béke és biztonság témaköre. Kifejezték teljes egyetértésüket abban, hogy a viiág felelős tényezőinek a nemzetközi enyhülés érdekében a bizalom erősítése a legfontosabb feladata. Azokat az érintkezési pontokat kell keresni, amelyek lehetővé teszik a különböző társadalmi berendezkedésű és más szentségi rendszerekhez tartozó országok együttműködését, elősegítik az államok kapcsolatainak normalizálását. A Willy Brand-tal folytatott megbeszélés után Kádár János interjút adott Vor- wärts-nek, az SPD központi lapjának. Oéloen a kancellári hivatalban Kádár János és Helmut Schmidt ünnepélyesen aláírta a látogatásról szóló közös nyilatkozatot. A két ország külügyminisztere, Púja Frigyes és Hans-Dietrich Genscher pedig kulturális egyezményt írt aláEzt követően Kádár János és Helmut Schynidt a kancellári hivatalban nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Sajtóértekezlet a kancellári hivatalban A sajtóértekezlet bevezetéseként Helmut Schmidt a következőket mondotta: »Szeretném kifejezni mélységes elégedettségemet azzal kapcsolatban, hogy erre a látogatásra sor került. Elégedett vagyok megbeszéléseink tartalmával és barátságos légkörével.-« Ezt követően átadta a szót Kádár Jánosnak, aki a következő nyilatkozatot tette: — A Magyar Népköztársaságban népünk jó egyetértésben. a szocialista társadalom építésén dolgozik; Külpolitikai tevékenységének — egyetértésben és szövetségben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, a KGST tagállamaival — fő célja a béke megszilárdításának, az enyhülés elterjedésének, és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének szolgálata. — Ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaság iparilag fejlett kapitalista ország, a NATO szövetségi rendszerének tagja, s a Közös Piac tagállama. Lehetőségeit kihasználva Nyugat-Európa jelentős politikai és gazdasági tényezője. — E két ország képviseletében találkoztunk Helsinkiben Schmidt kancellár úrral, s mindazok nevében, akik megbíztak bennünket az ottani munkával, mindketten aláírtuk az európai béke és biztonság megszilárdítására hivatott helsinki záróokmányt. Helsinkiben volt első ízben szerencsém külön is találkozni és jó szellemű beszélgetést folytatni Schmidt kancellár úrral. Ilyen előzmények után került sor mostani NSZK- beli utamra. — Ami a kancellár úrral és a Német Szövetségi Köztársaság más vezetőivel folytatott tárgyalásokat illeti, azok számunkra valójában a Helsinkiben megkezdett beszélgetés folytatását. jelentették. Tárgyalásaink fő elemeit illetően teljes mértékben osztom Schmidt kancellár úr itt elhangzott kijelentéseit. Elsőként én is aláhúznám, hogy megbeszéléseinknek nyílt jellege és kiváló atmoszférája volt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy eszmecseréink hasznosak voltak. Belső tárgyalásainkon sorra vettük sokoldalú kapcsolataink számos konkrét kérdését. A nyilvánosság előtt is demonstrálni kívántuk elhatározottságunkat — s gondolom, az aláírt közös nyilatkozat ezt jól tükrözi —, hogy teljes egyetértés van közöttünk abban: célunk a megalapozott és szépen fejlődő, sokoldalú kapcsolatainknak lendületes további szélesítése, mélyítése és erősítése. Abban a meggyőződésben szólok a kancellár úrral befejezett tárgyalásokról, hogy a későbbiek folyamán mindez még meg is valósul. Úgy gondoljuk. hogy ezzel becsületesen szolgáljuk a két ország népének elemi érdekeit. Megbeszéléseink. megállapodásaink, s az az elhatározásunk, hogy közös erőfeszítéseket teszünk kétoldalú kapcsolataink további bővítésére, nem irányul más, harmadik államok ellen. Ellenkezőleg, az a meggyőződésünk : mégáll apodásaink a gyakorlatban igazolják, hogy — ha megvan rá a szándék — igenis lehetséges a különböző társadalmi, rendszerű, a különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között a gyümölcsöző együttműködés, a békés egymás mellett élés. Kapcsolatainknak hosszú a történetük, nagy nehézségeket és akadályokat kellett leküz- denünk, amíg idáig eljuthattunk. Ez együttműködési készséget és realitásérzéket követelt a felektől, s azt, hogy megfelelően közelítsék meg a kérdéseket. Nagy munkát kellett végezni azért, hogy megteremtsük a feltételeket e bonni találkozás létrejöttéhez. Kormányzatunk, népünk — csakúgy mint jómagam — megfelelően értékeli azt a nagy erőfeszítést, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi koalíciós kormánya a maga részéről hosszú időn át kifejtett, hogy ilyen értelmű. népeinkre nézve