Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-04 / 130. szám
Döntések és hatások A gazdasági folyamatoknak megvan a maguk törvényszerű logikája. Épp ezért a gazdasági döntések kihatásai többé-kevésbé fölbecsülhetőek, előre kiszámíthatóak. Egyetlen testület, egyetlen vezető sem hoz gazdasági döntéseket anélkül, hogy elhatározásának várható következményeit fölmérni meg ne kísérelné. A hatások fölmérésénél soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalmi élet különféle területei között erőteljes kölcsönhatás érvényesül. Az egyik szférát érintő döntés ezért gyakran más területekre is kihat: befolyásolja azok viszonyait, körül ményeit. Különösen érvényes ez a gazdaságra, amely — a marxizmus egyik alaptétele ez — alapjában véve meghatározza á társadalom egyéb területeinek állapotát, fejlődését is. Így mindenekelőtt erőteljes hatást gyakorol a politikára. amelyet Lenin nem véletlenül nevezett »sűrített gazdaságinak. A gazdasági döntések ennélfogva igen gyakran különféle politikai következményekkel is járnak, s ezeket a hatások felbecsülésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ha erről a témáról esik szó, sokaknak mindjárt eszébe öt- lik egy kézenfekvő következtetés. hogy például az áremeléseknek rendszerint kedvezőtlen, míg a béremeléseknek kedvező politikai kihatásuk van. Ez általánosságban véve természetesen igaz, ám ha mindössze erről lenne szó, aligha érdemelne e téma alaposabb figyelmet., Az összefüggések és kapcsolódások ennél jóval szerteágazóbbak, bonyolultabbak. Mutatja ezt, hogy például az említett — egyirányúnak látszó — hatások távolról sem érvényesülnek minden esetben. Ha felold bizonyos ellátási feszültségeket, könnyebbé és áttekinthetőbbé teszi a gazdálkodást — egy áremelés is járhat hosszabb távon kedvező politikai hatásokkal. S ha igazságtalan, a közvélemény számára elfogadhatatlan jövedelmi arányokhoz vezet, még egy béremelés is befolyásolhatja kedvezőtlenül a politikai közhangulatot. M int e példa jelzi: a gazdasági döntések körül különösen az elosztási viszonyokat érintők befolyásolják erőteljesen a politikai viszonyokat, a közhangulatot. S ez természetes, hiszen az emberek mindennapi életviszonyait közvetlenül mindenekelőtt az ilyen természetű döntések alakítják. Hiba lenne azonban csupán erre a területre összpontosítani a figyelmet, s megfeledkezni a szűkebb értelemben vett termeléssel kapcsolatos elhatározások politikai hatásáról. Hiszen egyrészt a termelésre vonatkozó döntések alapozzák meg az elosztást is — csak azt és annyit oszthatunk el, amit és amennyit megtermelünk —, másrészt pedig a termelési kérdések eldöntése sokszor nagyon is közvetlenül érintkezik a politikával, gyakran egyenesen része annak. Ha nem így volna, az ilyen jellegű döntések meghozatalát nyugodtan rá lehetne bízni a műszaki és közgazdasági szakemberekre, s nem kellene velük a politikai szervezeteknek foglalkozniuk. A pártszervezetek, a szakszervezetek, az államhatalom szervei épp ezért nem tekinthetik magukat illetékteleneknek a termelés, a gazdálkodás problémáiban, mert ezek politikai jellegű kérdések is. Gondoljunk csak napjaink olyan mélyreható gazdasági folyamataira, mint a termelési szerkezet megváltozása, a műszaki színvonal emelkedése. Ezek jelentékenyen módosítják a dolgozók különféle réHiányzó szakemberek Plakett a legjobbaknak Átadták a megyei pedagógiai díjakat A megyei tanács pedagógiai díjat