Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

ill módszer az ügyeletben

Az idén a korábbinál jóval több új kombájn kapcsolódott illetve kapcsolódik be a nagy nyári feladat, az aratás elvégzésébe. Június végéig harminchárom SZK—5-ös került ki a gazdaságokba és a hét elején további hat érkezett a megyei AGROKER-hez, ahol a megállapodás szerint nyomban hozzáláttak az összeszerelésükhöz a Mezőgép dolgozói. Ezek a gépek e hét végére kikerülnek az üzemekbe, . így az SZK—5-re vonatkozó minden igényt kielégített az ellátó vállalat.

Elgondolkodtató tapasztalat, hogy a kedvezményes akció ellenére meglehetősen szerény érdeklődés mutatkozott az SZK—6-os kombájnok iránt. Ebből a típusból huszonhatot adott el az Agroker, s közülük mindössze kettőt vásároltak somogyi üzemek, a többi más megyékbe került. Amíg tavaly összesen húszon-- öt, az idén ötven NDK E—512 kombájn vásárlására nyílt lehetősége a megye gazdaságainak. A szerződés, az államközi egyezmény szerint ebből az első félévben negyven kombájn leszállítására tett ígéretet a gyártó cég, a visz- szalevő tíz gép a harmadik negyedévben érkezik. Az Agroker a régi, bevált gyakorlat szerint, idejében közölte az érintett gazdaságokkal, hogy mikor számolhatnak a kombájn megérkezésével, így módjában áll típusváltoztatást kérni azoknak a nagyüzemeknek, amelyeknek égetően szüksége volt az aratás idejére a gépre. Néhány helyen mégis szorongva tekintenek a nagy aratás elé, mert az első félévre ígért negyven gépből eddig harminckettő érkezett meg az üzemekbe, s legfrissebb tröszti tájékoztatás szerint a még hiányzó nyolc gép most van úton hazánkba. A Mezőgép ígéretet tett, hogy ahogy megérkeznek, nyomban összeszerelik őiket, s a lehető legrövidebb időn belül kiadják az üzemekbe, összességében : amíg tavaly ötvenhárom új kombájn vehetett részt az aratásban, adelig az idén, a héten kikerülő gépekkel együtt, hetvenhárom új géppel gyarapodtak nagyüzemeink az Agrokeren keresztül.

A jobb műszaki felkészülést jelzi az is, hogy az aratás idejére valaménnyi igényelt pótkocsit, bálázót, K—700 A, Zetor—12046 (típusú traktort, huszonkét T—150 K erőgépet kaptak a mezőgazdaságok. Június 24-ig 311 millió forint értékű gépet vásároltak a vállalattól1, szemben a múlt évi 223 millió forint értékkel.

Néhány cikk kivételével (magkihordó csiga, SZK— 5-ös turbina, generátor) a^ múlt évinél jobb az alkatrészellátás. Hétfő óta tart a vállalatnál az aratási ügyelet, s az idén a jobb ellátás érdekében új módszert vezettek be. Köz- ■ponti készletben tartja a MEGÉV azokat az alkatrészeket, amelyekből viszonylag kevesebb áll rendel ke?ésre.

Az Agrotoerhez bejelentett igényeket a vállalat nap mimt nap továbbítja — ha a kérdéses alkatrész nincs raktáron — és másnap a központi készletből szállítják, vagy közvetlenül a termelő üzemhez, vagy a vallalalthoz a hiányzó alkatrészt. Az első napok tapasztalata szerint célravezetőnek ígérkezik ez a gyakorlat. Említésre méltó az is, hogy most az induláskor meglehetősen nagy az ügyelet »-forgalma«; három nap alatt százegy tétel megrendelésével fordultak a gazdaságok az ügyelethez, s eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy alkatrészhiány miatt egy napig állni kellett a gépnek. Nagy erővel várhatóan a jövő héten indul be a búza aratása, akkor vizsgázik igazán az új ügyeleti módszer, a gondos felkészülés.

