Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK I Ara: 80 fillér m- ■ \ -r ■ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 147. szám 1977. június 24., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. június 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Közponi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy bár a szélsőséges imperialista körök megélénkült tevékenysége következtében az enyhülési folyamat lelassult, a nemzetközi élet fejlődésének meghatározó irányzata változatlanul a békés egymás mellett élés, az enyhülés. 1 _ A Központi Bizottság rámutatott: az emberiség jövőjének sorsdöntő kérdése a világbéke megőrzése. Minden nép alapvető érdeke a katonai költségvetések csökkentése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltása, a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának megsemmisítése, új tömegpusaéitó eszközök előállításának megakadályozása. A Magyar Népköztársaság a testvéri szocialista országokkal együtt támogatja a leszerelési világérté- kezlet és ehhez vezető lépésként az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának megtartását. A Központi Bizottság ismételten hangsúlyozta egyetértését a Szovjetunió konstruktív leszerelési javaslataival, kezdeményezéseivel. Kifejezte a magyar kommunisták, egész népünk óhaját és bizakodását, hogy a hadászati fegyverek korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokon a realitások figyelembevételével és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával sikerül újabb megegyezésre jutP A Központi Bizottság hangsúlyozta. hogy a nemzetközi enyhülés kiterjesztésében nagy jelentőségű az európai földrész biztonságának megszilárdítása. A helsinki értekezlet óta eltelt időben megkezdődött a záróokmány ajánlásainak megvalósítása. Újabb erőfeszítések szükségesek az államok közötti politikai kapcsolatok, a bizalom további erősítéséért, a megkülönböztetésektől mentes gazdasági együttműködés bővítéséért, a kulturális együttműködés fej leszéséért, a népek közeledéséért. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság kész konstruktív módon hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájához, kifejezve reményét, hogy a jugoszláv fővárosban június 15-én megkezdődött tanácskozás eredményesen készíti elő az érdemi tárgyalásokat. 3, A Központi Bizottság tájékoztatást kapott legutóbbi külpolitikai lépéseinkről. Megállapította, hogy a helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltását, az. európai biztonságot és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködését jól szolgálták hazánk és az egyes tőkés országok közötti magas szintű találkozók. Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának az Olasz Köztársaságban tett hivatalos látogatása erősítette a két ország széles körű kapcsolatait. Az olasz politikai élet vezetőivel folytatott tárgyalásokon kifejezésre jutott a kölcsönös készség az együttműködés továbbfej lesztésére. Kádár János látogatása VI. Pál pápánál a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán kapcsolatának jelentős eseménye volt. A látogatáshoz kedvező feltételeket teremtett, hogy különböző világnézetű emberek egyaránt érdekeltek Európa és a világ békéjének megőrzésében, valamint az, hogy hazánkban az állam és az egyház viszonya rendezett. A jól fejlődő kétoldalú kapcsolatok szélesítését előmozdította Rudolf Kirchschläger osztrák államfő magyarországi látogatása, valamint Lázár György miniszterelnök finnországi útja. Az európai együttműködés ügyét eredményesen szolgálta a magyar és a norvég miniszterelnök tárgyalása. A Jemeni Népi Demokrati- ku Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyar- országi látogatása szorosabbra fűzte országaink, népeink barátságát és együttműködését. A Központi Bizottság az európai biztonság és együttműködés kérdései mellett nagy figyelmet szentelt az afrikai nemzeti felszabadító mozgalomnak. A magyar kommunisták, a magyar nép határozottan elítéli az Etióp Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság elleni provokációkat. fegyveres támadásokat. Megerősítette szolidaritását a zimbabwei, a namíbiai, a délafrikai népeknek a szabadságért, a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcával. 5. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tovább erősítette internacionalista kapcsolatait a testvérpártoik- kal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésén«^ szélesítését, a két ország népei közti sokoldalú kapcsolatok elmélyítését jól szolgálta Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtársak Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított baráti találkozója. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megállapodásokat. amelyek megkötése hozzájárult a két ország együttműködésének tovább fej lesztéséhez a gazdasági, kulturális és más területeken. Megállapították, hogy a tárgyalások megerősítették a két ország érdekazonosságát, — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló összegező jelentést: — Óvárt Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a kulturális politika időszerű kérdéseiről szóló jelentést. a szocializmusért és a békéért folyó harcban. I A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy jól fejlődnek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége baráti kapcsolatai, a Magyar Népköztársaság ős a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködése, erősödik a két ország népem-rjt barátsága. Az együttműködés szélesítéséhez, a barátság erősítéséhez eredményesen járult hozzá Sztane Dolanc elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége Végrehajtó Bizottsága titkárának látogatása hazánkban. Kétoldalú pártkapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének ügyét szolgálták az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának megbeszélései az olasz, az iráni, a kolumbiai és a perui testvérpárt első titkárával, továbbá az MSZMP képviselőinek találkozói a szovjet, a lengyel, a belga, a finn, a francia, a japán, a koreai, a norvég és a svéd kommunista párt vezetőivel. Jelentős esemény volt Luis Corvalán elvtárs látogatása hazánkban, amelynek során a magyar nép ismételten kifejezte szolidaritását a chilei testvérpárttal, a népelnyomó fasiszta junta ellen küzdő haladó chilei erők harcával. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja a szocialista — szociál- j demokrata mozgalom pártjai- “ val folytatott rendszeres eszmecserét a közös érdekű kér désekben, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel a törekvéssel összhangban került sor az elmúlt időszakban az MSZMP képviselőinek találkozóira a Belga Szocialista Párt, valamint a Francia Szocialista Párt vezetőivel. Konzervek 131 fokon II. A Központi Bizottság értékelte a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtását, és megállapította : A XI. kongresszuson elhatározott tagkönyvcse- rét a pártszervezetek — a Központi Bizottság 1975 októberi határozatában foglalt előírásokat érvényesítve — gondosan készítették elő, az időszerű politikai. gazdasági, ideológiai, kulturális teendőik egyidejű elvégzésével nagyfokú szervezettséggel bonyolították le. A tagkönyvcsere jól szolgálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására. 2. A párt tagjaival folytatott beszélgetések nyílt, őszinte eszmecserék voltak politikánkról, a kongresszusi határozatok megvalósításáról, a párttagok kötelességeiről, a párt életéről, valamint közéletünk minden fontos kérdéséről. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párttagság az egyéni beszélgetések során is reálisan, nagy felelősséggel nyilatkozott a párt politikájáról és annak megvalósulásáról. A párt eszmei, politikai, szervezeti egysége szilárd, érvényesülnek a lenini normák, a kommunisták lelkiismeretes, példamutató munkával vesznek részt a szocialista építés feladatainak megoldásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt eredményesen tölti be társadalmunkban irányító, vezető szerepét. 2. A Központi Bizottság a tagkönyvcsere politikai tapasztalatai alapján a következőkre hívja fel a figyelmet: — Továbbra is nagy gondot kell fordítani a pártépítő munkára. A pártba jelentkezők elé magas erkölcsi és politikai követelményeket kell állítani. A tagfelvételi munkát annak tudatában kell folytatni, hogy a pártot körül veszik a szocializmust meggyőződéssel építő szimpatizánsok széles tömegei. Közülük egyéni elbírálás alapján — minden mechanikus kategorizálást mellőzve — a munkások, mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — A párt belső életét bevált gyakorlatunk szerint, a lenini normák alapján kell tökéletesíteni. Ennek fontos eleme, hogy minden pártszervezetben mindenkor biztosítani kell a párttagok személyes véleményének