hasznos és a népek általános ügvének is javára váló együttműködés lehetővé váljék. Végül szeretném - megemlíteni. hogy az időt nagÿon akkurátusán igyekeztünk kihasználni, a program meglehetősen »erős« volt. Azt hiszem, a folytatás is hasonló lesz. Kevés alkalom nyílt a lakossággal való közvetlen találkozásra, bár egy-egy lehetőség adódott erre is. Hálás köszönetét mondok a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárainak a barátságos fogadtatásért, Önöknek pedig az NSZK sajtója, rádiója és televíziója tisztelt képviselőinek szeretném megköszönni korrekt munkájukat, amelyet a látogatással kapcsolatban végeztek. Mi, a jól végzett munka érzetével és — ismétlem — azzal a meggyőződéssel térünk haza, hogy azok a fontos teendők. amelyekről tárgyaltunk, meg is fognak valósulni. Ez akalommai is szeretnék köszönetét mondani a kancellár úrnak a meghívásért, a kitűnő feltételekért, a légkörért, amit NSZK-beli tartózkodásom napjaiban biztosított. A legjobbakat kívánom az NSZK szorgos, dolgos népének és tisztelt vezetőinek. Ezután ismét Helmut Schmidt lépett a mikrofon elé és kijelentette: — Mindenekelőtt szeretnék köszönetét mondani az első titkár úrnak az látogatásról adott értékelésért. Különösképpen szeretném megköszönni, hogy ellátogatott hozzánk, és e köszönetét kiterjeszteni kíséretének tagjaira, mindazokra, akik e látogatást politikailag és technikailag előkészítették. Az első titkár úr már. emlékeztetett első találkozónkra két évvel ezelőtt Helsinkiben, amelyről igen mély benyomásokat őrzök. Örülök, hogy a már akkor tervbe vett találkozó most megvalósult. Megbeszéléseink során kitűnt: ninrsenek világrengető problémák bilaterális kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, úgy látjuk, hogy kapcsolataink állása elégedettségre ad okot. Ha figvelembe vesz- szük azt. amit Kádár úr már megem’’'tett. vagvrs. hogv országaink különböző társadalmi i (Folytatás a 2. oldalon) Leningrad Magy ar felszólalás a parlamenti találkozón A leningrádi parlamenti találkozó első plenáris ülése kedden délután Apró Antal elnökletével folytatódott. Elsőként Stanislaw Gucwa, a Lengyel Nemzetgyűlés elnöke, a lengyel küldöttség vezetője, majd dr. Vladimir Bonev, a Bolgár Nemzetgyűlés elnöke szólalt fel. Azt követően, hogy Horst Sindermann. az NDK Népi Kamarájának elnöke vette át i az einöKlést, Apró Antal, az j országgyűlés elnöke emelke- j dett szólásra. A magyar kül- I döttség vezetője az MSZMP j Központi Bizottsága, az or- ! szággyuxes es a kormány ne- j vében üdvözölte a találkozó | résztvevőit és kijelentette: Kütón öröm a számomra, hogy erre a tanácskozásra az első proletár szocialista forradalomnak és a szovjet nép Nagy Honvédő Háborújának hős városában kerül sor. Abban a városban, ahol éppen hat évtizeddel ezelőtt ezekben a napon ban harsogták a tömeges a bolsevikok jelszavát: »Minden hatalmat a szovjeteknek !«. Apró Antal a továbbiakban így folyUnla: — Ügy véljük, helyes kezdeményezés volt összehívni ezt a tanácskozást, mert módot nyújt arra, hogy felmérjük a bukaresti felhívás nemzetközi hatását, meghatározzuk parlamentjeink tennivalóit a nemzetközi élet további enyhüléséért vívott harcban. egyeztessük felkészülésünket ennek a harcnak egy oly fontos eseményére, mint amilyen az európai biztonság és együttműködés kérdésében az 1978 májusában Bécsben sorrakerülő harmadik interparlamentáris konferencia lesz. A helsinki tanácskozás óta eltelt két esztendő igazolja a szocialista országok töreKvé- sének helyességét, hogy- létre kellett hozni az európai népek biztonságát erősítő, és együttműködését elősegítő értekezletet és egy új korszakot kell nyitni Európa és a világ népeinek történetében. Az értekezlet óta eltelt idő bizonyította, hogy e helyes kezdeményezés nyomán a záróokmányban foglalt elvek mind mélyebben meghonosodnak az államközi kapcsolatok gyakorlatában. Látnunk kell azonban, hogy az enyhülés ' folyamata az utóbbi fél évben sajnálatos módon lelassult, az európai biztonság, a világbéke megszilárdítása nem csekély nehézségekbe ütközik a fegyverkezési hajsza, a hidegháború erőinek összefogása nyomán. Ezek a reakciós erők megkísérlik, hogy az enyhülés nemzetközi folyamatát megállítsák és a hidegháború Irányát visszafordítsák. Számos lépést tettek és tesznek annak érdekében, hogy a záróokmány lényegét meghamisítsák. Az utóbbi hónapokban pedig különösen erős propaganda kampány bontakozott ki, amely eltorzítva a záróokmányt, önkényesen egyes