Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-06 / 157. szám
Fellendülő beruházások Hat hónap tapasztalatai Fejlődik a bolgár hajógyártás Wehéz félévet zárt az Ag- rober kaposvári kirendeltsége, de a további feladatok sorát szemlélve úgy láttuk, az év második fele még nehezebb lesz. Az állami támogatás örvendetesen föllendítette a mezőgazdasági beruházásokat. Thurzó László főmérnökkel az első félév tapasztalatairól ■ és eredményeiről beszélgettünk. — A kirendeltség életében még nem értünk el olyan eredményt, mint a mostani. A feladatokat időarányosan teljesítettük, pedig olykor szinte elképzelhetetlennek látszott, hogyan tudjuk kielégíteni az igényeket. Szigorú ütemtervet készítettünk, melynek végrehajtását hétről hétre rendszeresen ellenőriztük. Az első félév utolsó napján a mérleg 139 százalékos eredményt mutat. A különbség összegszerűen- is jelentős, a- tervezett 8,2 millió forint helyett eddig 11,3'milliót értekei. A vállalat munkájának eredménye azonban nem az intézmény »-magánügye-«. Megbízásaink egy-egy mező- gazdasági nagyüzem életében jelentős lépésnek számítanak. A nagyobb munkák közé tartozik a Böhönyei Állami Gazdaság sertéstelepének rekonstrukciója. A műszaki tervek elkészültek, a közeljövőben hozzáfoghatnak a kivitelezéshez. A gazdaság saját erőből építi meg, illetve, ha szükség lesz rá, a környező üzemeket is segítségül hívja. Már épül Kapospulán a bábolnai rendszerű szárító, a kukorica betakarítás idejére üzembe helyezik. A Dél-somogyi Állami Gazdaság számára épülő 600 vagonos burgonyatároló pedig egyedülálló létesítmény nemcsak a Dunántúlon, hanem az egész országban is. Fa alapanyagból készül, melyet az állami gazdaság saját erdeiből termel ki, és maga lesz a kivitelező is. A legnagyobb beruházás azonban kétséget kizáróan a kaposújlaki Repülőgépes Növényvédő Állomás szerelőcsarnoka és szociális épülete lesz. A műszaki tervek elkészültek, s még ebben az évben hozzákezdenek az építéshez, amely 1980-ra fejeződik be. Számos technikai, technológiai újdonságot is alkalmaznak majd, többek között svéd licanc alapján készül az a 21 méter fesztávolságú hangárajtó, amely gombnyomásra működik. A vállalat másik profilja a mélyépítés. Az első félévben mintegy 15 kilométernyi bekötő út terve készült el a hozzá tartozó belső utakkal együtt. Az agronómiái tevékenységgel foglalkozó csoport sem szűkölködött -a megbízásokban, mégis jutott ideje, hogy a Tolna megyei szedresi tsz számára meliorációs tervet készítsen. — A beruházó vállalat számára létkérdés, hogy jó kapcsolatot tartson a kivitelező A szövetkezet és a szakmunkásképzés „Felismertük a szükségszerűt" NEM TITKOLT büszkeséggel mondta Jámbor László, a nagyatádi Komfort Ipari Szövetkezet személyzeti vezetője, hogy Atádon náluk van a >eg- több tanuló. Sokan járnak a dolgozók közül szakközépiskolába, tanulják a második szakmát, vagy 'betanított munkásként szereznek szakmunkás-bizonyítványt. És az 524-es szakmunkásképző tanulói közül is jó néhány náluk kap gyakorlati képzést — Nézzük először a statisztikát — »indítványoztam-« beszélgetésünk kezdetén. , — Három éve küldtünk először fiatalokat a szakközépiskolába. Tizenkilencen kezdtek, néhányan elmentek a cégtől, így is tizenhárom érettségizett le az idén. Heten tettek szakmunkásvizsgát a második szakmából a napokban; legtöbbjük lakatos volt, most ív- és lánghegesztő képesítést is szereztek, ötvennégy ipari tanulónk volt, jövőre negyvenhét diák jön ide gyakorlatra. így körülbelül százan lesznek. Azért nem tudok pontos számot mondani, mert néhány gyereket még várunk : olyanokat, akikről biztosan tudjuk, hogy később nem lesznek a mi dolgozóink. Mezőgazdasági gépszerelőket is »vállaltunk-«, közvetlen hasznunk nem lesz a képzésükből, de tudjuk, hogy nagy szükség van rájuk a mező- gazdaságban. így kezdett a száraz számokból lassan a tartalom is kiderülni. »Közvetlen hasznunk nincs...