alapított azoknak az erkölcsi elismerésére, akik hosz- szabb időn át Somogybán tevékenykednek. E díjakat tegnap délelőtt adták át először. A megyei tanácson megrendezett ünnepségen ott volt Kle- novics Imre, a megyei párt- bizottság titkára, és kulturális életünk több vezető személyisége. Böhm József, a megyei tanács elnöke adta át a plaketteket, s méltatta a kitüntetett OEdagógusok tevékenységét. Kiemelte, hogy ezt a díjat olyanok kápják, akik nemcsak a szűkebb értelemben vett oktató-nevelő munkát látták el kiválóan, hanem abban Is segítettek, hogy a közoktatási párthatározat megyei feladatait megoldjuk. E pedagógusok nemcsak megvalósítói, hanem a részfeladatok, módszerek, eljárások korszerűsítői is voltak. Most először öten vették át a pedagógiai díjat. Dr. Belly ei László nyugalmazott tanítóképző főiskolai tanár több mint négy évtizedet töltött el a pedagógiai pályán. Ebből — 17 évig a tanítóképzés területén végzett eredményes munkát. Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésére kísérletet vezetett, tapasztalatait az országos szaklapokban publikálta. Az irodalom neves szaktekintélye, társszerzőként közreműködött tantárgypedagógiai jegyzetek készítésében. Szerzőtársával első díjat nyert a tankönyvpályázaton. Fodor János barcsi általános iskolai szakfelügyelő csaknem három évtizedes tevékenysége alapján kapta meg a díjat. Több mint tíz éve látja el7 eredményesen a kémiatanítás vezető szakfelügyeletét. Kiváló elméleti felkészültséggel, világnézeti szilárdsággal, korszerű szakmai gyakorlatával, a pedagógusok szakmai továbbképzésében végzett munkájával, segédkönyv írásával, egyéb publikációkkal segítette és segíti a kémiatanítás korszerűsítését. Henke y Zoltán nyugalmazott általános iskolai vezető szakfelügyelő a pályán töltött 43 évéből 23 esztendeig szolgálta a megye ének-zeneoktatását, irányítását. Az általa írt segédkönyv és irányító tanmenet alapján tanítottak az ország valamennyi I—IV. osztályú összevont tanulócsoportjában. Szakfelügyelői munkájával sokat tett az ének-zene oktatásért, az iskolai kórusmozgalomért. Merő László, a tanítóképző intézet nyugalmazott igazgatója, 40 évig tanított, ebből egy évtizedig a tanítóképzőben. Tevékenyen részt vett a komplex matemaxkai kísérletek irányításában, a tanítók matematikai átképzésében. Az új matematikatanítás beveze ' ásének előkészítő munkájából nagy részt vállalt, s még ma is segít a tanítók matematikai fölkészítésében. Dr. Miklós Endre, a Táncsics Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanára, középiskolai szakfelügyelő. 1954 óta dolgozik megyénkben, másfél évtizede földraiz- - és történelem-szakfelügyelő. Szakismeretét, kiváló gyakorlati munkájának tapasztalatait eredményesen adja tovább a szaktanároknak, önálló publikációiban a történelemtanítás módszertani kérdéseivel, Somogy földrajzával, gazdasági földrajzával foglalkozik. A pedagógiai díjasok nevében Merő László mondott köszönetét. Ünnepélyes diplomakiosztás a tanácsakadémia fonyódi tagozatán Májusban egy tanácskozáson jegyeztem föl ezeket a sorokat: »Jcger Ferenc, a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója javasolja, figyeljenek oda jobban az illetékesek a kertészmérnök-hiányra a megyében1« Ugyancsak a múlt hónap egyik rendezvényén került a noteszomba ez is: »A tógazdasági haltenyésztést folytató somogyi termelőszövetkezetek egyetlen speciális képzettségű, felsőfokú végzettségű szakemberrel sem rendelkeznek.