Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

V.:-ïv* fr­Megbeszélések Nagyváradon fPtihjtatás az 1. oldalról) rithatom önt, kedves Ceauses- eu elvtárs, hogy mi a magunk részéről, mint eddig, a jövőben is mindent megteszünk, hogy még hatékonyabb legyen or­szágaink együttműködése min­den területen és tovább erő­södjék népeink barátsága. — Emelem poharam Nico- lae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt fő­titkárának, a Román Szocia­lista Köztársaság elnökének és munkatársainak egészségére; pártjaink, országaink, népeink internacionalista együttműkö­désére, barátságára; közös ügyünkre: a szocializmusra, a békére! — fejezte be pohár­köszöntőjét Kádár János. Délután Nagyváradon a Bi­har megyei pártbizottság szék­hazában befejezte tárgyalásait Kádár János és Nicolae Ceau­sescu. A zárótárgyalásokat csakúgy, mint az előző eszme­cseréket szívélyes, őszinte lég­kör jellemezte. Mindkét fél termékenynek és gyümölcsöző­nek értékelte a megbeszélése­ket, amelyek megfeleltek az előzetes várakozásnak, jól szolgálták a népeink közötti megértést, a két testvérpárt együttműködésének bővítését és hozzájárultak a két ország együttműködésének fejleszté­séhez. A tárgyalások befejezése után Kádár János és Nicolae Ceausescu a megbeszélések eredményeit rögzítő közle­ményt frt alá. A kétnapos ha­tármenti, baráti találkozó hi­vatalos programja ezzel befe­jeződött. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára Ceau­sescu társaságában nyitott gépkocsiban hajtott a nagy­váradi pályaudvarra, ahol a búcsúztatásra a város több ezer lakosa gyűlt össze. Kádár János szívélyes búcsút vett a román párt és állam vezető­jétől, s különvonaton hazauta­zott Budapestre. (MTI) Közlemény Kádár János és Nicolae Ceausescu ta Iái kőtójáról A román fél részéről tájé­koztatás hangzott el a Román. Kommunista Párt XI. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáról, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséről, Románia kommu­nizmus felé haladásáról szóló pártprogramnak a végrehajtá­sáról, valamint a román párt­ós állam külpolitikai tevé­kenységéről. Magyar részről értékelték a Román Kommunista Párt ve­zette román népnek a sokol­dalúan. fejlett szocialista tár­sadalom építésében elért fi­gyelemreméltó eredményeit és további sikereket kívántak a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatai­nak valóraváltásáhox. A magyar fél tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatai hogyan valósulnak meg a gya­korlatban, miként épül a fej­lett szocialista társadalom a Magyar Népköztársaságban, milyen nemzetközi tevékeny­séget fejt ki a magyar párt­ós az állam. Román részről nagyra érté­kelték a magyar nép sikereit, amelyeket a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével ért el a fejlett szocialista tár­sadalom építésében és újabb sikereket kívántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában. A felek hangsúlyozták, hogy a magyar és a román nép ér­dekei közösek, céljaik azono­sak a szocialista építő munká­ban, a béke és a biztonság megszilárdításáért, a társadal­mi haladásért folytatott harc­ban. A két ország barátságá­nak erősítése, kapcsolatainak állandó fejlesztése szilárd ala­pokra épül. Megelégedéssel húzták alá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kom­munista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság barátsá­ga és együttműködése sikere­sen fejlődijír a marxizmus— leninizmus, a proletárinterna­cionalizmus, valamint a szoli­daritás, a jogegyenlőség, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, a szuverénitás és nemzeti függetlenség, a kölcsönös tisz­telet és előnyök, az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján, az 1972-ben megkötött barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés szellemében. Kiemelték a pártkapcsola­tok meghatározó jelentőségét a két ország politikai, gazda­sági, kulturális együttműkö­désének továbbfejlesztésében. Megerősítették elhatározásu­kat, hogy a két párt a jövő­ben is a pártközi kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén mun­kálkodik. A tárgyalások során megál­lapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazda­sági kapcsolatai figyelemre- méltóan fejlődnék, elsősorban az áruforgalom területén, amely a jelenlegi ötéves terv előirányzatai szerint több mint kétszeresére emelkedik az előző tervidőszakhoz ké­pest. Eredmények születtek a népgazdasági tervek egyezte­tésében. Bizonyos előrehala­dást sikerült .elérni a gyártás­szakosításban és a kooperáció­ban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság tevékenysége is. Hangsúlyozták, hogy meg nagyok a lehetőségek a két­oldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programjából fakadó előnyök jobb kihasználása. Külön aláhúzták a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak jelentőségét, a ter­melési szakosítás és kooperá­ció lehetőségeinek feltárásával és kiaknázásával összefüggő feladatokat. Kifejezésre jut­tatták elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság gazdasági fejlődése érde­kében további erőfeszítéseket tesznek a szomszédságból fa­kadó kedvező adottságok jobb kihasználására. A legfelsőbb szintű találko­zó alkalmából aláírták az áru­csere-forgalom bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együttműködési egyezményt, a kishatárforgal- rni egyezmény módosításáról szóló megállapodást, a főkon­zulátusok kölcsönös felállítá­sáról szóló egyezményt, vala­mint az 1969-es vízügyi meg­állapodás meghosszabbításá­ról szóló egyezményt. A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsolatok kiszélesítése és továbbfejlesz­tése fontos szerepet tölt be a magyar és román nép barát­ságának erősítésében, a köl­csönös megismerés és bizalom elmélyítésében, a haladó tör­ténelmi hagyományok ápolá­sában. Megállapodás született ar­ról, hogy továbbra is bővítik együttműködésüket az ideoló­gia, a kultúra, az oktatás, a tudomány és a művészet te­rületén, a magyar—román ba­rátság és együttműködés elő­mozdítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a két fél érté­kelte a magyar—román kultu­rális és történész vegyes bi­zottság' tevékenységét is. A felek egyetértőén úgy ér­tékelték, hogy a Román Szo­cialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Ma­gyar Népköztársaságban élő román nemzetiség létezése a történelem alakulásának, a sok évszázados szomszédság­nak a következménye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fonto6 tényező­je. A nemzeti kérdés igazságos, marxista—leninista megoldá­sa, s a nemzetiségiek jog- egyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialista építésnek, a népeik közötti barátság, a magyar—román baráti kapcsolatok elmélyíté­sének lényeges eleme. A felek egyetértettek abban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—leninizmus szel­lemének és a nemzeti kisebb­ségek jogai érvényesítésére, védelmére vonatkozó, az ENSZ által elfogadott nemzetközi normáknak is. A nemzetiségek — az illető országok állampolgárai — problémáinak megoldása a két ország mindegyikének bel­ső ügye és felelőssége. Ugyan­akkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szom­szédos állam nemzetiségei mind nagyobb mértékben tölt­sék be a híd szerepét a ma­gyar és a román nép közötti közeledésben.. Megállapították, hogy köl- Könös a készség és a szilárd alhatározás, hogy tovább erő­sítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kom­munista Párt, a Magyar Nép- íöztársaság és a Román Szo- nalista Köztársaság együtt­működését minden területen, 5 szorosabbra fűzik barátsá­gukat népeik és a közös szo­cialista ügy javára. Széles körű véleménycseré­be került sor a tárgyalásokon 1 nemzetközi helyzet alakulá­gat, és garantálják a térség minden államának független­ségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton tör­ténő igazságos rendezését a Világ más térségeiben is. Sntraszállnak amellett, nogy növekedjék az Egyesült Nem­zetek Szervezetének szerepe és hatékonysága az alapvető nemzetközi kérdések megoldá­sában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megállapí­tották, hogy növekszik a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom ereje és befolyá­sa. Megerősítették pártjaik határozott szándékát, hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspártok egységének toyábbi erősítéséhez a mar­xizmus—leninizmus elvei, az internacionalista szolidaritás, az önkéntes elvtársi együtt­működés és a teljes jogegyen­lőség alapján, tiszteletben tart­va a különböző utak szabad megválasztásának jogát a ha­ladó társadalmi átalakulásért és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Aláhúzták, hogy a berlini konferencia nagyjelentőségű a kommunista és munkáspár­tok törekvéseinek egyesítése szempontjából, a békéért, a biztonságért, az együttműkö­désért és a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelemben. A Debrecenben és Nagyvá­radon tartott baráti ta­lálkozó és megbeszélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt együttműködésének bővítését. Minden területen hozzájárult a Magyar Népiköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság együttműködésének fej­lődéséhez, a szocializmust épí­tő magyar és román nép ba­rátságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Ro­mán Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége meghívását a Magyar Nép­köztársaságba. Román részről ezt köszönettel fogadták. Nagyvárad, 1977. június 16.. Kádár János, sáröl. Elégedetten állapították meg, hogy az utóbbi evekben állandóan no ve, védték és mind nagyobb befolyást gyakorol­nak a szocializmus, a társa­dalmi haladás és a beke erői, Hangsúlyozták, hogy kiemel­kedő jelentőségű az a harc, amelyet a szocialista országok folytatnak a világ békéjéért, a társadalmi haladásért, a szo­cializmus győzelméért. Ugyan­akkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az összes antiimpenalista, demokrati­kus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nemzeti és társa­dalmi átalakulásokhoz, a nem­zetközi erőviszonyok kedvező változásához, az enyhülés és a megértés, a nemzetközi biz­tonság és együttműködés ja­vára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság folytatja erőfeszíté­seit a kedvező nemzetközi fo­lyamatok visszafordíthatat­lanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért és a nemzetközi biztonságért Euró­pában és az egész világon. Aláhúzták, hogy a nemzet­közi események menete iga­zolja a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és ál­lásfoglalások helyességét. Ki­emelték, hogy a nyilatkozat­ban és a dokumen tárnokban szereplő javaslatok megvaló­sítása hozzájárulna földré­szünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egyszer­smind elősegítené a nemzetkö­zi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszere­lés, különösen a nukleáris le­szerelés mellett, szorgalmazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a korábbi álláspontjukat, hogy helyeslik a szembenálló katonai tömbök egyidejű fel­számolását. Udvözlik az ENSZ közgyűlésének határozatát, egy, az egész világra kiterje­dő szerződés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak al­kalmazásáról való lemondás. Támogatják az ENSZ közgyű­lése leszerelésnek szentelt, rendkívüli ülésszaka összehí­vását. és kifejezik reményü­ket, hogy ez az ülésszak fon­tos lépés lesz a leszerelés elő­mozdításában és a leszerelési világkonferencia összehívásá­ban. A két ország az egyeséges egészet képező helsinki záró­okmányban foglalt elvek tisz­teletben tartásáért és az ott elfogadott ajánlások valóra- ~ váltásáért tevékenykedik. Megerősítették eltökéltségü­ket: tevékenyen közremű­ködnek a belgrádi találkozó munkájában, annak érdeké­ben, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősí­tésében, a kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdí­tásában és elmélyítésében, az európai kontinensen. A két párt és ország szoli­dáris a nemzeti független­ségért, a társadalmi hala­dásért, valamint az imperia­lizmus,' a gyarmatosítás, és az új gyarmatosítás, a faji meg­különböztetés ellen küzdő né­pekkel. Hangsúlyozták: a Közel­Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés és tartós béke, ha Izrael kivonja csa­patait az 1967-ben megszállt összes arab területről, bizto­sítja a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló, független állam alapítási jo­a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Nicolae Ceausescu, Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Brezsnyevet megválasztották a Legfelsőbb Tanács élőikévé Tegnap délelőtt a moszkvai Kremlben megnyílt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának 6. ülésszaka. Az ülésszakot Alekszej Sityikov, a Legfel­sőbb Tanács Szövetségi Taná­csának elnöke nyitotta meg. Az elnökségben foglaltak he­lyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai, a szovjet kor­mány tagjai és a legfelsőbb tanács tisztségviselői. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 6. ülésszakának napi­rendjét Alekszej Sityikov ter­jesztette elő. A szövetségi ta­nács és a nemzetiségi tanács együttes ülése elfogadta az ülésszak napirendjét. Alekszej Sityikov ezt köve­tően közölte: Nyikolaj Podgor- nij részéről kérés érkezett a Legfelsőbb 'í'anács elnöksége elnöki tisztségéből történő fel­mentésére. Sityikov javasla­tára a Legfelsőbb Tanács ha­tározatot hozott, amelyben a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének előterjesz­tése alapján elfogadta Nyiko­laj Podgornij felmentését, nyugdíjazásával kapcsolatban. Ezután Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bi­zottság titkára, az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének nevé­ben javasolta, hogy a Legfel­sőbb Tanács elnöksége elnö­kévé Leonyid Brezsnyevet vá­lasszák meg. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa határozatot hozott ar­ról, hogy Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát meg­választják a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének elnökévé. Leonyid Brezsnyev, a* SZKP Központi Bizottságának főtitkára ezután köszönetét fe­jezte ki a parlament küldöt­teinek, a szovjet népnek. »Most, amikor elfogadom ezt a hazánktól kapott új megbízatást — mondotta töb­bek közt — szeretném bizto­sítani önöket, kedves elvtársak, arról, hogy igyekszem méltó­nak bizonyulni a nép bizal­mára. Biztosítom önöket, hogy minden erőmet azoknak a nagy céloknak az elérésére fordítom, amelyeket a kommu­nizmushoz vezető történelmi úton a párt és a nép tűzött maga elé.« A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza, a szö­vetségi tanács és a nemzetiségi tanács, a délutáni órákban külön-külön ülésen folytatta munkáját. (MTI) Kádár János és Losenczi Pál távirata LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, MOSZKVA Tisztelt Brezsnyev elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, dolgozó népünk és a magunk nevében szívből köszöntjük Önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. A szovjet nép — pártja vezetésével — kiemelkedő sike­reket ér el a kommunista társadalom építésében, A Szov­jetunió Kommunista Pártja XXIV. és XXV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása alapján szüntelenül fejlő­dik a népgazdaság, tovább tökéletesednek a társadalmi vi­szonyok, kiteljesedik a szocialista demokrácia, emelkedik a szovjet dolgozók életszínvonala. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be a béke megszilárdításáért, a népek barát­ságáért, az államok nemzetközi együttműködéséért vívott harcban. Ezek az eredmények összekapcsolódnak az ön kiemel­kedő személyes tevékenységével. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnö­kévé történt megválasztása fényesen igazolja a szovjet kommunisták, az egész szovjet nép osztatlan bizalmát ön iránt. Mély meggyőződésünk, hogy az ön tevékenysége e felelősségteljes poszton további jelentős hozzájárulás lesz a kommunista társadalom eredményes építéséhez a Szovjet­unióban, a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek erősödéséhez az egész világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jának esztendejében a dolgozó magyar nép — híven a pro­letár internacionalizmus eszméjéhez — ismételten kifeje­zésre juttatja baráti érzéseit a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép iránt. Ebben a szellemben köszöntjük Önt e magas állami tisztségben a kommunizmust építő szov­jet állam élén. Kívánunk Önnek megválasztása alkalmából jó egészsé­get és további kimagasló sikereket a szovjet nép, a béke és a biztonság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megbonthatatlan barátsága, népeink sokoldalú, gyümölcsöző együttműködése javára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György Lahtiban Hivatalos finnországi láto­gatásának második napján, csütörtökön Lázár György és kísérete — mint már jelen­tettük — Lahtiba, a finn fa­ipar központjába látogatott. Miniszterelnökünket az útra elkísérte Johannes Virolainen finn miniszterelnök-helyet­tes, mezőgazdasági és erdésze­ti miniszter. Az Asko Finnország legna­gyobb bútorgyára, a vele nem­rég fúziónál t UPO pedig első­sorban automatizált galvanizá­lóüzeméről híres; ezenkívül háztartási gépeket, víztisztító- berendezéseket gyárt. Az As­ko és UPO üzemeiben ország­szerte több mint 5000 embert foglalkoztatnak. Az UPO üzemegységében filmbemutatóval egybekötött tájékoztatót kaptak a magyar vendégek a gyár munkájáról — a galvántechnika terén a Csepel Vas- és Fémművekkel kialakult együttműködés je­lentőségéről. A gyárlátogatás után Lahti városi tanácsának vezetői ebé­det adtak a magyar vendégek tiszteletére a Seurahune Szál­loda éttermében. Lázár György és kísérete a kora délutáni órákban érke­zett vissza Helsinkibe. Lázár György miniszterel­nök és felesége tegnap este a helsinki magyar nagykövet­ségen fogadást adott vendég­látói, Kalevi Sorsa finn mi­niszterelnök és felesége tisz­teletére. A fogadáson megje­lent XJrho Kekkonen köztár­sasági elnök is. (MTI) A spanyol választások eredménye Rodolfo Martin Villa, spa­nyol belügyminiszter tegnap kora délután a választási saj­tóközpontban tartott sajtóér­tekezletén ismertette a szer­dai spanyol választások meg­közelítően valószínű végered­ményét — a szavazatok 75 százalékának összeszámlálása alapján. Eszerint a Suarez miniszterelnök vezette De­mokratikus Centrumunió kö­rülbelül 170, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt körülbe­lül 115, a Spanyol Kommu­nista Párt körülbelül 20, a Jobboldali Népi Szövetség (Alianza Popular) körülbelül 15 mandátumot nyert a kép­viselőházban.

Next

/
Thumbnails
Contents