V. M.

Tapasztalatcsere Nagyatádon

MAI KOMMENTÁRUNK

Tudatos várospolitika, jó közhangulat

Fejlődő, gazdagodó városaink lakúinak életét, hangulatát ezernyi -tényező alakítja. Az ellátástól, a helyi köz- lékedléiitôl a gyermekintézmények, óvodák, bölcsődék, az iskolák állapotától, a lakások számától kezdve a ,1 akácok, az utak és járdák építéséig.

Megfontolt, tudatos politikával, az igényeket és a lehetőségeket kellően felmérve lehet csak eleget tenni a feladatoknak. Ennék megvalósítása érdekében javasolta 1973-ban a Politikai Bizottság — majd a megyed pártbizottság — a várospolitikai munkabizottságok megalakítását.

Tanulni egymástól

Csütörtökön első alkalommal találkoztak a várospolitikai munkabizottságok vezetői Nagyatádon. Tolnai Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője így beszélt ennek a aél járói:

— Tanulni egymástól, átadni, átvenni a legjobb módszereket, hogy a várospolitikai munka bizottságok valóban eredményesen tevékenykedhessenek — mondotta, kö- saömtve a házigazdákat, s a vendégeket .Kaposvár, Siófok é» Marcali küldötteit. t

Ezt követően Jéger Ferenc, a nagyatádi várospolitikai munkabizottság elnök» adőtt tájékoztatást munkájukról, terveikről.. Sokoldalúan elemezte azt a fontos, nagyon összetett tevékenységet,

amellyel hozzájárultak várostik fejlődéséhez, az ott lakó emberiek életkörülményeinek javításához.

— Három évvel ezelőtt, 1974 elején kezdtük munkánkat. Ennek központjában a munkások helyzetének javítása állt. Ezért vizsgáltuk a foglalkoztatási lehetőségeket a jövedelmek alakulását, s a munkáslak ás-építkezéseket. Arra törekedtünk, hogy javaslatainkban mindenkor sízere- peljen a munkások kérése, véleménye, s az intézkedésekről pedig tájékoztassuk őket

Nyílt várospolitikát

— őszintén, nyíl tan szóit érteni az emberekkel, ismertetni a lehetőség-eket, nem elhallgatva a gondokat — ez volt a tájékoztató egyik fontos megállapítása. Szó volt az eredményekről is. Arról, hogyian Kikerült megnyerni az embereket a »-Tíz órát Nagyatádért« mozgalomnak, s előbbre lépni a munkásiakási-építke- zésekben. Hanums János, a városi pártbizottság első titkára így beszélt:

— Nem dicsekedni alkarunk, hanem elmondani, hogyan sikerült a munkabizottság tevékenységét Nagyatád fejlődése érd-ékében hasznosítani. -Fontosnak tartjuk munkájukat, hiszen általuk megfelelően tudjuk formálni a közhangulatot, elérni azt, hogy a város fejlesztését célzó intézkedéseinket elégedetten, megértéssel fogadják. A városiban levő pártszervezeteiket eddig is tájékoztattuk minden fontos intézkedésünkről, a jövőben azonban m-é-g nagyobb figyelmet fordítunk a pártalap- sziervezetek, a város kommunistáinak véleményére, javaslataira — mondotta többek között.

Közös gondok —» sajátos feladatok

Egymás után, kértek szót a vendégeik. Bajer Nándor, b kaposvári várospolitikai

munkabizottság titkára is lényegében hasonló tevékenységről adhatott számot. Elmondta, hogy munkájukat a megyei és a városi pártbizottság terveire, s a munkásokkal folytatott beszélgetésekre alapozzák. Vizsgálták például azt, hogy a kereskedelmi dolgozók munkaidejének a csökkentése miilyen hatással volt az ellátás alakulására ; elismeréssel beszélt a nagyatádi várospolitikai munkabizottság tartalmas munkájáról. .0 (is — csakúgy, mint a vendéglátó munkabizottság vezetője és mások — elemezte a társadalmi munka szervezésének mód- seereit, a kommunista műszakok és a védnökségvállalások tapasztalatait.

