Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
Szovjet—francia meg beszélések (Folytatás az 1. oldalról) nyilatkozatot fogadott el, és hangsúlyozta: a francia álláspont szerint az európai biztonsági konferencia részvevői belgrádi tanácskozásának is az enyhülési folyamatot kell szolgálnia, az agresszivitás elkerülésével. A francia államfő kifejtette nézeteit a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról is. A leszerelés kérdéseiről szólva Giscard azt mondotta, hogy Franciaország katonai helyzetét nemzetközi megállapodások nélkül nem lehet a «minimális biztonság« szintje alá szorítani, de kormánya nem zárkózik el az elől, hogy részt vegyen a megfelelően ellenőrzött és általános leszerelés kérdéseinek megvitatásában. • A francia elnök utalt országa és a NATO kapcsolataira, majd ugyancsak röviden foglalkozott a közel-keleti kérdéssel és az afrikai problémákkal. Hangsúlyozta, hogy Dzsibuti hamarosan független állammá válik, és — mint mondotta — az új állam számára a nemzetek közösségének' kell biztosítani a független létet. Az európai kérdésekről Giscard d’Estaing csak röviden beszélt, ezen belül leszögezte, hogy Nyugat-Berlin kérdésében Franciaország szigorúan ragaszkodik a négyhatalmi megállapodáshoz. Röviden utalt a nyugat-európai integráció kérdéseire is. A francia elnök határozottan leszögezte, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében, a problémák értékelésében a Szovjetunió és Franciaország álláspontja igen sok vonatkozásban azonos vagy közel áll egymáshoz. A politikai tárgyalások tegnap Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing négyszemközti megbeszélésével befejeződtek. Barre miniszterelnök és a szakminiszterek ezzel párhuzamosan tárgyaltak a gazdasági kérdésekről, előkészítve a két ország új hosszú lejáratú megállapodását. A négyszemközti megbeszélés vezető témái a nemzetközi helyzet fő kérdései, beleértve a nemzetközi gazdasági szervezetek problémáit is. Ezt követően írtálc alá a szovjet— francia közös nyilatkozatot, amely a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet általános kérdéseivel foglalkozik, továbbá az enyhülésről, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló két további nyilatkozatot, valamint a gazdasági megállapodásokat. Mivel Giscard d’Estaing az enyhülés feltételeiről szólt, a tanácskozást követő sajtóértekezleten az újságírók megkérdezték Leonyid Zamjatyin szovjet szóvivőt, mi ezzel kapcsolatban a szovjet fél álláspontja. A szovjet szóvivő rámutatott: a francia elnök által aláhúzott feltételek szerepelnek a Helsinkiben elfogadott záróokmányban, a Szovjetunió mind ezeket, mind a záróokmány más előírásait tiszteletben tartja. Giscard d’Estaing a feltételek között említette az ideológiai küzdelem mérséklését is. Zamjatyin ezzel kapcsolatban kijelentette: az ideológiák küzdelmét nem lehet megszüntetni. Más azonban ez a küzdelem és más a beavatkozás az országok belügyeibe. Az Amerikai Egyesült Államok az új elnöki tanácsadó, Brzezinski elmélete szerint most »ideológiai küzdelmet« folytat, valójában azonban ez beavatkozás a szocialista államok belügyeibe, nem küzdelem, hanem háború, sokban emlékeztet Adenauer és Churchill korszakának hidegháborújára. Ezt a beavatkozást természetszerűleg nem lehet ideológiai küzdelemnek minősíteni. A tárgyalások befejeztével Leonyid Brezsnyev Párizsban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját a Diadalívnél, majd fogadást adott a Szovjetunió párizsi nagykövetségén a nemzetgyűlés francia— szovjet csoportja, illetve a Francia—Szovjet Baráti Társaság vezetői tiszteletére. Ezután Jacques Chirac polgár- mester meghívására rövid látogatást tett a párizsi városházán. Este Giscard d’Estaing köztársasági elnök adott vacsorát az Elysée-palotában Brezsnyev és a szovjet küldöttség tiszteletére. < • • Valery Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök, kedden az Elysée-palotában vacsorát adott Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének tiszteletére. A vacsorán részt vettek a francia kormány tagjai, neves közéleti személyiségek, valamint a Leonyid Brezsnyewel érkezett hivatalos személyiségek. Giscard d’Estaing és Leonyid Brezsnyev pohárköszön- | tőt mondott. A vacsora meleg baráti légkörben zajlott le. (MTI) Acs-tetőfedő munkákat a lakosság és közületek részére a megye területén, valamint festő-mázoló munkát Balatonboglár környékén. rövid határidőre vállal a Somogyvári Építőipari Szövetkezet. Somogyvár, Kossuth L u. 93. (102467) Arukiszállítói munkakörbe gépkocsira — Mer nyel takarmánykeverő-üzemünkbe férfi és női munkásokat azonnali belépéssel — fölveszünk túravezetőt fölveszünk állandó munkára és segédmunkásokat Jelentkezés: FÜSZÉRT-fiók az üzemvezetőnél, Kaposvár, Zalka M. Memyén. U. 12. (102378) Megnyílt a KGST varsói ülésszaka (Folytatás az L oldalról) meghallgatta Piotr Jaroszewicz beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évforduóljáról és a KGST tagországok testvéri együttműködéséről. Piotr Jaroszewicz beszédében kiemelte, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszakára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében kerü1 sor. Az októberi forradalom jelentőségét méltatva a lengyel miniszterelnök rámutatott: e forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében. A továbbiakban a szónok méltatta a szocialista országok közösségének növekvő erejét és világméretű tekintélyét, kiemelve: tovább erősödött a testvéri országok ideológiai és politikai egysége, amely a proletár nemzetköziség eszméjén nyugszik, és a szabad nemzetek kapcsolatainál* a történelemben eddig ismeretlen formai alkalmazását tette lehetővé. Piotr Jaroszewicz referátuma után felszólaltak a tanácsülésen résztvevő delegációk vezetői. A testvérpártok központi bizottságai, kormányai és népei nevében melegen üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártját és annak központi bizottságát, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét Hatalmas jelentőségű feladat áll előttünk Lázár György beszéde a tanácskozáson kommunásta és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társadalmi haladásért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen átérzi ezt, szolidáris a kapitalista világban dolgozó - kommunista pártokkal, és meg van győződve róla, hogy az internacionalizmus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: „A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törkevést, az egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és Cselekvés kialakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján.” Valljuk, és gyakorlatunkban az élet igazolta, hogy a szocializmusért, a társadalmi haladásért folytatott harcban nélkülözhetetlenek a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével hasznosított nemzetközi tapasztalatok. Október szelleme, országaink internacionalista politikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok gazdasági összefogásának és együttműködésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti fölemelkedés nem egymással ellentétes folyamatok, hanem gyümölcsözően egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésére, teljes joggal mutatott rá: „Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen: közösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről”. S valóban a szocialista világrendszer államai között létrejött új típusú (kapcsolatok, a KGST keretében megvalósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szocialista gazdasági integráció közösségünk országai fejlődésének pótolhatatlan forrása. Ugyanakkor a világ népei számára vőnzó példa, amely mind magasabb színvonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi munkamegosztási A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erősödnek, ugyanakkor növekszik befolyásúk és tekintélyük a világban. Egész népünk készül a nagy tvforclulóra Tisztelt Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve népünk a fejlett szocialista társadalom fölépítésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka legfontosabb nemzetközi feltétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig, a jövőben is teljes erőnkkel részt vállalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közös feladataiból. Egész dolgozó népünk arra készül, hogy világtörténelmi jelentőségéhez méltóan ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalommá vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is talált. Népünk alkotó törekvése is a nagy október eszméjét fejezi ki. Szívből köszöntjük a Szovjetuniót, a kommunizmust építő szovjet népet, a világra szóló nagy történelmi sikereket. Üdvözöljük a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amely hívein kifejezi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy erősödjék tovább a testvéri szocialista országok mebonthatatlan egysége és örök barátsága”. flz újabb sikerek érdekében további erőfeszítésekre van szükség Alekszej Koszigin felszólalása Felszólalásában Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következőket mondotta: »•Kedves elvtársak! Tisztelt Jaroszewicz elvtárs! Tisztelt Koszigin elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üdvözlöm ünnepi megemlékezésünk valamennyi résztvevőjét. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak lenini központi bizottságát, a Szovjetunió kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. Megbonthatatlan szövetség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formált. Október szülötte, a Szovjetunió, amely hatvan, esztendeje elsőként lépett az osztálynélküli társadalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiterjedő szocialista világrendszer legtapasztaltabb és leghatalmasabb állama. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó tényezője, megingathatatlan támasza a békének és a h aladásnak. Marxista—leninista pártjaink vezetésével, megbonthatatlan szövetségben a kommunizmust építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szoros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a Nagy Október eszméd jelöltek ki. Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg ; amikor az imperializmus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találhatnak a Szovjetunió és a szocialista országok internacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi haza fiság elválaszthatatlan a proletár intemáciona- lizmustól. Mi, magyarok saját tapasztalatainkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatatlan erőt jelent a testvért szocialista országok internacionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés. Sikeres előrehaladásunk biztos záloga, hogy erős szálak fűzik hazánkat a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országhoz. Meggyőződésünk, hogy senki sem lehet hazája érdekeinek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internacionalizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szovjetellenes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes tapasztalatait A Nagy Október szellemében Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, hanem « világ valamennyi A KGST 31. ülésszakának keddi ünnepi ülésén felszólalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. Többek között ezeket mondotta : »A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, a szovjet kormány és személy szerint pártunk központi bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Leonyid Iljics Brezsnyev, megbízott azzal, hogy szívélyes, elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, sikert kívánjak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán részt vevő testvéri országok küldöttségeinek, szívből jövő köszönetét mondjak részvételükért ezen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékező ülésen. Ezekben a napokban, Október 60. évfordulójának előestéjén, mi mindnyájan világosan érezzük a dolgozók nemzetközi szolidaritásának hatalmas erejét. A szovjet nép hálával emlékezik arra, hogy országunkban internacionalista harcosok ezrei — köztük lengyelek, magyarok, románok, csehek, szlovákok, a mai Jugoszlávia népeinek képviselői, bolgárok, németek — vettek részt a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harcban és védték ezt a hatalmat a belső reakcióval és a külföldi intervenciósokkal szemben. Korunk semmilyen más eseménye nem gyakorolt olyan mélyreható, átalakító hatást a világtörténelem menetére, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A Nagy Október, a marxizmus—leninizmus eszméi mutatták azt az utat a világ dolgozói, a kizsákmányolt és elnyomott tömegek számára. Az októberi forradalommal vette kezdetét a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban, az októberi forradalom rakta le alapjait a béke és a népek közötti barátság eszméinek. A szocializmus országai, karöltve a többi békeszerető erővel, a békés egymás mellett élés elveiből és az új világháború veszélyének megakadályozásának szükségességéből kiindulva, reális sikereket érhettek el a nemzetközi kapcsolatok átformálásában. Meg kell azonban mondanunk, hogy az újabb sikerek érdekében még további nagy és kitartó erőfeszítésekre van szükség. Kommunista pártunk tevékenységében alkotó módon használja fel a testvéri országok szocialista építése során felgyűlt tapasztalatokat, állandóan tanulmányozza és figyelembe veszi a világszocializmus elméleti és gyakorlati vívmányait. A testvéri pártok és országok tapasztalatai visz- szatükröződnek az új szovjet alkotmány tervezetében is, amelyet nemrégiben hagyott jóvá pártunk központi bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, és amelyet össznépi vitára terjesztettünk elő. Nincs olyan terület a testvéri országok társadalmi életében, kölcsönös együttműködésünkben, ahol nem nyilvánulna meg kollektív tapasztalatunk jótékony hatása. Éppen itt, ennél a pontnál kell szólnunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájáról. A KGST — mint azt Leonyid Iljics Brezsnyev megfogalmazta — egyedülálló tapasztalatot jelent országok nagy csoportjának egyenjogú együttműködésére, a nemzeti és az internacionalista érdekek harmonikus összekapcsolására, a szocialista internacionalizmus elveinek gyakorlati megvalósítására. A szocializmus testvéri országainak együttműködése — a dolgozók millióinak közös ügye. Amikor a »Vörös Csepel«, a népi Magyarország vállalatának dolgozói, a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdettek a Szovjetunióba irányuló export- szállításaik határidő előtti teljesítésére, olyan nemzetközi kezdeményezést tettek, amelynek hatalmas politikai jelentősége van, és amely támogatásra talált a többi testvéri országban. Országaink már három évtizede együtt haladnak a szocialista átalakítások útján, amelyeknek kezdetét az októberi forradalom jelentette. Egyre szorosabb és sokoldalúbb testvéri együttműködésünk a szocialista országok felvirágzásának, a szocialista országok szuverenitása megszilárdításának, fejlődési szintjük kiegyenlítődésének körülményei között fejlődik. Mindez az új társadalmi rend igazságosságáról és mély demokratikus voltáról tanúskodik. Feladataink megoldásában rendkívül nagy jelentősége van a szocializmus testvéri országai együttműködésének, a KGST tevékenységének, s ehhez a Nagy Októberrel megkezdett közös ügyünk nevében nagy sikereket kívánunk. A KGST ülésszakának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében tartott ünnepi ülése a szocializmus és a kommunizmus eszméinek diadalát, a testvéri szocialista országok fokozódó egységét és összefor- rottságát, erejük és nemzetközi tekintélyük növekedését demonstrálta.«
