Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG Y E S 0 L J ET E K ! Ara: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B I Z OTTSÁGÁ N AK L APJ A XXXIII. évfolyam 146. szám 1977. június 23., csütörtök------------------------------------------------------------------------1................ ....................... 1 "" ü lést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Küzponti Bizottsága 1977. junius 22-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és Borbély Sán­dornak. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló jelentést. Megvitatta és elfogadta továbbá Óvári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának előterjesztésében az idő­szerű kulturális kérdésekről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Tanácskozás a belgrádi találkozó előkészítéséről A 33 európai ország, vala­mint Kanada és az Egyesült Államok képviselői folytatják az őszi belgrádi találkozó na­pirendjének vitáját. A szocia­lista országok amellett száll­nak síkra, hogy a belgrádi fó­rum az összes kérdésben konstruktív, tárgyszerű és jö­vőcentrikus párbeszédet'foly­tasson. Véleményük szerint a belgrádi találkozón össsze- gézni kell mindazt, amit a helsinki záróokmány aláírása óta eltelt két évben tettek és meg kell állapodni az európai biztonság és együttműködés további szilárdítását célzó konkrét ajánlásokról és javas­latokról. Éppen ezeket a cé­lokat tűzte maga elé az a ter­vezet, amelyet a mostani elő­készítő szakaszban terjesztett elő a Szovjetunió. Ezt a ter­vezetet támogatja Bulgária, Magyarország, az NDK és Csehszlovákia küldöttsége, de kedvező visszhangra talált számos más ország képviselői­nek körében is. A Szovjetunió javasolja, hogy a helsinki zá­róokmánnyal összhangban cse­réljenek véleményt az egész kérdéskomplexumról. Petrán János, a Magyar Népköztársaság képviselője aláhúzta: a belgrádi fórumon elmélyült véleménycserét kell folytatni a helsinki megálla­podások végrehajtásáról, az európai biztonság és együtt­működés megszilárdításának lehetőségeiről és az enyhülési folyamat továbbviteléről. Három nyilatkozat, két megállapodás Brezsnyev hazautazott Párizsból I A tárgyalások választ adtak három nagy kérdésre A R ATÁ S Megyeszerle megkezdődött az őszi árpa aratása. Némelyik gazdaságban már hamarosan túljutnak ezen a főpróbát is je­lentő első fordulón. Képes riportunk a 3. oldalon. (Gyertyás László felvétele) Baracs Dénes és Kis Csaba, az MTI tudósítói jelentik: Lconyid Brezsnyev franciaországi látogatásának utolsó napján, párizsi idő szerint reggel 10 órakor folytatódtak » tárgyalások. Brezsnyev négyszemközti megbeszélést tartott Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel, ugyanak­kor Barre miniszterelnök a szovjet delegáció más tagjaival folytatott megbeszélést. Brezsnyev és Giscard d'Estaing aláírta a záróokmányokat. A rambouillet-i kastélyban tegnap délelőtt aláírták a Szovjetunió es a Francia Köz­társaság közös nyilatkozatát azokról a tárgyalásokról, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev, a ' Szovjetunió Kommunista Partja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és Valéry Gis­card d’Estaing, a Francia Köz­társaság elnöke folytatott. Ugyancsak aláírták a két fél közös nyilatkozatát az enyhü­lés kérdéseiről és a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról. A három okmányt Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing írta alá. A dokumentumok aláírása­kor Leonyid Brezsnyev és Va­léry Giscard d’Estaing beszé­det mondott. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnöke igen hasznosnak és szükségesnek minősítette a tárgyalásokat, leszögezve: azok alapja az a szándék volt mindkét fél ré­széről, hogy a Szovjetunió és Franciaország tovább erősítse barátságát, . együttműködését, tovább haladjon a közös te­vékenység felé. A tárgyalások nagyrészt pozitívnak bizonyul­tak. A megbeszéléseken — han­goztatta Leonyid Brezsnyev — abban az összefüggésben volt szó a nagy nemzetközi kérdé­sekről, hogy elősegítsék az ak­ciókat a túlhajtott fegyverke­zés megakadályozására, a ter­monukleáris fegyverek alkal­mazásának megakadályozása érdekében. A két fél kész arra, hogy a szükségesnek megfelelően folytassa az egymás közti kon­zultációt — mondotta Brezs­nyev. aki a Szovjetunióban teendő látogatásra hívta meg a francia államfőt. Az SZKP főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke végezetül köszönetét fejezte ki a fran­cia vezetőknek és a francia népnek a szívélyes vendéglá­tásért, és jókívánságait fejez­te ki Franciaország lakosai­nak. Giscard d’Etaing sikeresnek nevezte Leonyid Brezsnyev látogatását. hangsúlyozva, hc^y a tárgyalások választ ad­tak a világ előtt álló három nagy kérdésre. Egyrészt meg­mutatták, hogy a két ország kész az immár több mint tíz­éves együttműködés további fejlesztésére. Másrészt ünne­pélyesen megerősítették, hogy a két ország az enyhülés foly­tatása mellett foglal állást, ak­kor is, ha ma egyesek meg­kérdőjelezik ezt a politikát Végül közös akciót kezdemé­nyeztek annak érdekében, hogy megakadályozzák a nuk­leáris fegyverek elterjedésé­nek súlyos veszélyét. Ugyancsak ünnepélyes kere­tek között írták alá azt a két megállapodást, amelyet a két ország a közlekedési, illetve a vegyipari együttműködésről kötött. A két megállapodást a két külügyminiszter látta el kézjegyével. Ezenkívül a két ország kereskedelmi minisz­tere az államfők jelenlétében jegyzőkönyvet írt alá a szov­jet-francia gazdasági és ipari együttműködésről kötött — tíz évre szóló — megállapodás elmélyítéséről. Az aláírásokat megelőzően Brezsnyev és Giscard d’Es­taing megtartotta utolsó meg­beszélését — ezzel egyidőben a szakminiszterek is tárgyal­tak, a gazdasági kapcsolatok kérdéseiről. Francia részről ezen a megbeszélésen részt vett Raymond Barre minisz­terelnök. Az ünnepélyes aláírás után Brezsnyev, Rambouillet-ből Párizsba ment, ahol a szovjet nagykövetségen ebédet adott a francia elnök tiszteletére. Szerdán befejezte hivatalos látogatását és elutazott Pá­rizsból Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke. Brezsnye- vet az Orly repülőtéren a leg­magasabb katonai tisztelet- adással búcsúztatták; a fran-' cia fegyveres erők három fegyvernemének alakulatai adták a díszőrséget. Az SZKP KB Tőtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségé- | nek elnöke párizsi idő szerint 16 órakor indult vissza Moszk­vába IL—62-es különgépén, áz Orly repülőtérről. Leonyid Brezsnyev és kísé­rete rambouillet-i tárgyalásai­ról tegnap az alábbi szovjet— francia közös nyilatkozatot ad­ták ki; Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke meghívására Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke jú­nius 20. és 22. között hivatalos látogatást tett Franciaország­ban. A Rambouillet-ban sor­ra került tárgyalásokon szov­jet részről részt vett: A. A. Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, Ny. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, B. P. Bugajev, a Szovjetunió polgári repülésügyi miniszte­re, Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió nagykövete Fran­ciaországban, A. M. Alek- szandrov, az SZKP KB főtit­kárának tanácsadója, A. I. Blatov, az SZKP KB főtitká­rának tanácsadója, V. U. Zag- lagyin, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi kapcso­latok Osztályának helyettes ve­zetője. L. M. Zamjatyin, a ITASZSZ vezérigazgatója, A. G. Kovaljov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyet­tese, J. V. Dubinyin, a kül­ügyminisztérium kollégiumá­nak tagja. (Folytatás a 2. oldalon.) Folytatják munkájukat a KGST varsói ülésszakának részvevői Lázár György felszólalása Varsóban tegnap folytatta munkáját a KGST 31. üléssza­ka. A tanácskozáson a tagországokat a kormányfők képvise­lik. Hazánk küldöttségét Lázár György, a Minisztertanács el­nöke vezeti. Az ünnepi ülés után a plenáris ülésen referátu­mok hangzottak el, majd a késő esti órákban megkezdődött ezek megvitatása. és fontos tény —, hogy mi­közben a vezető tőkés orszá­gok kormányai továbbra sem találtak megoldást súlyos gaz­dasági nehézségeik leküzdésé­re, a KGST-tagállamok nép­gazdaságai — amint erre a végrehajtó bizottság beszámo­lója is rámutat — a legutób­bi ülésszak óta, eltelt időben is sikeresen 1 fejlődtek. A komplex program megvalósí­tásának keretében kielégítő ütemben halad azoknak a fel­adatoknak a végrehajtása, me­lyeket a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett ter­Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, a tanácskozás második napján elmondott beszédében a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány nevében köszöntötte a XXXI. ülésszak résztvevőit — külön a házigazda szerepét betöltő Lengyel Népköztársaság ve­zetőit —, majd bevezető sza­vaiban rámutatott: — Számunkra, szocialista tervgazdálkodást folytató or­szágok számára nincs benne semmi meglepő, mégis szólni kell róla — mert sokatmondó A Rózsapark nem strand! Vb-ülés a „fürdőben 99 A balatonszabadi strand épületében tartotta tegnap ülését a Siófoki Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, melyen a többi között részt vett és felszólalt Tóth János. a városi pártbizottság első tit­kára. Nem véletlen választot­ták tanácskozóhelyül a fürdő­telepet, hiszen a többi között a strandok, fürdők fejlesztésé vei kapcsolatos eredmények­ről. feladatokról, a fürdőigaz­gatóság eddigi tevékenységé­ről tárgyaltak, Ferenczi József, az igazga­tóság vezetője beszámolójá­ban a többi között hangsú lyozta, hogy a siófoki 14 300 méteres Balaton-part hétezer méteres szakaszát a fürdőigaz­gatóság kezeli, s e helyen ha­zánk, valamint Európa külön­böző országaiból vendégek tíz­ezreit fogadja. Legutóbb 1973 szeptemberében értékelte a végrehajtó bizottság a fürdő- igazgatóság munkáját, s meg­határozta a feladatokat. Azóta a fizető és szabad strand terü­lete jelentősen növekedett, a többi között a 70 ezer négyzet­méteres aranyparti és a 42 ezer négyzetméteres ezüstparti sza­bad stranddal. Ez évben 1 millió 76 ezer fo­rintot költött strandjaira a ta­nács. A munkabérek növeke­dése okán valamelyest enyhült a fürdőigazgatóság munkaerő­gondja, sőt lehetővé vált egy viszonylag kis létszámú törzs­gárda kialakítása is. Az előadó részletesen beszá­molt az elmúlt években tör­tént beruházásokról, építke­zésekről, de a hiányosságokról, gondokról is. A balatonszaba­di strand újonnan feltöltött területét például anyagi erők híján még nem parkosították. Egyébként ez a leggyérebben látogatott strand Siófokon, egyrészt mert körülötte szabad fürdési lehetőség van, más­részt semmiféle kereskedelmi, vendéglátó egység nem áll az üdülők rendelkezésére. A nagy strand forgalma lé­nyegesen nőne, ha a Rózsa­park mint illegális fürdőhely végre megszűnne. Ugyanis Siófok, e híres, hangulatos sétányán sajnos még mindig csaknem több a fürdőző, mint a nagy strandon. Itt a strando­lok természetesen igénybe ve­szik (ingyen) a nagy strand szolgáltatásait, a kereskedelmi, vendéglátó üzleteket, zuhanyo­zót stb. Az állandó parkőrök tehetetlenek a nagy tömegben érkező, fegyelmezetlen fürdő- zőkkel szemben, s nemcsak a fürdést képtelenek megakadá­lyozni, hanem a park környe­zetének megóvása végett sem tudnak hatékonyan intézked­ni. Sőt néha a parkőrök testi épsége is veszélybe kerül a ti­losban strandolok agresszív magatartása miatt. A strandok tisztasága meg­felelőnek mondható, ezt a KÖJÁL ellenőrzéseinek ered­ménye is bizonyítja. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt vb-tagok a töb- I bi küldött különösen fontosnak ' tartották a Rózsapark megóvá­sát. s ennek érdekében külön­böző hatékony intézkedéseket javasoltak. Az említett téma megvitatása után a végrehaj­tó bizottság tagjai a vb mun­kamódszereiről és -stíluséról beszélgettek. vében Irányoztunk elő. Ezek a példa nélkül álló hatalmas vállalkozások — mint többek között az orenburgi gázveze­ték, az uszty-ilimszki cellulóz­kombinát, a 750 kilovoltos táv­vezeték — meggyőző bizonyí­tékai annak, milyen óriási erőforrást és szervező erőt je­lent közösségünk tervszerűen összehangolt internacionalista együttműködése, a szocialista gazdasági integráció, amely egyidejűleg növeli a KGST világgazdasági súlyát, és szi­lárd alapot biztosít országaink gazdasági fejlődése, ezen ke­resztül népeink jólétének to­vábbi növelése számára. A továbbiakban elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az elmúlt két évben igen nagy erőfeszítéseket tett a világgaz­dasági változásokból adódó hátrányok leküzdésére, a rá­fordítási költségek növekedé­sének ellensúlyozására, a nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek fokozatos javítására. — A megoldás kulcsát ab­ban látjuk, hogy erőteljesen fokozzuk a termelés haté­konyságát, meggyorsítjuk a termelékenység emelésének, a termelés korszerűsítésének folyamatát, és számottevően növeljük népgazdaságunk ex- porttel jesí tményét. Rendkívüli módon érdekel­tek vagyunk abban, hogy még teljesebben kihasználjuk a szocialista gazdasági integrá­cióból származó előnyöket, még szorosabbá tegyük és el­mélyítsük együttműködésün­ket a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal. A magunk részéről is nagy fontosságot tulajdonítunk an­nak, hogy fokozzuk kölcsönös gazdasági kapcsolataink stabi­litását. erősítsük hosszú távú jellegét, és szélesítsük az öt évnél hosszabb időszakra sző­lő együttműködési, megállapo­dások körét. Amint a beszá­molókból kitűnik, e téren nem kevés a tennivalónk. Véleményünk szerint is ki­emelkedő jelentősége van -a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának, mert ezek fogják képezni jö­vőbeni együttműködésünk ge­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents