Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
A hét három kérdése A héten Moszkvában szovjet—amerikai tárgyalások ioiytak az Indiai-óceán kérdéscsoportjáról. Szerdán Géniben ismét találkozott a SALT két küldöttsége. Carter elnök egy sajtókonferencián kifejezte kívánságát, hogy még az idén találkozzék Leonyid Brezsnyewel. — Mindez jogosan sugallja a kérdést: Hol is tartanak a szovjet—amerikai kapcsolatok? i A Közös Piac kilenc országának állam- és kormányfői Londonban találkoztak, s bár ilyenkor számos hivatalos közlés, nyilatkozat szokott elhangzani, mint mindig, most is. az lehet az igazi kérdés: Miről hallgatnak a »kilen' cek« ? A hét harmadik kérdése is összefügg a közös piaci vezetők tanácskozásával, hiszen ott állást foglaltak a Közel- Kelet dolgában is. Az új izraeli kormányfő rövidesen Washingtonba látogat. Útjának előestéjén milyen is a közel-keleti helyzet? Hogyan alakulnak a szovjet—amerikai kapcsolatok? Még három hónap és lejár az első SALT-megállapodás érvénye — ezt kell mindenek előtt számba venni a szovjet —amerikai viszony elemzésénél. Az időtényező hatása nem jelentéktelen, ezért is várják világszerte a politikai megfigyelők a diplomáciai tevékenység felgyorsulását. A diplomáciához nemcsak a külügyminiszterek találkozói, a nagykövetek beszélgetései tartoznak hozzá, hanem szóvivői közlések és hírügynökségi választások is: így aztán érthető figyelmet keltett a TASZSZ egy néhány soros híre, amely arra emlékeztetett, hogy csupán előzetes jellegű megbeszélések voltak eddig Leonyid Brezsnyev és Carter elnök lehetséges találkozójával kapcsolatban. Ezt megelőzően a Fehér Ház szóvivője tett hivatalos bejelentést egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről. Carter elnök viszont szokásos sajtóértekezletén visszatért a kérdésre. Azt mondta, hogy folyamatos tanácskozásokra lenne szükség Leonyid Brezsnyewel, a szovjet vezetőkkel. Az amerikai elnök a személyes kapcsolatok kialakitásának jelentőségét is hangoztatta. A maga, részéről üdvözölné, ha még ebben az éviben mód nyílna a Leonyid Brezsnyewel való találkozásra. Ennek céljaként azt jelölte meg, hogy megvizsgálnák: miként lehetne gyorsabb döntésekre jutni a vitás kérdésekben. Carter ugyanakkor óvatosan hozzátette: korai még a Brezsnyewel való találkozó helyéről, időpontjáról beszélni... Az amerikai elnök derűlátóan nyilatkozott a különböző szovjet—amerikai tárgyalások egész soráról, így szerinte jó légkörben haladnak a SALT technikai jellegű megbeszélései, továbbá az atomkísérletek teljes megtiltásáról, a fegyvereladások korlátozásáról és az Indiai-óceán térségében levő fegyverek korlátozásáról folyó eszmecserék. Mindehhez hozzá kell fűzni azt a megjegyzést, hogy Washingtonban tett hangulati megítélések önmagukban még nem elegendők a tárgyalások előmozdításához. Az is figyelmet érdemel, hogy amíg Carter elnök látványosan és előre n HÉT CÍMSZflVÜKBUN Hétfő: Kikiáltották a Dzsibuti Köztársaságot. — Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemokrata párt elnöke Varsóba érkezett. Kedd: Hat olasz párt vezetői tanácskozásokat kezdtek közös kormányprogramról. — A Közös Piac országainak állam- és kormányfői Londonban csúcstalálkozóra ültek össze. Szerda: Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége Moszkvába érkezett. — Törvénytervezet Portugáliában arról, jiogy megfosztják polgárjogaiktól a fasiszta rendszer magas rangú tisztviselőit. Csütörtök: Feloszlott a SEATO, a délkelet-ázsiai agresszív katonai tömb. ■— Carter elnök közölte, hogy nem adja hozzájárulását a B—1 bombázók sorozat- gyártásának megindításához. Péntek : Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozattal elítélte Rhodesiát a Mozambik elleni agresz- sziója miatt. — Életbe lépett a Közös Piac és az EFTA szabadkereskedelmi övezetét létrehozó megállapodás. Szombat: Libreville-ben, Gabon fővárosában gyülekeznek az afrikai egységszervezet csúcstalálkozójának részvevői. — Khaddam Szíriái külügyminiszter Párizsban tárgyal. megtagadta hozzájárulását a B—1-es típusú új hadászati bombázó sorozatgyártásának megindításához, . addig mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek Amerikában a cirkáló rakéták (vagy a szárnyas rakéták) kifejlesztésére és tömeges gyártására. S tudnivaló, hogy a SALT-on ez az egyik döntő kérdés: bevonják-e a korlátozandó hadászati fegyverek sorába a cirkáló rakétát, vagy sem? Miről hallgattak a »kilencek« a közös piaci csúcstalálkozón? A Közös Piac kilenc országának állam- és kormányfői most már kialakult rend szerint isméjében találkoznak, hogy. a legfelsőbb szinten vitathassák meg az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket. Az ilyen összejövetel színhelye mindig annak az országnak a fővárosa, amely tagállam egy félévig a közösség tanácskozásain az elnököt adja. A londoni csúcstalálkozóval búcsúzott Nagy-Britan- nia az elnökségtől, ez 1977 fnásodik felében Belgiumnak jár. Azért is kellett még az utolsó napokban az angol fővárosba összetrombitálni a »kilenceket«, mert ez az esemény is hivatalos lett volna a Közös Piac iránt nem túlságosan lelkesedő brit közvéleményt az európai közösség javára hangolni. (Legutóbb is azt bizonyította egy közvéleménykutatás. hogy minden harmadik angol legszívesebben hátat fordítana a Közös Piacnak.) A kilenc ország mindegyikében ijesztően magas a munkanélküliség arányszáma, szomorúan nagy az utcára kerültek serege. Az ülés előtt Callaghan brit kormányfő azt hangoztatta, hogy szeretné, ha a vendégei a gazdasági helyzetre összpontosítanák figyelmüket, éppen a munkanélküliség problémái miatt. Nos, többre nem tellett a »kilen- cektől«, mint hogy egy nyilatkozatban felhívják a többi fejlett nyugati országot, hogy j mindegyikük-tegyen meg min- ! dent a gazdaság élénkítésére," ezenkívül pedig a kilenc országban az eddiginél hatékonyabb küzdelmet helyeztek kilátásba a munkanélküliség ellen. Roy Jenkins, a brüsszeli bizottság elnöke maga is elismerte, hogy meglehetősen kevés döntést hozott a londoni csúcstalálkozó. Megmutatkozott, hogy amolyan ördögi kör alakult ki a tókés gazdaságban, elméletben ki-ki a nyílt és liberális kereskedelempolitika hívének tartja magat, szavakban ki-ki a protekcionizmus ellensége, tehát a védővámokkal, állami szubvenciókkal, behozatali korlátozásokkal való védekezést mindannyian helytelennek és tilalmasnak mondják; ellenben amikor egy-egy kormány nagyarányú munkanélküliséggel találja szemben magát, akkor kénytelen az importot korlátozni. Ha viszont mindenki többé-kevésbé “lehúzza a rolót«, akkor az export-lehetőségek a többiek számára kevesebbednek és ott is munkanélküliséget eredményeznek ... Londonban most például szó volt a protekcionizmus elkerüléséről, de Franciaország. amely éppen a múlt héten közölte, hogy korlátozni fogja a textil-behozatalt, nyilván nem mehetett bele egy határozott állásfoglalás elfogadásába. A nyugati világ kilátásai továbbra sem rózsásak, a válságból kivezető utat a »kilen- cek« még mindig csak keresik, de még nem találták. Megkezdődött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VII. küldöttgyűlése Az új izraeli kormányfő washingtoni útja előtt milyen a közel-keleti helyzet? Az új amerikai elnök, aki még fél éve sincs hivatalában, már a második izraeli kormányfőt fogadhatja a Fehér Házban. Rabin után Begin