« Sokszor találkozunk másutt a kerítésén belüli szemlélettel. A Komfortnál túlléplek ezen. Hogyan jutottak el a fölismerésig? Ez volt a következő kérdésem. __ A hatvanas években s tagnált a szövetkezet. Az volt a jelszó: Elegen vagyunk, minek osszuk többfelé a pénzt. Szerencsére nem tartott hosz- szú ideig ez az időszak. Előtte és utána is foglalkoztunk szakmunkásképzéssel. De az igazi jó rendszert »csak« négy fete vezettük be. Korábban a brigádokhoz helyeztük el a tanulókat, azután vagy törődtek velük, vagy nem. 1973-ban nagy munkába fogtunk, tanműhelyt építettünk, felismer« tűk a szükségszerűt: ha fejlődni akar a szövetkezet, munkások kellenek. Kreisz György, a nagyatádi szakmunkásképző pártösszekötő tanára is ott volt a beszélgetésen. Közbeszólt: — Ettől kezdve igazán felhőtlen a szövetkezet és az iskola kapcsolata. Azelőtt sokat vitáztunk, épp a módszerek miatt, és ez a veszekedés megnehezítette más téren is az együttműködést Ma már más a helyzet A mi intézetünkben nincs taitműhely, anyagiak híján egyelőre nem is lesz. A szövetkezetnél megértették, hogy rászorulunk a segítségükre. Sok másban is pártfogolják az iskolát. A sportpályaépítést, a szaktantermi fölszerelést és jó néhány dolgot lehetne említeni. — Megéri-e a segítségadás a szövetkezetnek? — Így még sohasem vizsgáltuk a dolgot. Az előbb említettem, hogy szükségünk van a munkásokra. Ha ezt nézzük, biztosan megtérül a befektetés. De a gyerekek nincsenek helyhez kötve, előfordulhat, hogy leteszik a szakmunkás- vizsgát, és veszik a kalapot... Mondom, nem az a legfontosabb, hogy ennyi forintért ennyi jön vissza, nem is számolgatjuk. Tizennégy kisiparossal indult a Komfort. Ma több mint háromszázan vagyunk. Szakmunkásképzés nélkül életképtelenek lennénk .. . MEGÉRI? Persze, hogy megéri. Talán nem is kellett volna megkérdeznem. Csakhogy nem a ' szűklátókörű tar- tozik-követel oldalról megközelítve gazdaságos a szellemi és anyagi befektetés. A szövetkezet tevékenysége a szakmunkásképzésben több az üzleti műveleteknél, és nem is gondolnak rá így. Ez természetes? Itt igen:.. b «*. üzemekkel, vállalatokkal — mondta a főmérnök. — A legszebb tervek is csak akkor érnek valamit, ha időben valósággá válnak. Nagy erőfeszítést igényel a tervezőtől és a kivitelezőtől is a határidők pontos betartása. Hogy eddig ez ngyjából sikerült, az a jó kapcsolatnak köszönhető. Állandó túlterheléssel dolgozunk — folytatta a főmérnök. — Ez jó is, meg rossz is. Jó, mert a létesítmények a mezőgazdaság fejlődését és azt bizonyítják, hogy mind több termelőszövetkezet képes nagyobb beruházásba is »belevágni«. A mi számunkra viszont nem előnyös a feszített munkatempó. De sokat segítettek a szocialista brigádok. Ügy érezzük, a brigádmozgalom motorként hajtotta a tervezőket, a kisegítőket. Az Ag- rober közössége az elmúlt'félévben egyébként mintegy 200 ezer forint értékű társadalmi munkát is végzett. B. A. Az idén húsz százalékkal több hajót és különféle vízi járművet készítenek a bolgár hajógyárakban, mint 1976-ban. Űj, százezer tonnás tankhajókkal, nagy űrtartalmú ércszállítókkal, konténerhajókkal, uszályokkal, tolóhajókkal