Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

Továbbkfpzétft központ alakul Kaposváron r Értékelték a KISZ politikai képzést A megújított KISZ-es poli­tikai képzés második éve fe­jeződött be nemrég. A KISZ KB határozatában foglaltakat az 1976—77-es mozgalmi évben tették gyakorlattá Somogybán. Ma már folyamatosan »egy­másra épülve« dolgoznak a különböző vitakörök. Minden KISZ-tag részt vesz az ifjú­sági vitakörökben, vagy az aktivisták tanfolyamain, illet­ve a titkárképzőkön. Sok KISZ-.'n kívüli fiatalt bevon­tak a munkába, összesen hu- szonnégyezren dolgoztak, öt­ezren 'voltak közöttük szövet­ségen kívüliek. A megyei KISZ-bizottság nemrég értékelte a múlt év­ben végzett munkát. Megálla­pították, hogy a tavalyihoz képest jelentős a javulás a po­litikai képzésben. Jól előkészí­tették 1976 nyarán az őszi évkezdést, a vitakörök időben kiválasztották a tagokat ér­deklő témát, és az oktatáshoz szükséges segédeszközöket is jó eiőre megküldték. A pro­pagandisták fölkészítése is jobb volt az 1975-ösnél, de itt még »akadnak« gondok. A vitakörvezetők 40 száza­léka leköszönt, s új, tapasz­talatlan propagandisták kezd­tek dolgozni. A KlSZ-alap- szervezetek nem fordultak a pártszervezetekhez segítsé­gért; kevés volt a párt- vagy KISZ-megbízatással dolgozó körvezető. Ezt a következő évben már nem szabad »meg­ismételni«. Így is csökkent a lemor­zsolódás. Az elkezdett tanfo­Még a nyáron rácsúsztatják Üj híd készül Tahitótfalunál a Dunán. A régi hídszerkeze­tet elcsúsztatták pilléreiről, amelyeket most megerősítenek. A parton már szerelik az új acélszerkezetet, s a 200 méte­res hidat még a nyáron rácsúsztatják a pillérekre, és meg­kezdik a két forgalmi sávos út építését is. (MTI-fotó — Csikós Gábor felv. — KS) lyamok legtöbbje befejeződött és a hallgatók 80—90 százalé­ka mindig ott volt a foglal­kozásokon. A feldolgozott té­mák közül a forradalmi ifjú­sági napok idején megbeszélt Hogyan éljünk? kérdéskör volt a legnépszerűbb. Az ilyen vitákon nagyon sok fiatal mondta el véleményét, s a többség állásfoglalása helyes volt. A politikai képzés hatásai is tükrözik az oktatás minőségét. A vezetőségválasztó taggyű­léseken a titkárok háromne­gyedét újra megválasztották; ez annak is köszönhető, hogy a titkárképzőkön sok alapszer­vezeti vezető jól felkészült a feladatok megoldására. Az új titkárok közül sokan előzőleg elvégezték ezeket a tanfolya­mokat, ezért bízták meg őket társaik a vezetéssel. Minden KISZ-tag egyéni feladatválla­lásai között szerepel a tanu­lás, és a növekvő vitakészség cselekvésre serkenti a fiata­lokat; gyakorlatban alkalmaz­zák a vitakörökben tanultakat. A még jobb munka érdeké­ben már dolgoznak a politi­kai képzésért felelős vezetők. Szeptemberben a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán meg­kezdődik a propagandisták továbbképzése. Korszerű föl­szereléssel módszertani to­vábbképzési kabinetet alakíta­nak a főiskola párt- és KISZ- szervezetének segítségével. Az 1977—78-as mozgalmi évben az a cél, hogy a poli­tikai képzés színvonalát min­denütt javítsák és a még meglevő gyengébb oktatási köröket felzárkóztassák a többihez. A KISZ-biZottságok munkatársainak sok feladatot jelent ez. Elsősorban a gon­dokkal küszködő KlSZ-alap- szervezetekhez kell ellátogat­niuk, személyesen kell segít­séget adniuk a lemaradók­nak: a politikai képzés mai formájában