« Két, egymástól merőben. eltérő munkaterület a kertészet és a halászat, ám magas képzettségű szakirányítók hiányában mégis közös nevezőre hozhatók. És még valamiben. Abban. hogy napjainkban mindkét ágazatra fokozottabban figyelnek Somogybán. Figyelem és várakozás, mert a i konyhára mind több — és nagyobb választékú — kertészeti árut meg halat kíván a fogyasztó. Szeretne egészségesebben táplálkozni és hozzájutni mindahhoz, amire ennek az igénynek a kielégítéséhez szükség van. Ha megyeszerte nő a kertészeti terület, gyarapszik a fólia és üveg alatti négyzetméterek száma és zárt rendszerbe tömörülnek a halastavakkal rendelkező tsz-ek, már bízhatunk abban, hogy több konyháravalót vásárolhatunk. Amiatt viszont nyugtalankodhatunk — s bízom benne, így vannak evvel azok is, akik tehetnek valamit a nyugtalankodás okainak megszüntetéséért —, hogy kevés a közös gazdaságokban az ezeket az ágazatokat irányító, felsőfokú végzettségű szakember. Kell-e hangsúlyozni, hogy a legjobban előkészített, megalapozott tervek is dugába dőlhetnek, ha nincs, aki értő módon kézben tartaná a termelést ezeken a területeken? A növénytermesztésnek, az állattenyésztésnek, a gépészetnek, sőt a szőlő- és gyümölcstermelésnek is megvan a legtöbb helyen a rátermett »gazdája«. A zöldségkertészet meg a halászat viszont a legtöbb tsz-ben, sőt az utóbbi ágazat mindegyik közös gazdaságban nélkülözi. Nem volna jó, ha ez tartósan rontaná a szakemberellátottság amúgy se rózsás helyzetét a somogyi termelőszövetkezetekben, (Az állami gazdaságokról most és itt azért nem szólunk, mert náluk jóval kedvezőbb a kép, mint a tsz-ekben.) Érdemes tehát megszívlelni a megye mezőgazdasági V. ötéves tervi feladatainak megvalósítására készített intézkedési tervnek ezt a szakaszát: »A termelésfejlesztési és hatékonyságnövelési célok teljesítése érdekében minden mezőgazda- sági üzemben növelni kell a szakmai színvonalat. A szakember- és szakmunkás-létszám biztosítása mellett változtatni kell a szakma szerinti összetételen is.« A zöldségkertészet és a halászat »terítéken levő« szakma. Indokolt, hogy a felsőfokú szakemberek képzése, illetve képeztetése reflektor- fényben maradjon. tegeinek. csoportjainak helyzetét, a termelési folyamatban betöltött szerepét — képzettségük, hozzáértésük értékét — nem egyszer jövedelmük mértékét is. Megbecsült »aranykezű« szakmunkások hozzáértése, tudása válik egyik napról a másikra fölöslegessé, újfajta szakismereteket kell elsajátítani; átrendeződik a szakmák és képességek presztízse, összeszokott munkahelyi közösségeket kell szétbomlasztani és újakat teremteni; módosul az egyes generációkat jellemző tulajdonságok értéke, átalakul a fizikai dolgozók, az alkalmazottak és a műszakiak egymáshoz viszonyított feladatköre — s ezáltal viszonya is — és még sorolhatnánk e gazdasági folyamatok különféle társadalompolitikai hatásait, következményeit. Okos döntéseket hozni tehát e hatások előzetes számításba vétele nélkül képtelenség. Az ilyesmi nemcsak politikai feszültségeket okozhat, hanem kedvezőtlenül hat vissza magukra e gazdasági folyamatokra is; fékezi kibontakozásukat, lassítja érvényesülésüket Napjainkban a gazdasági élet döntési mechanizmusának közismerten az a jellemzője, hogy nemcsak »fent«, a központi szerveknél születnek elhatározások, hanem a gazdálkodó egységek is széles körű döntési lehetőséggel rendelkeznek. Ezért a politikai következmények