Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
1 Az enyhülés politikája Interjú Giscard d’Estaing-nel Belgrad, ötödik hét A különválasztás ellen A kulisszák mögötti tárgyalások olykor hasznosabbaknak bizonyulhatnak, mint a plenáris üléseken elmondott nagy beszédek. Most is ez történt Belgrádban. Az európai biztonságról szóló előzetes eszmecserén a semleges és az el nem kötelezett ország'ok csoportja — sok négyszemközti egyeztetés eredményeképpen — új javaslatot terjesztett elő, s ezt a részvevők vitaalapnak elfogadták. Magyar felszólalás Genfben Á genfi leszerelési bizottság keddi ülésén az Egyesült Államok, illetve Magyarország képviselőié szólalt fel. Dr. Domokos Mátyás nagykövet foglalkozott a leszerelési tárgyalások jelentőségével. Többek közt a teljes atomcsend megvalósításának szükségességéről beszélt, s az amerikai fél széles körű fegyverkezési lépéseire utalva, szólt az új fegyverek betiltásának szükségességéről. Végezetül a vegyi fegyverek eltiltását célzó tárgyalások gyorsítását sürgette. Kihívás az élet ellen Mostanában nyugaton divatossá vált a vita: vajon borúlátóak vagy derűlátóak legyünk-e. Nos, ami az élet szépségeit illeti, az ember eleve optimista. Ám a pesz- szimisták érvelése sem hagyható figyelmen kívül. Itt van például 4 neutron- bornhp. Ugyan. létezik egyáltalán épeszű ember, akit megnyugtat, hogy ez a fajta fegyver »csupán« az élőlényeket semmisíti meg, s az épületeket nem dönti romba? Vagyis: örvendezzünk, hogy sikerült végre olyan bombát kikísérletezni, amely a minimálisra csökkenti az anyagi kárt, viszont megbízhatóan kipusztítja az élővilágot? Félresikerült morbid drámában előfordulhat efféle gondolat, ha éppen elmekór- tani esetek a hősei. Nem véletlen, hogy Egon Bahr, a nyugatnémet SPD országos ügyvezetője »a gondolkodás pervertálódásának jelét« látja az újfajta amerikai fegyverben. Micsoda abszurd, lehetetlen ötlet: az anyagi javak megőrzése a cél, az ember, az élőlény másodre-liü csupán, Elhyomorodott, csakugyan elfajult gondolatvilág kell ahhoz, hogy valaki a gyárak, az üzemek, a termelőeszközök, utak és telefonok újbóli használhatóságát tekintse fontosnak, mondván- azokra a háború után is szükség van, míg a hullákat könnyebb eltakarítani, mint a városok és gyárak romjait. Egon Bahrtól kölcsönöztünk néhány gondolatot, abból a cikkéből, amelyet az SPD hetilapjának írt. De idézhetnénk más politikusokat is. Helmut Schmidt kancellárt, akit észrevehetően ugyancsak aggaszt a neutronbomba. George McGovern amerikai demokrata párti szenátor szerint »0 neutronbomba kifejlesztése halálos fenyegetést jelent a földünkön folyó életre nézve«. A kihívás tehát elhangzott. Ügy tűnik azonban, Nyugat- Európa fejlett tőkés országainak államférfiai közül is sokakban visszatetszést keltett az élővilág elleni brutális és cinikus kihívás. Aligha képzelhető el, hogy például Andreotti olasz kormányfő párizsi tárgyalásai vagy az azt követő francia—nyugatnémet csúcstalálkozón ne esett volna szó a neutronbombáról. Talán nem túlzás feltételezni, hogy az USA leghűbb szövetségesei is úgy vélik: ez a fegyverfajta túlmegy minden józan határon. Különben is érthetően aggasztja őket a szovjet—amerikai kapcsolatok elhidegülése, ami maga után vonhatja az oly nehezen megindult kelet—nyugati kapcsolatépítések befagyasztását. Talán megvan az okunk arra, hogy a divatos vitában a derűlátóak oldalára álljunk. Ép ésszel ugyanis nem tételezhetjük fel, hogy felelős nyugati államférfiak tétlenek maradjanak. Annál is inkább, mert az óceánon túli fenyegetés kínosan hasonlít az egykori rikácsoló hangra, amely a szembeszegülő földrajzi és fizikai értelemben vett likvidálását helyezte kilátásba. Gy. D. Valéry Giscard d’Estaijrg francia elnök a Newsweek című amerikai hetilapnak adott interjúban állást- foglalt a nemzetközi enyhülés politikája mellett és pozitívan értékelte a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyek ezt az irányvonalat szolgálják. — Nem hiszem — mondotta —, hogy az enyhülés a Szovjetunió arra irányuló ravasz fogása lenne, hogy nyugaton a biztonság hamis érzetét keltse és egyidejűleg globális katonai fölényre törekedjék. Ügy vélem, Moszkva teljes mértékben konkrét célokat követ: az első a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemének csökkentése, a második annak elismerése, hogy nagyon reális és konkrét területek vannait a gazdasági, politikai és kulturális együttműködés fejlesztésére. A nyügaton terjesztett, arra vonatkozó ' állításokat illetően, hogy a szovjet gazdaságot állítólag «-alárendelték a hadiipari termelésnek« a francia elnök kijelentette: személyes benyomásaim szerint a Szovjetunió az egyensúly megőrzésére törekszik, nem a fölényre. Giscard d’Estaing rámutatott, hogy az államoknak az enyhüléssel kapcsolatban be kell tartamuk a »viselkedési kódexet«, amely véleménye szerint megköveteli a más országok belügyeibe való be nem avatkozást. A szovjet sajtóban soha nem támadják közvetlenül vagy személyesen azoknak az országoknak a vezetőit, amelyek az enyhülés politikáját folytatják — mondotta. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA Központi Bizottságának meghívására tegnap a Szovjetunióba érkezett Jumdzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke. Cedenbal szabadságát tölti a Szovjetunióban. AMNESZTIÁBAN RÉSZESÍTETT 34, korábban ellenforradalmi tevékenység vádjával bebörtönzött embert az Etiópiái Ideiglenes Katonai Kormányzótanács. Tigre', tartomány kormányzója közölte, hogy ezek az emberek beismerték bűnösségüket, s most lehetővé tették számukra a visszatérést a békés munkádhoz. AZ AMERIKAI SZENÁTUS — Carter elnök döntésének megfelelően — hátfőn 59 szavazattal 36 ellenében megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében 1,4 milliárd dollárral csökkentik a B—1-es repülőgép építési programjának költségvetését. A 24 ÓRÁS LÁTOGATÁSON Párizsban tartózkodó Giulio Andreotti olasz miniszterelnök hétfőn este Raymond Barre kormányfővel mindenekelőtt gazdasági kérdésekről tárgyalt, de nemzetközi politikai kérdéseket is érintett. A SONNA, a Szomáliái hír- ügynökség, kategorikusan visszautasította a nyugati sajtóban és egyes arab országok sajtójában megjelent híreszteléseket, amelyek szerint kiutasították volna Szomáliából a szovjet műszaki szakembereket. A hírügynökség a kiutasításokról szóló jelentéseket hazug rágalmaknak minősítette. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLETET rendeznek októberben Brüsszelben, a Ciprus iránti szolidaritás kifejezésére. A határozatot a nemzetközi ciprusi szolidaritási bizottság hozta. HUSSZEIN JORDÁNIÁI KIRÁLY tegnap Kuwaitba érkezett, és azonnal tárgyaló- asztalhoz ült Seikh Dzsaber Al-Ahmed kuwaiti trónörökössel, a miniszterelnökkel. A találkozón a kétoldalú kapcsolatokat és az időszerű közel- keleti fejleményeket tekintik át * _____ . _ A rra a kérdésre, mi a véleménye James Carter külpolitikájáról, a francia elnök így válaszolt : megelégedésemre szolgál, hogy kitűnőek a kapcsolatok köztem és Carter elnök között, de az Egyesült Államok külpolitikáját illetően nyilvánvaló, hogy Carter elnök új ideológiai aspektust vitt bele. Ez veszélyezteti az enyhülést. Felmerül a kérdés, vajon negatív visszahatás nélkül lehet-e alkalmazni ezt az ideológiai aspektust. Ezt a gondolatot továbbfejlesztve a francia elnök kijelentette: Jja az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem Heitai András, az MTI tudósítója jelenti: James Carter amerikai elnök tárcaközi bizottságot állított fel a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok összehangolására. À keddi New York Times szerint a testület felállítása »nem annak bevallása, hogy az amerikai politika nem volt megfelelő, — hanem hogy tanulságokat kell levonni." A hivatalos cáfolat ellenére a bizottság megszervezése arra mutat, hogy Carter elnök a Szovjetunió vonatkozásában politikájának átfogó