már elégtelen az »adminisztratív intézkedés«. L. P. Növényvédelmi tájékoztató A terményraktárak fertőtlenítése A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet 2. számú mel­lékletében előírja, hogy a me­zőgazdasági termények táro­lására szolgáló helyiségeket tárolás előtt minden évben szakszerűen fertőtleníteni kell. A gabona- és rizszsizsik, a gabonabogár és a raktári ga­bonamoly okozza a legtöbb veszteséget. Az exporszállítá- sokat is akadályozza, mivel a legtöbb ország nem fogadja a fertőzött terményt. A védekezésnek megelőző jellegűnek, kell lennie, mert a kártevő elszaporodása után már csak a költséges gázos fertőtlenítésre van lehetőség. A terményraiktárak, tárolóhe­lyek minden szintjének gon­dos kitakarítása tehát a fela­dat. Az összegyűlt hulladékot, söpredéket a leghelyesebb el­égetni. s csak alapos tisztoga­tás után kerülhet sor a vegy­szerezésre. Az üres raktalak preventív fertőtlenítésére kontakt -hatású rovarölő sze­reket ajánlunk: Sumithion 50 EC-t, Metation 50 EC-t, Dia- zinon 50 WP-t, Foszfotiont. Ezekből 2 grammot kell szá­mítani négyzetméterenként. 100 négyzetméterre összesen 5—10 liter permetlevet kell juttatni. Ezt követően 2 hétig tilos a termény betakarítása! (Ezután is csak úgy szabad a tárolást elvégezni, hogy a termények a kezelt területtel közvetlenül ne érintkezzenek ) Üres raktárak megelőző fer­tőtlenítésére gázhatású rovar­ölő szereket is alkalmazha­tunk. ilyen az Uni fősz 50 EC, a DDVP 50 EC (Virtitox), a Vapona 48 EC, a Nogos 50 EC (100 légköbméterre 20 g szer kell 2.5 liter vízben — ködszerűen — kipermetezve). A kezelést követő 12 óra el­teltével 24 órás kereszthuzatos szellőztetést kell végezni. A felsorolt gázhalású inszekti- cidek gázmester közreműkö­dése nélkül is felhasználható. Ezek a szerek veszélyes mér­gek, ezért az előírt óvó rend~ szabályokat fokozott gondos­sággal be kell tartani ; az elő­írt védőfelszerelések haszná­latát biztosítani kell. Később — a termények tárolásakor — a gabona folyamatos szellőz­tetésével, átforgatásával, vala­mint az optimális tárolási ma­gassággal (gabonánál 160— 200 cm) megelőzhetjük a rendkívül veszélyes raktári kártevők elszaporodását. SZAPUDI ANDRÁS _____________ P OFONOK Egy ifjúsági vezető naplójából — Egy hasonló hangvételű levelet mutatott az apja is — mondom. — Van bennük va­lami furcsa, gyerekes pátcez. »Ez az elhatározásom szabad akaratomból történt«, meg hasonlók. Sanyi egyébként azt mondta, jó adag póz lehet eb­ben a lányban ... — Helyesen látja — igazít a szemüvegén Csombor Pál. — A pózolás minden csévéző­re, sőt az egész »csövező szek­tára« jellemző. De nemcsak a póz. A körmönfont ravasz­ság is például, amikor a »csö­vezőtörvényt« kijátsszák. Ez a »•törvény« ugyanis azt írja elő, hogy senki sem mehet haza a saját jószántából. De aki meg­szokta az otthoni kényelmet, egy idő után megunja a csa­vargással járó kellemetlensé­geket, és haza vágyik. Akkor olyan helyeken tűnik fel, ahol »gyanús lehet« a rendőröknek. Igazoltatják, és természetesen hazaviszik. Így megmarad a betyárbecsület, viszont megint van jó 'kaja, kényelmes ágy, tiszta fehérnemű. Á másik módszer a csövezőtörvényt átejtve hazajutná, a leveL Le­va « ■aiflmdr vegjr • tanár­nak, persze szigorúan a fel­adó címe nélkül. De! A bélye­gen ott a pecsét. A pecséten pedig a helység neve, ahova várja, hogy érte menjenek. Elnevetem