' Dr. Gáti István, a siófoki munka/biaottság elnöke, a közös feliadatok mellett arról a sajátos gondról szólt, amelyet az -idegenforgalom, valamint a letelepedők nagy száma okoz 1 — Eredményekről még nem szólhatok, csak a tervekről, elképzelésekről. A napokban tartjuk első .ülésünket, s ez Itteni tapasztalatok alapján rengeteg hasznos ötlettel kezdhetünk munkához — szólalt

fél Demkó János, legfiatalabb városunk, Marcali várospolitikai munkabizottságának dineké.

Összehangoltabban,

tervszerűbben

Tóth Jánosnak, a • Siófoki Városi Pártbizottság első titkárának az a véleménye nagyon figyelemre méltó: a várospolitikai munkabizottság — toa tudatosan, következetesen dolgozik — jelentősein megkönnyíti a város vezetőinek, irányítódnak a feladatát is. .

Szinte valamennyi felszólaló — köztük Dóri János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is — arról beszélt, hogy a jövőben még összehangoltabb, tervszerűbb munkát kell végezniük a várospolitikai munkabizottságoknak. hasznosítaniuk a még feltáratlan tartalékokat

Elsősorban a pártbizottságok mellett működő gazdaságpolitikai, illetve az agitációs és propaganda munkabizottságokkal kell jobban együttműködni. Tervszerűbb, összehangoltabb tevékenység szükséges a társadalmi és tömeg- szervezetekkel, főként a Hazafias Népfronttal, a KISZ- szel, a szakszervezetekkel, s ahol ilyen lehetőség van — a fegyveres testületekkel. Velük közösen alakítani a várospolitikát, segítségükkel tormáim a közhangulatot .

— .Elégedettek lehetünk a várospolitikai munkabizottságok eddigi tevékenységével — ezt állapította meg tavaly a megyei párt-vb is —, ám a politikai bizottság határozata hosszú évekre szabja meg a feladatokat. Ezért hasonló tanácskozásokat a jövőiben rendszeresen. tartunk — mondatta Tolnai Sándor, amikor ő is elégedetten szólt az első közös tanácskozás tapasztalatairól.

A nagyatádi tanácskozás résztvevői végül Vitz Ferenc- né tanácselnök társaságában az új kórház tetejéről megtekintették a szépen fejlődő, épülő várost, majd ellátogattak a művésztelepre. Így személyesen isi meggyőződhettek annak a munkának az eredményiéről, amellyel a várospolitikai munkabizottság Nagyatád fejlődéséhez hozzájárult.

Sz. L.

Elvitte a fagy

Fák gyümölcs nélkül

Közismert, hogy a váratlan tavaszi fagyok, a virágokat meglepő havazás súlyos károkat okoztak a kertészetekben. Most elérkezett a gyümölcs- érés ideje, megkezdődött , a szüret. A veszteség ha tását ma már bárki érzékelheti a kínált gyümölcsök mennyiségén és "árán. A legszemléletesebben persze a fák között tapasztalható.

Vas János, a öalatonboglá- ri Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese szomorú adatokról számolhat be. A megye más üzemeihez hasonlóan itt ts a gyümölcs tenné« háromnegyedét kellett »veszteségi iis.tá na írni.« Ez becslésük szerint Bogláron 25—30 millió forint kiesést jelent. A legsúlyosabban a kajszi- és az őszibarack károsodott, jó ha a várt termés 20 százalékát leszedhetik. A szőlőnél a kezdeti kilátások meglehetősen el- kieserítőék voltak, s bár az alvó rügyek feléledésével a 40 százalékosra becsült veszteség majd felére ősökként, azért még így » komoly k>*»és várható.

Kinn, a iák között némi vigasztalást nyújt, hogy a megmaradt barackok nagyobbak, ízűetesebbek az átlagnál, igaz az áruk is magasabb. Szabó Gyuláné és brigádja akár sétára indulhatna a barackosban. Szinte hihetetlen: egy- egy fán öt-hat érett szemet lehet találni. Mégis érdemes szüretelni, a napi 40—50 mázsa termés jó áron kel el a piacon. A telten ben a barackossal, meggyfák sorakoznak. Ott vigasztalóbb ai látvány, bőven találni bordó szemekkel sűrűn rakott ágakat. Szemre úgy fest, ezek nem károsodtak, a szakember azonban tudja: sajnos számolni keil némi veszteséggel.