felülvizsgálatára és — feltehetően — bizonyos módosítására készül. A többi között erre utal, ( hogy — amint a New York ABDEL HALIM KHADDAM sziriai külügyminiszter tegnap hivatalos küldöttség élén Da- maszkuszból ötnapos látogatásra Indonéziába utazott. A külügyminiszter indonéziai kollégájával, Adam Malikkal a közel-keleti kérdéscsoportról és a sziriai—indonéz kapcsolatokról tanácskozik. AZ ETIÓPIÁI ideiglenes Katonai Kormányzótanács küldöttsége hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodik. ahol a gazdasági és az egészségügyi együttműködésről tárgyal. A VENEZUELAI SZAK- SZERVEZETEK és más politikai szervezetek bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünneplésének előkészítése. A bizottság elnökévé Gustavo Machado kongresszusi képviselőt, a Venezuelai KP elnökét választották. tudja ismét megtalálni a közös nyelvet, majdnem biztos vagyok abban, hogy rövidesen teljesen más légkörben fogunk élni, mint amilyenben az utóbbi években éltünk. Ezt igazolja mindaz, ami az utóbbi három hónapban történt. Washington és Moszkva között mélységes egyet nem értés alakult ki, és ezzel párhuzamosan erősödik a közös európai álláspont. Schmidt kancellár azt mondotta nekem, hogy osztozik az enyhülésre vonatkozó elképzelésünkben, és a »viselkedési kódex« tiszteletben tartásának szükségességében. Times megírja — az új testület egyik társelnöke, Marshall Shulman, a New York-i Columbia egyetem tanára lesz. Shulman, aki Cyrus Vance külügyminiszter tanácsadója szovjet kérdésekben, a mérsékeltek közé számít. Az új bizottság másik társelnöke George Vest, az európai kérdésekért felelős külügyi államtitkár. A testület egyébként a hadügyminisztérium, a CIA, a nemzetbiztonsági tanács, több szakminisztérium, valamint a leszerelési és az űrkutatási hivatal tevékenységét hangolja össze a Szovjetunióval kapcsolatos minden kérdésben. Megfigyelők nem várnak korai, látványos változásokat az amerikai—szovjet viszonyban, de az új bizottság felállítása mindenesetre világosan mutatja: a Carter-kormány belátta, hogy az eddiginél nagyobb figyelemre, átgondoltabb politikára van szükség a Szovjetunió vonatkozásában. Fölgyújfofták egy volt SS-tiszl villáját Egy 53 éves holland férfi hétfőn este önként jelentkezett a rendőrségen és beismerte, hogy ő gyújtotta fel Pieter Menten, a volt SS-tiszt milliomos műgyűjtő villáját — jelentették be a holland hatóságok. Szombaton éjjel a férfi, akinek a nevét a rendőrség nem közölte, gyújtópalackot dobott a villa tetejére. A tűzvész a húsz szobás épület, valamint a benne fölhalmozott óriási műkincsgyűjtemény nagy részét elpusztította. A gyújtogatóról kiderült, hogy a II. világháború idején 18 hónapot töltött a dachaui koncentrációs táborban és hogy korábban pszichiátriai kezelés alatt állt. Harminchárom európai és a két észak-amerikai állam küldöttei folytatnak előkészítő tanácskozást a jugoszláv fővárosban, feladatuk meghatározni az őszi európai biztonsági találkozó napirendjét, kezdetének napját és időtartamát. öt hete dolgoznak, s első pillantásra nem érteni, miért volt szükség annyi vitára ahhoz, hogy az első lépést megtegyék. Közelebbről tekintve azonban kiderül, hogy Belgrádban is — az »egy napirend-vagy kettő?" — látszó- " lag formális vitájában is — ugyanazok az ellentétek feszülnek, mint általában az európai politikában, bizonyos értelemben a világszínpadon. Az amerikai politikai" támadó szándékot, az enyhülési folyamatot veszélyeztető tervet még a nyugat-eiÁópai szövetségesek is aggodalommal figyelik, s ez a helyzet még fokozottabban ösztönözte a semlegeseket, hogy igyekezzenek összeegyeztetni a szembenálló álláspontokat, válasszák ki az eddigi javaslatokból azokat a részeket, amelyek mindenki számára elfogadhatónak látszanak. így került asztalra Belgrádban a harmadik, semleges közvetítő javaslat. Amíg idáig eljutották, két nézet állt élesen szemben egymással. Először az angol- amerikai javaslatot terjesztették elő. Eszerint az őszi találkozón az első napirendi pont keretében (néhány hétig) beszéljenek arról, ki hogyan teljesítette a helsinki záróokmányban előirtakat. Ezt követően, csak a második napirendi pont értelmében legyen szó a további lépésekről : miként erősítsék együttműködésüket és az európai enyhülési folyamatot. A Szovjetunió — szocialista szövetségeseinek támogatásával — hamarosan ellenjavaslatot nyújtott be, amely nem választja ketté a feladatot. Legyen egy nani rendi pont keretében szó mind az eddig megtett útról, mind pedig a jövő feladatairól. A javaslatok megítéléséhez a kulcsot a kettéválasztás illetve a ketté nem választás adia. A szocialista országok célja, hogy barátságos eszmecsere alakuljon ki Belgrádban, amely nem tér ugyan ki az eddig megtett út fölmérésére, tehát a mérlegkészítés elől, de a hangsúlyt a jövőre, a közös munka lehetőségeinek föltárására helyezi. A nyugatiak — mindenekelőtt az amerikaiak — azt igyekeztek elérni, hogy az őszi találkozó első része a múlt két esztendő mulasztásainak napirendi pontjává legyen, amely — amerikai elképzelések szerint — a s?V, cialista országokat a vádlottak padjára ültetné, az ún. »emberi jogok« kérdésében. Félnek-e a szocialista országok ettől? Nem félünk. Kádár János nemrég kifejtette, hogy ha fölmérést készítenének arról, miként érvényesül az emberi jogok ösz- szessége a szocialista és hogyan a tőkésországokban, a mérleg nyelve a mi oldalunkra billenne. Belgrádot azonban nem szabad a kölcsönös vádak színterévé tenni, nem győztesekre és legyőzőitekre van szükség* ' hanem a közös tennivalók meghatározására. Ezzel azonban még nem ért véget az előkészítő vita. Tisztázni kell a munkamódszer más vonatkozásait is. Az amerikaiak és más nyugati kormányok azt kívánják — megint a különválasztás szellemében —, hogy a helsinki záróokmány három fejezetét külön munkacsoportok vitassák meg — a szocialista országok egységes egésznek tekintik e dokumentumot és arra törekszenek, hogy mondjuk a humanitárius kérdések megvitatása (a harmadik kosár) ne választódjék el az egymás belügyeibe való be nem avatkozástól (első kosár). Nem tisztázódott még, hogy meghatározzák-e az őszi találkozó időtartamát. A szocialista országok tizenkét hetet szánnak erre, a nyugatiak is belefoglalták javaslatukba ezt a számot, azzal a kikötéssel, hogy ha ez idő alatt nem sikerül a tárgyalásokat befejezni, folytatni kell azokat. Belgrádban a harmincöt nagykövet jól vette az első akadályt, s remény van arra, hogy július végéig befejezik az előkészítést, s szeptember végén vagy október elején megkezdődhet az érdemi tanácskozás. Tatár Imre Rhodesia Új választásokat írnak ki lan Smith, a rhodesiai fehértelepes rendszer miniszterelnöke hétfő esti rádió- és televíziós beszédében bejelentette, hogy azonnali hatállyal feloszlatják a parlamentet és augusztus 31-re új választásokat írnak ki. Smith kategorikusan visszautasította a többségi uralomra való békés áttérés angol—amerikai tervét. A választások nyomán Smith még az év vége előtt új alkotmányt akar elfogadtatni, valamint új, »szélesebb alapokon nyugvó kormány« alakítását tervezi, amelynek munkájába olyan színes bőrű rhodesiaiakat is bevonnának, »akik készek békésen és az alkotmánynak megfelelően együttműködni a kormánynyal". A kormányfő azt ígérte: az új alkotmány megszüntet majd »minden olyan faji megkülönböztetési. amely szükségtelennek és nem-kívánatosnak minősíthető". Elutasította az »egy ember — egy szavazat« elven alapuló választási rendszert; ily módon az augusztus 31-re .meghirdetett általános választáson Rhodesia csaknem 6 milliónyi színes bőrű lakosa közül mindössze 8000-nek lesz szavazati joga. Üj víztároló épül Gyorsított ütemben épül a Nip folyó vizét hasznosító Yen Lap víztároló. A 230 millió köbméter űrtartalmú tároló 20 ezer hektárnyi terület öntözését teszi lehetővé. (Fotó — VNA—MTI—KS) HÍREK A VILÁGBÓL Carter elnök levonja a tanulságot? 1