magam. — Te vagy a csövezők pá­pája! — Van benne valami — mosolyog. — Elég sok volt csövező segít nekem . . . Per­sze, nem ilyen egyszerű a do­log, és főként nem ilyen vi­dám. Nemcsak a villabetöré- seikről, autólopásokról van szó. Teca például elég sokat csö­vezett, de efféle akciókban sohasem vett részt. Annál többször feküdt le haverság- ból (a galeriban minden kö­zös és mindenki mindenkié), meg pénzért, élelemért. Nemi­betegséggel. állapotosán jött be nyár vége felé az intézet­be. Akkor mondta nékem, hogy legalább ötven férfivel feküdt lé... — Iszonyú ! — Az apjának sem mond­tam meg. Veled is csak azért közlöm, hogy teljes kéoet kapj... De kérlek, maradjon köztünk. Szerencsére a beteg- M* ara veit Mlyo*. K**3»ó­> Napi 120 ezer köbméter víz a Balatonon A tavalyinál is több Ivóvizet kapnak a Balaton-par- ti települések. A két partot át­fogó 1408 kilométer hosszú há­lózaton át naponta 120 ezer köbméter" ivóvizet tudnak ab­ba a több mint 52 ezer lakás­ba juttatni, amelyiket ebbe be­kötöttek már. A Dunántúli Re­gionális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalat — kihasználva a fogyasztás átmeneti csökke­nését — összesen 45 ezer köb­métert tud a két parton tá­rolni. A közelmúltban az Orszá­gos Vízügyi Hivatal munka­társai és a közegészségügyi szakemberek azt vizsgálták, hogy miként készült föl a ba­latoni vízellátási rendszer az idei szezonra. A téli időszak­hoz képest éren a területen háromszorosára-négysreresé- re emelkedik a fogyasztás. A múlt évben már azt is tapasz­talták, hogy ezek a fogyasztá­si csúcsok hosszú ideig tarta­nak. A száraz nyárban három hétig naponta 100 ezer köb­méter ivóvíz fogyott él. Pótol­ni ezt csak átgondolt fejlesz­téssel, jól szervezett szolgálta­tóhálózattal lehet. Épp ezért az igények kielégítésének mód­ját több évre előre meghatá­rozzák. E tervek alapján dön­tenek a következő szezonra való felkészülésről, hasznosít­va minden nyár tapasztalatát. Az Idei ellátást jól segíti majd, hogy kiépült a nyugat­balatoni regionális rendszer, amely — teljesítőképességét és a vezeték hosszát tekintve — a legnagyobb az országban. Ezen keresztül jut el a déli partra napi mintegy 7 ezer köbméter nyirádi karsztvíz és javítja — Balatonfenyvestől Fonyódon keresztül egészen Balatonszemesig — az ellátást. Ez a regionális hálózat — a hçlyi vízművek kapacitását is felhasználva — az idei szezon­ban már naponta 53 ezer köb­métert tud szállítani. Fonyó­don erre a nyárra még két új, mélyfúrású kút is munkába áll, és segíti az igények kielé­gítését. A déli partot ellátó másik rendszer a délkelet-balatoni. Ez Szárszótól Kenéséig húzódik, és 31 ezer köbméter a napi kapacitása. Tavaly a csúcsfo­gyasztási időszakban még voltak — átmenetileg — ellá­tási gondok Balatoníöldvár magasabban fekvő helyein, ezen azonban műszaki megol­dásokkal alapvetően sikerült változtatni. Zamárdiban az okozott gondot, hogy nem ké­szült el a 2 ezer köbméteres tárolómedence. Az idén azon-' ban már ez is megvan, s ja­vítja az ellátást. Tartôç csúcsok idején ilyen hatalmas rendszert üzemeltet­ni nem könnyű feladat: csak jól szervezett apparátus képes arra, hogy gyorsan elhárítsa a 1 zavarokat. A víz eljuttatása a fogyasztóhoz korszerű íré» nyitástechnikai reridszer meg­valósítását igényli. Éppen ezért látott hozzá a vállalat a hiba- elhárítás gyorsítását szolgál» URH-hálózat kiépítéséhez. Az idén tehát — előrelátha-" tólag — alapvető vízellátási gond nem lesz a Balatonnál. És a következő években? 