számba vétele minden szinten — tehát a vállalatoknál, szövetkezeteknél, üzemegységekben is — döntő fontosságú követelmény. Joggal várható el ez minden — döntésre jogosult és hivatott — gazdasági vezetőtől. S nem kevésbé kell elvárnunk minden pártszervezettől! Gazdaságpolitikai irányító és ellenőrző tevékenységüknek ez az egyik legfontosabb része, ideológiai és tömegpolitikai munkájuk sikerének pedig nélkülözhetetlen feltétele. M egfelelő tudatosság és elméleti felkészültség épp úgy kell ehhez a tevékenységhez, mint jó helyzetismeret, az érdekek és emberi viszonylatok éles szemű fölismerése. Ez utóbbi szempontjából különösen nagy jelentőségű a munkahelyi, üzemi demokrácia érvényesülése, a dolgozóknak a döntések előkészítésébe való érdemi bevonása. Az előkészítés szakaszában folyó eszmecserék, viták segítenek föltárni az egyes csoportok viszonyait, s ezzel alapot nyújtanak a várható politikai hatások fölméréséhez és majdani befolyásolásához. A politikai következmények fölbecsülése és a következtetések levonása épp ezáltal válhat a pártmunkában olyan mozgalmi feladattá, amely az egész párttagság együttes gondolkodását, kollektív részvételét igényli. Az 1971. évi tanácstörvény végrehajtása eredményeként az utóbbi néhány év alatt önállóbb lett a tanácsi rendszer. A településviszonyok változása, a gyors ügyintézés sürgetően igényelte a tanácsi dolgozók magasabb szintű képzését — így hozták létre 1974- ben a tanácsakadémián a nappali és a levelező tagozat mellett a speciális levelezőtagozatot. Ennek első tanulmányi csoportja — öt féléves tanulás után — most tett képesítő vizsgát A végzetteknek a megyei tanács fonyódi’ továbbképzési intézetében tegnap adták át — ünnepélyesen — az okleveleket Szokola Károlyné dr. intézeti igazgató megnyitója után dr. Kassai János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára köszöntötte a friss diplomás tanácsi dolgozókat. Méltatta tanulmányi munkájukat hivatásuk jelentőségét és szépségét, majd "útravaló- ként ezeket mondta: — A tanulásnak senki számára nem szabad befejeződnie. Bízom abban, hogy folytatni fogják, magasabb szin-. ten. Ehhez mi minden segít- I séget megadunk. Hivatásuk I megkívánja az önképzést az ismeretek további gondozását fejlesztését. Igazi munkájuk azonban csak ezután következik: a tanácsakadémián szerzett szakmai és politikai ismereteket kell tudatosan alkalmazniuk és hasznosítaniuk a köz szolgálatában. Hiszem, hogy tanulmányaik során sikerült megérteni, hogy a tanácsi munka , nagyon fontos politikai munka is, hiszen az állami intézkedésekkel a politikai döntéseket alkalmazzuk a gyakorlatban. Hangsúlyozta : »Sok esetben a dolgozók munkáján, döntésük igazságosságán és helyességén, intézkedésük szakszerűségén és gyorsaságán, emberi magatartásukon múlik, hogy az állampolgárok ügyük intézésén keresztül milyen véleményt mondanak az állam- igazgatásról, milyen lesz a lakosság véleménye a tanácsról, milyen lesz az ott élők közérzete. A jó tanácsa munka bázisa a tömegek aktivitásának, ami pedig meghatározója a település fejlődésének.