Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
Szovjet—francia közös nyilatkozatok (Folytatás az 1. oldalról.) Francia részről a tárgyalásokon részt vett Raymond Barre miniszterelnök, gazdaságügyi és pénzügyminiszter, Louis de Guiringaud külügyminiszter, Robert Boulin helyettes gazdaságügyi és pénzügyminiszter, André Rossi külkereskedelmi miniszter, Jean Francois-Porcei, a köz- társasági elnökség főtitkára, Bruno de Leüsse, Franciaország nagykövete a Szovjetunióban, Jean Philippe Lecat, a köztársaság elnökének szóvivője, Jean-Pierre Dutet, a köztársasági elnök technikai tanácsadója, Gabriel Robin, a köztársasági elnök technikai tanácsadója, Bemard de Moreile, a gazdasági és pénzügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazgatóságának vezetője, Henri Froment-Meurice, a külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi igazgatóságának vezetője, Jacques Andreani, a külügyminisztérium európai igazgatóságának vezetője. A Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing tárgyalásairól szerdán kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két ország jószomszédi kapcsolatainak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve létrejött közöttük. A tárgyalások során a felek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy minden téren folytassák az együttműködést, együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilárdításához és elmélyítéséhez, ezzel hozzájáruljanak a feszültség csökkentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva a közös nyilatkozat megállapítja: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az európai helyzet áttekintésének, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapították, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott eredmények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokban. A Szovjetunió .és Francia- ország egyaránt arra törekszik, hogy teljességében és dinamikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. A felek véleménycserét folytattak a külügyminiszterek képviselőinek belgrádi tanácskozásáról, amelyet a záróokmány irányoz elő. Kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a találkozó konstruktív szellemben megy végbe, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróokmány előírásainak megvalósítása terén, és következésképpen hozzájárul az enyhülés megszilárdításához. A felek megállapították, hogy véleményük egybeesik a ciprusi kérdésnek a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi integritása alapján történő rendezésének szükségességéről. Az igazságos és tartós rendezésnek tárgyalások útján kell megvalósulnia. Megállapították, hogy a tartós és igazságos béke megteremtésének alapvető feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről és a palesztin nép jogainak elismerése, beleértve jogukat a hazára, továbbá az, hogy a körzet valamennyi országa, Izraelt beleértve, biztos és elismert határok között, függetlenül létezhessék; Ebben a szellemben Franciaország és a Szovjetunió azt a reményét fejezte ki, hogy az év vége előtt összeülhet a genfi békekonferencia, valamennyi érintett fél, így a palesztin nép képviselőinek részvételével. , A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az enyhülés politikájának szellemében megerősítették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a béke megszilárdításának az afrikai kontinensen, az afrikai államok függetlensége, szuverenitása, területi integritása tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy az afrikai népek szabadon, külső be- avakozás nélkül érvényesíthessék döntési jogukat sorsuk alakításáról. A felek, attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsenek minden olyan kezdeményezést, amely az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés megvalósítására irányul, már hozzájárulásukat adták az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó, rendkívüli ülésszaka összehívásához. Franciaország és a Szovjetunió ismét kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy erről közös nyilatkozatot írtak alá, amely kifejezésre juttatja, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására. Ugyanakkor elismerik, hogy a nukleáris energia békés alkalmazása nagy fontosságú azoknak az országoknak, amelyeknek szükségük van erre. A francia fél továbbra is érdeklődéssel kíséri a szovjet fél javaslatait az új tömeg- pusztító fegyverek, vagy az ilyen fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásának megtiltásáról. A közös nyilatkozat kifejezésre juttatja a két ország hűségét az ENSZ alapokmánya és célkitűzései iránt. A felek elismerik, hogy szükséges a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan átalakítása, amely számításba veszi a fejlődő országok érdekeit, azt