Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
A,w ■> O ' ' •. V i l A G P R O L EJA-RÜÜ ; E GX ES.0 LJ EIEJÉ1, Ara: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI j-Í#Ö'T# ÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 131. szám 1977. június 5., vasárnap Hivatás Minden foglalkozást lehet hivatásnak tekinteni, a hivatás szenvedélyével művelni, az oktaíónevclű munkát azonban csakis így lehet. A hiva- tásérzcl ezen a pályán nyugodtan mondhatjuk: kötelező, s ez akkor is igaz, ha nem mindenki veszi komolyan c követelményt. A magyar pedagógusok legjobbjai — óvónők, tanítok, tanárok, professzorok — évszázadok óta bajnokai az élő szónak, a betű, valamint a jó példa által terjeszthető egyetemes kultúrának, civilizációnak. így a haladó, a humánus gondolkodásnak is. Mert nálunk e területen — történelmi sajátosságaink miatt — nem akármilyen küzdőkre volt szükség. Itt bajnokok kellettek. Akiket úgy vértezett fel a hivatás, hogy a maradiság döfései ne ártsanak nekik halálosan. Csalódni is nagyon meg kellett tanulniuk. Százszor, ezerszer elviselni tudni a jó szándék kudarcát, a hiábavaló életet kellett megszokniuk. (Se úrnak, se parasztnak nem számított hajdan a néptanító, s a közvetítőként, mindkét fél gyanakvását a fejére vonta.) Sohasem volt elég, ha csak a fizetésükért dolgoztak meg. Ma sem elég. Ha a tanteremben becsülettel elvégzik munkájukat, akkor még hátra vannak egyéb, a fiatalok, a felnőttek körében végzendő népművelői feladataik. Mert a pedagógus * nálunk csak akkor teljes értékű, ha népművelő is, ha részt vesz környezete gondolkodásának formálásában. Ezt a többletet sokan ingyen, önzetlenül adják a társadalomnak. Elvárja tőlük a közvélemény, mert így, szokta meg. így »szoktatták« az elődök, az egykori »fáklyák«, a »lámpások«, a prédikátor hevületű magyar néptanítók, akiknek pár jó falatnál, ruhánál több sohasem jutott, s akiknek mégis volt mindig szétosztani való kincsük — ismeretekben, emberségben. Az ünnep persze nem lehet annyira szép, hogy elfeledtesse velünk: nemcsak ilyen pedagógusok voltak, vannak. Köztük is akad. aki évtizedeket tölt el a pályán anélkül, hogy csak egy oktató-nevelő munkának nevezzük. Másokban a tanítószellem hivatalnokszellemmé szürkül. Vannak köztük bürokraták, kis- királykodó igazgatók, túlóra- díjért könyöklők, intrikálok. De a többség nem ilyen. Es ma erről a többségről essék szó, a nyíltszívű, a (szellemi értelemben) mindig többre törekvő, igazi pedagógusokról, a hivatásukért élő, önmagukat megújítani képes magatartásukkal mindenkor példát adó nevelőkről. Őket köszöntjük. A tanyai gyermekek nevében, akik azt remélik, nem rövidülnek meg szellemiekben csak azért, mert senki sem akar tanyán tanítani; a falusi felsőtagozatosok nevében, akik szaktanártól szeretnének mennyi-» ségtant és orosz nyelvet tanulni, a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel, hogy ne legyen olyan sok gondjuk a középiskolában; a fizikai dolgozók gyermekei nevében, akik számítanak tanáraik tehetségkutató ösztönére, irányítására, bátorítására. A szülők nevében, akik oly bizalommal adják gyermekeiket a nevelők kezébe. Mindnyájunk neve ben. Megkezdődött a vita a szovjet alkotmánytervezetről Szombaton reggel a Szovjetunió lakossága megkezdte az ismerkedést az új alkotmánytervezetével. A tervezetet teljes szövegben közölte a több mint tízmillió példányban megjelenő Pravda, a közel ugyanekkora példányszáLeonyid Brezsttyevnek, az SZKP KB főtitkárának az SZKP KB májusi plánénál elmondott beszéde mű Izvesztyija és a többi moszkvai napilap. Ugyancsak teljes terjedelemben ismertették az alkotmány szövegét a szövetséges köztársaságok központi napilapjai és a helyi lapok. A moszkvai rádióban Jurij 1 Levitan, a rádió főbemondója olvasta fel az alkotmánytervezet teljes szövegét egy kétórás különprogram keretében. Á szövetséges köztársaságok lakossága egyidejűleg a köztársaság lakosságának anyanyelvén is kézhezkapta az alaptörvény tervezetét. Tisztelt elvtársak! Meg kell vitatnunk a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. A Politikai Bizottság figyelmesen áttanulmányozta és elvben elfogadta ezt a dokumentumot. Mivel mái valamennyien ismerjük a tervezetet, ezért csak néhány központi, elvi fontosságú kérdésre szeretnék kitérni. I. Első kérdés; Miért volt szükség az új alkotmányra ? Azért, elvtársak, mert négy évtized alatt országunkban és egész társadalmunkban mély változások mentek végbe, — mondotta majd rámutatott: Amikor az 1936-os alkotmány elfogadásra került, nálunk lényegében még éppen csak hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A Szovjetunióban napjainkra már felépült a fejlett, érett szocialista társadalom. Az alapvető, elvi jelentőségű változások érintették a társadalmi élet valamennyi területét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága, amelyben osztatlan a szocialista tulajdon- forma uralma. Kialakult, és sikeresen működik az egységes népgazdaság hatalmas szervezete, amely a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek a szocialista társadalmi rend előnyeivel való összekapcsolása alapján fejlődik. Megváltozott a társadalom szocialista képe is. Nemcsak jogi értelemben, hanem gyakorlatilag is megvalósult nálunk a népek egyenlősége. Valamennyi köztársaságunk magas fejlettségi szintre jutott, köztük azok is, amelyek korábban gazdasági és kulturális szempontból elmaradottak voltak. Ugyanakkor az összes köztársaság gazdasága az egységes népgazdasági komplexum elválaszthatatlan részévé vált. E változások együttes eredményeként a szovjet társadalom mind egyöntetűbbé válik. Erősödött a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. Fokozatosan elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életmódjukat tekintve egyre közelebb kerülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létrejött az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. Az érett szocializmus felépítésével, s azzal, hogy a lakosság valame ívi rétege áttért a munkásosztály eszmei-politikai álláspc útjára, proletár- diktatúraként létrejött államunk össznépi áh urnává vált. Mindezeket az ország életében végbement folyamatokat a kommunista párt irányította, amely az októberi forrada iámtól kezdve mindmáig társadalmunk vezető, szervező és mozgósító ereje. Sokkal bo- > nyolultabbá és sokrétűbbé váltak azok a feladatok, amelyeket a pártnak meg kell oldania. Szerepe még felelősségteljesebbé vált, és fokozódott az ország egész belső életére és külpolitikájára gyakorolt irányító hatása. Végezetül erőteljesen meg. változott a Szovjetunió nemzetközi helyzete és a világ társadalmi-politikai képe. A Szovjetuniót már nem zárja körül a tőkés világ. A szocializmus világrendszerré vált. Létrejött a hatalmas szocialista közösség. Jelentősen meggyengültek a világkapitalizmus állásai. A korábbi gyarmatok helyén több tucat fiatal állam jött létre, amelyek szembeszállnak az imperializmussal. Rendkívüli módon megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és befolyása. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehetősége, s az új háború kitörésének veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével m06t új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát. a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szellemében neveli. Röviden ezek azok az alapvető változások, amelyek társadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbementek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. II. Elvtársak! Az új alkotmány tervezete nagy és hosszan tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottságának a párt XXV. kongresszusán elhangzott beszámolója megállapította: az új alkotmány tervezetének tükröznie kell a szocializmus nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnek államunk osztálylényegét kifejező általános elveit kell rögzítenie, hanem a fejlett szocialista társadalom és a társadalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröznie kell a népgazdaság irányításának elveit és az államnak a társadalom szellemi életében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a pártnak ezeket az elvi jelentőségű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben lévő alkotmány több elvi fontosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének, fejlődésünk jellem vonásai naic. Ilymódon az új alkotmány tervezete egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja e tapasztalatot. A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására, és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körülmény. Az alkotmánytervezet elk és: ütése során felhasználás, ra kerültek a testvéri szocialista orzságok alkotmányjogi fejlődésének tapasztalatai is. III. Az alkotmánytervezet részletesen jellemzi a kommunista párt vezető és irányító szerepét. Pontosan tükrözi pártunknak a szovjet társadalomban és államban elfoglalt valódi helyét. Az 1936-os alkotmánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, külön cikkelyben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és érdekeit. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy a szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjeinek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékenységének demokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szerepük növelését. A Legfelsőbb Tanács megbízatási ideje ót évre, a helyi szovjeteké pedig 2 és fél évre emelkedik. Ugyanilyen időközönként kerül sor a bíróságok megválasztására is. Űj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, s csupán a 21. életévüket elért személyek a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehetőséget valamennyi 18. életévét betöltött (Folytatás a 2. oldalon.) Építők ünnepe A hét végén ünnepelték az építők nwpját. Somogy épftó- és építőipari vállalatainál, a szövetkezeteknél 12 ezer munkás dolgozik. Tevékenységük eredményeként új otthnokkal, üzemekkel és közintézményekkel gazdagpdik a megye. Az ünnepségeken nemcsak a végzett munkáról, hanem a soron következő feladatokról is szó esett. A Somogy megyei Állami. Építőipari .Vállalat ünnepségén bejelentették, hogy tegnap sikeres mestervizsgát tett 22 kőműves. Ök az elsők a megyében, akik éltek a lehetőséggel és szakmai ismereteik bővítése után mesterlevelet szereztek a szakmunkásbizonyitvány mellé. Az idei építők napján hatan kaptáit meg az Építésügy kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést, hatvankiléncen vállalati kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek. A SÁÉV-nál eltöltött negyedszázadért tizenegyen vették át a vállalat emblémájával díszített aranygyűrűt. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ünnepségén átadták azt a -dicsérő oklevelet, amelyet műszaki és gazdasági eredményeinek-elismeréseként a megyei tanácstól, valamint az építők szakszervezete megyei bizottságától kapott. A kiváló dolgozó miniszteri-kitüntetést egy dolgozó kapta meg, vállalati kitüntetésben pedig negyvenen részesültek. A Somogy-Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói az idén Nagykanizsán tartották az építők napi ünnepséget. Megemlékezések voltak a gyárakban és a központban is. A vállalatnál két dolgozó részesült miniszteri kitüntetésben. (Fotó: Cyertyás László.)
