Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
Közlemény az MSZMP KB 1977: június 22-i üléséről (folytatás az 1. oldalról) a tény, hogy a XI. kongresz- szuson elfogadott országépítő céljaink nemzeti programmá váltak. Szövetségi politikánk eredményeire támaszkodva, a lehetőségeket jól hasznosítva tovább kell erősíteni a párt tőmegkapcsolatait. Párton kívüli szövetségeseinket fokozottan kell bevonni a közéleti munkába. Következetesen érvényt kell szereznünk annak a gyakorlatunknak, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget betölthetnek pártonkívüliek is, ha erre egyébként alkalmasak, A párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében, szövetségi politikánk megvalósításában különösen jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek s tömeg- mozgalmaknak. _ A XI. kongresszus megállapította, hogy a fejlett szocialista társadalom építése fokozott követelményeket támaszt a párttal, a párttagsággal szemben. Ezzel összefüggésben a tagkönyvcsere során ipegváltak a párttól azok, akik valamilyen okból nem tudtak eleget tenni a növekvő követélményeknek. A pártból ily módon — saját akaratukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére — a tagságnak 2.7 százaléka maradt ki. Ugyanezen idő alatt a pártépítő munka azt eredményezte, hogy a taglétszám nem csökkent, a tagkönyvcsere lezárásakor azonos volt az egy évvel korábbival; a Magyar Szocialista Munkáspárnak 1976 december , 31-én 765 566 tagja volt. A Központi Bizottság kötelezi a párt minden vezető szervét, hogy biztosítsa a tagkönyvcsere tapasztalatainak, a párttagok véleményének és javaslatainak szervezett hasznosítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy pártszervezeteink a tagkönyvcsere időszakában megnövekedett aktivitással dolgoztak; elismerését fejezi ki mindazoknak, akike felelősség teljes munka eredményes elvégzésében részt vállaltak. EH. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a kulturális politika néhány időszerű kérdésével foglalkozó tájékoztató jelentést. ■J m A Központi Bizottság megállapította : művelődéspolitikánk alapelvei, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júniusi országos értekezlete, majd ezt követően részleteiben 1958-ban a művelődéspolitikai irányelvek fogalmaztak meg, kiállták az idő próbáját. Ezeket az irány: elveket erősítették meg és fejlesztették tovább a párt kongresszusai. A XI. kongresszusnak a kulturális kérdésekre vonatkozó határozatai és a párt programnyilatkozata ezekre az alapokra építve jelölte meg hosszabb távra a kulturális építés irányát és fő feladatait. Az MSZMP a marxizmus— leninizmus orientáló erejével, következetes elvi irányító munkával, a nem marxista nézetekkel folytatott elvi vitákkal gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatás, az irodalom, a művészet, az oktatásügy és a közművelődés eredményesen segítse szocialista céljaink elérését. A párt fő politikai irányvonala a kulturális életben is kedvező feltételeket teremtett valamennyi haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő összefogásához. E politika jegyében a párt a jövőben is minden lehetőt megtesz a szocialista kultúra felvirágzása, a tudományok fejlődése, a műveltség terjesztése érdekében. 2. Pártunk számos dokumentumban fogalmazta meg a kulturális élet egyes területein jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlati alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez és társadalomépítő feladataink megoldásához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei helyeseknek bizonyulták, s még hosszú időre megszabják az alapvető feladatokat A tudománypolitika és a tudományirányítás néhány területén, elsősorban, a műszaki és agrár kutatás-fejlesztésben azonban új követelmények és új feladatok is körvonalazódnak. A tudományos és a technikai haladás nyomán a tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik, az egyik legfontosabb népgazdasági tartalékunk, s egyúttal a hatékonyabb termelésnek és gazdálkodásnak, képes termékek a versenygyártásának 3. is fontos tényezője. A gazdaságpolitikai célok fokozott érvényesítése, a kutató-fejlesztő tevékenység javítása megköveteli a szellemi és anyagi erők koncentrálását és a fokozott bekapcsolódást a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A