Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
Somogyba látogatott a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere (Folytatás az 1. oldalról) A munkáról és a munkát végző em,bérről esett a legtöbb szó. Mert a Szovjetunió mező- gazdasági minisztere nemcsak az iránt érdeklődött, hogy milyen a vetésszerkezet, meg a termésátlag, hanem arról is, hogy ebben a somogyi nagyüzemben milyen körülmények között élnek az emberek, van-e óvoda, bölcsőde, milyen a lakáshelyzet. A közvetlen, bensőséges hangú beszélgetés az üzemlátogatás során tovább folytatódott. Először a gazdaság Ka- hyb sertésszaktelepére látogattak el vendégeink. Megtekintették a tenyészállatokat, a fiaztatót, a battériás malacnevelőt és az utónevelőt. Nemcsak az elnöknek, hanem valamennyi ott dolgozónak »jutott« egy érdeklődő kérdés; két fiatalemberrel, Réz Jánossal és Kranczek Istvánnal pedig külön is elbeszélgetett a két miniszter. Az üzemlátogatás követke- j zö állomása a szövetkezet lu- j cernalisztkészítő üzeme volt. Szombat délután javában zúgott a szárító, teljes kapaci- j tással működött az évi százötven vagonnyi lisztet készítő j üzem. Nem fukarkodtak az j elismeréssel vendégeink. s j ahogy a találkozás során j többször, itt is vasszakanya- rodott a szó ahhoz, ebből az ! értékes fehérjéből jut-e háztáji jószágnak is. És hogy a tájékoztató ne rekedjen meg j a szó »szintjén«, magas rangú vendégeink két háztáji gazdaságba is bekopogtak. Emlékezetes, szép percen. — Csak magam vagyok itthon — szabadkozott Vörös Dezsöné, akit rövidesen csak Irma néninek szólítottak. Az asztalra kenyér, só, a pohárba pálinka került, s a nyugdíjas parasztasszony egyszerű, közvetlen szavakkal köszöntötte a küldöttséget. Megnézték a hazat, az udvart, a jószágokat. — és Meszjac elvtárs nem I fogyott; ki kérdésekből. A két | A küldöttség megtekintette a sertéstelepet. tehén napi tejtermelésétől kezdve, azon keresztül, hogy hány baromfi kapirgál az udvarban, és segít-e a kert felszántásában a szövetkezet — minden érdekelte. — Érdemes foglalkozni ezzel? — kérdezte végül. — Érdemes! Ha nem lenne az, nem csinálnánk! — mondta Irma néni. — Tévéjük van? — kérdezte dr. Romany Pál. — Van. Esténként azt nézzük, ez nekünk a szórakozás. Oldott hangulat, mosoly, derű — nehéz volt elszakadni a vendéglátó háziasszonyoktól. A másik porta, ahová ellátogattak a vendégek, Nagy Ká- rolyéké, ahol nyolc különböző korú szarvasmarha állt az istállóban. Itt már nemcsak az értékesítés módja került szóba, hanem a szerződés is előkerült. S ahogy az előző háznál a beszélgetés során, itt is feltárult a vendégek előtt a Nagy család éjete, dolgos hétköznapjaik. Rövid volt a szövetkezetben töltött néhány óra, de nagyon szívélyes, baráti, sok tapasztalatot. tanulságot nyújtó. A magasrangú küldöttség a nagyberki gazdaságból a megyei növényvédő állomásra is ellátogatott, ahol Szili Máté, az állomás igazgatója tájékoztatta a vendégeket a megye növényvédelmi helyzetéről, az állomás munkájáról. A küldöttség somogyi látogatása az állomás megtekintésével ért véget. A kezdeti lépések biztatóak Pártmunka egy fiatal üzemben Nincs hosszú múltja a Május 1 Ruhagyár marcali gyáregységének. Fiatalok a dolgozók — az átlaéletkor 25—26 év —, a múlt év elején megalakított pártszervezetre is ez a jellemző. Csala Józseffel, a Marcali Városi Pártbizottság első titkárával e fiatal gyár pártszervezetének eddigi tevékenységéről és feladatairól beszélgettem. Erős pártszervezet — Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy erős párt- szervezet jöjjön létre. Ma még ugyan kevesen vannak — huszonegy kommunista tartozik az alapszervezetbe —, de már fölvettek soraikba több fiatalt, nőt és férfit, akik a munkában példát mutatnak. A háromtagú pártvezetőségben két nő van, a dolgozók többsége ugyanis nő. Azt várjuk a pártszervezet vezetőségétől, hogy ezt a pártépifési tevékenységet a jövőben is folytassák, nagy körültekintéssel neveljék kommunistává az arra alkalmas fizikai dolgozókat. Ezenkívül pedig : együttműködve a gyár gazdasági vezetésével, a szakszervezettel és a KISZ-el, segítsék elő a munkássá válás meggyorsítását, s összefogva, kifogástalan