az igényüket, hogy részt vehessenek a világ gazdasági fejlődésében, megfelelőbb szerepet kapjanak abban. A felek készek konstruktív módon folytatni a párbeszédet annak érdekében, hogy minden téren kiszélesedjék az együttműködés a fejlődő országokkal és az egyenlőség alapján megszilárduljon az államok közötti nemzetközi gazdasági együttműködés. A nyilatkozatnak a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozó része megállapítja, hogy e kapcsolatokat részletesen és alaposan áttekintették. A két fél megelégedéssel fogadta, hogy Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatai hozzájárultak az európai és a világbéke megjavításához. A két fél aláhúzta annak fontosságát, hogy együttműködésük fő irányvonalát a legmagasabb szinten dolgozzák ki, ezen a szinten határozzák meg a kereteket, adják meg a szükséges ösztönzést. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek megvalósítását. Ennek érdekében kidolgozták a gazdasági és ipari együttműködési program elmélyítésének tervét az elkövetkező tíz évre. Megállapodtak abban, hogy új, hosszú lejáratú programot dolgoznak ki a gazdasági és ipari együttműködés tízéves fejlesztésére 1990-ig terjedően. A felek tovább javítják a két ország .közötti kapcsolatokat az oktatásügy, a kultúra, a művészet és a tudomány terén, ezzel • is arra törekszenek, hogy az együttműködés még hatékonyabb legyen. A közös nyilatkozat a továbbiakban kiemeli: A két fél fontosnak tartja, hogy Franciaország és a Szovjetunió népei között tovább fejlődjenek a kölcsönös megbecsülés, a tisztelet és a barátság szálai. Véleményük szerint ezeket az érzelmeket erősíti, ha jobban megismerik egymás kultúráját, eredményeit, növekednek a kapcsolatok a francia és a szovjet emberek között. A Szovjetunió és Franciaország fpntos közös feladatainak megvalósításához. — amelyek mind kétoldalú kapcsolataikat illetően, mind pedig a világbéke megszilárdítását illetően előttük állnak — a felek szerint egyre kedvezőbbé válik a légkör. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása, azok a megbeszélések, amelyeket ebből az alkalomból folytattak, gyümölcsözőek voltak. Meggyőződésük, hogy a látogatás eredménye hozzájárul a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez. Elősegíti az európai helyzet és a világ- helyzet javulását. fi iieizetközi eiiyliíilesről Franciaország és a Szovjetunió úgy vélekedik, hogy egy olyan időszakban, amikor a fegyverzetek óriási rombolóerőt értek el és amikor a lét- fontosságú anyagi szükségletek kielégítése kiélezett kérdés a föld népességének egy jelentős része számára, az emberiség elsőrendű érdekei parancsoló- an megkövetelik, hogy az államok és a népek mondjanak le a bizalmatlanságra, a versengésre és a feszültségre alapuló politikai irányzatokról és ismerjék el: a társadalomról alkotott felfogások és a társadalom megszervezése terén meglévő különbségek ellenére szolidárisak az őket fenyegető veszélyekkel szemben. Ügy vélik: ahhoz, hogy megfeleljenek korunk alapvető követelményeinek, az államoknak le kell mondaniuk a?, erő alkalmazásáról, a fegyverzetek fenyegetéséről és felhalmozásáról, mint a más államok politikájának befolyásolására szolgáló eszközről; hozzá kell járulniuk az őket megosztó vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásához, s elő kell segíteniük a térmészeti kincsek jobb kihasználását és az ismeretek fejlődését célzó együttműködést. Megállapítják, hogy valamivel több, mint tíz esztendeje a nemzetközi kapcsolatokban nagyobb mértékben figyelembe vették ezt a szükségletet, fi nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról aláírt szovjet—francia közös nyilatkozat szövege a következő : A Szovjetunió és Francia- ország tudatában annak a felelősségnek,. amely mint atomhatalmakra rájuk húrul, valamint nukleáris fegyverek elterjedéséből következő veszélyek elhárításának óhajától vezéreltetve megerősítik közös szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében. E célból mindkét fél elengedhetetlennek tartja a széles körű nemzetközi együttműködést, különösen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében, amelynek az elterjedés megakadályozása terén vállalt kötelezettségek tényleges betartását biztosító ellenőrző rendszere fontos és hatékony eszköz a feladat megoldásúban. A felek készek hozzájárulni az ellenőrzés tökéletesítéséhez. A Szovjetunió és Franciaország elismeri, hogy az atomenergia hékés felhasználásának lehetősége egyre több ország számára jelenti a gazdasági fejlődés fontos eszközét. A maga részéről mindkét fél figyelemmel kíséri, hogy a nukleáris ipar területén harmadik országokkal fenntartott együttműködésük magába foglaljon minden szükséges biztosítékot az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. Ebből