tudomány távlati fejlődése és a gyakorlati gazdasági feladatok megoldása a jövőben is megköveteli az alapkutatások növekvő mértékű támogatását. Az alapkutatások fejlesztése, a szakemberképzés feladatainak eredményes megoldása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyetemi kutatás és oktatás feltételeinek javítására, kiemelt fejlesztésére. A Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozatának és a XI. kongresszus iránymutatásának szellemében folyik a közoktatás fejlesztése. Csökkent az iskolák közötti színvonalkülönbség; a tárgyi és személyi feltételek javulásával emelkedett az oktatás színvonala; korszerűbbé vált az alapfokú oktatás és a szakmunkásképzés; előtérbe került a nevelőmunka; valamennyi oktatási szinten jelentősen emelkedett az esti és levelező tagozatokon tanulók száma. Társadalompolitikai céljaink megvalósítása, s ezen belül a felnövekvő nemzedék számára az egyenlő tanulási feltételek biztosítása még hosszabb időszákon át elsőrangú fontosságú feladattá teszi az általános iskolai oktatás színvonalának emelését és kiegyenlítését. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a következő években is a legfőbb feladat az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtása, az új tantervek bevezetése, a feladatokhoz szükséges feltételek megteremtése. Ezek a folyamatok a közoktatás adott szerkezetének gyökeres megváltoztatása nélkül valósulnak meg. Az időszerű korszerűsítési munkálatokkal egyidőben tovább kell dolgozni a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelő iskolarendszer tartalmi, pedagógiai, szervezeti és más kérdéseinek komplex kimunkálásán. /[ _ Társadalompolitikai feladataink megoldása szorosan összefügg a közművelő- | dés és a művészetek fejlődé- I betöltésére. sével. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a klasszikus és a mai kultúra értékeinek közkinccsé tételéért. Erősíteni kell a művelődés iránti érdekeltséget és felelősséget az egyénekben és a közösségekben egyaránt. Növelni kell a mai magyar művészet elkötelezettségét társadalmi valóságunk kérdéseinek szocialista eszmei- ségű megválaszolása iránt. A Központi Bizottság 1974. évi közművelődési határozata nyomán kedvező változás bontakozott ki a közgondolkodásban, a kulturális munkában. A kulturális, művészeti műhelyek közművelődési tevékenysége szembetűnően fejlődött. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Alkotó művészeink többsége azonosult a párt politikájának fő vonalával. Több művészeti ágban erősödött a törekvés a szocialista életmód és erkölcs fő kérdéseinek, a dolgozó osztályok életének ábrázolására, s fokozódott az ilyen művek népszerűsége. Folya matos feladat művészetünk szocialista eredményeinek kri tikai elemzése, értékelése, új vonásainak bemutatása. A marxista—leninista elmélet propagálása, az ideológiai kérdésék folyamatos tisztázása, a szövetségi politika érvényesítése egymással összefüggő, egyidejűleg megoldandó feladat. Ez növekvő követelményeket támaszt a kulturális élet párt- és állami irányításával, a művészetpolitikai gyakorlattal, az alkotóműhelyek felelős vezetőivel szemben. ej Művelődéspolitikánk cél jai a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc és a kulturális értékek fokozódó cseréjének bonyolult feltételei között valósulnak meg. Tudományos és kulturális életünk tényezőinek fontos fel adata, hogy nemzetközi síkon is helyt álljanak és hozzájáruljanak a haladás és a szocializmus eszméinek térhódításához. Kulturális kapcsolataink a szocialista országokkal eredményesen fejlődnek, s -arra törekszünk, hogy tartalmas együttműködés jöjjön létre az emberiség kultúrájának minden haladó képviselőjével. Népünk kész arra, hogy befogadja az emberiség múltjának és jelenének minden kulturális értékét és ugyanakkor büszkén tárja a világ elé saját alkotásait. Befejezte munkáját a KGST varsói ülésszaka 6_ A Központi Bizottság megállapítottal értelmiségünk magáénak vallja a szocialista társadalmat, alkotó munkájával támogatja építését. s ez megfelelően tükröződik kulturális életünkben is. Pártunk politikája, szocialista rendszerünk, értelmiségünk helytállása biztosíték arra, hogy kulturális fejlődésünk a jövőben is eredményesein folytatódik. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Kozári József elvtársat, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét más megbízatása miatt felmentette beosztásából; — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — ezen kívül ajánlásokat fogadott el állami tisztségek (Folytatás az 1. oldalról.) elnöke méltatta a tanácskozás jelentőségét, majd befejezésül Manea Manescunak, a KGST soron következő ülésszaJcát rendező Románia miniszterelnökének adta át a szót. A KGST Végrehajtó Bizottsága soros elnöke, Mihai Ma- rinescu, a román miniszter- elnök-hetyettes lett. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán találkozott az ülésszakon részt vevő küldöttségek vezetőivel, köztük Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével és a testvérpártok -központi bizottságainak a tanácskozás munkájában részt vevő titkáraival, így magyar részről Németh Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. * * * Csütörtökön délután hazaérkezett Varsóból a KGST 31. ülésszakán részt vett magyar delegáció. A küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A delegáció tagja volt Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — az MSZMP Politikai Bizottságának tagja —; Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képvise lője, Ajtai Miklós, az Országos Műszáki Fejlesztési Ri zotlság elnöke. Rácz Pál külügyminiszteri urni államtitkár, Szita Janos miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Púja Frigyes küiügyininiszter, Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. A Szovjetunió továbbra is részt vesz az energetikai probíésnák megoldásában Alekszej Koszigin beszéde a tanácskozás második napján A KGST XXXI. ülésszakának második munkanapján — szerdán — szólalt fel Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, a tanácskozáson résztvevő szovjet küldöttség vezetője. A szocialista országok nép- gazdasági fejlődése szempontjából döntő jelentőségű üzemanyag- és energetikai program kidolgozásának kérdéseivel foglalkozott. — A következő évek energiafogyasztásának megtervezésekor a szocialista országok figyelembe veszik a világon kialakult új helyzetet, s közösen gondoskodnak a közösség távlati üzemanyag- és energia-ellátásáról — mondotta Koszigm. — A Szovjetunió továbbra is aktívan részt v-esz a KGST- tagországok energetikai problémáinak megoldásában — hangsúlyozta Alekszej Koszigin. — A szovjet fél az ülésszak elé terjesztette az üzemanyag- és energetikai probléma megoldásával kapcsolatos elképzeléseit, azzal, hogy ily módon meghatározza az energetikai együttműködés legfőbb irányait. Koszigin kitért a KGSTszerveiben folyó munkára is, amelynek célja, hogy előkészítsék ■ a tagországok egyesített energetikai rendszerének fejlesztésében való 1990-ig terjedő együttműködéssel foglalkozó általános megállapodástervezetét A hosszú lejáratú energetikai programnak — mint kifejtette — elő kell irányoznia az üzemanyag- és energetikai ágazat számára szükséges gépek és berendezések gyártásával kapcsolatos kérdések megoldását is. Ezt követően Koszigin jellemezte a tagországok előtt álló feladatokat az atomerőművek működéséhez és a különféle szilárd üzem- anyagfajtáik termeléséhez szükséges berendezések gyártásában való sokoldalú szakosodás és kooperáció fejlesztésében. Az egyéb, hosszú lejárató, célirányos n rohamok kapcsán Koszigin leszögezte, hogy a programokban előirányzott intézkedéseknek tükröződniük kell a tagországok 1981—n)H5- ös nemzeti terveiben, valamint az integrációs intézkedések új egyeztetett ötéves tervében is. Ez megköveteli a KGST valamennyi láncszemé, elsősorban a tervezési és a műszaki-tudományos együttműködési bizottságok tevékenységének összehangolását. — A Szovjetunió továbbra Is kész arra, hogy aktívan hozzájáruljon a szocialista világrendszer megerősítéséhez, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításához, a KGST üzemanyag-, nyersanyag- és élelmiszerbázisának megszilárdításához, a szocialista országok védelmi képességének fokozásához — szögezte le beszéde végén a szovjet kormányfő. flz együttműködés soron következő tennivalói Szekér Gyula nyilatkozata a varsói ülésszakról mm/mm 60 brit munkáspárti képviselő követelte egy a Tribune hasábjain közzétett felhívásban Anglia kilépését a Közös Piacból. A nyilatkozatot aláírta az egész munkáspárti baloldal. Arges megyébe