Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

Hasznos volt az eszmecsere Fahmi tárgyalásai a szovjet vezetőkkel Kielégítően fejlődnek a szovjet—NSZK kapcsolatok Genscher interjúja a nyugatnémet hírügynökségnek íeonyid Br ez sny evvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával és Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter­rel tárgyalt a moszkvai Kremlben Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Délelőtt Fahmi Andrej Gro- mikóval tartott újabb eszme­cserét. Ennek során tárgysze­rű légkörben folytatták a szovjet—egyiptomi kapcsola­tok megvizsgálását és idősze­rű nemzetközi kérdésekkel is foglalkoztak, és megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzet elemzésé­nek, valamint a közel-keleti rendezéssel foglalkozó genfi békekonferencia problémá­jának. A külügyminiszteri tárgya^ lások lezárása után Leonyid Brezsnyev a Kfemlben fogad­ta az egyiptomi miniszterel­nök-helyettest és külügymi­nisztert. Hivatalos közlés sze­rint a találkozón, amelyen Andrej Gromiko is részt vett, »•hasznos eszmecserére került sor a szovjet—egyiptomi kap­csolatok helyzetéről és távla­tairól, és a Közel-Kelet hely­zetéről, továbbá más, kölcsö­nösen érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről«. Mindkét fél kifejezte törek­vését a Szovjetunió és Egyip­tom közötti baráti kapcsolatok és együttműködés helyreállítá­sára, és konkrét intézkedése­ket vizsgáltak meg, amelyek hosszú távon elvi alapot alkot­hatnának a két ország közötti kapcsolatok rendezésében. A szovjet és az egyiptomi vezetők megállapították, hogy/ a közel-keleti rendezés prob- 1 máját illetően a két ország á,. pontja azonos, illetve kö­zel áll egymáshoz. Megerősítették, hogy min­den módon aktivizálni kell az erőfeszítéseket a genfi érte­kezlet 1977. őszére történő ösz- szehívása érdekében. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió el­vi álláspontja a közel-keleti rendezés kérdésében változat­lan: következetesen támogatja az arab népek igazságos küz­delmét a szabadságért, a füg­getlenségért, a társadalmi ha­ladásért. Az egyiptomi fél a maga részéről aláhúzta a Szovjetunió fontos szerepét a közel-keleti ügyekben, illetve a genfi békekonferencia társ­elnökének minőségében vég­zett munkája jelentőségét a közel-keleti átfogó rendezés szempontjából. Az NSZK kormánya az eu­rópai enyhülés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet—nyugatnémet viszony­nak és érdeke fűződik a két ország közötti párbeszéd el­mélyítéséhez — jelentette ki a DPA nyugatnémet hírügynök­ségnek adott interjújában Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter, aki a jövő héten konzultációt folytat Moszkvában. Genscher hangsúlyozta, hogy szovjetunióbeli látogatásával folytatódik a két ország kül­ügyminiszterének rendszeres találkozósorozata. Ennek idei első állomása Van Well ak­kori külügyminisztériumi igaz­gató, jelenlegi államtitkár márciusi moszkvai útja volt, a következő, legmagasabb szintű folytatás pedig Leo­nyid Brezsnyev erre az évre tervezett bonni látogatása lesz. A bonni kormány — jelen­tette ki a külügyminiszter — hosszú távú folyamatnak te­kinti az enyhülést, amely a békét, az együttműködést és ezzel az emberek javát hiva­tott szolgálni. Ezért a szövet­ségi köztársaság minden terü­leten aktivizálni kívánja a kétoldalú kapcsolatokat és a nyugatnémet félnek az a be­nyomása, hogy a Szovjetunió is ezen fáradozik. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok jelenlegi állását jellemezve Genscher hangsú­lyozta, hogy azok összességük­ben kielégítő módon fejlődnek. A két ország gazdasági vegyes bizottságának múlt héten Bonnban tartott ülése azt bi­zonyította, hogy a gazdasági kapcsolatok magas szintűek és a hetvenes évek első felében végbement viharos fejlődés után tavaly nyugalmasabb mederbe terelődtek. Gyors ütemben növekedett az NSZK- ba irányuló szovjet export, és ez kedvezően hatott a két or­szág kereskedelmi mérlegének alakulására. Nyugatnémet megítélés szerint kedvezően alakultak az emberi