1980-ig mérték föl a várható igényeket, s arra a következ­tetésre jutottak, hogy egyen­letes ellátást csak akkor le­het biztosítani, ha az ötödik ötéves terv célcsoportos beru­házásai közül minél előbb el­készülnek — többek között — az északkelet-balatoni regio­nális rendszer hátralevő mun­káival és bekapcsolják a háló­zatba a balatonkiliti medencé­ket, valamint a fonyódi fel­színi vízmüvet. A víztermelés növeke­désével együtt a szennyvíz-el­vezetés és -tisztítás is gondot okoz. A déli parton ebben az évben egyetlen jelentős előre­lépés várható: megkezdte a próbaüzemelést Siófokon a na­pi 10 ezer köbméter kapaci­tású tisztítótelep. Az automa­tikus vezérlőberendezéseket egyébként a dél-balatoni üremfőmérnökség műszaki szakemberei tervezték és épí­tették meg. Ha sikeresen be­fejeződik a próbaüzem, hoz­zálátnak a régi telep felújítá­sához is. Divat és kínálat Foga% kérdést tett föl egy osztrák turista a minap Bu­dapesten: »Hogy van az, hogy itt az emberek olyan jólöltö- zöttek, de a kirakatokban alig látni igazán divatos, szép hol­mit?« Ha a kirakatokat ille­tően nem is vagyunk egészen egy vélemépyen, megfigyelé­sét lényegében mégis reális­nak tartom. Némi magyarázattal szolgál az Országos Piackutató"" Inté­zet egy, a közelmúltban meg­jelent tanulmánya, amely az úgynevezett »láthatatlan im­porttal« foglalkozik. Eszerint a lakosság birtokában levő ruházati cikkek tekintélyes része nem a hazai üzletekből származik. Főként pulóvert, harisnyát, felsőruhát, kiegészí­tő divatcikkeket hoznak haza külföldről a magyar turisták. Nyilván azért, mert itthon nem találják meg, amit keres­nek. " Miért nem? — erről szak­mai körökben eltérőek a vé­lemények. Egyesek szerint iparunk nem készít igazán korszerű ruházati termékeket. Ennek azonban ellene szól, hogy a magyar cipőipar, kon­fekcióipar árui piacot találnak a divatot leginkább követő or­szágokban is. Mást gyártunk exportra és mást belföldre? Esetenként igen. Bizonyos vélemények szerint azonban azért van ez, mert a mi kereskedőink el­avult ízlésű és gondolkodású emberek, akik nem szívesen vállalják az új kockázatát. Esetleg túlságosan korosak is ahhoz, hogy megértsék és mél­tányolják a fiatal vagy fia­talos ízlésű vevők igényeit. Biztos vagyok benne, hogy ez így — általánosságban — szintén nem igaz. Ám a ruházati cikkek for­galmának számai mégis fi- gyelmeztetőek. Tavaly például a kereskedelem értékesítése gyítottuk és abortuszra küld­tük. — Iszonyú ! Csombor Pál bepárásodott szemüvegét törölgeti. Csende­sen mondja: — Mint egy négyéves kis­lány, aki rœszaikodott az óvodában, és várja a felnőttek büntetését... Úgy nézett rám...' Olyan arccal... Az embernek néha megáll az esze. Fölteszi a szemüvegét, ci­garettára gyújt. — A csövezők törvényéből, a galeri erkölcsből mindeneset­re kiábrándult — mondja. — De hiszen most is csö­vez! — Nem. Most már nem. Meglepődöm. — Megint elszökött hazul­ról. Nem tudtad? , — Dehogyneüi. Még mielőtt az apja telefonált, megtudtam. — Nem értem. Elmosolyodik. — Mondtam, hogy volt cso- vezők segítenek nekem... A tanítványaim... — Ök értesítettek? — Ök. Még aznap reggel, amikor Teca Tóvárra érkezett. — Tóváron van?! — Tóváron. — És nem csavarog? — Nem. Partizánnal szö­kött. Partizán