Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
Finn kommunisták Somogybán (Folytatás <u U oldalról) ♦«à kedvező hatását — Ma mar nagykorú a mi népünk — mondta, — bölcsen dönt, javasol, ajánl jobb megoldásokat az élet legkülönbözőbb területén. Varga Péter ezután a munkahelyi demokrácia fejlesztenének kérdéseit taglalta. Bemutatta az üzemi fórumokat, azok módszerét; szólt a javaslatok, észrevételek fogadtatásáról, a szocialista brigádok meghatározó szerepéről, helytállásukról és egészséges türelmetlenségükről — a hibáikkal szemben. Sző esett természetesen a szakszervezetek szerepéről, fórumairól, véleményezési, egyetértési és vétójogukról; az ifjúsági parlamentek szenvedélyes állásfoglalásairól és azok hatásáról; a szövetkezeti demokrácia, az önkormányzati jogok gyakorlásának eredményeiről. Felsorolta, hogy milyen szövetkezetek működnek a megyében, s elemezte a közgyűlések szerepét, a tagok beleszólásának, vezetóségválasztó- és leváltó, beszámoltató jogainak érvényesülését. Hozzátette azt is, hogy a szövetkezeti tagok felkészültem egyre magasabb színvonalom és felelősséggel élnek e jogkörükkel. Yrjö Tirri, a küldöttség vezetője válaszában rendkívül érdekesnek minősítette az előadást, a úgy nyilatkozott, hogy a delegáció tagjai jó és érthető képet kaptak a szocialista demokrácia fejlesztéséről. Nem fukarkodtak a kérdésekkel sem, jóllehet e lehetőséggel nemcsak a hivatalos tárgyaláson, hanem az ebédszünetben és vidéki útjuk során, utazás közben is igyekeztek élni. A szakszervezetek tevékenységére különösen kíváncsiak voltak, s megkérdették, hogy a szövetkezetlek is tagjai-e a szakszervezetnek? Érdekelte a küldöttséget a megyei pártbizottság munkája, felépítése és munkamódszere; a munkacsoportok — bizottságok — tevéüeny&ége és a ptrldemókróda êrvêwffesûU- sének eredményei. De ezeken kívül la sdk részkérdés, amely a saociaüsta demokrácia érvényesülésének os fejlesztésének eredményeit bizonyltja. A tartalmas eszmecsere után — a délutáni órákban — Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében a nagybajomi Lenin Tsz- be látogatott a finn delegáció. megfontolt is ilSnflM vo- setást támogatna megvalósították o gazdaság át önmaguk ilyen nagyarányú gazdagodását. A vendégek szinte felnimül hatatlan érdeklődéssel tudakozódtak a szövetkezet beltő élete, párt- és KISZ-szerve zetének munkája, a szövetke■ zeti demokrácia érvényesülése iránt Nem mentek cl a látwfűitibm Az antennaerdő nem megoldás, mást viszont a Gelka sem tud Bakó László, a nagyközségi pártbizottság titkára, Dómján László tanácselnök és a szövetkezet vezetői fogadták a vendégeket. Horváth László tsz-elnök először szóban mutatta be a 6300 hektáron tevékenykedő gazdaságot Felelevenítette a tsz-mozgalom hagyományait, utalt az elődök jövőt formáló áldozatvállalására. ö maga is jól tudja, hogy szembetűnőbb, érzékelhetőbb a változás, ha a hőskor »vérszegény« vagyonához, a húsz tehénhez és ugyaneny- nyi anyakocához hasonlítja a mai állapotot, amikor nem kevesebb, mint 140 milliós vagyona van a közös gazdaságnak, s évente 80—85 milliós termelési értéket állítanak elő. S ha még valamit össze akarunk vetni a múlttal, hát íme: 14Ó0 szarvasmarhát, 1700 sertést, 1400 juhot és 80 lovat tart ma a gazdaság. S^óba kerültek természetesen a gazdálkodás részkérdései is, s nem utolsósorban az emberek, akik szőlag »apróságnak* tetsző dolgok mellett sem. Érdeklődésük nemcsak azt bizonyította, hogy eddig nem sok alkalmuk volt megismerkedni a magyar valósággal, a szocialista építés összetevőivel, hanem azt is, hogy meríteni akarnak tapasztalatainkból, s mindenképpen továbbadni somogyi értesüléseiket Finn barátaink kérdésekkel halmozták el a házigazdákat az üzem megtekintése közben is. Először a gazdaság szárítóját és 400 vagonos termény- tárolóját tekintették meg; ugyanitt nézték meg a szövetkezet gépparkját is. A legelőgazdálkodás sikeréről a helyszínen győződhettek meg, majd az 1972-ben épült tehenészeti szaktelepet mutatta be Udvari