kapcso­latok is és kulturális téren is erősödött az együttműködés. Küszöbön álló moszkvai tárgyalásairól szólva a nyugat­német külügyminiszter jelezte: mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről tárgyal majd Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. Nagy súllyal esik majd latba a helsinki ajánlások eddigi megvalósítása is — különös tekintettel a jö­vő héten kezdődő belgrádi ta­nácskozásra. Hasonlóképpen nagy szerepet játszanak majd a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások kérdései is. Az egyik nemzetközi kérdések közül a közel-keleti és az afrikai hely­zetnek, a harmadik világ problémáinak és a világmére­tű fegyverkezés-ellenőrzés té­makörének szentelnek majd figyelmet. Leonyid Brezsnyev terve­zett bonni látogatásáról szól­va Genscher hangsúlyozta: az esemény alkalmat ad majd a szovjet—nyugatnémet viszony átfogó értékelésére és a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések megvitatására. Biztos benne — fűzte hozzá —, hogy a láto­gatás új ösztönzést ad a két­oldalú kapcsolatok fejlődé­sének. Az ilyen találkozók ér­téke önmagában rejlik, ab­ban, hogy segítségükkel nyílt véleménycsere során tisztázni lehet az álláspontokat és erő­síteni lehet a kölcsönös bizal­mat. (MTI) Nimeri Pekingben Átvette vendéglátói stílusát Tegnap befejeződött Nimeri szudáni elnök kínai látogatá­sának első — pekingi — fele. Nimeri tárgyalt Lt Hszien- Nien miniszterelnök-helyet­tessel, iparügyi minisztere gazdasági és műszaki együtt­működési megállapodást írt alá a kínai kormány képvi­selőjével, amely feltételezések szerint az eddiginél is na­gyobb pekingi támogatásra jogosítja fel Szudánt. Fogadta Nimerit Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke, miniszterelnök, s kettejük eszmecseréjét ez utóbbi szerint »•tiszta és forra­dalmi barátság hatotta át«. A Nimeri-vizit sajátos szín­folt volt az itteni állam- és kormányfői látogatások törté­netében: a szudáni elnök előtt talán még senki sem fordult meg itt, aki ilyen maradékta­lanul átvette volna a vendég­látók frazeológiáját, beleértve a Szovjetuniónak, a szocialis­ta országok túlnyomó többsé­gének szidalmazását is. Felhívás a világ országainak kormányaihoz Végei ért a világvallások képviselőinek békekonferenciája Moszkvában június 6. és 10. között megrendezték a világ­vallások képviselőinek béke- konferenciáját, amelyen 107 ország képviseletében több, mint hétszázan vettek részt. A tanácskozás befejeztével a résztvevők üzenetet intézcek a világ országainak kormányai­hoz, s ebben leszögezték: tá­mogatják a leszerelési világ- konferencia megrendezésére és az ENSZ-közgyűlés leszere­lési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának 1978- ban történő összehívására irá­nyuló kezdeményezést. A vallási vezetők megelége­désüket fejezték ki, hogy foly­tatódnak Bécsben a közéo- európai fegyverzetek és fegy­veres erők csökkentésével fog­lalkozó tárgyalások, s felhív­ták az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányát, hogy folytassák és eredményesen fejezzék be a hadászati tá­madó fegyverzetek korlátozá­séról folyó tárgyalásokat. A konferencia résztvevői felszólították a világ orszá­gainak kormányait: számolják fel a külföldön létesített ka­tonai támaszpontokat, kösse­nek nemzetközi egyezményt az erőszakról való lemondásról, hozzanak létre a tömegpusz­tító fegyverektől mentes öve­zeteket. A felhívás hangsú­lyozza, hogy a népeknek jo­guk van harcolni a fasiszta diktátori rezsimek ellen: fel­szólítja a kormányokat, hogy ne támogassák a dél-afrikai és a dél-rhodesiai fasiszta, faj­védő rendszereket. A tanácskozáson részt vett vallási vezetők megelégedésü­ket fejezték ki a helsinki zá­róokmányban foglalt tíz alap­elv felett, s felszólították a kormányokat a bennük foglal­tak megvalósítására. Kifejez­ték reményüket, hogy a küszö­bönálló belgrádi találkozó az enyhülési folyamat mélyülésé­hez és kiszélesedéséhez, vala­mint az egész emberiség ér­dekeit szolgáló gyümölcsöző együttműködéshez vezet. Befejeződött Az