látogatott tegnap Gustáv Husák vezetésével a Romániában tartózkodó csehszlovák párt- és kormányküldöttség. Zambiába érkezett Isídoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyarország állandó KGST- képviselője nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. — Hogyan jellemezné a KGST 31. ülésszakának munkáját? — A KGST 31. ülésszaka jelentős eseménye volt a tagországok egyre magasabb szintű együttműködésének. Ez alkalommal emlékeztünk meg külön ünnepi ülésen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról. Lázár György elvtárs az ünnepi ülésen tartott beszédében maga is hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalizmusa az éltető ereje a KGST- nek is, amely ma élő példája leghaladóbb társadalmi rendszerű országok új típusú gazdasági együttműködésének, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Mindezt a fejlett szocialista társadalom építésének hétköznapi gyakorlata és növekvő sikere bizonyítja. Az ülésszak munkatanácskozás volt, amelyen a tagországok közötti együttműködés soron levő tennivalóival foglalkoztunk. Amint erről a megjelent sajtóludósítások beszámoltak már, áttekintettük a KGST egy évi tevékenységét, a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetét; meghatároztuk az 1981—1985. évekre szóló tervek összehangolásának tennivalóit’ megvitattuk a tudományos-műszaki együttműködés időszerű feladatait, valamint az atomenergetikai gépgyártásban megvalósuló együttműködést. A beszárholóknak ez a vázlatos felsorolása is kellően mutatja, hogy a tanácskozás valóban mun- kajéllegű volt, ráirányította a figyelmünket a legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalókra. — Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az ülésszak elsősorban a távlat, a jövő kérdéseivel foglalkozott. Valóban így van ez? — A jövő sikerei napjaink erőfeszítéseiben gyökereznek. Akkor, amikor a távlati terveinkről és programokról tárgyaltunk, egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi munká kát hatékonyabban kell végeznünk, különös gondot fordítva nemzetközi kötelezettségeink pontos, jó minőségű teljesítésére. A KGST tavalyi ülésszaka határozatot hozott arról, hogy hosszú távú együttműködési célprogramokat kell kidolgozni az energia- és nyersanyagfelhasználás, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, a gépipar és a közlekedés fejlesztése területén. Az ülésszak számot adott azokról , a kezdeti lépésekről, amelyeket a célprogramok kidolgozásában együttesen és külön-külön is megtettünk. A célprogramokban foglalt feladatok valóra váltása hozzájárul a KGST- tagországok gazdaságának további fejlődéséhez, az országok távlati és ötéves tervei megalapozásához. — Melyek a legfontosabb feladatok? — ötéves tervünk második évében vagyunk, de máris hozzáfogtunk a következő; az 1981—1985-ös évet felölelő tervidőszak munkáinak előkészítéséhez, a tervek nemzetközi összehangolásának megszervezéséhez. Az ülésszak jóváhagyta ennek programját. A tanácskozás során egyöntetű volt a vélemény arról, hogy mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás, a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítésének kérdéseivel kell foglalkozni. A tanácskozás homlokterében tehát a növekvő energiáéi nyersanyag-szükségletek kielégítésének problémái álltak. Az energia- és nyersanyag-ellátás megoldása nem csupán a szocialista országoknál áll a figyelem középpontjában, hanem a világ mintjen részében. Rendkívül összetett feladatokról van szó, és éppen ezért a megoldáshoz sok irányú tevékenység szükséges. A 31. ülésszak erőteljesen felhívta a figyelmet a belső erőforrások, elsősorban a szilárd fűtőanyagok és a vízenergia maximális hasznosítására, az atomerőművek gyorsított építésére, az energiahordozók feltárását szolgáló geológiai kutatások fokozására. Hasonló nyomatékkai szerepelt a gazdaságos, takarékos fűtőanyag- és energiafelhasználás, az energiaigényes iparágak észszerű telepítése, s mindennek érdekében a tagországok közötti együttműködés fokozása, az erők egyesítése. A legfontosabb energiahordozó a szén, az olaj, a gáz, az atomenergia. Az elsődleges energiaforrások bővítése mellett napjainkban rendkívül nagy jelentősége van a szóban forgó energiahordozók takarékos felhasználásának, á velük való ésszerű gazdálkodásnak.