Egyébként már itt is megkezdődött a szüret, 260 diák érkezett a KISZ-táborba, ők segítenek társadalmi munkában. Egy hete dolgoznak, munkájuk eredménye eddig 10 vagon cseresznye és öt Vagon meggy.

A munkahelyek felelőssége

Magasabb követelménye

két kell állítanunk a belépésnél, hogy védekezzünk az egyre nagyobb számban kopogtató cigányok ellen.

Ez volt az értelme az egyik tsz-elnök válaszának, melyet a községi tanácsülésen elhangzott kérdésre adott. Sok vezető gondolkodik hasonlóan, még ha nyilvánosság előtt nem hangoztatja is véleményét. De az is igaz: még többen vannak azok. akik felelősséget éreznek a körülöttük élő cigánycsaládok sorsa iránt.

Kemény, kudarcokkal,

visszavonulásokkal, lelkes kezdeményezésekkel és szívós aprómunkákkal tarkított harc folyik megyénkben is azért, hogy a lakosság 5,2 százalékát kitevő cigányság minél rövidebb idő alatt beilleszkedjék társadalmunkba. Ehhez nem elég csupán a föltételeket megteremteni; sokoldalú gazdasági, hatósági. társadalmi támogatás nélkül aligha számíthatunk sikerre.

Ebben az összetett folyamatban fontos feltétel, hogy kinek-kinek le kell gyűrnie magában és környezetében az általánosító előitéleteket. Azokban a gazdaságokban, ahol már évek óta jelentős arányban foglalkoztatnak közülük. a vezetők jól tudják: semmiképpen sem szabad minden cigányt már eleve elítélni a magatartása miatt, és főképp nem szabad lemondani nevelésükről. A megyei tanács e témával foglalkozó albizottsága által tartott értekezleten — melyen a megye számos munkahelyének vezetője és szakszervezeti tisztségviselője vett részt — a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói és barcsi gyáregységének képviselői elmondták: nincs különösebb gondjuk a cigányok munkafegyelmével, pedig a létszámuk jó egyötödét teszik ki. Ugyanilyen tapasztalatokról számoltak be a cukorgyár részéről is. Amint bizonyították: meghatározó

szerepe van ebben a munkahelyi közösségeknek, elsősorban a szocialista brigádoknak. Mindez persze nem jelenti azt, hogy egy részük nem veszíti el olykor a tartását, és igazolatlan távolmaradásával nem rontja a fegyelmezetten dolgozók hitelét is. Ez még megoldásra váró gond a munkahelyek többségében — de tegyük gyorsan hozzá: nem kizárólag a cigányok körében.

Ami azonban mindenképpen biztató és alapjául szolgál a további felemelkedésnek: a munkaképes férfiak 82 százaléka rendszeresen dolgozik és most már a nők 35 százaléka is munkaviszonyban áll. Az utóbbi arány elsősorban o fiatal nők tömeges munkába állását jelzi.

A rendszeres munka magával hozza a lakáskörülmények javulását is. laaz.. még ma is 61 cigánytelep van a megyében, de ha figyelembe vesszük, hogy tíz évvel ezelőtt még 205 volt a számuk, észlelhetjük a fejlődést. Közben pedig 969 lalcás épült az állam által e célra biztosított összeg segítségével és 120 a nagycsaládosoknak nyújtott támogatással. De többen vettek igénybe OTP-hitelt építésre és vásárlásra is. A megyei tanács egyébként az ötödik ötéves tervre kapott célhitel háromnegyedét már felhasználta és ennek alapján további hiteleket kapott.

Sokoldalú segítségre, rendszeres támogatásra van tehát szükség ahhoz, hogy a megyénkben élő cigányság körülményei gyorsabban javuljanak. Ebben fontos szerepe van a gazdasági vezetőknek, akik szemléletükkel, az irányítás gyakorlatával hatni tudnak a munkahelyi közösségekre, építve a bennük rejlő nevelési lehetőségre.