János üzemmérnök, a telep vezetője. A tejtermelés csakúgy szóba került, mint a borjúnevelés, vagy az egy év alatt is számottevő fejlődésről tanúskodó gazdasági eredmény. Érdekes volt, hogy a küldöttség vezetője ugyan a náluk tapasztalt 4000 literes fejési átlaggal dicsekedhetett, de hozzátette, hogy rendkívül drága, külföldről származó takarmánnyal érték el ezt az eredményt, s kénytelenek visszalépni, mert a tejtermelés így gazdaságtalan. Valamennyien hozzáértő módon, szinte szakértőkként kérdeztek, nyilatkoztak a gazdaság eredményeiről, s végül elégedetten, elismeréssel szóltak tapasztalataikról. A Finn Kommunista Párt küldöttsége ma az elektron- csőgyárba látogat, majd megismerkedik városunkkal, s délután egy balatoni hajókirándulással zárja másfél napos somogyi programját. Sok házról hiányzik a tévé második programjának vételére alkalmas központi antenna. Az ok látszólag egyszerű: megrendelik a Gelkánál és hiába várják a szerelőt Az antermasaerelók helyett caak egy levél érkezük. A Gelka Somogy megyei központjában az első kérdésünk: — Hány antennaszereié« Igényt tartanak nyilván? Domokos András, a központ vezetője így felei: — A második program vétőiére alkalmas antennák ügye egy-másféi éve megoldhatatlannak látszó szövevény. A megrendeléseket az utóbbi időben már nyilván sem tartjuk: amikor megérkezik, nem küldünk szerződéstervezetet a megrendelőnek, hanem egy udvarias tevéiben közöljük, hogy előre nem látható ideig hiába is várja az antennaszere löket. Ezzel a levéllel viszont senki nem tud tévéműsort nézni. Azt a műsort, amelyet a pécsi adótorony sugároz és amelyben egyre több somogyi esemény szerepel. Az okok kutatása előtt egy kis műszaki ismeret is szükséges. A pécsi adó a 32-es csatornán sugározza műsorát. Ezt kétféleképpen lehet »láthatóvá tenni- a képernyőn, Az egyik mód — és ez jelenleg a legcélszerűbb — az, hogy a 1 íáv. tető re helyeselt antennáról erősítőn keresztül közvetlenül a készülékhez vezetik az adó által sugárzott jelöltet. Megoldani ezt csak akkor lehet, ha az előfizetőnek 1971 után forgalomba hozott készüléke van: olyan amelyikben már »benne van« a második program. A másik .feltéted az,' hogy olyan szigetelt vezeték legyen a falban, amelyik nem »oltja ki- az adó által sugárzott jeleket. Ilyen kábelt az NDK-bol importálunk, s az új lakásokba akkor helyezik az építők, ha éppen kapnak. Ha magyar kábelt használnak erre a célra, akkora központi antenna legföljebb 4—5 készüléket tud kiszolgálni, tehát gazdaságtalan. A másik megoldás az, hogy egy konverter közbeiktatásával a 32-es csatornán sugárzott jeleket átteszik az OIRT 4-es csatornára, s ezt vezetik be a készülékekbe. Kaposváron a legtöbb új lakásban ezt szerelték föl, mert a régi és az új készülékeket is kiszolgálja, s a jelek továbbítására megfelel a magyar vezeték is. Csakhogy a hiba épp ezekben a konverterekben vám: nem lehet kapni. Miért? Köves Károly az antennaüzem vezétője tömören adja meg a magyarázatot. ' — Elavultak, leálltak a gyártásról. Ezeket az erőéi tőket a Híradástechnikai Vállalat gyártotta és elektroncsöveket használt az erősítésre. A korszerű konverterekben tranzisztorók végjük el csövek helyett a munkát: az üzembiztonság fokozása csak az égjük előny. De hql vannak ezek az új készülékek? A Gelka szakembereinek információja szerint a kísérleti laboratóriumban; sorozat- gyártásukig még várni kell. Pedig csak Kaposváron 150— 200 darabot föl tudnának most szerelni. Ezzel szemben — bár az egész évi igényt elküldték — eddig összesen hármat kaptak. — A kösspont telefonon ígért néhány nyugatnémet készüléket — mondja az antennaüzem vezetője — Mondtuk, hogy küldjék, mert biztosan elkel, bár nagyon drága: az ára 15 ezer forint körül van. Annyi, amennyibe egy központi antennarendszer kerül, mindencetül. (Az igazsághoz tartozik, hogy időnként lehet kapni NDK-ban gyártott konvertert is. Ennek ötezer forint az ára.) A konverter addig tesz gond, és addig lesz rá szükség — használni persze utána is lehet —, amíg a régi készülékek el nem használódnak. Azt viszont ma senki nem tudja megmondani, hogy meddig maradnak üzemképesek es felújithatók-e ezek a hatvanas években gyártott tévék. A gond most az, hogy a műszaki fejlesztés késett: előbb elavult a régi, mint megjelent volna rz új. Azt, hogy elavult készülék gyártásáról leáll a vállalat, helyeselni lehet. Azt viszont nem, hogy senki nem gondoskodott megfelelő pótlásáról ( addig, amíg az új megjelenik a piaccal. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az új készülékekhez is kell megfelelő erősí tőbe rendezés. Mit lehet most tenni? Könnjtebb arra válaszolni,' hogy mit nem lehet. Megtiltani például azt, hogy a tetőre fölszerelt központi antennák mellé ki-ki fölállítsa a maga kis »egyszemélyes« barkácsolt vagy készen vett antennáját, amelyik alkalmas a második program vételére. Ha ugyanis valaki kirakja a második program vételére alkalmas antennát, nem kell sem konverter, sem erősítő, csalt szigetelt vezeték — és erre jó a magyar is! —, meg két csat- lakozódugú. Ha e cikk után még inkább ellepik Kaposváron az új épületek erkélyeit, háztetőit a Mecsek felé »tekintő« kis antennák, nem. kell csodálkozni. Az embereket ugyanis nem az érdekli, hogy a Gelka tud-e szerezni a második, program vételére is alkalmas anteninaíberendezése- ket, vagy sem, hanem az, hogy tudják-e — és mikor — nézni az ott közvetített műsort. Előrelépést — végsősoron — nem a kérelmekre válaszként küldött udvarias, de elutasító levelek jelentenek, hanem az Igények kielégítése. Mert az igény jóval nagyobb annál, mint ma a Gelka Somogy megyei Központjában vélik. Ha ugyanis azt a 150—200 konvertert megkapnák, akkor körülbelül 400—000 előfizető igényét tudnák kielégíteni. Vegyük viszont számításba, hogy az idén hányán költöznek olyan új lakásba, ahol a központi antennát fölszerelték már, de a konvertert nem. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon sok olyan lakóház van még a váróéban, ahová csak az udvarias levél érkezett, az anten- n aszerelő még nem. A Gelka feladata a szolgáltatás. A szolgáltat ásna az antennaszerelés is beletartozik. Nélküle ugyanis a kettes program csak láthatatlan tévéműsor lesz. Dr. Kercza Imre Ötezer diákra van szükség A vállalatokkal a megyei tanács munkaügyi osztálya egyezteti a nyáron dolgozni akaró diákok elhelyezkedésének ügyét. Eddig majdnem kétszáz üzem és Intézmény jelezte, hogy diákokat szeretne foglalkoztatni, s összesen mintegy ötezer tanuló állhat munkába. Az osztály az iskolákkal is tartja a kapcsolatot, így a korábbinál sokkal szervezettebb a diákok nyári munkavállalása. A foglalkoztatásban a Ba- laton-part ellátása és az épíJuhászok, bojtár nélkül Egy tanuló — az egész megyéből Különös szakma a juhászoké. A mezőgazdaság gépesítésének korában a képzett szakmunkások korszerű technikával dolgoznak, a falutól távoli dűlőkön viszont — mint évszázadokkal ezelőtt — komótosan ballag nyája után a sok nótát tudó, öreg juhász. S ott vannak vele elmaradhatatlan társai: a puli, a szamár meg a ltampós bot... Egy jó juhász, ha egészséges a nyáj, a gazdaság pénzügyi egyensúlyát is tartani tudja. Beszéltem már olyan elnökkel, aki nyíltan megvallotta: a zárszámadáskor alaposan »ráfizettek volna«, ha nincs a juhászat. Egyszóval jó, ha van juhász. De mi van akkor, ha nincs? — Akkor nincs juhászat se — mondja ugyanaz az elnök. — Igazi juhász nélkül nem lehet juhokat tartani, mqrt juhászaihoz három dolog kell: jó juhász, jó puli, jó nyáj. A többi már a juhász dolga ... Hagyjuk azonban most a szakma romantikáját, az ízes történeteket, a tóditó juhász- dicsekvéseket! Az a kérdés, lesz-e juhász holnap is. Mert bizony alaposan »elöregedett« ez a szakma. Idősb Tóth István és fia Ká- sipusztán vigyázza a ságvári tsz nyáját. De már csak szeptemberig. Pista bácsi nyugdíjba megy — megszolgálta a 68 évével —, a fia meg nem akar tovább maradni a tanyán. S oka van rá: iskoláskorúak a gyerekek. Messze a falu, a földút esőben