« — A mi társadalmunkban minden az emberért történik — emelte ki dr. Kassai János. — Ezért azt kérem, jellemezze munkájukat és magatartásukat a szocialista humanizmus, amely nem tűri a közömbösségét, a ridegségei, a bizalmatlanságot, a bürokratizmust, a felelőtlenséget. Jellemezze munkájukat a dolgozó ember iránti megértés, türelem és segítőkészség! Ezután dr. Kis György, • Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője átadta a huszonhét tanácsi dolgozónak a tanácsakadémiai diplomát. A végzettek nevében Kónya Ferenc, a Marcali .Járási Földhivatal főelőadója mondott köszönetét — a megyei tanácsnak a sokoldalú támogatásért, a tanácsakadémiának és a továbbképzési intézetnek az oktatómunkáért. A községi tanácsok nevében Módos Géza, a Fonyódi Nagyközségi Tanács pártalapszer- vezetének titkára köszöntötte a végzetteket, majd a legkiválóbbaknak — Németh Tamás- nénak, Vida Gábornénak, Ba- rátosi Rozáliának és Kónya Ferencnek — pénzjutalmat adtak át Az ünnepségen közreműködött a fonyódi gimnázium énekkara. H. F. Gy. L. Augusztusban már fogad Hajdúszoboszlón ój — 13 szintes — üdülő épül. mintegy 100 millió forint költséggel. A szobák nagy részét úgy alakították ki, hogy két szoba egybenyitásával a nagycsaládosok is kényelmesen elférnek. Augusztusban már vendégeket fogad a híres gyógyfürdő új üdülője. (MTl-fotó — Balogh P. László felv. — KS) Zöldbab vetőmag Kaliforniából Kilencmillió forintos felvásárlásra számítanak ( Tudósítónktól.) Nagy gondot fordít a termeltetésre és a felvásárlásra az igái—göllei áfész igazgatósága. Az ötödik ötéves terv alapján éves munkaprogramot dolgoztak ki; az idén 600 kistermelővel alakítottak ki kapcsolatot, szerződést kötöttek zöldségtermelésre, nyulak tenyésztésére. A zöldbabtermelésnek hagyományai vannak a szövetkezethez tartozó Igáiban, So- mogysziiban es Büssüben: a gazdák nyolc hektáron termelik. S a szövetkezet nemcsak a megyei Zöldért-nek szállít ebből, hanem Bajára is: öt hektár termését viszik a bajai Hűtőipari Vállalathoz. öt hektáron termelnek csemege kukoricát is — nagy hozamú, intenzív fajtát. A zöldbab magját Kaliforniából importálta a bajai vállalat. Ennek az az előnye, hogy a termés nem szálkásodik, nem hoz magot, és így tovább tarthat a szedése. Nyolc hektáron termelnek magról vöröshagymát; egy hektáron a kistermelők, a többi területen három tsz Szeretnék meghonosítani a környéken a pallagi paradicsom alakú paprika termeléI sét. Egy holdra kötöttek szerződést a kisgazdaságok. Ennek a fajtának termelési technológiáját írásban is megkapták a gazdák. Az uborkaszerződések egy hektárra szólnak, s a szövetkezet erőfeszítéseket tett a fóliás primőrzöldség- tex'melés meghonosításának érdekében is. A cél az, hogy a saját szükségletet a primőrökből maguk termeltessék meg. Egyelőre 8 fóliasátruk van, de munkájuk már megl látszik az üzletek zöldséggel való ellátásán. Kukoricában köztesként is termelnek szárazbabot, s ebből 8 vagonnyi termést várnak. Nyálból 5,5 vagonnyinak a megvásárlása a cél. Nem csökkent a tenyésztési kedv: a szövetkezet a múlt évben 130, az idén 160 anyanyulat hozatott a vérfrissítés érdekében. Ellátták a körzetet naposbaromfival is: 105 000 csibe, 20 000 kacsa, 650 liba talált gazdára. Kacsából és libából nem kaptak a szállító vállalattól elegendő mennyiséget, ezért nem tudták kielégíteni az igényeket. A tojásból várhatóan 10 vagonnyit vásárolhat az áfész. Súlyos fagykár érte a gyümölcsösöket, ezért csak meggy ből, szilvából és szőlőből számítanak felvásárlásra. Az is csökkenti mennyiségét, hogy Eácegrest, Patalomot, Büssüt, Kazsokot, Somogyszilt és Ga-i dácsot májusban jégverés érte. A természeti csapások ellenére az igái—göllei áfész- nál arra számítanak, hogy 1977-ben elérhetik a 9 millió forint értékű felvásárlást.