egészítik ki a bolgár flottát. A polgár hajógyárak sok nagy teljesítményű vízi járművet exportálnak. A legjelentősebb vevő a Szovjetunió, mely a ruszei hajógyár teljes termelését átveszi. Románia és Lengyelország is szívesen vásárol bolgár hajókat. A termelés növelése érdekében felújítják a burgaszi és ruszéi hajógyárakat, modernizálják a hajtógépeket szállító gépgyárat Sumenben, Növi Pazarban és Targovistében. A hazai szükségleteken kívül más, hajógyártó országoknak is készítenek gépeket ezek az üzemek. A várnai Georgi Dimitrov Hajógyár már bevezette a legI magasabb termelékenységű technikai módszereket, a futószalagszerű hajógyártást. Felvásárlás hétmillió forintért (Tudósítónktól.) Tizenkilenc községben és településen irányítja a termelést a csurgói áfész. Ezekben a napokban összesítették a szövetkezetnél a felvásárlás eddigi eredményeit. A múlt év hat hónapjában 30 vagon árut vettek meg 5,7 millió forint értékben, az idén 34 vagon a felvásárolt mennyiség, és ennek értéke 7 millió forint. Június 30-ig 200 mázsa zöldséget és burgonyát vettek át A zöldség között saláta, cukorborsó, vegyes zöldség, káposzta, zöldhagyma és más cikk szerepelt Elősegítette a termelést, hogy Somogyud- varhelyen régebb óta működik zöldségtermelő szakcsoport, és Csurgón is alakult nemrég. Így szervezettebb a termelés, a felvásárlás. Gyümölcsből a tervek szerint 6,8 vagonnyit kellett volna megvenni, a tényleges felvásárlás 2 vagonnal több. Igaz, ebben szerepel 5,2 vagon múlt évben termelt alma. Meggyből és cseresznyéből 60 mázsát, málnából 1,6 vagonnal — még ugyanennyi lesz — ri- bizkéből, egresből, szamócából 130 mázsát vettek meg. A gyümölcsért 850 ezer forintot fizettek ki. A tojás 300 ezerrel több a tavalyinál: 14 milliót vásároltak. Rossz év jár viszont a méhészekre. Az akác elfagyott, a vándorlás nem a legjobban sikerült. Mohácson és Hőgyé- szen jártak a csurgói szakcsoport tagjai. Arra számítanak, hogy 150 mázsa akácmézet azért eladhatnak a szövetkezetnek, ugyanennyi volt a repceméz is. A szövetkezet úgy segít a méhészeknek, hogy nemrég 400 mázsa méhetető cukrot osztott ki részükre 10 foriQtos kedvezményes áron. A házinyúl felvásárlása az időközben hozott intézkedések hatására a múlt évinél 10 százalékkal magasabb. Június végéig 8,8 vagonnyit vettek meg, ennek 80 százalékát élőexportként Olaszországba küldték. Ezeken kívül babból 50 mázsát, csigából 40 mázsát, gyógynövényből 25 mázsát és egyéb cikkekből 270 ezer forint értékűt vettek át. A szövetkezet felvásárlói az év első hat hónapjában 124 ezer naposcsibét, 8 ezer naposkacsát és 500 naposlibát adtak el a tenyésztőknek. Községeikben 140 vagon tápot és takarmányt értékesítettek, 33 vagonnal többet, mint az előző évben. A kistermelők kérésére ezenkívül 2 vagon burgonyát is kiosztottak. A méz kivételével tehát valamennyi jelentős cikk felvásárlásánál előrelépést hozott az első félév a csurgói áfész- nél. , Vizsga a gép mellett Kaposváron, a Rippl-Rónai József nevét viselő 503«a« Szakmunkásképző Intézetben vizsgáztak június végén a növényvédő repülőgép-szerelők. JA kétéves tanvfolyamot 31 növendék fejezi« be, lés táti sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát. I A szomszéd rétje M e legyünk kfiishitüek: a mienk is szép, fejlődő, üdezöld. A szomszédé azonban, mindig zöldebb: Régi mondás, sdk igazsággal. A megyehatáron tú!l ugyanis nehezebben látjuk meg a gondokat, mint idehaza. De csak ezért zöldebb a szomszéd rétje? Nem hiszem. A rá- csodálkozás