kiindulva emlékeztetnek arra, hogy korábban már síkraszálltak az atomfegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállítására alkalmas nukleáris anyagok, illetve az ilyen anyagok termelését lehetővé tevő berendezések és technológiák átadásának korlátozásáért. Mindkét fél folytatja a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák exportját szabályozó politikát, betartva az e téren vállalt valamennyi nemzetközi kötelezettségét. A maga részéről mindkét fél készen áll megerősíteni a nukleáris berendezésekkel, agyagokkal és technológiákkal kapcsolatos szabályokat és biztosítékokat. Továbbra is aktívan közreműködnek a nukleáris exportra vonatkozó általános elvek összehasonlításában. A felek kifejezik megelégedésüket a nukleáris technológia terén kialakult együttműködésük fölött. A Szovjetunió és Francia- ország nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris anyagok fizikai védelmének — bármilyen meg nem engedett fel- használással vagy alkalmazással szemben. Síkraszállnak azért, hogy e kérdésben dolgozzanak ki nemzetközi konvenciót. A felek folytatják az érintett kérdések összességével kapcsolatos kétoldalú tárgyalásokat. Rambouillet, 1977. június 22. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke ami lehetővé tette az enyhülés politikájának bevezetését. A Szovjetunió és Franciaország úgy véli, hogy kapcsolataik megjavítása fontos szerepet játszott ebben a kedvező fejlődésben. Üdvözlik, hogy mind több állam csatlakozik ehhez a politikához és hogy ez az enyhülési irányzat általánossá vált. Megállapítják, hogy létrejött néhány nagyon fontos szerződés azzal a céllal, hogy túljussanak bizonyos vitás kérdéseken, amelyek feszültséget kelthettek Európában, s hogy ezután sor kerülhetett egyfelől azoknak az elveknek az általános megvizsgálására amelyek az államok közötti békés kapcsolatok fejlődésének alapját képezik, másfelől azoknak a konkrét intézkedéseknek a tanulmányozására, amelyek egy ilyen fejlődést táplálhatnak, s hogy közösen meghatározták ezeket az elveket és intézkedéseket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 'Záróokmányában. Franciaország és a Szovjetunió elengedhetetlennek tekintik, hogy minden állam folytassa és mélyítse el az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülés elmélyítésére: — konkrét realitássá változtatva a Helsinkiben ünnepélyesen aláírt záróokmányt és aktívan támogatva az ilyen irányú erőfeszítéseket; — határozott kezdeményezéseket téve a leszerelés irányában; — fellépve azért, hogy az enyhülés szellemét ne keresztezzék a tömbpolitikából eredő megfontolások; — tartózkodva a más államok belügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartva szuverenitásukat és függetlenségüket; — figyelembe véve a többi állam jogos érdekét és szempontjait; — kedvező légkört tartva fenn az államok közötti kapcsolatokban; — az enyhülés szükségleteihez alkalmazva lépéseiket minden állam irányában, a világ minden részén; — előmozdítva az emberek közötti megértést kapcsolataik fejlesztésével a népek kultúrájának és életének kölcsöfiö- sen jobb megismerésével; — kedvező magatartást tanúsítva a minden nép közötti barátság és bizalom erősítésében. A két fél ezenkívül megerősíti, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása valameny- nyi állam részéről kölcsönös kapcsolataik mélyreható javír tásának egyik alapja. Franciaország és a Szovjetunió eltökélt szándéka, hogy fellép az enyhülés érdekében — mind saját "Politikája, mind közös erőfeszítései, mind pedig a más államokkal való kapcsolataik fejlesztése révén. Rambouillet, 1977. június 22. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke 1 Valéry Giscard d’Estaing, à Francia Köztársaság I elnöke. Lázár György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) rinoét. Üdvözöljük és támogatjuk a tervezési együttműködési bizottságnak azt az ajánlását, hogy erőinket határozott céltudatossággal most a legalapvetőbb kérdések megoldására, mindenekelőtt az energia- és nyersanyagellátás biztosítását, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó szükségletek kielégítését és a gépipar legfontosabb ágazatainak ösz- szehangólt fejlesztését szolgáló célprogramok kidolgozására összpontosílsuk. Közösségünk energia- és nyersanyagszükségletének kiélégi lésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval .folytatott együttműködésnek, mindenekelőtt a szovjet villamos energia, kőolaj- és földgázszállításoknak. Ami a magyar népgazdaságot illeti, fejlődésének üteme jelentős részben e szállítások alakulásától függ. Természetesen világosan látjuk, hogy — amint arról Koszigin elvtárs a XXX. és a mostani ülésszakon is részletesen szólt — elengedhetetlenül szükség van a tagállamok belső erőforrásainak