minőségű munkájukkal szerezzenek tekintélyt a gyáregységnek. Így fogalmazza meg a városi pártbizottság első titkára a legfontosabb tennivalókat, s ehhez hozzáteszi; I — A kezdeti lépéseket rsa- I gyón jónak értékeljük. Termékeik többsége kiváló minősé- j gű, a tavaly gyártott 70 000 darab ruha 99,3 százaléka volt első osztályú. Eredményes a ; gyárban a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Nagy gondot fordítanak a szakember-utánpótlásra. Erről a napokban tárgyalt a végrehajtó bizottság, s az itteni tapasztalatokat értékelte városunkban a legjobbnak ítélte. Minden kérdésben közösen Lédeczi Sándor, a Május 1 I Ruhagyár marcali gyáregysé- I gének párttitkára főművezetői J beosztásban van. Hosszú éve- ] ken át dolgozott Komlón, ’ öreglakon telepvezetőként, s I volt párttitkár is az öreglaki j telepen. Így nemcsak rengeteg szakmai, hanem elegendő politikai tapasztalattal is rendelkezik. Ezt a mostani, nagyon fontos munkájában eredményesen tudja hasznosítani. Bojtor Ferenc igazgató korábban pártmunkásként dolgozott és ismereteit itt is megfelelően kamatoztatja. — Minden fontos kérdésben közösen döntünk. A pártépítés mellett mi a munkássá válás meggyorsítását tekintjük a legfontosabbnak. Sok fiatal jár be a környező falvakból. Azt akarjuk elérni, hogy ragaszkodjanak a gyárhoz, árez- zenek felelősséget azért, hogy munkánkkal tekintélyt szeMásfél milliárd forint sorsa Az országgyűlés nyári ülésszaka az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról tárgyalt. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni a megye múlt évi költségvetésének teljesítését is. A tanácsok és intézmények gazdálkodását a tervfegyelem erősödése jellemezte. A népgazdaság mérsékeltebb növekedési ütemének és az állami költségvetés egyensúlyi helyzetének megfelelően a tanácsok anyagi lehetőségei szerényebb mértékben növekedtek. A termelő egységek beAz egész ország figyelme kísérte az országgyűlés kétnapos nyári ülésszakát. Ezt a témák is indokolták, ugyanis törvénybe iktatták a magyar—NDK- szerződést, törvényt alkotta az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról. Az országgyűlés ezenkívül megtárgyalta a vízgazdálkodás helyzetét és feladatait. A somogyi képviselők egy kicsit rendhagyó módon készültek fel az ülésszakra: két ülést tartottak, mégpedig egyet a zalai, a másikait a baranyai képviselőkkel közösen. Egyre több szó esik a dél-dunántúli tervezési-gazdasági körzetről, eben a megyék szerepéről és együttműködéséről. Az elképzeléseik megvalósulását nagyiban segítette a két képviselőcsoport tanácskozása Zaila és Somogy közös feladatairól. A zalai és a somogyi vezetők ezen a héten már arról tárgyaltak: mint lehet erősíteni az együttműködést a munkaerőgazdálkodásban, a fafeldolgozásban, a személyszállításban. A két megye sajátosságainak is megfelel a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és az élelmiszeriparban rejlő lehetőségeik közös kiaknázása. A Baranyai megyei képviselőkkel tartott együttes ülés témája kimondottan a vízgazdálkodás volt. Sok okos javaslat megfogalmazódott mind « kel M .részéről, & eaokat a gondolatokat jól beépítette mondandójába az országgyűlésen felszólaló képviselőnk, Radnóti László. Az országos lapok elsősorban azt emelték ki, amit a Dráva közös, jugoszláv—magyar hasznosításáról mondott. A megye lakóit természetesen az is érdekli, milyen választ kap majd a képviselő a táskái termálvíz hasznosításáról. A dicséret és az elismerés mindig öröm, s különösen az, amikor olyan fórumon hangzik el, mint az országgyűlés. A pénzügyminiszter az önkéntes társadalmi munkát értékelve Nugycutádat is a jó példát,c között említette. Mint mondta: »Az ilyen példák számunkra nemcsak megragadó, kedves városképet jelentenek, nem is csak az egészséges lakóhelyszeretet megnyilvánulásai, hanem ennél értékesebbek: kifejezik az erősödő közéletiséget szocialista társadalmunkban.« Az országos és a megyei megítélés egyezik: éppen e héten adott otthont Nagyatád a négy somogyi város fontos tapasztalatcseréjének. A várospolitikai munkabizottságok a helyszínen tanulmányozták a város- fejlesztő munka eredményeit. Ezen a héten a megyei párt- bizottság ils ülésezett, s .többek között megvitatta és elfogadta a pártpropaiganda feladataira és továbbfejlesztésére készített tervet. Nagyotn fontos dologról van bzo, hiszen megyén klóén évente több mint ötvenezren vesznek részt a politikai oktatáson — közülük húszezer ember a pártoktatás hallgatója —, s a terv elsősorban azt állította a középpontba, mint lehet emelni az oktatás minőségét. E féladat a pártszervekre és az alapszervekre egyaránt nagy felelősséget ró. Ne csak papírról, közelebb az élethez — ennek az elvnek a szellemében tart kihelyezett üléseket a MEDOSZ megyei bizottsága. E héten a Bárdibükki Állami Gazdaságban találkoztak a tisztségviselők, s csak azután ültek »a tárgyalóasztalhoz«, amikor megnézték a munkahelyeket, a családi házakat, beszélgettek a dolgozókkal. A megyebizottság támogatta azt a javaslatot, hogy a más gazdaságok mögött elmaradt bárdibükkiek kapjanak úgynevezett bérpre- ferenieiát. A téma az élet- és a munkakörülményeket ölelte fel, s a lakásépítésről is szó esett. A helyszíni szemle alapján jónak tartották azt, hogy a dolgozók építkeznek és ezt a gazdaság telekkel, anyaggal, szállítással támogatja. Nehéz aratás előtt áll a megye az időjárás miatt. A gazdaságok azonban nem késlekednek, miindeni percet kihasználnak, s a szövetkezetek jó része már e hét elején nekilátott a búza aratásának is. r bajok Oéta fizetési terv szerint alakultak, csák a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek befizetései maradtak el mintegy 20 millió forinttal az előirányzattól. A bevételkiesés alapvetően nem befolyásolta a feladatok végrehajtását, de szigorúbb gazdálkodási és finanszírozási feltételeket teremtett. A nehezebb körülmények között is sikerült tartani a negyedik ötéves terv során elért ellátási színvonalat. A tanácsok és az intézmények törekedtek a hatékonyabb gazdálkodásra. A feladatokat rangsorolva munkálkodtak azok, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a leggazdaságosabban használják fel, a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt érjék el. A megye tanácsainak 1976. évi költségvetési terve 1542 millió forint volt. Fedezetét döntő részben a helyi források képezték: a tanácsi intézmények működéséből származó bevételek (térítési díjak stb.) és a lakosság által fizetett adók. A költségvetési bevételeknek több mint a fele a megyében működő vállalatok és szövetkezetek adóbefizetéseiből származik. A 785 millió forintos előirányzattal szemben a bevétel 765 millió forint volt. A vállalatok a ktsz-ek és az áfészek a tervnek megfelelően fizettek. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek adóinál lemaradás jelentkezett. Ennek az az óka, hogy a mezőgazdaság gazdasági eredményei tavaly nem érték el a tervezett szintet. A tanácsoknak mintegy másfél milliárd forinttal kellet a lakosság széles körű szükségleteit kielégíteni. A tanácsi költségvetésből kell biztosítani egyebek között 45 ezer közvilágítási lámpahely, 4 millió négyzetméter park fenntartását. Ebből fizették a 3 millió négyzetméter út tisztítását, a 2837 kórházi ágy, a 171 orvosi körzet, az 1216 bölcsődei, az 1052 szociális otthoni, a 9495 óvodai hely fenntartását és biztosították az 1442 általános iskolai osztály, 11 982 általános iskolai napközis hely, a 152 középiskolai osztály működésének feltételéi Egy kórházi ágy évente 63 ezer, egy bölcsődei hely 18 ezer, egy óvodai hely pedig 8 ezer forintba került. A tanácsok és az intézmények 3.6 milliárd forint értékű állóeszköz-vagyont kezelnek; felújításukra szolgáló pénzt teljes egészében felhasználták. A központi kiegészítés csökkenése és a feszítettebb pénzügyi feltételek miatt tavaly a felújításokra az előző évinél 30 százalékkal kevesebbet költöttek. Az állóeszközök megóvása érdekében még tervszerűbb gazdálkodásra és további pénzre, van szükség. Az 1971. évi 11-ről 1976. évben 193-ra emelkedett az önálló gazdálkodó tanácsi intézmények száma. A költségvetési eszközök nagyobb hányadát az intézmények használják fel. Az elmúlt évben ezért kezdődött meg az intézmények irányításának, fenntartásának és gazdálkodási módjának korszerűsítése. A legnagyobb gondot az okozza, hogy 