szabad kifejtését, és erre a vezetőségnek munkájában támaszkodnia kell. Az évenkénti beszámoló taggyűléseket úgy kell előkészíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos politikai kérdésekben véleményt nyilvánítani, s emelett személyes gondjaikat is megbeszélni. — A párton belüli demokrácia a párt eredményes működésének egyik döntő feltétele. ugyanakkor alapja a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésének is. A szocialista demokrácia társadalmunkban akkor válik mind teljesebbé, ha a párt életében. egész tevékenységében a lenini elvekkel összhangban érvényesül a demokratikus szemlélet. — A tagkönyvcsere igazolta a Központi Bizottság korábbi döntésének helyességét, hogy fokozott figyelmet fordít az alapjszervezetek munkájára. A pártmegbízatások remiszerével továbbra is biztosítani kell a párttagság aktív í ész vétel ét a politikai munkában. Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a pártankívüliek- kel. gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista szellemű formálására, a politizáló légkör fejlesztésére. — A párt- és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen eredményes szövetségi politikánk következetes folytatása. Ehhez kedvező lehetőséget teremt az (Folytatás a 2. oldalon) Osztott hidrosztatikus berendezéssel sterilizálják — 131 fokon — a főzelékkonzerveket a Nagyatádi Konzervgyárban. Jelenleg zöldborsóból 8000 öíncgycdes üveget bocsát át óránként a nagy teljesítményű berendezés. Kádár János fosadta az NSZK budapesti nagykövetét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Hermann KersKöztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A látogatást a nagykövet tinget, a Német Szövetségi I kérte. Befejezte munkáját a KGST varsói ülésszaka Aláírták a tanácskozás jegyzőkönyvét Lázár György hazaérkezett Barabás János és Fazekas László, az MTI tudósítói jelentik: Befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 31. — varsói — ülésszaka. A tanácskozás záró aktusaként a delegációkat vezető kormányfők — köztük Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke — aláírták az ülésszak munkájáról készjilt jegyzkönyvet. Az ülésszakról szóló hivatalos közleményt később hozzák nyilvánosságra. Csütörtökön délelőtt a KGST XXXI. ülésszaka a szerkesztőbizottság által előterjesztett dokumentumtervezetek megvitatásával folytatta munkáját. Az ülésszakon immár másodszor szólaltak föl a küldöttségeket vezető miniszterelnökök: a tanácskozás első napján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról emlékeztek meg és méltatták világtörténelmi jelentőségét, a második munkanapon a KGST tevékenységét ismertető referátumok vitájában fejtették ki álláspontjukat. Pozitívan értékelve a KGST tevékenységének eddigi eredményeit a küldöttségvezetők többek között kifejtették álláspontjukat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyik legfontosabb feladatáról, a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásáról Kiemelték az energia- és nyersanyagbázis fejlesztésének jelentőségét — hangsúlyozva, hogy az e téren tervezett közös beruházások mellett minden tagországnak maximális erőfeszítéseket kell tennie belső erőforrásai fejlesztésére és az ezekkel vaió racionális gazdálkodásra. A programok megvalósításával kapcsolatban a felszólalók állást foglaltak a KGST tervezési együttműködési bizottsága szerepének erősítése mellett. Rámutattak a termelés hatékonysága és minősége javításának fontosságára, kiemelték a tudományos-műszaki haladás élvonalát képviselő gépek és berendezésen gyártásában való termeLési együttműködés és szakosodás elmélyítésének jelentőségét. Nagy figyelmet szentelve!! a vita során az együttműködő ; továbbfejlesztésének a fogyasztókat közvetlenül szolgáló termelési szféra területén — az iparszerű állattenyésztés a mezőgazdaság gépesítése és a tartós fogyasztási cikkek gyártása terén, s foglalkoztak többek között a harmadik piacokon való együttműködés kérdéseivel. A tanácskozás záró aktusaként a delegációkat vezető kormányfők — köztük lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke — aláírták az ülésszak munkájáról készült jegyzőkönyvet. Az ülésszakról szóló hivatalos közleményt később hozzák nyilvánosságra. Az ünnepélyes aláírást követően Piotr Jaroszeivicz. a vendéglátó Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának (Folytatás a 2. oldalon)