következik. Most úgy tűnik. mintha “bizalmi válság« lenne az USA és közel-keleti fő szövetségese és védence között. De a napokban éppen a moszkvai Pravda idézett egyes megfigyelőket, akik szerint csak manőver lenne Washington néhány, Izraelt nyugtalanító nyilatkozata. Az amerikai kormányzat meg akarja nyugtatni az arab államokat, amelyek az Izraelnak leszállított amerikai fegyverek miatt nyugtalankodnak... Tény, hogy mostanában már szinte divat nyugaton a »palesztin haza« létrehozásának szükségességéről beszélni. Carier után ezt tették a londoni »kilencek« is. Természetesen azonban ma még arról sincs szó, milyen is lenne, hol is lenne az önálló palesztin állam, s egyáltalán önálló lenne-e? Callaghan angol kormányfő szerint »a palesztin államnak a megoldás" folyamatában kell konkretizálódnia«. Az arab világban többen figyelmeztetnek az új izraeli kormány háborús terveire, így különös figyelmet érdemel Hafez Asszad szíriai elnök egy nyilatkozata, amelyben egy ötödik közej-keleti háború veszélyéről tett említést. A szíriai diplomácia napjainkban különösen aktiv: Musztafa Tiassz tábornok, hadügyminiszter Moszkvában tárgyal, Khaddam külügyminiszter pédig Nyugat-Európá- ban, a hét végén Párizsban fordult meg. 1 Pálfy József (Folytatás az 1. oldalról) Növekedett a résztvevők szánna is. Meghonosodott a kiscsoportos oktatási forma. Gyarapodott a társulat taglétszáma is: 1971-ben több mint 17 ezret számlált, napjainkban 27 600 tagja van a TIT-nek. A VI. küldöttgyűlés határozata szellemében a társulat arra törekedett, hogy a tudományos ismeretterjesztés állandóan továbbfejlesztve lépést tartson a változó és növekvő társadalmi igényekkel. Munkájával igyekezett elősegíteni a szocializmus iránti elkötelezettségét, érvényesíteni a párt X. és XI. kongresszusának dokumentumaiban és központi bizottsági határozataiban megfogalmazott követelményeit. Kimutathatóan nőtt azoknak a témáknak a száma, amelyek a szocialista építés napirenden lévő feladataihoz, a termeléshez kapcsolódtak; amelyek a szocialista közgondolkodás fejlesztését, a közéleti demokratizmus kibontakoztatását, az ideológiai, politikai és nemzetközi kérdések marxista—leninista szellemű megválaszolását szolgálták. A VI. küldöttközgyűlés óta eltelt időszakban a folyamatos és céltudatos tevékenység eredményeképpen fokozatosan növekedett a társulat tevékenysége a fizikai dolgozók és az ifjúság körében. Tavaly az előadások 54 százalékát, az egyéb rendezvények 44 százalékát, a közismereti tanfolyamok felét, az idegen nyelvi tanfolyamok 11 százalékát és az összes tevékenység 40 százalékát fizikai dolgozók körében tartották. Erőfeszítéseket tettek az alacsony iskolai végzettségű dolgozó rétegek tanulási igényeinek felkeltésére, tudásbeli hiányosságainak pótlására. A »mindenki iskolája« rádió—tv- sorozathoz kapcsolódóan országszerte előadássorozatokat szerveztek. A fizikai dolgozóknak tartott előadások és egyéb rendezvények 25,2 százalékát az ipari munkások, 20 százalékát a mezőgazdasági dolgozók és 5,3 százalékát az egyéb ágazatok munkásai látogatták. A társulat fontos feladata, hogy a jövőben jobban bevonja az ismeretterjesztésbe a falvak, a kisközségek, a tanyás települések dolgozóit. A beszámoló megállapította, hogy az iparban, s különösen a mezőgazdaságban — az elért eredmények ellenére — az ismeretterjesztő tevékenység még koránt sem épül a kívánt mértékben a munkahelyi közösségekre, a szocialista brigádokra. Számos ipari és még több mezőgazdasági üzemben az ismeretterjesztő munka esetleges, véletlenszerű. Javítani kell a munkásszállásokon is az ismeretterjesztő tevékenységet. Az elmúlt években kiemelt feladatként