Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

Kádár János Bonnban • (Folytatás az 1. oldalról) ! À megbeszéléseik szívélyes, őszim/te és konstruktív lég- I körben kezdődtek meg. Köl­csönösen kifejezésre juttatták azt a reményt, hogy a tárgya­lások demonstrálni fogják: mindkét fél kész a kapcsola­tok sokoldalú fejlesztésére. De már a hétfői eszmecsere al­kalmával is elégedetten állapí­tották meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között rendezettek a kapcsolatok, Első titkár úr! Miniszter urak! Hölgyeim és uraim! Őszinte örömömre szolgál, hogy ma este vendégünkként üdvözölhetem önt, első titkár úr, és kíséretét, és szeretném még egyszer szívélyesen kö­szönteni önöket a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Első titkár úr, bár Ön első alkalommal jár nálunk, még­sem ismeretlen a számunkra. Mi németek úgy látjuk, hogy történelmünk szorosan kap­csolódik a magyar történelem­hez, úgy véljük, hogy az önök tehetséges népe nélkül nem képzelhető el Európa politikai és szellemi arculata. Ezért kísérjük érdeklődéssel a mai Magyarország fejlődését. Ez a fejlődés húsz esztendő óta szó­rósán összefonódik az ön ne­vével. Nálunk rokonszenv öve­zi az ön politikájának sike­reit, azt a politikát, amely a lehető legnagyobb összhangra törekszik az ország állampol­gáraival. Megértjük azt a tisz­teletet, amellyel önt Magyar- országon mindenütt övezik A Német Szövetségi Köz­társaságban tett látogatása le­hetővé teszi, hogy rávilágít­sunk a nyugatnémet—magyar kapcsolatokban már elért eredményekre és megerősítsük szándékunkat e kapcsolatok átfogó további fejlesztésére. Földrajzi értelemben a Ma­gyar Népköztársaság nem szomszédos az NSZK-val, de a két közép-európai állam közti viszonyt a jószomszédság jel­lemzi. Ez egyebek közt kifeje­zésre jut az állampolgáraink közti örvendetesen nagy szá­mú találkozókban, a kereske­delmi és gazdasági együttmű­ködés volumenében csakúgy, mint az utóbbi években folya­matosan elmélyült politikai véleménycserében. Ezért is örömömre szolgál, hogy az 1975-ös helsinki találkozásunk nyomán most újból együtt le­hetek önnel. Államaink között — azon túl, ami egymástól elválaszt bennünket, nevezetesen, hogy különböző társadalmi rend­szerhez, szövetségi és gazda­sági rendszerhez tartoznak — gyakorlati együttműködés ala­kult ki, visszatekintve mindez egyszerűbben hangzik, mint ahogy az a gyakorlatban meg­nyilvánult. Azt, hogy mit te­hetünk, meghatározza, hogy mennyire vagyunk hajlandók tekintettel lenni a másik fél tőlünk eltérő álláspontjára, és mennyire él bennünk a szán­dék, hogy a másik felet ne ál­lítsuk szükségtelenül probléma elé, ne akarjuk olyasmire rá­kényszeríteni, ami nem vár­ható el tőle. Ügy vélem, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatokban nagy lépéssel jutottunk előbbre a gyakorlati együttműködés útján. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy nincs lehetőség a to­vábbhaladásra. Ami az országaink közti gazdasági kapcsolatokat illeti: világos, hogy ezen a téren különösen örvendetes mérték­ben sikerült áthidalni a rend­szerbeli és társadalmi különb­ségekből fakadó nehézsége­ket. A nyugatnémet—magyar árucsere 1963 óta több mint ötszörösére növekedett, s az elmúlt évben összvolumene elérte a 2,7 milliárd márkát. Az utóbbi években az 1970 óta felgyülemlett nyugatnémet ki­viteli többlet is jelentős mér­tékben csökkent. Reméljük, hogy tovább haladhatunk a Somogyi Néplap olyanok, amelyek Jó alapot nyújtanak a kontaktusok to­vábbfejlesztéséhez. A kétolda­lú kapcsolatok kérdései mel­lett nagy figyelmet fordítottak mindenekelőtt az európai béke és biztonság kérdéseire. Helmut Schmidt Bad Go- desbergben, a Bonn közelében levő villanegyedben, a diplo­máciai testület klubjában es­te díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán Helmut Schmidt és Kádár Já­nos pohárköszöntőt mondott. Helmut Schmid! pohárköszönlőjs magas szintű, lehetőleg ki­egyenlített kereskedelmi cse­reforgalom útján. Az ipari együttműködés te­rén ugyanakkor sokoldalú együttműködés fejlődött ki nyugatnémet és magyar vál­lalatok között. A kooperációs tervek számát tekintve Ma­gyarország a nyugatnémet vál­lalatokkal való együttműködés terén a szocialista országok élén áll. Az önök látogatásához kö­tődik, első titkár úr, a nyu­gatnémet-magyar kulturá­lis megállapodás aláírása is, amelynek a kétoldalú kultu­rális kapcsolatok további ki­építése alapjául kell szolgál­nia. Első titkár úr, biztos va­gyok abban, hogy mindket­tőnk megítélése szerint a nyugatnémet—magyar kap­csolatok helyes irányban fej­lődnek és hogy ezt a fejlődést valamennyi terüléten tovább kívánjuk folytatni. Kétoldalú kapcsolataink további kiépí­tését egyben hozzájárulásnak tekintjük az összeurópai ke­retek között megvalósuló együttműködés fejlődéséhez. Ezen túlmenően államaink érdekei sok tekintetben pár­huzamosak a nemzetközi problémák megoldását illető­en, ami alkalmat ad arra, hogy ebben a vonatkozásban is fokozzuk együttműködésün­ket. Az önök országa jelentős kezdeményezéseket tett az enyhülési politikát illetően és Magyarország továbbra is ak­tívan érdekelt e politika foly­tatásában. Ebben az irányban teljes az egyetértés közöttünk Ezekben a napúikban 35 részt­vevő ország Belgrádban ké­szíti elő az első európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezletet követő találkozót, amelyre ősszel, ugyancsak Belgrádban kerül sor. Á belg­rádi találkozótól azt várjuk, hogy konstruktív szellemben folytassa a Helsinkiben aláírt záróokmány megvalósításá­nak folyamatát, kritikus, de tárgyszerű mérlegét vonja meg annak, hogy eddig mit értünk el, és utat mutasson, hogyan lehet a továbbiakban jobban megvalósítani a záró­okmányban foglaltakat. Ha sikerre akarjuk vinni az enyhülési politikát, akkor ez­zel párhuzamosan teljes súly- lyal arra kell törekednünk, hogy a fegyverkezési verseny keretek közé szoruljon. Kor­mányom a jövőben is síkra száll a konkrét és kiegyensú­lyozott lépések mellett, ame­lyek alkalmasak a katonai konfrontáció veszélyének ha­tékony csökkentésére. Vonat­kozik ez mind a bécsi tár­gyalásokra, mind a genfi le­szerelési értekezletre, de az ENSZ-közgyűlés jövőre sorra kerülő, a leszereléssel foglal­kozó rendkívüli ülésszakára is. Igen nagy figyelemmel kísér­jük az Egyesült Államok és a Szovjetunió között folyó tár­gyalásokat a nukleáris-straté­giai fegyverek korlátozásáról. örömmel üdvözölnénk, ha bővülne az együttműködés a kelet- és nyugat-európai ipari államok között, az észak és dél közti kapcsolatok újraren­dezése érdekében. Azok az államok, amelyek olyan mértékben függenek a külkereskedelemtől, mint a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság, a többieknél jobban tud­ják, hogy valamennyiünket egyformán érintenek a gazda­sági és politikai válságjelensé­gek, amelyek a világgazda­sági egyenlőtlenségekből fa­kadnak. A nemzetközi gazdasági együttműködéssel foglalkozó párizsi konferencia részered­ményeket hozott. A párbeszéd folytatódik, a Német Szövet­ségi Köztársaság kész ehhez hozzájárulni. Ezért hívtuk meg Londonba a Szovjetuniót és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának többi tagálla­mát, vegyenek részt ebben a párbeszédben. Első titkár úr. az a szándé­kunk, hogy megbeszéléseink befejeztével közös közleményt írunk alá. Ezzel hangsúlyozni szeretnénk, hogy milyen je­lentőséget tulajdonítunk az államaink közti kapcsolatok­nak a nemzetközi együttmű­ködés szempontjából is, egész Európában. Kormányomnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy erősítse kapcsolatait az önök országával, amelynek politikáját a realitások iránti éraék határozza meg. Ezzel senkinek sem kívánunk kárt okozni, sokkal inkább haszná­ra válik. Mindenkinek, akit a jóakarat jellemez. , Arra kérem a jelenlevőket, emeljék velem együtt poha­rukat — az ön egészségére titkár úr, és a magyar nép boldog jövőjére, — a németek és a magya­rok közti barátságra, — az államaink közti jó és gyümölcsöző kapcsolatOKra Európa szívében. Kádár János válasza Tisztelt kancellár úr! Hölgyeim és uraim! Engedje meg, kancellár úr, hogy mindenekelőtt őszinte köszönetét mondjak a meghí­vásért, a szívélyes fogadtatá­sért, az országaink kapcsola­tait méltató szavaiért. Megbízatásomnak teszek eleget, amikor tolmácsolom önöknek, a szövetségi kormány vezetőinek a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és kormányának üdvözletét és jókívánságait. Felelősen kije­lenthetem, hogy közvélemé­nyünk, a magyar nép helyesli találkozásunkat, egyetért kap­csolataink fejlesztésével. Először járok a Német Szö­vetségi Köztársaságban, de önnel, tisztelt kancellár úr, már volt alkalmam találkozni Helsinkiben, az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záró szakaszán. Olyan történelmi jelentőségű esemé­nyen voltunk mindketten je­len, amely hosszú távú prog­ramot adott az európai orszá­gok kormányainak kapcsola­taik alakítására, problémáik rendezésére. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kapcsolatai — öröm­mel mondhatom ezt — rende­zettek, jók, huzamosabb ideje gyümölcsözően fejlődnek. Az együttműködés számos, köl­csönösen előnyös formáját alakítottuk ki a gazdaság, a kultúra területén. Sok aka­dályt küzdöttünk le, amíg idáig eljutottunk, de a türel­mes, szívós fáradozás meghoz­ta gyümölcsét A mi esetünk­ben is bebizonyosodott hogy a társadalmi rendszerek külön­bözősége, az ellentétes szövet­ségi rendszerhez tartozás nem gátja a kölcsönösen előnyös kapcsolatoknak, a Magyar Népköztársaság a jövőben is kész minden tőle telhetőt megtenni az együttműködés fejlesztéséért. Megelégedé­sünkre szolgál, hogy ez irányú erőfeszítéseink találkoznak a Német Szövetségi Köztársaság kormányának elképzeléseivel. Meggyőződésünk, hogy ezzel egyaránt szolgáljuk népeink érdekeit és a nemzetközi eny­hülés térhódítását. Gazdasági. kereskedelmi kapcsolataink alakulását ösz- szességében szintén kedvező­nek tartjuk. A Német Szövet­ségi Köztársaság az egyik 'eg- fontosabb külgazdasági part­nerünk, s ez minden jel sze­rint így lesz a jövőben is, kü­lönösen, ha sikerül elérni, hogy gazdasági kapcsolataink a jelenleginél kiegyensúlyo­zottabbak legyenek. Változat­lanul a kereskedelem a gaz­dasági együttműködés fő hor­dozója, de emellett egyre nő a termelési kooperációk és a harmadik piacon való együtt­működés szerepe. Megbeszé­léseink arról tanúskodnak, hogy a hosszú távú gazdasági együttműködésre irányuló tö­rekvéseinket a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya és gazdasági körei egyetértéssel fogadják, és konkrét lépések­re kerül sor az együttműkö­dés akadályainak felszámolá­sa érdekében. Nagy je'entőséget tulajdoní­tunk kulturális és tudomá­nyos, turisztikai és sport kap­csolataink fejlesztésének is. Külügyminisztereink a na­pokban írják alá a két ország első kulturális egyezményét. Üdvözöljük, hogy évente többszázezer turista utazik egymás országába, s köztük megfelelő arányt képviselnek az idelátogató magyar turis­ták is. Amikor jogos e'égedettség- gel nyugtázzuk, hogy a két or­szág együttműködésében szá­mos területen kölcsönösen elő­nyös formát alakítottunk ki, nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy még számos lehető­ség vár kiaknázásra. Mostani, találkozónk alkalmat nyújt arra, hogy megvizsgáljuk eze­ket a lehetőségeket, és fe1 vá­zoljuk kétoldalú kapcsolataink jövőjét. Tisztelt Kancellár Űr! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Népköztársaság következetesen síkraszál' az enyhülési folyamat erősítésé­ért, a békés egymás mellett élés kibontakoztatásáért. A magyar nép hőn óhajtja a tar­tós békét, az elmúlt harminc­két év sem törölhette ki em­lékezetéből a háború okozta szörnyű pusztítást. A háború és a fasizmus hatszázezer ma­gyar áldozatának emlékét. A Magyar Népköztársaság törekvései teljes mértékben egybeesnek az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányának aján­lásaival. A záróokmány vég­rehajtásának eddigi tapaszta­latai biztatóak. Az eredmé­nyek áttekintésére, a további tennivalók megjelölésére jó lehetőségeket nyújt a belgrá­di találkozó. Azon vagyunk, hogy ez a találkozó a 1 köl­csönös bizalom erősítését, az enyhülés megszilárdítását és ennek megfelelően a záróok­mány maradéktalan végre­hajtásának meggyorsítását eredményezze. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a politikai enyhülést ka­tonai enyhülés kövesse. Fel­fogásunk szerint a fegyverke­zési verseny összeegyezhetet- len a tartós békével. Meg kell találni a módját — anélkül, hogy ez bármely ország biz­tonságát hátrányosan érinte­né — a fegyverkezési ver­seny megállításának, Kö2ép- Európában pedig a fegyveres erők és a fegyverzet csökken­tésének. A magyar népet nyugtala­nítják a békét veszélyeztető feszültséggócok. A Magyar Népköztársaság képviselőd ezért a jövőben is azon fára­doznak, hogy megoldódjanak az emberiség létét fenyegető feszültségeik, a társadalmi ha­ladásit akadályozó problémák, rendeződjenek a konfliktusok, akár a Közel-Keletről legyen szó, akár az afrikai földrész­ről vagy a világ más térsé­geiről. Támogatunk minden állás­pontot, amely a béke megszi­lárdítása irányába hat. Köz­véleményünk egyetértéssel fo­gadta a Német Szövetségi Köztársaság kormányának tö­rekvéseit a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok nor­malizálására. Tisztelt kancellár úr! Hölgyeim és uraim! Örülök, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kér­désekről őszinte eszmecserét folytathattunk ma megkezdett tárgyalásainkon. Várakozással tekintek holnapi megbeszélé­sünk, s a Német Szövetségi Köztársaság más vezetőivel való eszmecsere elé. Bízom benne, hogy találkozásunk né­peink javára válik, előmozdít­ja kapcsolatainkat. E gondolatok jegyében eme­lem poharam Helmut Schmidt kancellár úr, a jelenlevők egészségére, a Német Szövet­ségi Köztársaság népének jó­létére, országaink kapcsolatai­nak további fejlődésére, a bé­kére, Demirel kapott megbízatást Törökországban leszavazták az egypárti kormányt A török képviselőház va­sárnap megvonta a bizalmat Bülent Ecevit kisebbségi kor­mányától. A köztársasági néppárt kor­mányprogramja ellen 229-en, mellette 217-en szavaztak. A 450 tagú képviselőház három tagja tartózkodott; a török alkotmány értelmében a par­lament elnökének nincs sza­vazati joga. A parlament galériái zsú­folva voltak érdeklődőkkel; a nemzetgyűlés épülete körül is többezren várták a szavazás eredményét. A rendőrség rendkívüli biztonsági intézke­déseket foganatosított, hogy elejét vegye az esetleges za­vargásoknak, tüntetéseknek. Maga Ecevit a délelőtt folya­mán rádióbeszédben szólította fel az ország népét, fogadja nyugodtan a szavazás »akár kedvező, akár kedvezőtlen eredményét«, tegyen tanúságot politikai érettségéről. A 229 ellenszavazatot a há­rom jobboldali párt — Demi­rel igazság pártja. Erbakan nemzeti jóléti pártja és Tür­ke s nemzeti mozgalom pártja ! — képviselői adták le. A bizalmi szavazást követő­en Ecevit rövid beszédet mon­dott. Kijelentette: elfogadja és tiszteletben tartja a képvise- iőház döntését. A miniszterel­nök ezután benyújtotta le­mondását Korutürk köztársa­sági elnöknek, aki felkérte: maradjon hivatalában az új kormány megalakulásáig. Az egypárti kormány bu­kásával újabb politikai válság kezdődik Törökországban — írja az UPI. A TASZSZ szov­jet hírügynökség tudósítása szerint hamarosan megkez­dődnek a koalíciós kormány Bülent Ecevit alakítását célzó próbálkozá­sok. Az igazság párt, a nem­zeti jólét pártja és a nemzeti mozgalom pártja már koráb­ban — Ecevit programjának elutasításakor — közölte, hogy hajlandó hármas koalíciót lét­rehozni. Fahri Korutürk török köz- társasági elnök hétfőn Süley- n\fin Demirel volt miniszter- elnököt, az igazság párt elnö­két kérte fel, hogy próbáljon kormányt alakítani. A Reuter valószínűnek tart­ja. hogy Demirel igyekszik majd feltámasztani azt a bel­ső ellentétek miatt egyensú­lyát vesztett jobboldali koalí­ciós kormányt, amelynek ó volt az elnöke a június 5-i vá­lasztásokig. Folytatódott a csúcsértekezlet Rosszallással fogadták Nimeri felszólalását Az afrikai egységszervezet csúcsértekezlete hétfőn foly­tatta munkáját. Mengisztu Hailé Mariam, az etióp ideiglenes katonai kor­mányzó tanács elnöke beszé­dében követelte, hogy szá­molják fel a fajüldözés utol­só bástyáit a kontinens déli részén. Elítélte az Egyesült Államokat és NATO-partne- redt, amiért sokoldalú segít­séget nyújtanak Rhodesiának és a Dél-afrikai Köztársaság­nak. Felszólította az afrikai egységszervezet tagállamait: teremtsenek anyagi fedezetet a szabadságukért küzdő dél­afrikai harcosok felfegyverzé­séhez. Mengisztu Hailé Mariam éles szavakkal bélyegezte meg Szudánt és más reakciós arab rezsimeket, amelyek az imp>e- rialista hatalmakkal együtt Etiópia forradalmi kormányá­nak megdöntésére törnek. A tanácskozás résztvevői rosszallással fogadták Nimeri szudáni elnök felszólalását, aki nyilvánvalóan a piekingi vezetés terminológiájából köl­csönzött kifejezésekkel rágal­mazta a Szovjetunió afrikai szerep>ét, leplezetlenül ellensé­ges hangon nyilatkozott az Etiópiában lezajlott haladó társadalmi átalakulásról és ismételten kifejezésre juttat­ta, hogy kormánya nem hagy fel a szuverén Etiópia bel- ügyeibe való beavatkozással. Olusegun Obasanjo, a Nigé­riai Szövetségi Köztársaság elnöke felszólította az afrikai egységszervezetet : gyakorol ­jón nyomást a nyugati hatal­makra, hogy feltétel, nélkül teljesítsék az ENSZ Rhodesia és a Dél-afrikai Köztársaság ellen hozott határozatait. Madrid Suarez megalakította az új spanyol kormányt Adolfo Suarez miniszterel­nök hétfőn délután megalakí­totta az új spanyol kormányt. A kormány listáját hivatalo­san csak késő este tették köz­zé, de a délutáni madridi la­pok »csaknem teljesen biztos listaként« ismertetik azt. Esze­rint az új kormány, amely az előzőhöz hasonlóan húsz tagú lesz, főleg a választásokon győztes Demokratikus Cent­rum Unió tagjaiból, néhány független politikusból, vala­mint az előző kormánynak a választásokon nem indult egyes tagjaiból áll. Az új kor­mánynak három minisZterel- nök-helyettese van. Fernando Abril-Martorell, a politikai ügyek miniszterelnök-helyette­se, Manuel Gutierrez Mella- do altábornagy, a hadügyek miniszterelnök-helyettese, En­rique Fuentes Quintana a gaz­dasági ügyek miniszterelnök­helyettese lett. Külügyminisz­ter változatlanul Marcelino Oreja Aguirre, belügyminisz­ter pedig Rodolfo Martin Vil­la. (MTI) Meggyilkolták Haiti brazíliai nagykövetét Két bérgyilkos agyonlőtte vasárnap este Haiti brazíliai nagykövetét. Delorme Mehu nagykövet, aki a merénylet időpontjában a brazíliai Bahia állam fővárosában, Salvador­ban tartózkodott, a helyszí­nen életét vesztette. A rend­őrség nem sokkal később le­tartóztatta a két banditát, akik úgy vallottak, hogy a haiti nagykövetség első titká­ra bízta meg őket a nagykö­vet meggyilkolásával. Az első titkár a vádat képtelenségnek minősítette. Az ügy tisztázá­sára vizsgálat indult.

Next

/
Thumbnails
Contents