Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
Egy kiállítás tapasztalatai A KA-HYB sertést tartó üzemek tavaly másfél millió állalatot neveltek. A csaknem tízéves vállalatnak ma már nemcsak a belföldi, hanem egyes külföldi piacokon is sikerült tekintélyt szereznie. Június 22-e és 26-a között nemzetközi kiállításon vettek részt az NSZK-beli Hannoverben. Az alsó-szászországi főváros adott otthont a »Baromfi és sertés ’77« elnevezésű kiállításnak. A világ legrangosabb cégei közt hazánkat a kaposvári vállalkozás képviselte. Mivel az NSZK sertéstenyésztése a világ élvonalába tartozik, érthető várakozással tekintettek a vállalkozás vezetői a részvétel és annak eredményei elé. A tapasztalatokról Gondolovics Lajos igazgatóhelyettessel beszélgettünk. — Számos nyugatnémet vezető szaktekintély, kutató és több száz szakember látogatott hozzánk eredményeink, módszereink tanulmányozására. Az érdeklődés fölkeltésében, munkánk népszerűsítésében döntő szerepe van az NSZK- beli Club-cégnek, mely a világ második legnagyobb takarmánygyártó cége, s amellyel négy éve partneri kapcsolatban állunk. Ennek eredményeként 1974 óta rendszeresen exportálunk Ka-hyb te- nyészsertést az NSZK-ba. — Milyen volt a kiállítás, kik voltak a résztvevők? — A mintegy 200 hazai és 40 külföldi kiállító elsősorban tenyészállatokat, hi bridelőállí- tási, tartástechnológiai rendszereket, ezekkel kapcsolatos eszközöket, termékeket mutatott be. A bennünket érdeklő konkurrens vállalatok között ott volt az NSZK hibridprogramját bemutató cég, a TETRA Gmbh, a belga Seghers, a holland Eurhybrid, az angol Cotswoäd, hogy csak a legjelentősebbekről szóljak. Pavilonukat a Hungexpo rendezte be. A homlokzatot 12 színes kép díszítette, bénít diavetítők segítségével tájékoztatták az érdeklődőket, kint pedig az NSZK-ban tenyésztett három Ka-hyb kocasüldőt, illetve egy anyát 11 malacával mutattak be. Az érdeklődés várakozáson felüli volt. Fölkeresték őket a spanyol mező- gazdasági minisztérium vezetői, s tárgyalásokat folytattak svájci és holland tenyésztőkkel is. — A kiállítás idején beszélgettünk egy évek óta Ka-hy- bot tenyésztő gazdával, aki egyébként egy ezerhektáros szövetkezet elnöke — mondta az igazgatóhelyettes. — Megkérdeztük: ha az NSZK-la- pálysertés jobb vágóértéket ad, miért választotta a mi fajtánkat? Véleménye szerint az összes értékmérő tulajdonságot figyelembe véve, egy kilogramm hús előállításában a mienk a gazdaságosabb. Nem hinném, hogy elfogult volna, végül is üzletről van szó. — A kiállítás milyen eredményeket hozott? — ElőVehaladott tárgyalás folyik a Terimpex külkereskedelmi vállalaton keresztül a Club-céggel, egy közös vállalkozás alapítása ügyében. Ha létrejön a szerződés, azt hiszem igen nagy sikernek könyvelhetjük el első jelentős külföldi szereplésünket. A kiállítás ideje alatt számos német vezető szakember hangoztatta, hogy országukban is várható a nagy, iparszerű sertéstelepek megjelenése. Többen úgy vélték, ez esetben vitathatatlan a Ka-hyb tenyésztési program előnye a többi hibrjdelőállító céggel szemben. Gondolom, a Clubcég közeledése is ezzel függ össze. A vásár ideje alatt fölkereste a magyar pavilont a jövőre Frankfurt am Mainban rendezendő baromfi- és sertésvilágkiállítás egyik vezetője, s fölkérte a magyar vállalatot, vegyen részt a világkiállításon is. — Szeretnénk elmenni. Bár anyagi szempontból nagy teher a költséges kiállításon való részvétel, a születőben levő szerződés azt mutatja: »beérőben van a hannoveri vetés«. Ezt jelzi a külföldi piacok mind nagyobb érdeklődése is. B. A. Vörös diploma Vásár Pécsen A gyógytornaterem most csendes, csak néha-néha kopogtatnak be, különben nem zavarnak bennünket. Tudják, hogy Takács Józsefné vezető asszisztensnek vendége van, így még a telefonhoz sem hívják. — ötvennyolc január ti- zenhatodika óta dolgozom a megyei kórház fizikoterápiáján. Sehova sem mennék el innen. — Annyira szereti ezt a munkát? — Nagyon... hatvanhat óta részlegvezető asszisztens a beosztásom. Vezetek gyógytornát is. Huszonegy dolgozó tartozik hozzám. Köülnézek, szinte egyenként szemügyre veszem a különböző tornaszereket. Takácsné észreveszi, s gyorsan megjegyzi : . — Annak idején mindenki irigyelt bennünket, mostanra azonban már mindent kinőttünk. A vezető asszisztens keze ügyében egy Amado-kötet és Palasovszky Ödön Opál himnuszok című verseskötete van. Az utóbbit az idős költő neki dedikálta. A kapcsolat annak köszönhető, hogy a hajdani szocialista brigádjuk — most munkajavító mozgalom van a kórházban — névadója Mad- zsar Alice volt, s mindenkivel, így Palasovszky Ödönnel is fölvették a kapcsolatot, mivel mint hajdani munkatársa sokat tudott nekik mondani a magyar gyógytorna megalapítójának munkájáról. — Nagyon szeretek olvasl... — S amíg tanult? — Nézze — mosolyodik el —, amíg a szakosítóra jártam, bizony a szépirodalmat egy kicsit elhanyagoltam. Takácsné kétgyermekes édesanya. Nem kis gondot okozott neki a tanulás. A vörös diploma, amelyet majd az ősszel vesz át a mostani sikeres államvizsga után, valóban elismerésre méltó. Munkatársai is így érzik, ezért fogadták virággal, amikor benézett hozzájuk a nagy nap délutánján. — Akár hiszi, akár nem, a középiskolában sohasem tűntem ki. Mondták is a tanárok a szüleimnek, hogy sokkal többet tud, mint amennyit . mutat. Azóta minden vizsgám — szakmai is. politikai is — kitűnő lett. Valahogy most már nem mindegy... Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy mondjak egy sikeres embert, mindenképpen őt mondanám. Az egyre több tudás vágya hajtja. Letette a szakasszisztensi vizsgát, egészségügyi pályázaton első díjat nyert, most Pécsre készül továbbképzésre, s távoli vágya, hogy esetleg elvégezheti az egészségügyi főiskolát. Az esti egyetemre is magától jelentkezett. Amikor elvégezte, fölvették a pártba. Egy év pihenő után nekivágott a szakosítónak. A családi terhek miatt azonban majdnem kimaradt. — Két gyermekem született. Amikor elkezdtem a tanulmányaimat, Gabriella kéthónapos volt. S közben született a mo6t kétéves Aliz. Ha valaki megkérdez, mi a véleményem a tanáraimról, csak a legjobbat tudom mondani róluk. Igazi emberséget tanúsítottak irántam. Ki akartaim maradni, mert a gyerek megbetegedett, sőt azután én is. Akkor azt mondta az egyik tanár: nézze, maga jól tanult az általános tagozaton is, maradjon csak. Így azután előbb elengedtek, amikor etetni kellett a gyereket ... Most már örülök, hogy ilyen jó tanácsot kaptam. Sokat segített a férjem is mind a tanulásban, mind a házi munkában. Mivel nincs kire hagyni a gyerekeket, Za- márdiból behívtuk az édesanyámat, amikor a »buli« volt az államvizsga után. A férjemnek is ott kellett lennie, hiszen, annyi segítséget adott. Politikai tudása eddig is kamatozott, mert vezető szak- szervezeti propagandista, s minden évben oktató a tanfolyamon. A másik pártmeg- bízatása : jövendő párttagokat készít fel. Dicséri a kollégáit, akik nagy megértéssel állnak mellette. Amíg szocialista brigád is tevékenykedett, elérték az aranykoszorús fokozatot, most pedig kiérdemelték a példamutató közösség címet Ennyi évi tanulás után nagyon vágyik a pihenésre. Most vettek egy Trabantot, így sokkal többet vihetik a gyerekeket kirándulni, azután Zamár- diba a szüleihez. — Még egy öröm ért a vörös diplomán kívül. A kórház jutaiomútra küld az ősszel a Szovjetunióba. Nagy izgalommal készülök, hiszen az októberi forradalom előestéjén leszünk ott. Lhjos Géza Péntek óta vásár van Pécsen. Iskolai tantermeket és sportcsarnokot alakítottak át, hogy bemutathassák a fogyasztási cikkeket gyártó ipar újdonságait. A vásár azonban bemutatja a vásárt is. A bejárat mellett megbámult fényképek a századelő hangulatát idézik. A régi pécsi vásárolt közül kiemelkedik az 1907-es, a mostaniak korai előde. Pécs város vásárt akart rendezni, nem volt, aki a költségeket állja. Zsolnay Vilmos, a híres porcelángyáros azon a véleményen volt, hogy a vásár nem lehet ráfizetéses. Az érv azonban tények nélkül keveset ért. Zsolnay nem tehetett mást, felajánlotta: a vásár esetleges deficitjét egyedül vállalja. A korabeli krónikások szerint fizetnie nem kellett, viszont ott lehetett — egy fénykép tanúsága szerint — a mostani Köztársaság téren, amikor vásárnyitáskor átvágták a szalagot. Akkor — hetven éve — »kifizette magát« a vásár. Most? Asztalos Ferenc vásárigazgató így felel a kérdésre: — A vásárok önköltségesek, tehát nem kapnak semmilyen anyagi támogatást. A kiállítók által fizetett díjnak és a belépőknek fedezniük kell minden kiadást. Az elmúlt években 60—70 ezer látpgatója volt a pécsi vásárnak. Az idén legalább százezer emberre számítanak. te kiáll ítását azfcal a nem titkolt céllal, hogy újdonságairól véleményt kérjen a látogatóktól. Mi lesz a tetszetős termékek sorsa? A vállal a1 ezt ígéri : »a fogyasztók rövid időn belül az üzletekben is megvásárolhatják.« csak éppen zésére. Felváltva kétévenként hol az egyik, hol a másik rendezi meg az árubemutatót. A vidéki városok vásárain nem az üzletkötés a döntő, hanem az árupropaganda, a reklám. A gyártók azt kívánják bemutatni, hogy milyen újdonságokra számíthat a közeljövőben a boltban a vevő. A Magyar Selyemipar kilenc gyárának termékeiből rendezA vásárt érdekességeiért keresi föl a látogató, s ha az ember a nézelödöket figyeli, képet alkothat arról, mi tetszik a leginkább. A Dél-so* mogyi Állami Gazdaság fácáncsibéi és néhárfy hetes vadkacsái a gyerekek kedvencei: az erdők, nádasok vadjai tíz napra Pécs kőrengetegébe költöztek. A Tabl Vegyesipari Szövetkezet fűtőrendszerei elsősorban különleges formájukkal hívják fel magukra a figyelmet. Az Érdért és a Tüzép faházai nagy helyet foglalnak el a vásáron, s — láttukra — az is tervezgetni kezd, akinek sem telke, sem pénze az építkezésre, nincs. Venni is lehet a vásáron. Sok öröm és sok bosszúság forrása ez. Mert a gyengébb nemhez tartozó látogatók elsősorban azt nézik: olyan árut vehetnek, amelyik nem köszön még vissza az utcán. A férfiak viszont szívesebben állnának sorba egy üveg sörért, amely ugyan kiállítási tárgy is, de mindig kapható. Dr. K. L e A vidéki városok közül csak Pécsnek és Szegednek van joga a kiállítások rendeVeset a barcsi járás Megyeszerfe aratlak a hét végén A nagyatádi járás legnagyobb gabonatermelő téeszé- nek, a nagyatádinak 2424 hektárnyi aratnivalója van. Csak búzából 2100 hektárnyit kell betakarítaniuk. Egy hete kezdték a munkát, és a hét végén is teljes erővel dolgozott a kiienc kombájn. A gazdaság vezetője úgy mondta: »csak kilenc«. Már a múlt hétre várták ugyanis a két új, lengyel óriás gép megérkezését. A kombájnok nem jöttek meg. így félő, hogy kiesésük legalább egy héttel megnyújtja majd az eredetileg három hétre tervezett aratást. Tegnap estig a terület egyötödéről vágták le a kalászosokat. Az eddigi 26 mázsás átlag várhatóan jobb lesz, ugyanis eddig csak a vihar által megdöntött, erősen gyamosodó táblákon dolgoztak. A Kutasi Állami Gazdaságban is teljes erővel arattak a hét végén, így sikerült befejezni a 265 hektárnyi takarmánybúza betakarítását. A 40 mázsás termésátlag megfelel a tervnek. A megye egyik legjobb termésátlagát, a hektáronkénti i Á „legöregebb" kom báj nos Munkaszerződés az aratásra KörŐ6-körül gépek, alkatrészek. A levegőben olaj és vasreszelék szaga keveredik. A »sebesült« eszközök körül szerszámok. Kenőcsös kezek nyúlnak értük, feketén csillogó arcok hajolnak a fém fölé. Szász Sándort félrehívom, és elnézést kérek tőle, amiért kizökkentem a munkájából. S hogy személyében kivel szeretnék beszélni : a szerelővel, a kombájnossal vagy az szb- titkárral — nem döntjük el. Nehéz úgy szólni az egyikről, hogy a másikat figyelmen kívül hagyjuk. A balatoniéitól Balaton Gyöngye Termelőszövetkezetben most, július 1-én múlt egy éve. hogy huszonöt alkalmazott megalakította a szakszervezeti bizottságot. Szász Sándor titkár igy summázta ezt az egy esztendőt: — Azóta az új belépőkkel harminckét tagúra nőtt az alapszervezet, így a szövetkezet alkalmazottainak körülbelül a negyei része tömörült, szakszervezetbe. Legtöbben a traktorosok, a szerelők, az