maximális kihasználására is. Tájékoztathatom önöket, hogy energiapolitikánk kialakítása és energiahordozó-igényeink meghatározása során ezt mesz- szemenően figyelembevesszük. Lázár György hangsúlyozta a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari célprogram kidolgozásának jelentőségét is. — Reális célnak tartjuk — mondotta'—, hogy — felhasználva országaink adottságait és lehetőségeit — kedvező feltételeket teremtsünk a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez, amely hosszú távon a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését teszi lehetővé, többek között olyan alapvető termékekből, mint a gabona, a takarmány és a hús. Ehhez mindannyiunknak elsőrendű érdeke fűződik. A természet adta lehetőségek gyorsabb és teljesebb kill asználásához azonban meg kell gyorsítanunk a termelés megalapozását szolgáló tudományos és ipari háttér kiépítését. Az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás, a korszerű gépek és géprendszerek, a mezőgazdaságban szükséges vegyi anyagok tömeges előállítása és felhasználása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és raktározás, valamint a szállítás fejlesztése Igen nagy összegű beruházásokat igényel. Ezért olyan egyült- piűködési lehetőségeket kell kimunkálnunk, amelyek számításba veszik a tudományos ismeretek, az anyagi eszközök egyesítését, valamint a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását. Az előttünk álló feladatok eredményes megoldása új követelményeket támaszt együttműködésünk eszközrendszerével szemben is — mondotta. — Már most világosan felmérhető, hogy az erőteljes minőségi átalakulás, amelyet gazdasági kapcsolataink jellegében az integráció elmélyülése vált ki, 1980 után is folytatódni fog. A tervkoordináció módszereinek tökéletesítése mellett megfelelő- figyelmet kell fordítanunk az értékviszonyok, ezen belül a valutá- ris-pénzügyi és a hitelrendszer továbbfejlesztésére is. Lázár György befejezésül rámutatott : — Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy tovább nőtt a KGST-országok nemzetközi súlya és tekintélye. Ez a tényeken jól lemérhető, növeli biztonságunkat, és jó esélyt ad arra, hogy erőteljesebb befolyást gyakoroljunk a világ- gazdaság folyamataira. A legutóbbi években nagy lépésekkel haladtunk előre a komplex programban megfogalmazott célok felé, és közös erővel jelenleg is nagy feladatok megoldásán dolgozunk. A jövő azoriban még nagyobb követelményeket állít elénk, ezért fontos kötelességünk, hogy pártjaink útmutatásait követve szüntelenül munkálkodjunk szervezetünk struktúrájának és munkamódszereinek tökéletesítésén. Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a XXXI. ülésszak határozatai jól .fogják szolgálni szocialista közösségünk és minden egyes tagország előrehaladásának ügyét. A felszólaló küldöttségvezetők kifejtették álláspontjukat a hosszú távú együttműködési célprogramokról. A szerdai plenáris ülés befejezéseként Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a Lengyel Népköztársaság kormányának a vendéglátásért, majd tájékoztatta a résztvevőket a KGST titkársága tevékenységének fő irányairól. ítélet a „rákgyárosok” ellen A torinói törvényszék példás ítéletet hozott egy környékbeli festékgyár tulajdonosai és vezetői ellen, mivel évtizedekig arra kényszerítették alkalmazottaikat, hogy rákkeltő anyagokkal dolgozzanak. Az Ipca nevű gyár munkásai közül húsz év alattiak mintegy 150-en betegedtek meg vagy haltak meg veserákban. A jogi eljárás éyek óta húzódott. A törvényszék ítéletében most kimondta a tulajdonosok felelősségét, szándékos emberölés és súlyos egészségi károsodás okozása bűntettében marasztalta el — háromtól hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélve őket — a gyár igazgató tulajdonosát, üzemorvosát és két másik vezetőjét. A bíróság a károsultak javára pénzbeli kártérítést is megítélt. Az eljárás különlegessége:az áldozatok családja mellett polgári peres fél volt' a Vegyipari Dolgozók Egységes Országos Szakszervezete is. A »rákgyá- rosok« elleni ítélet jogi precedenst teremtve példát szolgáltat több, a munkavédelmi előírásokat megszegő üzem tulajdonosa ellen folyó eljárásban. És abban is, hogy a szakszervezetek ezentúl bíróság előtt is képviselhetik a dolgozók érdekeit. Kétmillió olasz dolgozó tartott félnapos munkabeszüntetést szerdán a szakszervezetek követeléseinek támogatására. A szakmai szövetségek követelik, hogy fokozzák a nagy ipari tőkecsoportok beruházásait, elsősorban a déli vidéken. Fölveszünk lerakatankhoz gépkocsivezetőt, egy adminisztrátort, valamint hivatalsegéd! munkakörbe női dolgozót és egy férfit árukísérői munkakörbe. Jelentkezni a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 16. sz. lerakatánál lehet, Kaposvár, Jutai út. (16219)