első ámulatából felocsúdva mindig1'lelünk valami újat, szépet, követhetőt. Ezért lépjük át időnként a határokat, s megpróbálunk valamit visszaadni mások erőfeszítéseiből. Végit éne is az ország minien meyjijz szomszédnak mondható; érdemes meríteni a tiszta vizű forrásból, hogy még zöldebb legyen a rétünk. Az ő számúikra a mtbnk »a szomszéd rétje«, ráadásul mi kaszáljuk, termését mi gyűjtjük be — valamennyiünk javára. A miniszter volt az idegenvezetőnk. Ne csodálkozzanak; szó szerint úgy van, ahogy mondom. Ott ült az autóbusz vezetőülése mellett, s mikrofonnal a kezében idegenvezetőket meghazudtoló közvetlenséggel, szenvedéllyel és hozzáértéssel utalt a leglényegesebb mozzanatokra. Budaörsön^ azt mondta: »Ez iít az Országos No vény védelmi Szolgálat központi repülőtere, nem a Hasad Tsz-é.« »Még nem...« — vágtla rá Czinczok György tsz-elnök, s a miniszter, dr. Romany Pál hozzátette: »Na, látják, itt kezdődik minden... Ha van vállalkozó kedv, s a vezetők nem ismernek akadályt.« Derűs epizód volt. Ne higgyék, hogy a szövetkezet most a repülőtérire vetette ki a szemét, ámbár mit lehet tudni? Egy bizonyos: ez a párbeszéd sok mindent kifejezett abból, ami miatt komolyan vehetjük: a szomszéd rétje csakugyan ízöídeibb ... Fővárosi, ha úgy tetszik, város környéki termelőszövetkezetben jártam. Sasadról mindenki úgy tudja: virág- termelő tsz. Elvégre alig ismerhetjük másból, mint a fővárosiban és vidéken működő 46 (!) szebbnél szebb virágüzletéből. S hogy mi mindent fasz még a város ellátásáért, ez talán kiderül mai jegyzeteimből. A hőskor talán szegényesebb volt, minit bármelyik somogyi tsz-ben. Tíz kertész kezdte 1951-ben, tíz hektár földön, 1000 négyzetméternyi' üvegháazal. A mai Sasad tizen- egy szövetkezedből egyesült, ás 1260 hektárnyi területen tevékenykedik. Nézem a somogyi város környékiek la’dafeit: a Lattí/nca 1957, a siófoki 1176, (a 'Nagyatád környéki '8509 hektáron gazdálkodik, hogy a marcalit ne is említsem. Azonosak, vagy inkább előnyösebbek a feltételeink. Sasad- nafc ráadásul igen rosszak a1 termőhelyi adottságai; talaj- viszonyai jóval gyengébbek az országos átlagnál, a csapadék kevés. Tagjai — ahogy mondták —• se nem parasztok, se nem munkáitok; életszínvonal-igényük viszont fővárosi! Előnyük a piacközelség, de melyik város környéki tsz nem dicsekedhet ezzel; ha kisebb méreteikben is? A Sábád nem vitatkozik, nem kell meggyőzni »őt« : tudja, hogy mindé- nekfölött városellátó feladata van. Hosszú időt töltöttem a gazdaság különböző területein, s a tájékoztatás olyan áradatát zúdítdtták rám, hogy megvallom: nehéz válogatni a! számok, a bizonyító tények rengetegéből. Végtére is a lényegeit szeretném hangsúlyozni. Ezért csak néhány ágazatot ésl számot idézek fel — bizonyításul. »Virágos Sasiad« megtartotta kertészeti jellegét. Szőlő- és gyümölcstermesztése példaadó: 200 vagon gyümölcsöt és 50 vagon szőlőt ad évente a fővárobi piacnak és a konzervgyárnak. .(Saját konzervüziame és szeszfőzdéje is van.) 350 hektár a gyümölcsös, és 80 hekiír a szőlő — ez már mond valamit. S nem árt tudni, hogy a tsz-nek a 46 virágüzleté;n kívül '22 élelmiszer-, illetne zöldség-gyümölcs üzlete is van, ezek évi 65—70 milliót hoznak! Faiskolájukról, dísznövénytermesztésükről, a vírusmentes szaporítóanyag előállításában vállalt országos szerepükről nem is beszélek. Maradjunk csak á lakossági ellátásnál. B ármilyen furcsa: a »virágos Sasod.