atomenergia békés (elhasználásáért Befejezte munkáját a KGST állandó bizottsága \ A tárgyalások jegyzőköny­vének aláírásával tegnap be­fejezte munkáját a KGST atomenergia békés felhaszná­lásával foglalkozó állandó bi­zottságának június 7-től 10-ig Budapesten tartott 32. ülése. A négynapos ülésszak mun­kájáról nyilatkozott az MTI munkatársának Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió ál­lami atomenergia bizottságá­nak és egyben a KGST állan­dó bizottságának elnöke. El­mondotta, hogy a tagországok szakemberei, kutatói az ütem­terveknek megfelelően dolgoz­nak azoknak az atomenergeti­kai témáknak megoldásán, amelyeket az 1990-ig szóló tü­zelőanyag-, energia- és nyers­anyag-együttműködési cél­programba javasoltak. Az atomenergia gazdaságosabb felhasználásának újabb lehe­tőségeként vizsgálták olyan atomerőművek kialakítását, amelyek a villamosenergia- termeléssel együtt az eddigi­nél nagyobb arányban szol­gáltatnának hőenergiát a la­kosság, az ipar és a mezőgaz­daság részére. A leningrádi és majd a paksi atomerőmű is termel hőt, de csak az erőmű­ben keletkező úgynevezett hulladékhőt hasznosítja. Az újabb elképzelés szerint gaz­daságos megoldásként lehet számításba venni atomener­getikai fűtöerőművek építését is. A tagországok együttműkö­désével egyebek között terve­ket készítenek egy újfajta gőzgenerátor kialakítására, amelyet a szokásostól eltérően nem vízszintesen, hanem füg­Apartheid-ellenes világkonferencia gőlegesen állíthatnak fel, s mivel így jóval kisebb helyen elférnek, tetemes építési költ­ség takarítható meg. Az ülés­szakon tárgyaltak a nukleáris ionizáló-sugárzás felhasználá­si körének bővítéséről is. A mezőgazdaságban, az élelmi­szeriparban és áz egészségügyi ellátásban jó eredménnyel hasznosítják már a rádióaktív izotópokat. Most az ipari nyersanyagok besugárzásé® kezelésének témakörében fej­lesztik az együttműködést. A kutatások célja, hogy a besu­gárzással »-nemesítsék«, újabb fizikai tulajdonságokkal ru­házzák fel a különböző anya­gokat, elsősorban a szerves­kémiai iparban. Többek között lehetőség nyílik arra, hogy a kábelszigetelő műanyagot a besugárzással az eddiginél jó­val magasabb, 250 fokos hő­mérséklettel szemben is ellen­állóvá tegyék, s így a kábelek felhasználásának körét is szé­lesítsék. A szószátyár kémfőnök Mi tagadás, piszkos kis ügy. Nem mi, hanem a tekintélyes Washington Post fogalmazott így. Hogy miről? Hát az újabb amerikai vesztegetési botrány­ról. Sokan Amerikában már úgy vélik: ismét egy Watergate- ügy a láthatáron. Kétségtele­nül újabb folt esett némely köztiszteletben álló politikusok becsületén. Ráadásul egy kü­lönben sem túlontúl szalonké­pes rendszer: Dél-Korea szennyezte be' feddhetetlensé­güket. Már régebben szóbeszéd tár­gya Washingtonban, hogy a dél-koreai diktátor, Pák el­nök titkosszolgálata egyes amerikai személyeket rendsze­resen megvesztegetett. Számo- latlanul folyósították számuk­ra a kenőpénzt, s drága aján­dékokkal, Dél-Koreába szóló kéjutazásokkal igyekeztek »honorálni« a rendszerrel szembeni engedményeket. Már-már elült volna a mende­monda. amikor megszólalt a legilletékesebb: maga a kém- főnök. a vesztegetések végre­hajtója. Kim Jung Vük 1963—1969 között a KCIA, a dél-koreai titkosszolgálat igazgatója volt. Később azonban Pák elnökkel nézeteltérése támadt, s jobb­nak látta New Yorkban lete­lepedni. Az igazgató nemrég a New York Times-ban lelep­lezte az elnök által személye­sen irányított vesztegetési ma­nővert, amely állítólag hat éven át folyt. A washingtoni politikusokat elsősorban a le­hető legnagyobb gazdasági, politikai és katonai támogatás biztosítása érdekében igye­keztek megnyerni. Ha egy kémfőnök nyelve megered, kellemetlen részle­tekre is fény derül. Bizonyos, hogy Pák diktátor már a vesztegetés beismerésének se örvendett, annak pedig vég­képp nem, hogy szószátyár hajdani kémfőnöke még azt is kifecsegte: a szöuli kormány­zat azért tartja kívánatosnálc az amerikai szárazföldi erők fokozatos kivonását Dél-Ko- reából, mert így csökken Ame­rika »beavatkozása« a dikta­túra piszkos ügyeibe. Nos, Washingtonban most már terjed a botrány. A kép­viselőház etikai bizottsága írásban választ kért mintegy hétszáz jelenlegi és volt tör­vényhozótól: elfogadtak-e készpénzt vagy egyéb jutta­tást dél-koreai ügynököktől. Arra készülnek, hogy kihall­gatják az ügyről Nixon- és a Ford-kormányzat nemzetbiz­tonsági tanácsának volt veze­tőit. A Washington Post sze­rint a kormány — a C1A és a külügyminisztérium révén — értesült a vesztegetésekről, de mitsem tett ellenük. A kong­resszus Köztársasági Párt ve­zetői most sürgetik Carter el­nököt: nevezzen ki különleges ügyészt a KCIA vesztegetési ügyének tisztázására, s netán állítsanak fel különleges es­küdtszéket is. Alighanem nincs okunk kétségbevonni a Washington Post megállapítását: ismét egy piszkos kis ügy fodrozza az amerikai belpolitika vizeit. Gy. D. a szófiai írótalálkozó Szófiában csütörtökön befe­jeződött 33 ország íróinak és költőinek találkozója, amely­nek részvevői az íróknak a békeharcban betöltött szerepé­vel foglalkoztak. Az egybegyűltek nevében Robert André, az Irodalom- kritikusok Nemzetközi Szövet­ségének elnöke üzenetet olva­sott fed a Bolgár írok Szövet­ségéhez, s ebben mély háláját fejezte ki a bolgár házigaz­dáknak nemes kezdeményezé­sükért és vendégszeretetükért. »A tanácskozás három napja — mutatott rá többek között az üzenet — megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy el­térő filozófiai, esztétikai és politikai nézeteink ellenére egyesítenek bennünket a kö­zös érzések, a kcV-ös vágyak. Valamennyien aggódunk az emberiség sorsáért, és vala­mennyien azt reméljük, hogy diadalmaskodik majd egy há­ború nélküli világ«. A nagy nemzetközi fórum Pantelej Zarev akadémikus­nak, a Bolgár írószövetség el­nökének zárszavával fejező­dött be. Hollandia A kormány fegyveres akciót fontolgat Pénteken délután a nemze­tek palotájának közgyűlési termében megkezdődött a XI. apartheid-ellenes szakszerve­zeti világkonferencia. A világ 130 országából több mint 140 szakszervezet küldöttei gyűl­tek össze Genf ben, a vi.ág negyed milliárd szervezett dolgozójának képviseletében. Kurt Waldheim üzenetét Abdulrahim A. Farah az ENSZ főtitkárának személyes képviselője olvasta fel. Az üzenet hangsúlyozza, hogy az ENSZ is minden erejével küzd a faji megkülönböztetés, az apartheid politika felszámolá­sáért, amihez nagy segítséget nyújthatnak a szervezett dol­gozókat tömörítő szakszerve­zetek is. A világkonferencia első nap­ján szólalt fel 7'immer József a SZOT titkára is. A SZOT titkára elmondta, hogy a szakszervezetek a töb­bi magyar társadalmi szerve­zettel összefogva szolidaritási akciókat szerveznek, ösztön­díjakat adományoznak a dél­afrikai felszabadítási mozgal­mak tagjainak, sebesülteket, szabadságharcosokat gyógy­kezelésben részesítenek. A jövőben is minden erővel segítenünk kell — kollektíván és nemzeti alapon egyaránt — a fajüldözők ellen küzdő felszabadító mozgalmakat. Konferenciánknak olyan ha­tározatot kell hoznia. mkIj mozgósítja a világ szakszer­vezeti mozgalmát a fajüldözők ellen — jelentette ki Timmer József. A holland kormány nem tárgyal előzetesen a túszok családtagjaival, ha úgy dönt, hogy fegyverrel szabadítja ki fogságukból a dél-malukui fegyveresek által fogva tar­tott túszokat. Ezt a kormány képviselője közölte a túszok családtagjaival, akik azt kér­ték. hogy a fegyveres akció előtt feltétlenül kérjék ki vé­leményüket. A döntést nem indokolták ugyan, de nem hi­vatalosan utaltak arra, hogy adott esetben az ilyen előze­tes megbeszélés súlyosan ve­szélyeztethetné az akció sike­rét. A holland sajtó egyre töb­bet emlegeti a fegyveres akció lehetőségét, miután a tárgya­lások immár 19. napja nem hoztak eredményt, és az or­vosszakértők, pszichológusok szinte egyöntetű véleménye szerint a hosszú fogság, a. bi­zonytalanság okozta stressz­hatás súlyosan veszélyezteti a túszok állapotát. A Groningen közelében veszteglő vonatnál pénteken nem történt érdemleges fej­lemény.

Next

/
Thumbnails
Contents