Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

Szovjet—francia közös nyilatkozatok (Folytatás az 1. oldalról.) Francia részről a tárgyalá­sokon részt vett Raymond Barre miniszterelnök, gazda­ságügyi és pénzügyminiszter, Louis de Guiringaud külügy­miniszter, Robert Boulin he­lyettes gazdaságügyi és pénz­ügyminiszter, André Rossi külkereskedelmi miniszter, Jean Francois-Porcei, a köz- társasági elnökség főtitkára, Bruno de Leüsse, Franciaor­szág nagykövete a Szovjet­unióban, Jean Philippe Lecat, a köztársaság elnökének szó­vivője, Jean-Pierre Dutet, a köztársasági elnök technikai tanácsadója, Gabriel Robin, a köztársasági elnök technikai tanácsadója, Bemard de Mo­reile, a gazdasági és pénz­ügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazga­tóságának vezetője, Henri Froment-Meurice, a külügy­minisztérium gazdasági és pénzügyi igazgatóságának vezetője, Jacques Andreani, a külügyminisztérium európai igazgatóságának vezetője. A Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing tár­gyalásairól szerdán kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két or­szág jószomszédi kapcsolatai­nak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve létre­jött közöttük. A tárgyalások során a felek kifejezésre juttatták azt a tö­rekvésüket, hogy minden té­ren folytassák az együttmű­ködést, együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilár­dításához és elmélyítéséhez, ezzel hozzájáruljanak a fe­szültség csökkentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva a közös nyilatkozat megállapítja: Leonyid Brezs­nyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az eu­rópai helyzet áttekintésének, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapítot­ták, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott eredmények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsola­tokban. A Szovjetunió .és Francia- ország egyaránt arra törek­szik, hogy teljességében és di­namikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. A felek véleménycserét folytattak a külügyminisz­terek képviselőinek belgrádi tanácskozásáról, amelyet a zá­róokmány irányoz elő. Kifeje­zésre juttatták azt a reményü­ket, hogy a találkozó konst­ruktív szellemben megy vég­be, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróok­mány előírásainak megvaló­sítása terén, és következés­képpen hozzájárul az enyhü­lés megszilárdításához. A felek megállapították, hogy véleményük egybeesik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi in­tegritása alapján történő ren­dezésének szükségességéről. Az igazságos és tartós rende­zésnek tárgyalások útján kell megvalósulnia. Megállapították, hogy a tar­tós és igazságos béke megte­remtésének alapvető feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről és a palesztin nép jogainak elis­merése, beleértve jogukat a hazára, továbbá az, hogy a körzet valamennyi országa, Izraelt beleértve, biztos és elismert határok között, füg­getlenül létezhessék; Ebben a szellemben Fran­ciaország és a Szovjetunió azt a reményét fejezte ki, hogy az év vége előtt összeülhet a genfi békekonferencia, valamennyi érintett fél, így a palesztin nép képviselőinek részvételé­vel. , A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az eny­hülés politikájának szellemé­ben megerősítették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a béke megszilárdításának az afrikai kontinensen, az afrikai államok függetlensége, szuve­renitása, területi integritása tiszteletben tartásának, vala­mint annak, hogy az afrikai népek szabadon, külső be- avakozás nélkül érvényesít­hessék döntési jogukat sorsuk alakításáról. A felek, attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsenek minden olyan kezdeménye­zést, amely az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés megvaló­sítására irányul, már hozzájá­rulásukat adták az ENSZ le­szerelési kérdésekkel foglal­kozó, rendkívüli ülésszaka összehívásához. Franciaország és a Szovjet­unió ismét kifejezésre juttat­ja azt az elhatározását, hogy erről közös nyilatkozatot írtak alá, amely kifejezésre juttatja, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a nukleáris fegy­verek elterjedésének megaka­dályozására. Ugyanakkor el­ismerik, hogy a nukleáris energia békés alkalmazása nagy fontosságú azoknak az országoknak, amelyeknek szükségük van erre. A francia fél továbbra is érdeklődéssel kíséri a szovjet fél javaslatait az új tömeg- pusztító fegyverek, vagy az ilyen fegyverrendszerek kidol­gozásának és gyártásának megtiltásáról. A közös nyilat­kozat kifejezésre juttatja a két ország hűségét az ENSZ alap­okmánya és célkitűzései iránt. A felek elismerik, hogy szükséges a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok olyan át­alakítása, amely számításba veszi a fejlődő országok érde­keit, azt az igényüket, hogy részt vehessenek a világ gaz­dasági fejlődésében, megfele­lőbb szerepet kapjanak abban. A felek készek konstruktív módon folytatni a párbeszédet annak érdekében, hogy min­den téren kiszélesedjék az együttműködés a fejlődő or­szágokkal és az egyenlőség alapján megszilárduljon az államok közötti nemzetközi gazdasági együttműködés. A nyilatkozatnak a kétol­dalú kapcsolatokkal foglalko­zó része megállapítja, hogy e kapcsolatokat részletesen és alaposan áttekintették. A két fél megelégedéssel fogadta, hogy Franciaország és a Szov­jetunió kapcsolatai hozzájá­rultak az európai és a világ­béke megjavításához. A két fél aláhúzta annak fontosságát, hogy együttműkö­désük fő irányvonalát a leg­magasabb szinten dolgozzák ki, ezen a szinten határozzák meg a kereteket, adják meg a szükséges ösztönzést. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek megva­lósítását. Ennek érdekében ki­dolgozták a gazdasági és ipari együttműködési program elmélyítésének tervét az elkö­vetkező tíz évre. Megállapod­tak abban, hogy új, hosszú le­járatú programot dolgoznak ki a gazdasági és ipari együtt­működés tízéves fejlesztésére 1990-ig terjedően. A felek tovább javítják a két ország .közötti kapcsolato­kat az oktatásügy, a kultúra, a művészet és a tudomány terén, ezzel • is arra töreksze­nek, hogy az együttműködés még hatékonyabb legyen. A közös nyilatkozat a to­vábbiakban kiemeli: A két fél fontosnak tartja, hogy Franciaország és a Szov­jetunió népei között tovább fejlődjenek a kölcsönös meg­becsülés, a tisztelet és a ba­rátság szálai. Véleményük szerint ezeket az érzelmeket erősíti, ha jobban megismerik egymás kultúráját, eredmé­nyeit, növekednek a kapcsola­tok a francia és a szovjet emberek között. A Szovjetunió és Franciaor­szág fpntos közös feladatai­nak megvalósításához. — ame­lyek mind kétoldalú kapcsola­taikat illetően, mind pedig a világbéke megszilárdítását il­letően előttük állnak — a fe­lek szerint egyre kedvezőbbé válik a légkör. A két fél véleménye sze­rint Leonyid Brezsnyev fran­ciaországi látogatása, azok a megbeszélések, amelyeket eb­ből az alkalomból folytattak, gyümölcsözőek voltak. Meg­győződésük, hogy a látogatás eredménye hozzájárul a Szov­jetunió és Franciaország ba­rátságának és együttműködé­sének fejlesztéséhez. Elősegíti az európai helyzet és a világ- helyzet javulását. fi iieizetközi eiiyliíilesről Franciaország és a Szovjet­unió úgy vélekedik, hogy egy olyan időszakban, amikor a fegyverzetek óriási romboló­erőt értek el és amikor a lét- fontosságú anyagi szükségletek kielégítése kiélezett kérdés a föld népességének egy jelentős része számára, az emberiség elsőrendű érdekei parancsoló- an megkövetelik, hogy az álla­mok és a népek mondjanak le a bizalmatlanságra, a versen­gésre és a feszültségre alapuló politikai irányzatokról és is­merjék el: a társadalomról al­kotott felfogások és a társada­lom megszervezése terén meg­lévő különbségek ellenére szo­lidárisak az őket fenyegető ve­szélyekkel szemben. Ügy vélik: ahhoz, hogy megfeleljenek korunk alap­vető követelményeinek, az ál­lamoknak le kell mondaniuk a?, erő alkalmazásáról, a fegy­verzetek fenyegetéséről és felhalmozásáról, mint a más államok politikájának befo­lyásolására szolgáló eszköz­ről; hozzá kell járulniuk az őket megosztó vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásához, s elő kell segí­teniük a térmészeti kincsek jobb kihasználását és az is­meretek fejlődését célzó együttműködést. Megállapítják, hogy valami­vel több, mint tíz esztendeje a nemzetközi kapcsolatokban nagyobb mértékben figyelem­be vették ezt a szükségletet, fi nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról A nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozásáról aláírt szovjet—francia közös nyilatkozat szövege a követ­kező : A Szovjetunió és Francia- ország tudatában annak a fe­lelősségnek,. amely mint atom­hatalmakra rájuk húrul, va­lamint nukleáris fegyverek el­terjedéséből következő ve­szélyek elhárításának óhajától vezéreltetve megerősítik kö­zös szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében. E célból mindkét fél elen­gedhetetlennek tartja a széles körű nemzetközi együttműkö­dést, különösen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kere­tében, amelynek az elterjedés megakadályozása terén vállalt kötelezettségek tényleges be­tartását biztosító ellenőrző rendszere fontos és hatékony eszköz a feladat megoldású­ban. A felek készek hozzájá­rulni az ellenőrzés tökéletesí­téséhez. A Szovjetunió és Francia­ország elismeri, hogy az atom­energia hékés felhasználásá­nak lehetősége egyre több or­szág számára jelenti a gaz­dasági fejlődés fontos eszkö­zét. A maga részéről mindkét fél figyelemmel kíséri, hogy a nukleáris ipar területén har­madik országokkal fenntartott együttműködésük magába foglaljon minden szükséges biztosítékot az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­zására. Ebből kiindulva emlé­keztetnek arra, hogy korábban már síkraszálltak az atom­fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállítá­sára alkalmas nukleáris anya­gok, illetve az ilyen anyagok termelését lehetővé tevő be­rendezések és technológiák átadásának korlátozásáért. Mindkét fél folytatja a nuk­leáris anyagok, berendezések és technológiák exportját sza­bályozó politikát, betartva az e téren vállalt valamennyi nemzetközi kötelezettségét. A maga részéről mindkét fél készen áll megerősíteni a nukleáris berendezésekkel, agyagokkal és technológiákkal kapcsolatos szabályokat és biztosítékokat. Továbbra is aktívan közreműködnek a nukleáris exportra vonatkozó általános elvek összehasonlítá­sában. A felek kifejezik megelége­désüket a nukleáris technoló­gia terén kialakult együttmű­ködésük fölött. A Szovjetunió és Francia- ország nagy jelentőséget tu­lajdonít a nukleáris anyagok fizikai védelmének — bármi­lyen meg nem engedett fel- használással vagy alkalmazás­sal szemben. Síkraszállnak azért, hogy e kérdésben dol­gozzanak ki nemzetközi kon­venciót. A felek folytatják az érin­tett kérdések összességével kapcsolatos kétoldalú tárgya­lásokat. Rambouillet, 1977. június 22. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke ami lehetővé tette az enyhü­lés politikájának bevezetését. A Szovjetunió és Franciaor­szág úgy véli, hogy kapcso­lataik megjavítása fontos sze­repet játszott ebben a kedve­ző fejlődésben. Üdvözlik, hogy mind több állam csatlakozik ehhez a politikához és hogy ez az enyhülési irányzat ál­talánossá vált. Megállapítják, hogy létrejött néhány nagyon fontos szerző­dés azzal a céllal, hogy túl­jussanak bizonyos vitás kér­déseken, amelyek feszültséget kelthettek Európában, s hogy ezután sor kerülhetett egyfe­lől azoknak az elveknek az általános megvizsgálására amelyek az államok közötti békés kapcsolatok fejlődésé­nek alapját