« fö üzemiga az állattenyésztés, azaz kizárólag a baromfitenyésztés. Talán meghökkentő, de igaz: ebből az ágazatból évente 170 milliós árbevételük van. Igaz, nem építettek — központi sugallatra' sem vállaltak — palotákat. Régi épületekben, de 100 000 dolláros, korszerű import technológiával dolgoznak. Megérte? Évi kétmillió dollár az exportjuk! S cs'ak tenyésZtojásból 18—20 milliót exportálnak évenként! A hazai ellátásról nem is beszélek. Igaz, hogy 36 partner gazdasággal működnek együtt.... Hiisz-huszoii- ötmcllió (raposibarctmfi kerül kd tőlük a hazai hizlalók részére is. Gazdálkodnak? Nem jó kifejezés. Okosan, hozzáértőéül gazdálkodnak a vá'ros á j b népgazdaság javára. Ha már a virágtól ismerjük őket, néhány szót arról is. öthektárnyi üvegháziban (s ők nem futkosnak a bankhoz ipénzért : üvegházaik nagy része háromszor is amortizálódott már), s szabadföldön 40 hektáron termelnek virágot. Egy holland céggel működnek együtt, s — nemcsak a gumófejlesztés érdekében — az idén 13 hektáron, 1979-tyen 40 hektáron terme sfStenok tulipánt teljés gépesítéssel, főként exportcélokra. Igaz, hogy 70 000 dollárt költöttek a gépsorra, s még a hőkezelést, a tömeges hajtatást is szeretnék megvalósítani. De megéri? Nem .terhelem az olvasót a számok özönével. Csak annyit: Szánd évi termelési értéke !520 millió; közös vagyonuk 565 millió. És. még mindig nem mondtam eL mindent A szövetkezet 34 önállóan gazdálkodó szervezeti egységből áll, s a különböző társulásoknak, együttműködéseknek is hagyományuk vám. Meglepő? 400 millióval rószétedriek a társulásokban, s hogy ezek közül egyet említsek: a Bu- datejet 7 termelőszövetkezet (működteti, ‘de Snead részesedésié 67 százalék. Itt naponta :60 000 liter tejet dolgoznak fel, évente 65—70 vagon ömlesztett árut, s naponta 5 tonna tejszin&rémet gyártanak. Ha a termőhelyi adottságok nem teszik lehetővé — pedig város környéki feladat a zöldségtermesztés —, akkor »beszállnak« a Bsnta- völgye és a tárnoki tsz vállalkozásába., s Százhalombattán. az erőmű hőenergiájának felhasználásával vállalnak zöldségtermesztést lés hajtdtást. Nem folytatom, bár még beszélhetnék a közös gazdaság mezőgazdasági műszert előállító és karbantartó tevékenységéről is. De miért? Hiszen nem ez a lényeg, hanem a felfogás, a gazdaságszervezés korszerűsége, a piachoz való rugalmas alkalmazkodás, a \vezetőség felkészültsége és előrelátása. Ördöngösségről szó sincs. Az állandó útkeresés, a, vállalkozó kedv, a kockázatvállalás a titkuk. Ezért zöldebb a szomszéd rétje ... S asad 56 milliós' beruh ázásának 20 százalékát az emberek szociális körülményeinek javítására fordítja. A tsz 2640 tagjából mindössze 538 az alkalmazott. De Óbudán például 200 szabolcsi lány palántázza a virágot, s emiatt pörlekedett a miniszter. Mennyi lehetőség van az országban, amelyet csak meg kellene ragadni? Figyeljék! Egyetemet és főiskolát végzelbt száz szakember dolgozik a Sasnd tsz-ben; hétszáz érettségizett és több mint ezer szakmunkás! Most kollégiumot, de inkább garzonlakást akarnak építeni a frissen kikerülő mérrekök, szakemberek számára, akik ha 110 százalékig teljesítik a feladatukat, akkor ingyen kapják az otthont. (Hogy azok a szakemberek is Pesten maradjanak, nkiknek a vidéki városközeiben kellene tevákenylsedniük'.) A miniszter pörlekedett. De mit tehet, ha nem mindenütt ilyen okos, ébsaátnt és előrelátó a pezetés...? I Nem vitathatom: zöldebb a szomszéd rétje. De csak a szubjektív felfogás változásán, a magatartáson és a helyzetfelismerésen áll, hogy a mi rétünk is legalább ilyen zöld, vagy zöldebb legyen.. Jávori Bél»