32-ről 82-re emelkedett a megyei intézmények száma. A jelentősen kibővült megyei intézményhálózat a megyei tanács vb szakigazgatási szerveinek operatív munkáját az elvi, irányító munka rovására növelte. A helyzet ellentmondásosságát legjobban a nagyatádi példa mutatja. A kórház 35 millió forintos költségvetésével városi intézmény, de a gimnázium 1,7 millió forintos (!) költség- vetéssel megyei irányítás alatt működik. Elsősorban a középfokú oktatás területén lenne szükség — a feltételek egyidejű megteremtésével — az intézményhálózat irányításának decentralizálására. A másik gond abból adódik, hogy a településén működő azonos, vagy hasonló feladatot ellátó intézményék egymástól elkülönülten — viszonylag alacsony költségvetéssel — külön gazdálkodnak. Kaposváron például 12 iskola külön gazdálkodik — 1—2 millió forintos költségvetéssel. A megindult egészségügyi integrációhoz hasonlóan nemcsak gazdasági, de szakmai indokok is szükségessé teszik az oktatási és közművelődési intézmények gazdálkodásának összpontosítását. Várfalvi István a megyei tanács áoilsegveie&i csoportvezetője rezzünk magunknak —mondják a bősze ige .és során, A többségük marad A párt- és a KlSZ-szerve- zet, a gazdasági vezetőség, a szakszervezet, igen nagy gon- dal foglalkozik a szakmunkástanulókkal. Ennek eredménye, hogy a tavaly végzett 46 szakmunkástanulóból 40 ma is ott dolgozik, s a most vizsgál tett 38 fiatalból 36 a tanulóhelyén marad. A kommunisták közül néhánynak az a pártmegbízatása, hogy a fiatalokkal foglalkozzon, segítse elő mielőbbi beilleszkedésüket. S ezt a feladatot kapta a KISZ-szervezet is. A közösségi szellem, a gyárhoz való ragaszkodás, s a munkássá válás meggyorsítása érdekében segítették a Dolgozz hibátlanul', mozgalom beindítását, s részt vettek a szocialista brigádok megalakításában. Ma már nyolc ilyen közösség van — kettő ezüstkoszorús —. s valamennyien j kitűntek a Nagy Októberi Szo* j cialista Forradalom 60. évfor- [ dulójára tett vállalások teljesítésében. Elsősorban a minőség további javítását tekintik fontos feladatuknak. A gyárhoz, a városhoz való ragaszkodásukat jellemzi, hogy a szocialista brigádok nagyon sok társadalmi munkát végeznek az óvodáknak, a kulturális intézményeknek. A gyár részt vesz az »Egy üzem, egy iskola« mozgalomban, segít a gyerekek pályaválasztásában. S éppen most állapodtak meg az általános iskola pártszervezetével abban, hogy a tanárok az ősszel kihelyezett tanfolyamokon oktatják azokat, akik még nem végezték el a nyolc általánost. Hűtőszekrény és előrendelés A ruhagyár kommunistái « gyakorlatban is bizonyítják: tudják, a tervszerű politikai munka mellett más intézkedésekre is szükség van, ha az ott dolgozókat munkássá akarják nevelni, el akarják érni azt, hogy ragaszkodjanak munkahelyükhöz. Ezért segítik a tanulmivá- gyókat — évente 8—10 betanított munkás szerez szakmunkás bizonyítványt —, de szociális intézkedéseik szintén ezt a célt szolgálják. Nagyszerű öltözőik, fürdőik vannak, s hamarosan egy sportpályát is építenek. A nemrégiben megnyitott üzemi büté- ben a fogyasztási szövetkezet bevezette az előrendelést, melynek további bővítését kérik. Minden szalagnak^ van az étkezdében külön hűtőszekrénye. — A kezdeti lépések biztatóak — így fogalmazott a városi pártbizottság első titkára, amikor a Május 1 Ruhagyár marcali gyáregységében. működő pártszervezet eddigi munkájáról szólt. Erről, a politikai munka tervszerű, következetes végzéséről beszélt a párttitkár és az igazgató is. Sz. L. Új villamos generátorok A-z Egyesült Államokban szakemberek érdekes javaslatot terjesztettek elő a szélenergia hasznosítására. Azt állítják, hogy a nagy magasságba felengedett papírsárkány kötele jelentős húzóenergiát fejt ki, mivel magasabb régiókban a szél nagyobb sebességet ér el, mint a Föld felszínén. A húzóenergiát minden különösebb nehézség nélkül át lehet alakítani villamos energiává. A megoldás annyiban lenne előnyös, hogy a szélenergia befogására nem kell toronyépületeket emelni, mint ahogy a szakemberek eddig gondolták. A villamos generátor hatékonyságát egyszerűen a sárkányok magasabbra engedésével lehet növelni. Somogy/Néplap