tóvári. — A levelében tett említést erről a fiúról. — Partizán a szereimé. És azt hiszem, egymaga veszedel­mesebb rá nézve bizonyos szempontból, mint egy tízta­gú galeri, ön telt, jóképű, éles eszű fickó. És mintha arra mi képességeit kizárólag a társadalom ellen használja. Még nincs tizennyolc éves, de már megjárt néhány »jeles« helyet. Azzal kezdte, hogy másodikas gimnazista korá­ban ellopta apja munkásőr- pisztolyát, és »fegyveres ösz- szeesküvést« akart szervezni a rend ellen. A rendőrtiszt, aki foglalkozott az üggyel, régi jó barátom. Tőle tudom, hogy amikor megkérdezték, mi ba­ja a társadalmi rendünkkel, a következőket válaszolta: »az a rendszer, ameiy az én apám­nak hatalmat ad és kitünte­téseket, csak rossz lehet«. Az­tán kiderült, hogy az apja párttag és munkásőr létére tényleg nem tartozott a pél­dás életű emberek közé. Ivott, verte a feleségét, hatalmasko­dott a .falusiakkal, ha jól em­lékszem, tanácselnök -.volt. Szó­val, Partizánt azóta sem le­hetett meggyőzni arról, hogy az ö apja nem azonosítható a néphatalommal. — Már csak ez hiánvzott Tecának — mondom. — Ez a szerelem... Csombor Pál bólint. — Nehéz eset. Partizán füty- tyent, Teca ugrik ... Egyelőre ez a helyzet. — Azért én mégis beszél­nék Tecával. Elnyomja a cigarettáját, rám néz. — Éppen kérni akartalak rá — mondja. És csillog a szemüvege. — Vajon megtalálom-e? messze elmaradt a tervezettől és nagy készletek halmozód­tak föl. 1976-ot a ruházati szakemberek »fekete esztendő­ként« emlegetik. De az idén sem látványos az értékesítés fejlődése. Bár márciusban ki­emelkedően sok ruhanemű kelt el, áprilisban már ismét mérséklődött a forgalomemel-' kedés, januárban és február­ban pedig igen szerény volt. Vásárlásaink mennyisége bizonyára összefügg jövedel­münk alakulásával is. Tény, hogy 1976-ban a lakosság pénzbevétele kisebb mérték­ben nőtt, mint az előző évek­ben. De vajon miért épp a ruházati forgalomban tükrö­ződött ennek hatása? Valószí­nűleg azért is, mert ruhatá­runk fölfrissítése nem a leg­égetőbb szükségletünk, sok minden egyebet fontosságban eléje sorolunk. Ámde bármennyi tényezőt is igyekszünk mérlegelni, még­is az az érzésünk: a ruházati cikkek kínálata kevésbé van összhangban a kereslettel, mint más árucsoportoké. Meg­kérdeztem divatosan öltözködő fiatalokat: hol vásárolnak? Elgondolkodtató válaszokat kaptam. Például: »A bizomá-. nyiban időnként pompás cuc­cokat lehet kifogni, csak ál­landóan figyelni kell, mi ér­kezik.« Vagy: »Mi, lányok, az egyetemen magunk varrunk!« Mások maszek butikokat lá­togatnak, divatos fürdőruhát, táskát, cipőt, farmert, pamut­garbót a szüleikkel hozatnak külföldről. Azt mondják: ritka szerencse, ha üzletben, áru­házban igazán kedvükre valót találnak... A megszólaltatottak termé­szetesen a vásárlóközönség­nek csak egy töredékét képvi­selik, véleményükre és ta­pasztalataikra — ' különösen egy ilyen »fekete esztendő« után—mégis figyelni kell. A mai divatot követők vágyai nem túlzottak, nem képtele­nek. Általában egyszerűen, célszerűen és kényelmesen szeretünk öltözködni ; bizo­nyíték erre a farmer és h pamutingek népszerűsége. Ez a kívánság összhangban van mai életformánkkal, szoká­sainkkal. És ha nincs teljes összhangban a kínálattal, ak­kor nem az igény, hanem a kínálat hibáztatható. 1 fSohytatfuk) r., a*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents