Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

Megkezdődő!! a vita a szovjet alkotmánytervezetről

(Folytatás az 1. oldalról.)

szovjet állampolgár megkapja. Ez reálisan tükrözi társadalmunknak az ifjúságról való gondoskodását, s az ifjúság iránt megnyilvánuló bizalmat.

Széleskörűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek.

Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok általános egyenjogúságának elvét. Ezenkívül világosan leszögezi a szocializmus vívmányait olyan fontos területeken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nőik számára, az állampolgárok egyenjogúsága nemzeti és faji hovatartozásuktól függetlenül.

Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú oktatás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet állampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a jelenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakásépítési program megvalósításának mértékében, valamint a szövetkezeti és ' magánépítkezések állami befolyásolása útján egyre teljesebbé válik. Új alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember számára létfontosságú dolgot. Jóval teljesebben fogalmazza meg a tervezet a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabadságjogait. Minden szovjet állampolgár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit.

Teljes terjedelemben megerősíti a jelenlegi alkotmány- -ban is szereplő szólás- sajtó-, gyűlési-, gyülekezési, felvonulási és tüntetési szabadságot. Az alkotmánytervezet nyilvánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az állampolgárok jogait és szabadságjigait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk elen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére.

Minden szovjet embernek világosan fel kell ismernie, hogy jogainak legfőbb biztosítéka végső soron a haza hatalma és felvirágzása. Ennek érdekében pedig minden állampolgárnak éreznie kell a társadalommal szembeni felelősségét, lelkiismeretesen teljesítenie kell az állam, a nép iránti kötelességét.

Első ízben válik alkotmányos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye megerősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és társadalmi tulajdon megkárosítása és pazarlása elleni harc, a természet és a természeti kincsek védelme, a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgárokat, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről, neveljék őket a szocialista társadalom méltó tagjaivá.

A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány tervezetében világos kifejezést nyert a szocialista törvényesség és jogrend további megerősítése is.

Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben lévő alkotmány megszületését követő néhány évet elhomályosították a törvénytelen megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte ezt a gya- . korlatot, amelynek soha nem szabad megismélődnie — jelentette ki.

Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyökeres változások, a világpolitikára gyakorolt befolyásának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglévő szoros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmánytervezetébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külpolitikájáról., Ilyen fejezet elsőízben kerül az alkotmányba.

Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, fellép á népek biztonságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszocializmus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóra váltsa az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. Az alkotmányban elsőízben fogalmazódik meg egyértelműen, hogy a Szovjetunió a szocializmus világrendszerének, a szocialista közösségnek alkotórésze. A Szovjetunió a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot, az együttműködést és az elvtársi kölcsönös se gítségnyújtást a szocialista országokkal.

koncentrált formában tükröződnek az alkotmányban, lelkesítő példaként szolgálnak majd mindazon országok népei számára, amelyek a közelmúltban választották a szocialista fejlődés útját.

V.

Elvtársak: — A Központi Bizottság Politikai Bizottsága

úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plénum által jóváhagyott tervezetét, amint arról a párt XXV. kongresz- szusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. Az a leiadat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkotmánytervezetének legátíogóbb, maximálisan szabad és valóban tárgyszerű megvitatását, hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a lakosság valamennyi rétegének képviselőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékenység nálunk kialakult formáit.

Az űj alkotmány megvitatását olyan időszakban tesz- szük, amikor a szovjet nép a párt vezetésével megfeszített munkát végez az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséért. Az össznépi megvitatás segíti majd az ország egész társadalmi éleiének további aktivizálását. A vitának a nép új alkotóerőit kell felszínre hoznia, új lendületet kell adnia a szocialista munkaversenynek, növelnie kell mindenki felelősségérzetét a rábízott ügyért.

A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell segíteniük az alkotmány megvitatásának széles körű kibontakoztatását, annak pontos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen oldják meg, úgy mindez kétségkívül javítani fogja az idei év — a Szovjetunió új alkotmánya elfogadása és a Nagy Október 60. évfordulója évének — politikai és gazdasági eredményeit.

Az új alkotmány megvitatásába történő aktív bekapcsolódást várjuk a társadalmi tömegszervezetektől, mindenekelőtt a szakszervezetektől és a Komszomoltól,/ az alkotói szövetségektől és szervezetektől, a tudományos intézményektől.

Az új alkotmány tervezeti nek megvitatása, elvtársak, röviden szólva elsőrendű fontosságú üggyé kell hogy váljon minden szervezetünk, minden káderünk számára.

Felszólalásomat befejezve elvtársak, szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében- Újabb történelmi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak az emberiség szabadságáért és haladásáért, földünk tartós békéjéért- vívott harca internacionalista ügyéhez.

Szovjet alkotmánytervezet

Elsőízben iktatódik be külön fejezet a szocialista haza védelméről is. Ezenkívül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének előjogai között előirányoztuk az ország védelmi tanácsának létrehozását és összetételének jóváhagyását — mondotta.

Leonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos feladatokat.

IV.

Egyebek közt megállapította: Az új alkotmány bevezetése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gazdaságirányításba, az állami aparátus munkájának ellenőrzésébe. Ily módon az alkotmányban hatalmas alkotóerő rejlik. És ezt alkolóan kell felhasználni.

' Nem kétséges, elvtársak, hogy a Szovjetunió új alkotmányának a fejlett szocializmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történelmi jelentőségű esemény, hanem hatalmas nemzetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbeléptetése mélyreható, ' hosszútávra szóló hatást gyakorol majd messze hazánk határain túl is.

Új alkotmányunk szemléletesen példázza az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdabban gyökereket a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szocialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülönbözőbb formáit és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek irányításában, ami ismeretlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőkések kisszámú osztálya irányít.

Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismerhet meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jólétének és kultúrájának szakadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél elérésén. Új alkotmányunk Végül teljes meggyőző erővel tanúsítja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a »béke« szót írta mint a saját népe és bolygónk valamennyi népe érdekében megfelelő külpolitikája legfőbb elvét.

a

Somogyi Néplap

A Szovjetunió új alkotmánya kétségtelenül gazdagítani

fogja a világszocializmus tapasztalatainak közös tárházát. A győzelmet aratott szocializmus eredményei, amelyek

A Szovjetunióban nyilvánosságra hozták és össznépi vitára bocsátották az ország, alkotmánytervezetét, amelyet az alkotmányozó bizottság terjesztett elő és a Legfelsőbb Tanács elnöksége hagyott jóvá. A tervezet megőrzi az előző alaptörvények elveinek folyamatosságát. Bevezetőből, kilenc részből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből álL

A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista párt vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom baja új típusú állam született, amelynek legfőbb célja az osztálynélküli kommunista társadalom felépítése. A szovjet állam, miután teljesítette a proletariátus diktatúrájának feladatait, össznépi állammá vált. A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom: a kommunizmushoz vezető út törvényszerű szakasza.

A mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás áttekintése után a tervezet összegezi e társadalom jellemzőit, s az állam fő feladatait így fogalmazza meg: a kommunizmus anyagi, műszaki bázisának

megteremtése, a szocialista

társadalmi viszonyok tökéletesítése, és kommunista társadalmi viszonyoké való átalakítása, a kommunista társadalom emberének formálása, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése, a gondoskodás az állam biztonságáról, a közreműködés a béke megszilárdításához és a nemzetközi együttműködés fejlődésében.

A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szólva, az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió össznépi állam: minden haalom a népé; az állam szervezete és tevékenysége a demokratikus centralizmus elveire épült; az az állam és szervei a szocialista törvényesség alapján működnek; az államélet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára, valamint népszavazásra bocsátják. A társadalom vezető és irányító ereje — állapítja meg a dokumentum — a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a népért van és a népet szolgálja. A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, az ország bel- és külpolitikai irányvonalát. A tömegszervezetek szintén részt vesznek az állami és társadalmi ügyek intézésében.

Az alkotmány tervezet szerint a szocialista demokrácia további kibontakoztatása a társadalom politikai rendszerének alapvető fejlődési iránya. Ide tartozik egyebek között: az államgépezet tökéletesítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének fokozása, a dolgozók mind szélesebb részvétele a közügyek intézésében.

A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a terme- dési eszközök szocialista tulajdona; a jólét forrása, a szovjet emberek munkája — hangoztatja a tervezet. Az állam a »mindenkitől képességei szerint. mindenkinek munkája szerint« elvvel összhangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét, együttesen alkalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. A szocializmus körülményei között a társadalmi termelés legfőbb célja: az. emberek foko- 2odo anyagi es szellemi szükségleteinek minél teljesebb ki. elégítése. A dokumentumtervezet a Szovjetunió gazdaságát egységes népgazdaság komplexumnak minősíti; a gazdaságvezetés aiapja a tervezés, a központi irányítási párosítják a vállalatok, egyesülések gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. A dolgozók kollektívái, a társadalmi szervezeteit részt vesznek a vállalatok és egyesülések ügyeinek intézésében. Az alkotmánytervezet intézkedik a természeti környezet megóvásáról és ésszerű felhasználásából is.

A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéseiről a tervezet kimondja: a szovjet állam elősegíti a társadalmi homogenitás erősítését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényegbeli különbségek elmosódását, a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja további fejlődését és közeledését, célul tűzi ki a lehetőségek kiszélesítését ahhoz, hogy az állampolgárok fejlesz- 6zék képességeiket és személyiségük sokoldalúan fejlődjék. Az állam — összhangban a termelékenység növekedésével — következetes bér- és reáljövedelem-emelő irányvo- nalt valósít meg, a szükségletek teljesebb kielégítése végett társadalmi fogyasztási alapokat képez.

Az alkotmánytervezet külpolitikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, síkraszáll a biztonság megszilárdításáért és a széleskörű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban való felépítéséhez, erősítse a világszocializmus állásait, támogassa a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, megakadályozza az agresszív háborúkat, és hogy következetesen megvalósuljon a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve.

Az alkotmánytervezet részletesen ismerteti, hogy a Szovjetunió milyen elvek betartására alapozza a más államokhoz fűződő kapcsolatait: »Kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről; szuverén egyenlőség; a határok sérthetetlensége; az államok területi sérthetetlensége; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és az a jog, hogy saját maguk rendelkezzenek sorsukkal; az államok közötti együttműködés; a nemzetközi jog általánosan elismert elveiből és normáiból, a Szovjetunió által megkötött nemzetközi szerződésekből következő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése«. A dokumentum külön is megfogalmazza, hogy a Szovjetunió mint a szocialista világrend- szer, a szocialista közösség alkotó része, a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot és az együttműködést, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal, tevékenyen részt vesz a gazdasági inlegrauobaa.

A tervezet — külön fejezetben — a szocialista haza védelmét az egész nép ügyének minősíti.

Az alkotmánytervezet kimondja; a Szovjetunió állam* polgárai származástól, társadalmi és vagyoni helyzettől, nemzetiségi és faji hovatartozásától, nemtől, képzettségtől, nyelvtől, a valláshoz való viszonytól, foglalkozási fajtától és -jellegtől, lakóhelytől és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. A jogok ilyen ismérvek szerinti korlátozását a törvény bünteti. A tervezet szerint a Szovjetunió menedéket nyújt azoknak a külföldieknek, akiket haladó tevékenységükért, a heke ügyének védelméért üldöznek.

A Szovjetunió állampolgárai rendelkeznek az alkotmány és a törvények által meghirdetett és szavatolt szociális, gazdasági, politikai és személyes jogok teljességével. Jogaikkal elve azonban nem sérthetik a társadalom és 'az állam érdekeit, sem más állampolgárok jogait. A tervezet részletezi az állampolgárok jogait és minden esetben megnevezi e jogok megvalósulásának biztosítékait. Eszerint a Szovjetunió állampolgárainak joguk van — egyeuek között —; a munkánoz, a pihenéshez, egészségvédelemhez, az öregségi, a rokkantsági és betegségi biztosításhoz, a lakáshoz, a művelődéshez, a tudományos, műszaki és művészeti alkotás szabadságához a kommunista építés céljainak megfelelően, a közügyek intézésében való részvételhez; választók és választhatók. A dolgozók érdekeinek megfelelően és a szocialista rendszer erősítése céljából a Szovjetunió állampolgárainak szavatolják a szólás-, a sajtó, a gyülekezési, az utcai felvonulási és tüntetési jogot. A kommunista építés céljainak megfelelően az állampolgároknak joguk van társadalmi szervezetekben i egyesülni. A tervezet elismeri a lelkiismereti szabadságot, rögzíti az állam és az egyház illetve az iskola és az egyház elválasztását, Szavatolja a személyi sérthetetlenséget és a lakás sérthetetlenségét, a levelezések, a telefonbeszélgetések, a táviratváltások titkosságát. A személyiség tiszteletben tartása, a szovjet ember állampolgári jogainak védelme valamennyi állami szerv, társadalmi szerv és tisztségviselő kötelessége.

A jogok megvalósítása elválaszthatatlan az állampolgári kötelezettségek teljesítésétől — mondja ki a tervezet. Ilyen kötelességek: az alkotmány, a törvények, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartása, a lelkiismeretes munka, a szocialista tulajdon erősítése, az állam érdekeinek védelmezése, a szocialista haza védelme, a katonai szolgálat, más állampolgárok nemzeti méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, a közrend védelmének előmozdítása. A szovjet állampolgár internacionalista kötelessége, hogy segítse elő a más országok népeivel való barátság és együttműködés fejlődését, a világbéke fenntartását és megszilárdítását.

A Szovjetunió a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú szovjet szocialista

köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként létrejött egységes szövetségi sok- nemzetiségű állam — mondja ki az alkotmánytervezet, amely azt is tartalmaza, hogy minden szövetségi köztársaságnak joga van a szabad kilépésre. A tervezet felsorolja a 15 szövetségi köztársaságot, valamint az autonóm köztársaságokat és területeket, intézkedik a hatáskörök megosztásáról.

A tanácsok — az alkotmánytervezet értelmében — az államhatalom szerveinek egységes rendszerét alkotják a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától egészen a községi szovjetekig. A választás általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik (minden 18 éven felüli választó és választható), a népi küldöttek jogállásáról és sérthetetlenségéről, beszámolási kötelezettségéről és visszahívhatóságáról ,a dokumentum ugyancsak intézkedik. A tanácsok tevékenységének alapja a kérdések kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatása, a nyilvánosság, a lakosság széles körű bevonása.

A Szovjetunió legfőbb államhatalmi szerve a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (ez két egyenjogú házból áll: a szövetségi tanácsból és a nemzetiségi tanácsból) ; ülésszakát évente két alkalommal hívják össze. Kizárólagos jogköre egyebek között az alkotmány és a törvények elfogadása. A Legfelsőbb Tanács elnökségének — ezt a küldöttek közül választják — egy elnöke, egy első elnökhelyettese, szövetséges köztársaságonként egv-egy tehát összesen 15 elnökhelyettese, egy titkára és 21 tagja van. Az alkotmánytervezet szabályozza a testület feladat- és hatáskörét, intézkedik az államhatalom legfelső végrehajtó szervének: a Szovjetunió Minisztertanácsának összetételéről — hivatalból tagjai a szövetséges köztársaságok miniszterelnökei is — és feladatköréről, továbbá a szövetséges és az autonóm köztársaságok államhatalmi és irányítási szerveiről, valamint a helyi államhatalmi és igazgatási szervekről.

Szabályozza az alkotmány- tervezet az igazságszolgáltatás intézményrendszerét is, s egyebek között kimondja, hogy a választott bírák és népi ülnökök függetlenek, az igazságszolgáltatást az állampolgárok törvény és bíróság előtti egyenlőségének alapján gyakorolják, a vádlottnak biztosítják a jogot a védelemre. A törvények pontos és egységes végrehajtása feletti felügyeletet a Szovjetunió főügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyakorolják.

Az alkotmánytervezet végül a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról, továbbá az alkotmány érvényességéről és megváltoztatásának rendjéről intézkedik. Valamennyi szovjet törvényt és rendeletet az alkotmánnyal összhangban kell meghozni. A Szovjetunió alkotmánya elfogadásától érvényes, s a Legfelsőbb Tanács határozatával változtatható meg, mindkét ház küldötteinek legalább kétharmados szavazattöbbségével.

(MTI)

7