P. !..

Az országban az elsők

Mester-szakmunkások

Piros bukósisakkal a hóna alatt érkezik az építkezésről Árok Károly kőműves. Igazolást kér június 3-ára.

— Ezen a napon vizsgáztam — csillantja felém a szemüvegét —, aztán kell a munkanaplóba az igazolás.

Szinte gyerekfejjel került a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalathoz, jövőre lesz éppen húsz éve. Hamarosan szakmunkás tett, és több mint tíz éve brigádot adtak a keze alá.

— Nem azt mondom, hogy jaj. de mekkora tömeg, de emberekkel bánni akkor is nehéz feladat, ha csak nyolcán vagyunk.

Tavaly ősszel a SAÉV két szakmában mester-szakmunkásképző tanfolyamot hirdetett. Ács-állványozó szakmában indult volna a másik csoport, de saját dolgozói közül »■nem jött össze« a szükséges, húszon fölüli létszám, és sajnos, a társvállalatoknál, építőipari szövetkezeteknél süket fülekre talált a kezdeményező szó.

Végül huszonkét kőműves ült iskolapadba, hogy munka- szervezést, vezetéselméletet, lélektant, tervezést, munkajogot, szakrajzot tanuljon és megismerje az újfajta építési eljárásokat.

— A munkásszálláson, minden pénteken és szombaton reggel nyolctól délután fél négyig tartották az órákat. Érdekesek, izgalmasak voltak. Nemcsak a gyári szakemberek, a felsőbb vezetők, hanem az 512-es Szakmunkásképző Intézet tanárai is tanítottak bennünket. A mi szakmánkban lassan úgy vagyunk, mint a gyógyszergyártásban. Egyre csak jönnek az újabbnál újabb anyagok. Milliméterekkel dolgozunk, s az sem mindegy, hogy egy negyven-ötven ezer forintos műszerrel hogyan bánunk. Szóval, mondom, jó volt, csak nehezen ment, és ennek nemcsak a fejünk volt az oka, hanem az, hogy nem volt könyvünk.

Az országban itt sikerült előszór elindítani a mesterszakmunkás tanfolyamot, és bizony a könyvek még a nyomdában vannak. De nemcsak emiatt volt nehéz az első év. Igaz, hogy a megye és a város vezetőitől sok segítséget kapott a vállalat a képzésben, mégis, tetemes költségbe került. Éppen ezért szeretnék, hogy ha az új tanévben már sikerülne az ács-állványozók tanfolyamát más vállalatok munkásainak részvételével megkezdeni, s természetesen a költségeket is megosztani. Hiszen nemcsak ezen a munkahelyen fontos a munkások továbbképzése.

Transz portibe lom. A habarcsok fajtái, felhasználási területük. A fémanyagok alkalmazása az építőiparban. Milyen szilárdságú az a vasbeton, amely szerkezetépítésnél még alkalmazható? — Ilyen és ehhez hasonló kérdések, feladatok szerepeltek többek között a könnyűnek egyáltalán nem mondható vizsgán. Nem is volt gyerekjáték ott megfelelni. A huszonkettőből tizenkilencnek sikerült. Három társuknak egy-egy tárgyból októberben következik a pótvizsga.

Megéri-e a fáradságot?

— Szerintem nagyon is megéri. Nemcsak azért, mert megmozgatja az agytekervé- nyeinket, hanem mert szeptembertől felvételi nélkül tovább tanulhatunk a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola kihelyezett tagozatán.

Igaz, hogy a vállalattól munkaidő-kedvezményt kaptak a tanuló kőművesek, de emellett arra is szükség volt, hogy ezek az emberek minden második szabad szombatjukat föláldozzák. Azt sem hallgatjuk el, hogy öt nap tanulmányi szabadságot kaptak, de ehhez a »rendes éviből« is hozzá kellett tenni. Most azonban mindkét fél úgy nyilatkozik: megérte.

G. J.