járhatatlan dág- vánnyá lesz. Meg villany sincs a hajdani uradalmi házban. Ök elmennek, s helyükre új juhászt keres a szövetkezet. — Apróhirdetést olvastunk a Szabad Földben: állást keres — mondja az elnök. — Írtunk neki, el is jött, de azzal kezdte: van-e villany a házban, milyen messze az iskola, a bolt... Mikor megtudta, mi vár rá, a fizetést már meg sem kérdezte. Pedig a gazdaság, ha jó juhászt akar. a pénzzel nem fukarkodik. Mielőtt ez a juhász elment, azt is elárulta : eddig 36 helyről kapott levelet, any- nyian hívták. Ságvár azért nem marad juhász nélkül: sikerült megegyezni két alföldi juhásszal. Ha keres az ember, találhat más példákat is. Balatonsza- badiban például nincs gond az utánpótlással. Nagy a szövetkezet juhállománya, öt juhászuk is van, de ha több kellene, akkor is volna jelentkező. Igaz, az ötből három egy családból való. A dinasztia középső tagja hároméves szakiskolát is végzett — most ő az ágazatvezető —, a legfiatalabb pedig mindössze 18 éves, nemrég kötött szerződést a szövetkezettel. Adandón van a gazdaság másik nagy telepe: ott ketten dolgosnak. Nagyberényben viszont abban bíznak, hogy nem megy nyugdíjba az öreg juhász, sajnálja otthagyni az állatokat. — Ha ideges vagy beteg vagyok. csak fogom a botot, és indulok a nyáj után — mondja. s bizonygatja: eddig a nyájjal élt, most mit csinálna otthon. — Mit tennének, ha mégsem tudna tovább maradni? — kérdeztem a gazdaság egyik vezetőjét, — Akkor akár el Is adhatnánk a nyájat. Pedig ez a legjövedelmezőbb ágazat... Az utánpótlás gondjait kutatva ^kiderült: van juhászokat képző szakmunkásképző iskola is az országban. Igaz, kissé Túl a nyugdíjkorhatáron. messze innen: Gyomán. — De — hallottam Antal Lászlótól, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársától — megyénkből mindössze egy tanuló jelentkezett oda. A Tolna megyei Lengyel községben állattenyésztő-szakmunkásképzőbe jár. a a harmadik évben megy majd át az alföldi iskolába. Egy diákból tehát juhász lesz — három év múlva. Nem csoda, hogy az illetékesek »óvják, mint szemük tfcyü A gazdaságokban nagy becsülete' van a juhásznak, s ugyanakkor állandóan szükségük van új szakmunkásra, bojtárra is. A magyarázat egy szóban összefoglaüiató: gazdaságosság. »Egyben bízhatunk — mondta az egyik termelőszövetkezeti vezető, némi iróniával —: ahol nyáj van, ott előbb-utóbb juhász is akad.« Vajon meddig? BeweMk András tőtáborok munkájának szervezése jelenti a legnagyobb gondot, a SZOT-üdülők, a vendéglátóhelyek és a kereskedelem elsősorban középiskolásokat várnak, a Pannónia például 200 diákot. A Csemege álelmiszerkereskedelmi vállalat ugyancsak számít a munkájukra. A K.ótour elsősorban egyetemistáknak kínál elfoglaltságot, de szívesen alkalmaz idegen nyelvet beszélő középiskolásokat is. A nyári foglalkoztatásnak már megvannak a bevált formái. Több vállalat, üdülő évről éwe szívesen fogadja ugyanannak az intézetnek a növendékeit. A csurgói gimnazisták például a siófoki Ezüstpart SZOT-üdülőbe mennek, velük lesz egy pedagógus is. A bogiári és földvári SZOT- üdülők iS várják a diákokat. Az összehangolás révén a somogyiak .más megyében is vállalhatnak munkát. Az építőtáborokon kívül is várnak még munkára diákokat az állami gazdaságok. Kutasra például kétszáz tanulót Kértek gyümölcsszedéshez, az atádi konzervgyár ugyancsak 20 gimnazistának kínál munkái. Kaposváron a szikvíz- üzom 70 diákot tud foglalkoztatni, az építőipari 60-at, a tejipari vállalatnál 80-an helyezkedhetnek el. A villamossági gyárban szerelést, darabolást végezhetnek a fiatalok. A cél mindenképpen az, hogy a nyári munkaerőgondokon enyhítve a diákok is belekóstolhassanak a munkába. A munkaügyi osztály ellenőrizni fogja, hogy olyan munkát adjanak a fiataloknak, amely nem haladja meg erejüket. Arra is van lehetőség, hogy ha a szülők saját munkahelyükre akarják vinni gyermekeiket, ott találjanak számára munkát. Annál is inkább, mert így nem egy fiatal a nyáron megismert szakr mát választja élethivatásul.