iroda meg az építőipari részleg dolgozói vannak. Még az szto létrejötte előtt szakszervezeti tag volt a belépők mintegy negyven százaléka valamelyik alapszervezetben, én például több mint tizenkét évig — 1954-től 1967-ig — a vasasszakszervezet tagja voltam. Az év második felében, további fölvételeket tervezünk; öt olyan alkalmazott van, akire az alapszervezet erősítésé- i ben számíthatunk. Most, nyáridőben, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak figyelme az aratásra irányul. A húsz hold őszi árpával végeztek, 534 mázsát adott. Három személyre bízták a szövetkezetben az aratást, ők dolgoznak a két kombájnnal. — Tíz éve már. hogy minden nyáron kombájnra üiök, és szerelőből aratóvá válók — mondta Szász Sándor. — Az árpával június 27-én indultunk, s holnap már rááUunk a búzatáblára. Tegnap készültei az a munkaszerződés, melyet az aratási feladatokról kötöttünk, s amelyet a szövetkezet elnöke és ' főagronó- musa mellett én írtam alá, mint a legöregebb kombájnos és a szakszervezeti bizottság titkára. Igaz, messze vagyok még az öregségtől, de hát a két társam még nálam is fiatalabb ... Szóval, ebben a megállapodásban rögzítettük, mi a munkabére a három kombájnosnak egy mázsa gabona betakarításáért, és mennyi prémiumot kapunk természetben, ha az üzemi tervben szereplő mennyiséget, illetve a tavalyi szintet teljesítjük. Minden mázsa betakarított szemért 3,20 forint illet bennünket, ezen hárman osztozunk. Ha a tavalyi átlagtermést túllépjük, búzából és árpából is két-két mázsát kapunk. Annyi már bizonyos, hogy az őszi árpánál megjár a prémium, hiszen több mint 26 mázsát értünk el holdam ként. Ahogv a búzánk kinéz, ebből is több terem á tavalyinál. A szerelő-kombajnosból néhány percre ismét szakszervezeti tisztségviselő lett, és arról beszélt, hogy eddig mindössze egy üdülőbeutalót vettek igénybe a MEDOSZ-tóL Ha majd túljutnak a nyári munkák legnehezebbjén, az aratáson, szép programnak néznek elébe: augusztus 23-án Jugoszláviába utaznak. Az ötnapos úthoz a szövetkezet segíti őket — az IBUSZ szolgáltatásait igénybe véve —, Űzeti a részt vevő tsz-tagok és alkalmazottak úti- és szállás- költségét. — Most megsokasodtak a munkák a műhelyben — került szóba megint a napi tennivaló —, szeretnénk jó eredménnyel befejezni az aratást. És ez főképp tőlünk, műhelybeliektől függ. Kevesebb ne- ; hézséggel kell számolnunk a kombájn nyergében ülve, ha itt minden rendben megy. Ebben a munkában az egyik nap a másikba nyúlik. Szeretnék, ha a folytonosságot semmilyen üzemzavar sem szakítaná meg, hogy mielőbb biztonságba kerüljön a Balaton Gyöngye Tsz idei gabona- termése.. H. F. 49 mázsát a baiatonszabadi téevszben érték el. Az aratás eddigi öt napján 200 hektáron vágták le a búzát. A hat gép vasárnapi teljesítménye 60 vagon szem volt! Ha ezt a tempót sikerül tartani, 16 nap alatt magtárba kerül minden szem. A gazdaság felkészült az időjárás és a műszaki hiba okozta meglepetésekre is. Ha a szükség úgy kívánja, a ság- vári téeszből érkeznek majd vendégaratók. A tervezettnél 10 mázsával több, 38 mázsás ősziárpaler- mést takarítottak be hektáronként a esökölyi téeszben. A búza is többet mutat a várt 30 mázsás átlagnál. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat terményátvevő helyein még főpróbahangulat uralkodik. A hét közepén azonban várhatóan megérkeznek az első kenyér- búza-szállítmányok, és akkortól teljes erővel folyik majd az átvétel. Eddig összesen 193 vagon takarmánybúza és 215 vagon árpa került a magtárakba. Ez utóbbi aratását egyébként máig valamennyi gazdaságban befejezték. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint a gazdaságok eddig az aratás 10 százalékával végeztek, azaz mintegy 7800 hektár termését takarították be. Ennél jobban állnak a barcsi járásban, ahol már túl vannak a munka egyötödén. A siófoki járásban viszont még csak 100 hektárokban mérhető a levágott terület. Megyeszerte megkezdődött a szalmabetakarítás, és mintegy 3 és fél ezer hektáron befejeződtek a nyári talajmunkák is.