foglalkoztak az ifjúság körében folyó ismeret- terjesztéssel, s az mind minőségileg, mind mennyiségileg jól fejlődött. Ehhez hathatós segítséget kaptak a KISZ-től és az állami ifjúsági bizottságtól. Különösen jól beváltak a fiataloknak szervezett konzultációs előadások, a vitafórumok, a kötetlen eszmecserére lehetőséget adó klubösszejövetelek és vetélkedők. A sikerekben része volt annak is,' hogy mind több a fiatal előadó. A társulat ismeretterjesztő óráinak 40 százaléka az ifjúságra — 15—29 éves korcsoportra jutott. A társulat tagságának körülbelül 5 százaléka egyetemi és főiskolai hallgató. Az ez év január 31-i adatok szerint a tagság 34,3 százaléka 35 éven aluli, 44,7 százaléka 36—50 év közötti és 21 százaléka 51 év feletti. A tagság 23,5 százaléka nő. Megváltozott a tagság területi megoszlása is: Budapesten él a tagság 9, a városokban 53, a községekben 38 százaléka. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a közművelődési párthatározat szellemében számottevően javult a társintézményekkel, társszervezetekkel való együttműködés. Gyümölcsöző a kapcsolat a köz- művelődés, a közoktatás országos irányításában részvevő minisztériumokkal, főhatóságokkal. A szervezetek a legtöbb segítséget a tanácsoktól kapták és kiváló az együttműködés a művelődési házakkal, a könyvtárakkal, az iskolákkal, a vöröskereszttel, a moziüzemi vállalatokkal is. A beszámolási időszakban országos szinten együttműködési megállapodást kötöttek a SZOT-tal, a KISZ-szel, a MTESZ-szel, az Országos Testnevelési és Sporthivatallal, az Országos Béketanáccsal, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Kisiparosok Országos Szervezetével. A közeljövőben írják alá a szerződést a Magyar Tudományos Akadémiával. (MTI) Brezsnyev levele Leonyid Brezsnyev a Pravda szombati számában nyilvánosságra hozott levelében, köszönte meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé választása alkalmából címére érkezett üdvözleteket. »A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé történt megválasztásom alkalmából számos üdvözlő levél és távirat érkezett hozzám az ország különböző részeiből és külföldről — írja Brezsnyev. — Sajnos, nincs lehetőségem kü- lön-külön válaszolni valamennyire, ezért a Pravda és az Izvesztyija felhasználásával fejezem ki hálámat mindenkinek, aki kinyilvánította jókívánságait. Külön' hálámat szeretném kifejezni a szocialista államokban élő barátaink, a kommunista és nemzeti felszabadító mozgalom személyiségei meleg és elvtársi üdvözleteiért. Mély hálával tartozom a külföldi országok állami és társadalmi személyiségeinek, szervezeteinek és állampolgárainak, akik szintén elküldték üdvözletüket. Nagyta értékelem azt, hogy tevékenységemet kapcsolatba hozzák a nemzetközi légkör javulásával, a fegyverkezési hajsza ellen, a tartós és igazságos békéért vívott harccal. Számomra, mint a lenini párt tagja, egy szocialista állam polgára számára nincs magasabbrendű kötelesség, mint a szovjet népnek, az októberi forradalom halhatatlan eszméinek, a béke és a társadalmi haladás ügyének szolgálata. Továbbra is minden tudásomat, tapasztalatomat és erőmet e célok szolgálatába állítom«. Normalizálódik a helyzet Pakisztánban A pakisztáni kormány és az ellenzék képviselői szombaton reggel — 10 / órás maratoni tárgyalás eredményeként — kölcsönös engedményeken alapuló megállapodásra jutottak. A kompromisszumos formulát, amely hivatott véget vetni az ország négy 'hónap óta tartó belpolitikai válságának, még jóvá kell hagynia az ellenzéki »nemzeti szövetség« központi bizottságának. Chafoor Ahmed professzor, a kilenc pártot egyesítő ellenzéki szövetség főtitkára a tárgyalás után kijelentette, úgy véli, hogy »a pakisztáni nemzeti szövetség központi bizottsága elfogadja majd a kompTűzharc a templomtéren Olasz terroristákat fogtak el Tűzharcot, vívott a csendőrség pénteken esté terroristákkal Rómában, a híres San Pietro in Vincoli templom előtt. Lelátnék Antonio lo Musciot, a »Fegyveres proletár-osztagok* nevű szélsőséges terrors'zerve- zet feltételezett vezetőjét, és megsebesítették, majd elfogták két ismert terrorista nőt. A csendőrjárőr véletlenül ismerte fel a régóta körözött terroristákat, akik az igazoltatásra megpróbáltak fegyverrel válaszolni, de megelőzték őket. A fegyveres proletárosztagok nevéhez számos véres terrorcselekmény fűződött az elmúlt években: robbantások, merényletek, rendőrgyilkosságok és közönséges bűncselekmények a*. romisszumot és ezzel rendeződik a konfliktus«. A megállapodás tartalmáról azonban semmit sem közölt. A két tábor — az AFP szerint — annak a megállapodás-tervezetnek az alapján dolgozta ki a kompromisszumos formulát, amelyet az ellenzék csütörtökön terjesztett Zulfikar Ali Bhutto miniszter- elnök elé. Ügy tűnik — fűzte hozzá a francia hírügynökség — Bhuttónak a szombatra virradó éjszakán sikerült több módosítást elfogadtatnia ellenzéki tárgyaló partnereivel. A lényeget tekintve azonban nem történt változás. Az ellenzék megállapodástervezete sürgette a rendkívüli állapot megszüntetését, a válság kirobbanása óta őrizetbe vett összes politikai foglyok szabadonbocsátását, új általános választások kiírását. Az ellenzék ugyanakkor »komoly biztosítékokat« is követelt »a választások meghamisítására irányuló mindennemű kísérlet« megakadályozására. Ha a pakisztáni nemzeti szövetség központi bizottsága jóváhagyja a kompromisszumos formulát, akkor — véli a Reuter — októberben új választásokat tartanak Pakisztánban. Olasz pártok megegyezése Jóváhagyták a közös programot Valamennyi párt jóváhagyta a kormányprogramra vonatkozó pártközi megegyezést. A szocialista párt központi bizottsága után (amely rámutatott a megegyezés hiányosságaira, de némi vita után egyhangúan elfogadta azt), és a republikánus párt vezetőségi ülése után (amely a gazdaság- politikai intézkedések kivételével járult hozzá a kidolgozott egyezséghez), a két főszereplő: a kereszténydemokrata és a kommunista vezetőség is jóváhagyólag határozott. A liberális párt, amely eredetileg nem akart csatlakozni a megállapodást aláírókhoz, az OKP részvételé és döntő súlya miatt, végül mégis úgy határozott, nem marad egyedül a megegyezés ellenzéke. Az OKP vezető (estülete Enrico Berlinquer főtitkár előterjesztése alapján vitatta meg a mégállapodást, amely harminc év óta — kommunisták részvételével — a legszélesebb politikai összefogást jelenti Olaszországban. Éppen ezért az OKP pozitívan ítélte meg ezt a lépést a kommunistaellenes előítéletek teljes felszámolásának, a szükséges széles demokratikus összefogás megteremtésének, a valóban megújító politika megvalósításának útján. »A megegyezés legfőbb korláta — mutat rá az OKP vezetőségi határozata —, hogy a kereszténydemokraták elutasító magatartása miatt nem lehetett a programot kellő politikai megoldással, a résztvevő pártokból alakított koalíciós egységkormánnyal is alátámasztani. Az OKP fő célja igy továbbra is ez a nem- ' zeti egységkormány marad«. Emellett azonban az OKP kellően értékeli a megegyezés politikai jelentőségét is. Egyik résztvevő javaslatait sem fogadták el maradéktalanul, így az OKP-nak is vannak fenntartásai az elfogadott programpontokkal szemben, de tagadhatatlan — mutat rá — a megegyezés komolysága és széles összefogásra irányuló igyekezete, ami záloga lehet egy új, pozitív folyamatnak.