részeket kiemel és megkísérli ezeket a szocialista országok ellen fordítani. Az úgynevezett emberi jogok kérdésében az utóbbi 'hónapokban kibontakozott nagy- nangú propaganda éppen ezt az önkényes kiemelést, a záróokmány eltorzítását szolgálja. Amikor visszautasítjuk . ts leleplezzük a burzeoa propagandának az emberi jogok ügyében folytatott farizeus propagandáját. Leninnek abból a megáiiapításából kell kiindulnunk, hegy »a burzsoázia létrehozza vagy megszünteti a demokráciát, attól függően, meíyik előnyösebb a számára«. Egyet értünk azzal — mondotta Arpó Antal —, hogy a záróokmányt aláíró országok parlamentjeinek fokozniuk kell erőfeszítéseiket a fegyverkezési hajsza csökkentéséért, a leszerelésért, a nukleáris fegyverkészletek csökkentéséért és teljes felszámolásáért. Törekedni kell arra. hogy az össz-európai értekezlet valamennyi részvevő állama megállapodást kössön: egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert és nem tesznek lépéseket a meglevő katonai és politikai szövetségek kiszélesítésére. Mi, a szocialista országok parlamentjei, olyan lehetősegekkel rendelkezünk, amellyel egyetlen kapitalista ország sem. A szocialista demokratizmussal, a kapitalizmus akármilyen Iá tsza tdemokraüzm usa sem ér fel. Ügy vélem, hogy ennek az erőnek a hatását jól kamatoztathatjuk abban a nemzetközi küzdelemben, amelyet a bukaresti felhívás megvalósítása érdekében folytatunk. A magyar országgyűlés nevében a felhívást elfogadom és megvalósítása érdekében mindent el fogunk követni. A keddi plenáris ülés utolsó felszólalja Nicolae Gio- san, a Román Nagy Nemzet- gyűlés elnöke volt. A Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek konzultatív találkozója tegnap folytatta munkáját. Első a Balaton ! A tervező derülátó Fonyódon ülésezett tegnap a Balatoni Intéző Bizottság területfejlesztő szakbizottsága. A résztvevők megvitatták a készülő, s majd a kormány elé terjesztendő balatoni regionális terv alapgondolatait, amelyekről Kotsis Lajos, a városépítési tudományos és tervező intézet képviselője számolt be a szakbizottságnak. Mindenekelőtt elmondta: a régi terv alapos felülvizsgálata megtörtént, s a tervezőknek most merőben újat és jót kell alkotniuk avégett, hogy az elmúlt 20 évben elkövetett, az egész Balaton létét veszélyeztető hibákat, a következő 30 esztendőben kijavítsák. A legfontosabb, hogy a ritka nemzeti kincsünket megőrizzük, s egy olyan Balaton környéki táj hangulatát adjuk tovább utódainknak, amely minden bizonnyal más — üdítőbb, zöldebb, természetesebb — lesz, mint a mostani. Most már nem arra kell összpontosítanunk. hogy mit kíván közönség a Balatontól, hanem hogy mit és mennyit várhatunk, fogadhatunk el a Balatontól; tehát az új regionális tervnek teljes mértékben »tó- központúnak« kell lennie, mert ellenkező esetben nem jól szolgálná a társadalom érdekét. Mintegy 50 éve fedezték fel az üdülni, pihenni szándékozók a Balatont, s abban az időben kezdték meg a villák építését a parton. De ezeket az épületeiket még nagy "telkeken emelték, s később ahelyett, hogy ezeket is eltávolították volna a parti sávból (pl. az ötvenes években), egy- egy tágas telket felosztottak és sok, szinte egymáshoz érő villa, villácska, vitylllo épült a Balaton mellett. A folyó megvédi a partját, s a tenger is. Csak az édes vizű tavak nem képesek védekezni az individualista. emberi törekvések ellen . .. Mivel a Balaton megóvása a cél, a terv a tó érdekében készül. Azt is meghatározza, hogy meddig terjedhet a balatoni üdülés hegemóniája, azaz foglalkozik a vízgyűjtő területekkel, s a kiránduló helyekkel is. Kotsis Lajos hangsúlyozta, hogy most még csupán a legfontosabb gondolatokat sorolja, a készülő regionális terv sémáját ismerteti. A tervet ezután dolgozzák ki részletesen. Végül egy térképet mutatott be az ülés résztwőinek, melyen — mint mondotta — az optimista tervező a Balatont utópisztikusán ábrázolta. Talán 30 év múltán az akkori tervező — aki majd a most készülő regionális tervet vizsgálja felül, fejleszti tovább — helyeslőén bólint e térkép láttán. Szenvedélyes hangvételű vita következett. Professzorok, különböző szaktekintélyek hallatták véleményüket, s valamennyien egyetértettek abban, hogy a regionális terv rendkívül pontos, felelősség- teljes munkát kíván, mert a Balaton megóvása az utókor követelménye. Hangsúlyozták, hogy a regionális terv után a végrehajtás módjait is meg kell tervezni, s ha szükséges, törvénybe iktatni. Sz. A. \