képezik, másfelől azoknak a konkrét intézkedé­seknek a tanulmányozására, amelyek egy ilyen fejlődést táplálhatnak, s hogy közösen meghatározták ezeket az elve­ket és intézkedéseket az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet 'Záróokmá­nyában. Franciaország és a Szovjet­unió elengedhetetlennek te­kintik, hogy minden állam folytassa és mélyítse el az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülés elmélyítésére: — konkrét realitássá változ­tatva a Helsinkiben ünnepé­lyesen aláírt záróokmányt és aktívan támogatva az ilyen irányú erőfeszítéseket; — határozott kezdeményezé­seket téve a leszerelés irányá­ban; — fellépve azért, hogy az enyhülés szellemét ne keresz­tezzék a tömbpolitikából ere­dő megfontolások; — tartózkodva a más álla­mok belügyeibe való beavat­kozástól, tiszteletben tartva szuverenitásukat és független­ségüket; — figyelembe véve a többi állam jogos érdekét és szem­pontjait; — kedvező légkört tartva fenn az államok közötti kap­csolatokban; — az enyhülés szükségle­teihez alkalmazva lépéseiket minden állam irányában, a világ minden részén; — előmozdítva az emberek közötti megértést kapcsolataik fejlesztésével a népek kultú­rájának és életének kölcsöfiö- sen jobb megismerésével; — kedvező magatartást ta­núsítva a minden nép közötti barátság és bizalom erősítésé­ben. A két fél ezenkívül meg­erősíti, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása valameny- nyi állam részéről kölcsönös kapcsolataik mélyreható javír tásának egyik alapja. Franciaország és a Szovjet­unió eltökélt szándéka, hogy fellép az enyhülés érdekében — mind saját "Politikája, mind közös erőfeszítései, mind pe­dig a más államokkal való kapcsolataik fejlesztése révén. Rambouillet, 1977. június 22. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke 1 Valéry Giscard d’Estaing, à Francia Köztársaság I elnöke. Lázár György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) rinoét. Üdvözöljük és támo­gatjuk a tervezési együttmű­ködési bizottságnak azt az ajánlását, hogy erőinket hatá­rozott céltudatossággal most a legalapvetőbb kérdések megoldására, mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellá­tás biztosítását, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kekben mutatkozó szükségle­tek kielégítését és a gépipar legfontosabb ágazatainak ösz- szehangólt fejlesztését szolgáló célprogramok kidolgozására összpontosílsuk. Közösségünk energia- és nyersanyagszükségletének ki­élégi lésében meghatározó sze­repe van a Szovjetunióval .folytatott együttműködésnek, mindenekelőtt a szovjet villa­mos energia, kőolaj- és föld­gázszállításoknak. Ami a ma­gyar népgazdaságot illeti, fej­lődésének üteme jelentős rész­ben e szállítások alakulásától függ. Természetesen világosan látjuk, hogy — amint arról Koszigin elvtárs a XXX. és a mostani ülésszakon is részle­tesen szólt — elengedhetetle­nül szükség van a tagállamok belső erőforrásainak maxi­mális kihasználására is. Tájé­koztathatom önöket, hogy energiapolitikánk kialakítása és energiahordozó-igényeink meghatározása során ezt mesz- szemenően figyelembevesszük. Lázár György hangsúlyozta a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari célprogram kidolgozásá­nak jelentőségét is. — Reális célnak tartjuk — mondotta'—, hogy — felhasz­nálva országaink adottságait és lehetőségeit — kedvező fel­tételeket teremtsünk a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fej­lesztéséhez, amely hosszú tá­von a KGST-tagállamok szük­ségleteinek a mainál teljesebb kielégítését teszi lehetővé, töb­bek között olyan alapvető ter­mékekből, mint a gabona, a takarmány és a hús. Ehhez mindannyiunknak elsőrendű érdeke fűződik. A természet adta lehetősé­gek gyorsabb és teljesebb ki­ll asználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudo­mányos és ipari háttér kiépí­tését. Az ezzel kapcsolatos tu­dományos kutatás, a korsze­rű gépek és géprendszerek, a mezőgazdaságban szükséges vegyi anyagok tömeges előál­lítása és felhasználása, to­vábbá a feldolgozás, a csoma­golás és raktározás, valamint a szállítás fejlesztése Igen nagy összegű beruházásokat igényel. Ezért olyan egyült- piűködési lehetőségeket kell kimunkálnunk, amelyek szá­mításba veszik a tudományos ismeretek, az anyagi eszkö­zök egyesítését, valamint a kölcsönös érdekeltséget bizto­sító gazdasági ösztönzőrend­szer kialakítását. Az előttünk álló feladatok eredményes megoldása új kö­vetelményeket támaszt együtt­működésünk eszközrendszeré­vel szemben is — mondotta. — Már most világosan felmér­hető, hogy az erőteljes minő­ségi átalakulás, amelyet gaz­dasági kapcsolataink jellegé­ben az integráció elmélyülése vált ki, 1980 után is folytatód­ni fog. A tervkoordináció módszereinek tökéletesítése mellett megfelelő- figyelmet kell fordítanunk az értékvi­szonyok, ezen belül a valutá- ris-pénzügyi és a hitelrend­szer továbbfejlesztésére is. Lázár György befejezésül rámutatott : — Megelégedéssel szólha­tunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetközi súlya és tekintélye. Ez a té­nyeken jól lemérhető, növeli biztonságunkat, és jó esélyt ad arra, hogy erőteljesebb befo­lyást gyakoroljunk a világ- gazdaság folyamataira. A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfo­galmazott célok felé, és közös erővel jelenleg is nagy felada­tok megoldásán dolgozunk. A jövő azoriban még nagyobb követelményeket állít elénk, ezért fontos kötelességünk, hogy pártjaink útmutatásait követve szüntelenül munkál­kodjunk szervezetünk struk­túrájának és munkamódsze­reinek tökéletesítésén. Befejezésül szeretném kife­jezni azt a meggyőződésemet, hogy a XXXI. ülésszak hatá­rozatai jól .fogják szolgálni szocialista közösségünk és minden egyes tagország elő­rehaladásának ügyét. A felszólaló küldöttségveze­tők kifejtették álláspontjukat a hosszú távú együttműködé­si célprogramokról. A szerdai plenáris ülés be­fejezéseként Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a Lengyel Népköztársaság kor­mányának a vendéglátásért, majd tájékoztatta a résztve­vőket a KGST titkársága te­vékenységének fő irányairól. ítélet a „rákgyárosok” ellen A torinói törvényszék példás ítéletet hozott egy környékbe­li festékgyár tulajdonosai és vezetői ellen, mivel évtizedek­ig arra kényszerítették alkal­mazottaikat, hogy rákkeltő anyagokkal dolgozzanak. Az Ipca nevű gyár munkásai kö­zül húsz év alattiak mintegy 150-en betegedtek meg vagy haltak meg veserákban. A jogi eljárás éyek óta hú­zódott. A törvényszék ítéletében most kimondta a tulajdonosok felelősségét, szándékos ember­ölés és súlyos egészségi káro­sodás okozása bűntettében ma­rasztalta el — háromtól hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélve őket — a gyár igazgató tulajdonosát, üzemorvosát és két másik vezetőjét. A bíróság a károsultak javára pénzbeli kártérítést is megítélt. Az eljárás különlegessége:az áldozatok családja mellett pol­gári peres fél volt' a Vegyipari Dolgozók Egységes Országos Szakszervezete is. A »rákgyá- rosok« elleni ítélet jogi prece­denst teremtve példát szolgál­tat több, a munkavédelmi elő­írásokat megszegő üzem tulaj­donosa ellen folyó eljárásban. És abban is, hogy a szakszer­vezetek ezentúl bíróság előtt is képviselhetik a dolgozók érde­keit. Kétmillió olasz dolgozó tar­tott félnapos munkabeszünte­tést szerdán a szakszervezetek követeléseinek támogatására. A szakmai szövetségek követelik, hogy fokozzák a nagy ipari tő­kecsoportok beruházásait, első­sorban a déli vidéken. Fölveszünk lerakatankhoz gépkocsivezetőt, egy adminisztrátort, valamint hivatalsegéd! munkakörbe női dolgozót és egy férfit árukísérői munkakörbe. Jelentkezni a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 16. sz. lerakatánál lehet, Kaposvár, Jutai út. (16219)

Next

/
Thumbnails
Contents